Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-17 / 38. szám

1032. február 17. JSrtrÍHVIDÉK. A leszerelés konferenciája A szélső K_-leten a modern technika minden tudományával — kegyetlen, öldöklő harc van folya­matban s a hadokló és sebesült harcosok borzalmas hörgése szol­gáltatja a kisérő zenét, az ada­giot a leszerelési konferenciához,, amely a minap nyilt meg Genf­ben. Errőt a koincidens találko­zásról — a régi latin közmondást idézve — igazán nehéz szatírát nem irni. Minden úgynevezett békebáz­tositó nemzetközi megállapodás, véres hadviselés ellen megnyilatko­zó anatéma, Kellog-paktum, stb., ellenére a tények beszélnek és ezek­ből a genfi konferencia levonhatja azt a tanulságot, hogy valameddig a fegyverkezés és a fegyveres ké­szenlét terén olyan horribilis arány­talanságok vannak, aminők nem­csak Japán és Kina katonai szer­vezett ereje között, hanem az euró­pai államok "között is fennáüanak, addig, mindig fenyeget a háborús veszedelem, mert az egyoldalúan túltengő fegyveres erő állandó fe­szültségben tartja a világot és min­dig készen áll, mindig ösztönzési; érez arra, hogy — akár csak egyes katonai formációk utján is, tehát anélkül, hogy az illető kormány ezért kifejezetten váHaíná a fele­lősséget — a gyöngébb felet meg­rohanja, megalázza, vagy megsem­misítse. A genfi leszerelési konferencia legfontosabb és döntő jelentőségű feladata az, hogy a fegyveres ké­szenlét terén mutatkozó óriási aránytalanságot megszüntesse és egyenlőséget teremtsen, az erőviszo­nyokat megfelelő egyensúlyba hoz za az államok között. Már a legtöbb európai és tenge­rentúli állam, a győztesek, legyő­zöttek és semlegesek egyaránt, ezt az egyedül helyes,' egyedük igazsá­gos, a béke biztosítása szempontjá­ból egyedül célirányos álláspontot foglalja et. Amerika, Anglia, Olasz­ország és valamennyi legyőzött és semleges állam, az arányos leszere­lést követeli. Nem az arányos fegy­verkezést, hanem az arányos lesze­relést, az aránytalanság megszün­tetését és az egyenlőség helyreállí­tását sürgetik a fegyverkezés terén. Csak Franciaország és szövetsége­sei, Belgium, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Románia és Jugoszlávia foglalnak el eilenzékes álláspontot és ragaszkodnak váltig a felsőséges, tehát örökösen fenyegető katonai hatalomhoz. Nevezetes jelenség ez a békeszer­ződések szempontjából' is. A béke­szerződésekben kifejezetten beniiök foglaltatik az áltilános leszerelési követelménye. A győztes hatalmak mindenekelőtt követelték a legyő­zött államok leszerelését, de ennek nyomában — a békeszerződések ér­telmében — következnie kellett volna és kellene mind a mai napig az általános leszerelésnek, tehát Franciaország és a többi győzte^ hatalom arányos leszerelésének is. Azonban az történt, hogy a legyő­zött népeket lefegyverezték, de a győztes hatalmak nemhogy arányo­san leszereltek volna, hanem íme, példátlan méretekben továtyb fegy­verkeztek, elannyira, hogy egyes hatalmak Franciaországgal az élükön — olyan óriási katonai erő­vel rendelkeznek, mint semmiféle más hata'om a háború előtt. A győztes hatalmak a német biro­dalomnak 100.000 főnyi, Magyar­országnak 35.000 főből ál[ó zsol­dos hadsereget engedélyeztek, meg­szabták szorosan az ágyuk és gép­fegyverek számát és kikötötték, hogy a legyőzött országok sem tankot, sem katonai repülőgépet nem állithatnak be hadserepükbp. Ezzel szemben Románia 175.000, Csehszlovákia 130.000, Jugoszlávia 110,000, Lengyelország 300.000, Franciaország több, mint 500.000 katonát tart fegyverben és ehhez jjáru' még a hatalmas tüzérségi park tankok, és repülőgépek sokasága; Franciaországban a hatalmas ten­geri haderőnek és buvárhajóknak félelmetes készenléte is. Nevezetes az, hogy Franciaor­szág feltétlenül ragaszkodik a bé­keszerződésben szerzett jogaihoz, így a reparációs kötelezettségek feltétlen teljesítéséhez. Ebben a tekintetben Franciaország szentnek és sérthetetlennek hirdeti a béke­szerződések rendelkezéseit. De már ami a leszerelést illeti, ebben a részben nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a békeszerződé­sek posztulátumait. Csak akkor vol­na hajlandó valamennyire leszerel­ni, ha a többi hatalom, igy Anglia, Amerika, Olaszország stb., másirá­nyu, szerződéses kötelezettséget vál­lalna Franciaország biztonságának, tehát, valójában a mai európai sta­tus-quonak megóvásáért. De ez oly követelmény, amelyről a békeszer­ződések mit sem tudnak. A béke­szerződések föltétlenül" előírják az általános leszerelés^, a legyőzött or­szágok leszerelése után. Á kérdésnek általános hatalmi vonatkozásain kivin tudvalévően í nemzetközi gazdasági helyzet szem pontjából is döntő jelentősége és< mélysége van. Amerika a háborús adósságok leszállításáról, vagy elen­gedéséről hallani sem akar addig, inig a fegyverkezés őrülete tovább tombol Európában és mig az általá­nos leszerelés követelménye nem tel­jesül. Amerika feltétlenül követe,' a leszerelést és követeli a vám sorompók leszállítását s a keres kedelmi forgalom felszabadítását a háború utáni korszak béklyóiból. Csak ha ezek a követelések telje­sülnek, csak akkor hajlandó Ame lika hozzájárulni a felszabadított Európa megsegítéséhez, a repará­dók és háborús adósságok prob léniájának kiegyenlítéséhez, —ami ennélfogva, az egyedül járható utat mutatja a nyomasztó gazdasági vái ság enyhítésére és orvoslására. i VÁROSI MOZGÓ Krdden utoljára Hansi ffleaen le$brillíánsabb alakitáss a Bibor és kékítő Szerdán Nóti Károly magyarul éneklő hangos operettjs M ikor leszel az enném Mindkét rap Megyír hangos hiradó 1 Péoíekeo dalbea üi össze Nyíregyháza szinügyi bizottsága, hogy döntsön Sebestyén Mihály miskolci igazgató nyíregyházi játékjoga ügyében Gulyás Menyhért színigazgató tegnap értesítette Nyíregyháza vá­ros szinügyi bizottságát, hogy áp­rilis 8-án városunkba érkezik tár­sulatával é® megkezdi a színi éva­dot. Gulyás Menyhértnek ugyanis az a felfogása, hogy jog szerint ebben az évadban őt illeti a szín­ház bérlete, mert ezt a város kép­viselőtestületi határozata az ő szá­mára félreérthetetlenül megadta. Az ő álláspontja szerint Sebestyén Mihály miskolci igazgató ha most meg is kapta a kultuszminisztertől a koncessziót a nyíregyházi szín­házra, ez a koncesszi ónem érvé­nyesíthető erre az évre/ mert er­re az esztendőre már ő, Gulyás, kapta meg a nyíregyházi színház bérietát. Gulyás közölte a várossal uj társulata névsorát is, amellyé 1 áprijiiban Nyíregyházára jön. Ez a névsor a legjobb erők koncentrá­lásáról tesz tanúságot és Gulyás büszkén hivatkozhat arra, hogy társulata a legelső színpadi gár­dákká] egy színvonalon áh a vidé­ken.. A városházán Gulyás Meny­hért jöveteiének határozott beje­lentése érthető izgalmat keltett. Mindenekelőtt jogi szempontból vették bírálat alá a színigazgató álláspontját. Előkerült a városkép viseiőte=tületének annak idején hozott határozata, amely a nyír­egyházi színház bérletét 1932. év végéig Gulyás Menyhértnek adja­Ebben a határozatban a döntés ugy szól, hogy a város Gulyás Menyhértnek azzal a feltétellel ad­ja bérbe a színházat, ha a játszási engedélye megvan. Igy a képvi­selőtestületi határozat feltótees. — Ha a koncesszió nem Gulyásé, ak­kor automatikusan megszűnik a bérleti jog érvénye is. A városi tiszti ügyész- is azt a szakvéle­ményt terjeiztette eiő, hogy a bér­leti jog a koncesszió elvesztésével megszűnt. Igy Gulyás Menyhértet az a veszéjy fenyegeti, hogy ha bevonul Nyíregyházára, a rendőr­ség nem adja meg a helyhatósági engedélyt, minthogy ez az enge­dély csak a ku'ltuszminiszteri kon­cesszió felmutatójának jár és Gu­lyái Menyhért ezt az engedélyt most már r.em tudja felmutatni, mert a koncessziót Sebestyén Mi­hály miskolci' igazgató kapta meg 1932-re 15. A város szinügyi bizottsága egyébként p árit f Ken délben Izóra­kor ülést tart, amelyen megtár­gyalják az uj' helyzetet. Ezen a szinügyi bizottsági ülésen részt­vesz a koncesszió uj tulajdonosa, Sebestyén Mihály igazgató is, aki pénteken délelőtt Nyíregyházára érkezik. Nyíregyháza város közönsége nagy érdeklődéssel várja a szm­házugy fejleményeit. Vannak so­kan, akiknek az az álláspontjuk, hogy Gulyás Menyhértnek meg kellett volna adni á módot az utol­só bérleti év lejátszására és kár volt élére állítani a helyzetet. Gu­lyás Menyhért ugy állította össze a társulatot, hogy tekintetbe vette Nyíregyháza magasabb igényeit is. igy sulyo= veszteséget kell elszen­vednie, ami a mai gazdasági'viszo* nyok idején arra kényszeríti, hogy a bíróság előtt keressen kárpót­lást. Sebestyén Miháiy Nyíregyházá­ra jöveteiét általában örömmel re­gisztrálják a nyíregyházi szinház­barátoK körében, meit társulatáról miskolci kötökből a legjobb infor­mációkat szerezték. Természetesen Sebestyénnek egész társulatával Nyíregyházára kell jönnie, nehogy az a veszteség érje a várost, hogy elmaradjon a színtársulat teljes szeméiyze'éiiek itt tartózkodásából a város közönségére eső forgalmi és fogyasztási haszon, amire jog­gal számit a polgárság a szini évad idején. A pénteki szinügyi bizottsági ülésen a még tisztázatlan kérdések is teljes megvilágítást nyernek és az is megtörténhetik, hogy ezen a napon Nyíregyházán lesz Gulyás Menyhért jogi képviselője is. Sok hó esett, még sincs hótakaró a sza­bolcsi vetéseken A gazdaság; föiejügyelö jelentés* a vármegye gazsdasag. állapotáról A vármegye közigazgatási bizott­ságának ülésén, Zbóray Bertalan gazdasági főfelügyelő a következő­ket jelöltette vármegyénk gazda­sági állapotáról: Az időjárás az elmúlt hóban ál­landóan borult, ködös, jóvai a fagypont aiattí hőmérséklettel, köz­ben több kevesebb hóesés, amely­nek elosztása egyenlőtlen lett a hóeséssel egyidejűleg dühöngő szél­vihar miatt, úgyhogy csak elvétve van némi hótakaró — legtöbb he­lyen csupasz a föld felszíne. Az őszi vetések állásáról ed­digelé csak annyi bizonyos, hogy a hótakaró nélküli és igen sok helye jégpáncéllal 'borított vetések nem kedvező állapotban vannak, V hiányzik a természetes, szabaa . légzése a vetésnek. Kívánatost tenne az egyenletes hótakaró, ha csak kisebb rétegű volna is, az nem engedné gyötörni a teljesen ta­karó nélküli vetéseket és a kedvező kitelelést kedvezővé tenné. A mezőgazdasági munkálatok nagy átlagban szünetelnek, kivéve a dohánybeváltást, a téli trágyahor­dás, fahordás, jéghordás, azonkí­vül az áljatá/famány rendes téli takarmányozása. Mindezen munká­latokat a gazdaságok saját szegőd­ményes cselédeikkel végeztetik és más segédmunkást nem is alkalmaz­nak. Takarmány készlet igen ke\-és van, nagy-, közép-, és kisgazdáknál is csak igen ;{zükös és gondos, ta­karékos beosztással lesz e égséges az uj termésig; törpebirtokosoknál azonban már most is alig van kész­let, máris vételre szoruinak, vagy de aki egy jó rádiót beszerez otthonában továbbra Is megtalálja a megfelelő szórako­zást. A legközelebbi rádiókereskedőtől kérje a 3 lámpás 7033-as Orion rádió bemutatását 816 Gyártja Orion Izzótámpagyár,

Next

/
Thumbnails
Contents