Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-26 / 46. szám

1932. február 26. Mmwém, mmmmmammmmmrnmmm Amerikai intervju a redeflációról Kiküldött tudósítónk külön rádió jelentése (USA, 1932. február 23-án.) Abbfjl az alkalomból, hogy az hszakamerikai Egyesült Államok elnöke, a politikai legnagyobb pártok vezetőivel elhatározta, hogy ujabb 2500 milió do.Iárbankjegyet bocsát ki, és ennek hatása alatt az USA-ban régen látott hossz indult meg a newyorki tőzsdén, az ipari vállalatok uj prosp-erity útjára tértek, Ford nyomban 30,000 ujabban felvett munkással szaporította munkáslétszámát és hirtelen fellendülés keletkezett a gazdasági életben, munkatársunk felkereste az USAban megjelenő »Nyiradék« szabászáéi szak női havi folyóirat szerkesztőségét, ahol egyik szemfüles riporter, a következő márkész intervju szövegekkel lepte meg munkatársunkat. Ezek arról szólnak, hogy mi a véleménye a mértékadó amerikai közgazdáknak a meginduló bankóprés nyomán keletkező, dehogyisinflációról ? A következő válaszokat kapta : [)r. Oówatíos Charlatin ny. pénzügynöktől : Az ujabb jegyszaporitás bennünket nem talált készületlenül. Már hosszabb ideje figyeljük, hogy tul az Óperencián, egyes európai országokban erősen gyűjtik a dollárt. Sokkal többre becsülik ezek a népségek a mi papirosunkat, mint az ő aranypapirosukat és a mi papirospénzünket az ő aranypapiros pénzükkel módfelett tulfizetik. Tezaurálják a dol-árt. Ez nálunk deflációs tüneteket kezdet; mutatni, mindazokkal a káros hatásokkal, amelyekkel a defláció jár. Minthogy pedig az 'európaiak oly nagyon szeretik a mi papirosainkat, miért ne gyártsuk ezeket ? Bennünket egyébként nem a pénzmennyiség, mint inkább a bussines és a prosperity érdekel, igy mindegy, hogy mennyi papirost gyűjtenek az emberek. A fő a munka és az élet ! Dr. Shacklasfutn Thempó ny. külforgalmár : Az infláció az nem defláció és nem is redefláció, hanem mindezek o'yan manipulációk, amelyek akkor alkalmazandók, amikor érdekeink ezt, vagy azt megkívánják. Mi főként a saját belforgalmunk érdekeit tukintjük, de a külforgalom is erősen érdekel bennünket. Az utóbbjit azonban mindig alárendeljük az előbbinek. Mi a bussines és prosperityt tartjuk fontosnak. A k ül forgalom érdeke, hogy mindig oda tudjuk terelni a tőlünk importáló vevő kereskedelmet, ahoi a mi érdekeink kielégítést találnak és nem ugy, mint egyes exotikus népek tenni jónak vé.ik, hogy azt akarnak exportálni, ami másoknak nem kell. Mi gusztust csinálunk másoknak, hogy keressék a portékánkat. Az exotikus népek pedig rátukmálni szeretnének másokra olyan árut, amit maguk is elfogyaszthatnának, miáltal nem volna náluk munkanélküliség. Most a dollárt exportáljuk, mert ennek finomságára felkeltettük a figyelmet. És veszik magas felárral. Bennünket tehát a bankóprés forgása csak annyiból érdekel, hogy az igy gyártottakat jól tudjuk-é elhelyezni. Most nagy kelete van ennek, hát ezt külforgalmazunk. Mr. Hallkapóne Phönix v. népbiztosító : Ellensége vagyok mindennemű inflációnak és deflációnak is. Elvi ellensége, ezt értse meg, mert nem találok károsabb eljárást, mint az embereket nyíltan, igazságtalan adózásba vinni. Ezért, bár keresztnevemmel tréfát űznek, azt lefordítják németre, »Hauptnix«, magyarul fősemmire, de azért ellenkező a valóság. Vezetéknevem igazolja, hogy mind«n : »-láció« között legjobbnak tartom a: manipu-lációt Ez; sem nem infláció, sem nem defláció, hanem a: redefláció utján érhető et a legjobban. Teljesen helyesnek tartom nagy amerikai elméink bankóprés megindító határozatát,^ mert így én, Hallkapóne, megtalálom a magam számítását, Éppen abbjan, hogy — amint Ön igen jól tudja, - megindult az uj prosperity, amellyel majd falhoz állítjuk az ó perenciántuli deflacionistákat. Ezek mindent megfuUasztanak, mig maguk is megfulladnak. Nem a jóléttől, hanem az elhasznált nált ócska levegőtől, amit teremtenek. Mr. Hallkapóné igy nem gomdolkodhatik, éppen azért vagyok ellensége minden más: —Iációnak, és egyedül a manipu-lációnak lehetek csak igaz hive. Ezt csinálják a mi bölcs vezetőink és majd meglátja, milyen nagy lesz a hatása az u. n. Óvilágban 1 Már előre örül Mr. Hallkapóne! Biztosítunk Uram 1 Al Uhumban Warhect miliomos: Várjuk meg, hova fejlődik a dolog! Ha betéteimre, értékpapírjaimra lesz káros, akkor elitélem. Ha nem, akkor helyeslem. Én különben mindent idejében számito'ok le, mert nemcsak borban az igazság. Aadosh Jimmy v. cirkuszzsionglőr: Lelkes híve vagyok a bankó présnek. Minél több pénz vain, annál jobb. Szívesebben költenek az emberek, lehet keresni. Azért is lelkesedem, mert mindig nyaktörő mutatványokat produkáltam. Most l>enns vagyok a szószbjan és remélem, hogy nagyjaink kiráhtanak belőle. Éljen a redeflációs mutatvány! Több intervju nem áll rendelkezésemre. N. N. hirlapiró. VÁROSI MOZGÓ Csütörtökön utoljára 5, 7, 9 órakor Csákó és hegedű Szerelem a Kék Duna mentén Pentemói Péntektől Johann Strauss halhatatlan müve hangos filmen a DENEVÉR Anny Ondra — Georg Alexander — Hans Junkermann Előbb feleségét, aztán önmagát szúrta agyon egy nyugalmazott erdőőr Debrecenben a Rakovszky-utcában véres családi dráma tartja izgalomban a lakosságot. Tegnap délelőtt Kecskés Sándor nyugalmazott erdőőr megölte feleségét, majd öngyilkosságot követett el. A 67 éves erdőőr egy 30 cm hosszú borotvaélességü késsel előbb feleségét szúrta szivén, majd két ízben saját mellébe döfte az éles pengét. Az orvos megállapítása szerint minden szú rás halálos volt. Az asszony még élt, mikor a klinikára szállították, de mielőtt kihallgathatták volna, kiszenvedett. A házastársak közös búcsúlevelet hagytak hátra, amelyben szörnyű elhatározásukat azza! okolják meg, hogy egy rokonukért jótáliva, önhibájukon kivül elvesztették egész munkás életük gyümölcsét. Csak a télelemtől kell félnünk — mondotta Ravasz László tegnap este a pécsi Pannonius Társaság ülésén tői kell félnünk. Az a baj, hogy Pécsről jelentik: Tegnap este a Janus Pannoiuus Társaság Surányi Miklós elnökletével óriási érdeklődés mellett tartotta meg diszgyütését, amelyen az elnöki megnyitó után Ravasz László püspök tartott vateszi erejű előadást arról a kérdésről, hogy mitől féljünk. Előbb az egyéni lelki élet folyamataiban mutatta ki, hogy a félelem circu'us vitiosusa önmagát táplálja s a félfeleim a képzelt okot valóságossá vetíti ki. "Igy csak 1 félelem az, amelytől igazán félni lehet. A nemzet életében is igy van. Itt is önmagát találja a félelem, amelynek komoly oka nincs. A növekvő félelem pám rettegéssé erősödhet, amely fékevesztetten vágtató kentaurokként tipor le mindent. A nemzetnek is csak a félelemtől és a félelmet erősítő rontástól keli félnie. Mitől féljen a nemzet, amikor megvan földjének és népének ereje a magyar derék, a magyar kar, a magyar verejték megszentelő áldozata, mikor megvan asszonyainknak megszépítő szeretete, mikor megvan a magyar lélek csodálatos inspirációja. Csak a féieiemfét az arany és visszahúzódik, pedig ha bátran beáradna a gazdasági élet vérkeringésébe, kalász, kenyér váma belőle és megszüntetné a féléimet. Félnek a politikusok, a pártok, a vitatkozók jés nem tudnak szeretetben kezet fogni. Pedig ha volna bátorságuk, akkor a magu^ féligazságát feláldozva átvennék az ellenfél féügazságát és megértés volna. Félnek az emberek, mert nincs erejök, nincs hitök, nem tudnak szeretni. Férfias erővel, hittel legyőzhetjük a féléimet. A magyar történeiem két nagy választottjának, Szent Istvánnak és Bethlen Gábornak végszavai melengetik át a magyar szívben a Szent írás egy idézetét: Ha Isten velünk ,kicsoda ellenünk. Mi csak Istentől félhetünk. Ravasz László előadásában magasztos eszméket hirdető szavakká

1 fejtette ki, hogy mi a feladata, a hivatása az irodalomnak. Korszakot formá ó erő e, \ agy a menekvés magánosságának vigasza. Az irodalom küldetési' hitteí művészi tökéletességre emelkedik, ha valóban irodalom. "Egyik arca a korszak formálást keresi, a másik a végtelen értékek felé tekint. Ravasz előadása fascináló erejű volt s miután a rádió is közvetítette, mindenütt nagy hatást keltőén hirdette a bátor küzdelemre hivatottságunk nagyszerű hitét. A7 előadást az elnök azzafköszönte meg a lelkek vibrációjának feszültségében, hogy amíg ilyen magyar emberek vannak, akik az igazságot így tudják /hirdetni s amig magyarok vannak, akik hallgatnak rájuk, addig nincs okunk félni. Ravaszt viharos tapssal ünnepelték a pécsiek, majd Kotsis László alelnök mutatta be A négytornyu dóm c .megrázó aktuahtásu költeményét nagyhatással. A Janus Pannonius Társaság Surányi Miklós elnök indítványára táviratban üdvözö te Kiebelsberg gróf volt minisztert, az egyesület nagynevű életrehivóját és Fischeiv alispánt. Sohasem hittem volna ... Sohasem hittem volna, mégismégis A bánat némán rámtalált. Lelkem elmerül a fajő búban, S csöndes éjjel vágyva felkiált: Elfeledni, mit éltemnek adtál, Soha, soha, soha nem lehet! Vágyaimat visszafojtva élni, Lassan elhervaszt majd engemet. Mennyi-mennyi édes, boldog óra Száz emléke mardossa szivem ... Mint tüzes vas égető pecsétje Izzik kettőnk vágya lelkemen. Apagyi EVVA SÁRA Csőd előtt Nagyvárad városa Az a szinte fantasztikus eset fordult elő Nagyváradon, hogy a városi nyilvános árlejtéseket hiába irják ki, mert senki sem pályázik és a január elseje óta kiirt összes áriejtések a pályázók hiánya miatt sikertelenek. Senki sem óhajt Nagyvárad városával üzleti összeköttetésbe lépni, mert Nagyvárad nem tud fizetni. A tisztviselői kar még nem kapta meg január havi fizetését és a népkonyhák kenyérszállitója, valamint a fakereskedő cég, amely Nagyvárad részére a fűtőanyagot szállítja, abahagyták a szállításaikat, mert nem tudnak inkasszálni Nagyvárad városától egyetlen bánit sem. A városi tanács 15 millió leit szeretne felvenni, azonban igen valószínűtlen, hogy a kölcsönt, valamely érdekeltség folyósítaná annál is inkább, mert a város polgárságának egy jelentékeny része azt is vitatja, hogy a városi tanácsnak egyáltalán joga volna az ügyek vitelére. 1932-ben az OTI ne

m tog balesetbiztosítás. előlegeket szedni Esztendőkön keresztül állandóan panaszolta a kisipar, hogy az OTI balesetbiztosító ágazata a

z év elején előlegeket ró ki "az iparosokra 5 ezáltal elviselhetetlenekké teszi AZ amúgy is rendkívül" súlyos helyzetét a kisiparosságnak. A magyar királyi kormány most ugy ren delkezett, hogy a most folyó évre az OTI ne vessen ki "balesetbiztosítási járu'ék előlegeket, ami az érdeke^ ipari körökben megnyugvással találkozott. Valószínű, hogy az OTI autonómiája az elmaradt balesetbiztosítási járulék élőlegeket az öregségi tartalékalapból való kölcsön utján fogja előteremtem.