Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-17 / 38. szám

JtfVÍKYIDáiL 1 ®32. tebruűr 17. Tiszteld, becsüld a hadirokkantakat, ez legyen a zászlótokra írva — mondotta Csák Boldizsár pesti kiküldött a hadirokkantak közgyűlésén A szörnyű világégés életben maradt szenvedő tanúi a hadirokkantak vonultak féf vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termébe. Megható látványt nyújtott a kopogó mankók, hibás állkapcsok, bekötött szemek, összeroppant idegek, örök sötétségbe nézi szeműregék számtalan sokasága. — Arcok, melyekre az elviharzott történelmi idők rányomták örök bélyegüket, összetörten, fáradtan meredtek az elnöki emelvény felé, ahol most fognak majd elhangzani azok a szavak, melyek talán qsimitanak egy-egy ráncot a gond ierhes homlokról. Hősök. ta;p:g íértiak gyűltek üssze ezen a napon a városháza közgyűlés: termébei s ha rája* néztünk, nemcsak a szánalom kellett, hogy elragadjon maikét, hanem az őszülte tisztelet és mély csodálat, mely kijár minden magyar embernek. aki ott küzdött a Kárpátok hóval borított hegycsúcsain vagy Doberdó örökké emlékezetes vére3 szikláin. Kalapot Reli emelnünk ezek előtt a sápadt arcok előtt, ugy Kep rájuk tekintenünk mint nemzetünk dicső múltjára. Élő eleven bizonyítékai ők a hazaszeretetnek és a hazáért való élnihajni akarásuk. Mikor ezt a szót hallják, hogy hadirokkant, nyíljanak meg az elzárkózott szivek és táruljanak fel a bezárt ajtók. Mert -csakis igy t

udjuk nekik meghálálni azt, amat értünk ós a hazáért tettek. Az az érdeklődés, amely ezt a közgyűlést megelőzte valamint az egész közgyűlés lefolyása ^ azt musttá, hogy a magyarországi hadirokkant ügy ugy a társadalom széles rétegeiben, valamint a hatóságok részéről is megértésre talál A közgyűlésen megjelentek: Erdőhegyi "Lajos cir főispán, grót Dessewffy Emil földbirtokos, az alispán képviseletében dr Mikecz László várm. főjegyző, a város részéről Hencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester és még sokan mások vármegyei ésivárosi életünk előkelőségei közül. A szabolcsi és nyíregyházi hadirokkantak közgyűlését 10 órakor nyitotta meg vitéz szentkatolnai Elekes Gábor nyug. ezredes, elnök. — Iimádkozzuk el a »Hi-' szekegy«-et, ezek voltak az első szavak. Néma csend támadt a teremben felemelkedtek a mankók, íjn ára kulcsolódtak a béna kezek s a nemzet imája áhítatos mély szent szent érzéssel szállt, zúgott az ég felé. 1 ; Ezután az elnök megnyitotta a közgyűlést. Meleg szavakkai üdvözölte gróf Dessewffy Emilt, Erdőhegyi Lajos dr főispánt, az alispán képviselőjét, Bencs Kálmán dr polgármestert, valamint az egyházak vezetőségét, a hivatalok képviselőit, pártoló tagokat vidéki és helybeli vendégeket, akik átérezve a világháború . szerencsétlen áldozatainak szomorú sorsát, személyes megjelenésükkel igyekeztek a csoportnak erkölcsi tekintélyét emelni. Bevezetőjében az elnök ismertette a rokkant csoportosulás tulajdonképpeni célját, majd megállapítja, hogy bizony a mai suíyos gazdasági "helyzetben a megértés elismerés s a biztos kenyér meszsze elkerülte a hadigondozottak táborát. Ezen segíteni, orvosolni elsősorban az állam volna hivatva — mondotta — azonban ei keli ismernünk azt, hogy egy mindenétől megfosztott, megcsonkított ország nem tudhat eeget tenni becsületbe í^ 'kötelezettségérek akkor, am'.Kor arra anyagi ereje nincsen. Itt a társadalomnak keli Sorompóba lépni. Addig nincs és nem is lehet relmény a javulásra míg összetartás, testvén együttérzés nem lesz csonka hazánk polgárai között. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza megyei város vezetősége és társadalma fényes tanújelét adták annak, hogyan kell a világháború szerencsétlen áldozatainak ügyeit, jogos kéréseit pártolni, támogatni és hogy keli a fájó könnyeket felszárítani. Elnöki előterjesztése kapcsán a közgyűlés nevében köszönetet mondott gróf Dessewffy Emünek, Erdőhegyi Lajos dr főispánnak, Virányi Sándor alispánnak, Bencs Kálmán dr polgármesternek, Tóth Bá;int pénzügyigazgatónak, Éber Antal és Fenyő Miksa országgyűlési képviselőknek és mindazoknak akik lelkes, szeretetteljes pártfogásaikkal elősegítették a csoport működését. Kérte, hogy a közgyűlés érdemeiket jegyzőkönyvileg örökítse megKözölte ezután az elnök a közgyűléssel, hogy a Kormányzó ur őfőméltósága a legfőbb védnökséget elvállalta. (Éljenzés, taps.) Ezután a fővédnökök és védnökök megválasztására került a sor. Fővédnökké gróf Dessewffy Emil földbirtokos választatott meg. Védnökök lettek: Erdőhegyi Lajos dr főispán, Virányi Sándoraűsr pán, Bencs Kálmán dr polgármester, Vitéz Reviczky László altábornagy, Kállay Miklós dr államtitkár, Tóth Báaint min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató, Eber Antal* dr képviselő, dr. Kál;ay Mikiósné, báró Mo'nár Viktomé. Diszelnökök : Énekes János pápai prelátus, kanonok, Miklósy István gör, kat. püspök, dr Geduly Henrik ág. ev. püspök, dr. Bartók Jenő ref lelkész, dr. Bernstein Béla főrabbi, Liptay Jenő földbritokos dr Sarvay Elek vármegyei főügyész, dr. Mikecz László vármegyei főjegyző, Fenyő Miksa (orsz. képviselő, gróf Pongrácz Kálmán föld birtokos Tiszaeszíár, dr Klekner Károly főorvos, dr Demjén József városi főorvos, Puskás Antal dohánybeváltó főfclügye ő, Tib(iy Gyu Ja állomásfőnök, Kriston Ferenc felsőszab. társulat igazg. főmérnök, Komáromy Károly igazgató, vil'amost rt.-ság, dr Fráter Ernő, az ügy védi kamara elnöke, dr. Görömbey István kir. jbsági elnök, dr Benc? Kálmánné, Bodor Zsigmondné, dr Horthy Istvánné diszelnöknők. Az elnök ezután üdvözölte az egyhangúlag megválasztott fővédnököket, védnököket és diszelnököket és kérte, hogy szeressék,, támogassák a csoportot céljaik elérésében, hogy mielőbb szebb, boldogabb napok virradjanak Szabó fcsvármegye és Nyiregyháza elhagyott hadigondozottjainak hajlékaiba. Majd felkérte a közgyü és tagjait, hogy a tárgysorozat további pontjait figyeíemftnel hallgassák végig, a közgyü és eredményes munkásságára pedig a jo Isten áldását kérte. Dessewffy Emil gróf Ia"rokkantakról f hálátlan legyen azok iránt, akik megvédték a hazát. Minden áldozatot meg kell hozni a rokkantság érdekében 1 Remélem, hogy kitartó munkávaf sikert is fogunk elérni, de ehhez az kell, hogy a csoport minden egyes tágja teljes bizalommal legyen a vezetőség iránt. (Éljenzés és taps.) Gróf Dessewffy Emil fővédnök szólalt fel" ezután. Megköszönte a magas kitüntetést, ameíyben részesítettték, majd többek között a következőket mondotta : — A rokkantügy nincs megoldva az országban. Á magyar társadalomban fel ke; ^ébreszteni a hazafiság érzését. Nem szabad engedni azt, hogy a magyar társadalom , j ; i < í : i }' Erdőhegyi Lajos dr. főispán: fflinden rokkant asztalán ott legyen a mindennapi kenyér Erdőhegyi Lajos dr főispán emei kedett ezután szólásra. Védnökké történt megválasztásomat — mondotta — őszinte me eg sziweí* veszem tudomásul. Ezt a kitüntetést nem mint egy hálát és elismerést fogadom el a multakért, hiszen amit tettem, az kötelességf volt azokkal szemben, akik életüket és vérüket áldozták a hazáért, ígérem, hogy a jövőben ís mindent megteszek a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvákért. Az inségakció befolyt pénzéből fölajánlok 300 pengőt erre a nemes cé-ra. 5 hiszem azt, hogy fia a magyar társadalom is segítségünkre siet, akkor együttes munkávai. ei fogjuk érni azt, hogy minden egyes rokkant asztalán ott fesz a mindennapi kenyér. Isten bőséges áldását kérem a vezetőség munkásságára. A távol' levő a.ispán nevében Mikecz László vármegyei főjegyző beszélt. Azt mondotta, hogy a vármegye ajtaja mindig nyitva lesz a rokkantak előtt. Bencs Kálmán dr polgármester mondott ezután nagyhatású beszédet, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be : — Fogadalmat teszek arra, hogy amíg élek, azon leszek, hogy városomban a rokkantak hiányt ne szenvedjenek. 1 Csák Boldizsár: A rokkantak dolgozni akarnak Csák Boldizsár központi ügyve- g zető igazgató beszédének megkezdése előtt felkérte a megjelenteket, hogy némán állva adózzon a gatóság azok emlékének, akik nem jöhettek emerre a gyűlésre, akik ott maradtak Doberdó és a Kárpátok sziklái alatt. — Ezután a központ üdvözletét adta át a közgyűlésnek, majd beszédében megállapította, hogy minden bajok kútforrása az, hogy a hadirokkant kérdést nem kezelték gondossággal. Igaz az, hogy szegény, megcsonkított az ország, de azért mégis azt állítja, hogy a hadirokkant ügyben többet kellett volna tenni. Példának hozza fel a kis Bulgáriát, amely a legtöbb kedvezményt nyújtja rokkantjainak. Nem akarunk a rokkantak az á£Iam kitartottjai lenni, sőt dolgozni akarunk — mondotta — munkaalkalmat kérünk 1 Hadirokkanttal kellene betölteni minden megüresedett állást. Tizennégy esztendeig türtünK ha.ígattunk, de mar virradni kezd. Ne csügged;etek: gbreojetek lei a tespedésbol. Ne szégyeljétek magatokat, hogy hadirokkantak vágytok. Tiszteld, becsüld a hadirokkantat! ez legyea a zászlótokra írva. Sándor Dezső ügyvezető igazgató jejentése következett. Beszámolt az elintézett ügydarabokróí. — Maja éles szavakkal bírálta azokat, akik a mai nehéz időkben nem nyújtanak segítséget a rokkantügynek. Hálásan emlékezett meg a tiszt viselőtársadalomról, amely cto cára a nehéz időknek, mindig tárt karokkal sietett a rokkantak segítségére. Elnöki indítványra részleges tisztújítás volt. Majd évvégi zárszámadás és kö.tségelőnányzat szerepelt a tárgysorozatban. Ezután pedig sor került a vidéki szervezeti ügyek, indítványok és végű] a jelvények kiosztására. A rokkant lelvényeket az aiispán Képviseletében Mikecz Laszíó vármegyei tőjegyző nyújtotta ái a jogosultaknak. Méltó befejezésül a Himn

(pz kivetkezett. Mégegyszer haptákba álltak a kopogó mankók, az összeroppant idegek s mi egészségesek ajfk ott álltunk az emelvényen könnyesen kértük a jó Istent, hogy hozzon erre a sokat szenvedett nemzetre vig esztendőt. Egy nyirbogdányi lány a szemétdombra dobta újszülött gyermekét Különös leletre bukkant a na pókban Weisz Sándor nyirbogdányi gazdálkodó. Délután 5 óra tájban a Rákóczi tanyán a sertésó'.ak között gyermeksirásra lett figyelmes. Követte a hang irányát és a trágyadombon egy újszülött csecsemőre talált. A csendőrség a külünös ügyben megindította a nyomozási, amelynek szálai Baum Eizsébet oda való lányhoz vezettek. Vallatóra fogták a gyanúsítottat, aki kezdetben állhatatosan tagadta a terhére rótt lelketlen bűncselekmény elkövetését, később azonban a bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta tettét. A lelketlen anya ellen, aki igy akart megszabadulni szégyenétől, gyermekülés bűntettének kísérlete cimén az eljárás megindult, Színtelen kacagás! Zene, dalszam! Kuka, nó a,tánc! Látrányo« vidámság! Nyiregyháza eseménye! Mi ez? ZORO-KURU egyetlem beszélő filmujdonsága FOOTBALLHŐSÖK Apolfo szerdáig Rendes helyárak !