Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-26 / 46. szám
{jMKíWfoL 1 ()32. teoruár 26. Nyomorgó Magyarország Mindaz, amit már aze-őtt is láttam, hallottam a nyomorra és a segítés módjaira vonatkozólag, de különösen az ősz óta fokozottabb mértékben figyeltem meg, arra késztetett, hogy ezze! a tárggyal bővebben foglalkozva a helyesebb Ítélet és vélemény kialakulása utján az orvoslás jobb módjaira és mikéntjére vonatkozólag levont gondolataimat cikkbe foglaljam. Mándokon, a tél folyamán tartott nyomorenyhitő akcióban nyílt alkalmam, először közvetlen közelbő*" látni azt a rettentő nyomort, amely ma a falu és város népét egyaránt a reménytelenségbe dönti. Mándokon volt alkalmam először a segítés mikéntjével is foglalkozni. Hatvan lelkes hölgy segítsége mellett igen sok szeretetcsomagot osztottunk ki és a legjobban rászoruló 50 embert hónapok óta étkeztetjük, utánozva és követve ezzel gróf Forgách Lászlónkét, Mándoknak és az egész környéknek évek óta jótevő őrangyalát, ki már az idén több^ mint 1000 ebédet osztott ki, 300 szekér fát adott a szegényeknek és 200 egyént öltöztetett fel. Januárban Pesten igyekeztem megfigyelni a különbséget a falu és a város nyomorának he yzete között. Január i-től 30-ig végigjártam 24 nyomortanyát és ugyanannyi kitiinő jótékony intézményt, melyek a nyomortanyák rémségeit vannak liivatva ellensúlyozni, de sajnos, egymagukban bármennyit is tesznek, teljesen ellensúlyozni mégsem tudják azokat. Ezek az intézmények mind a Karitász Központ szervezései, melyeknek elsője a Halottak napjai »Adjatok el nem hervadó virágot halott kedveseiteknek« akció volt, mely a temetőkbe vitt virágok megváltási áraiból indította útnak a ma már igen széles keretekben mozgó karitatív tevékenységet. Ez az eszme abb^l indul ki, hogy a pártoskodásnak, ellentéteknek, vallási és politikai széthúzásoknak szellemét legalább ezen a téren tegyük félre, mert az erő az összetartásban van. Ha látjuk azt az emberfeletti küzdelmet, amit az állam és a társadalom a segélyezés terén folytat és azokat a ragyogó példákat, amelyeket Horthy Miklósné őfőméltósága, Károlyi Gyu-áné, Pai lavicini grófnő, Apponyi Albertoé és még sokan adnak, ugy adva van az az ut, melyen közönyt mellőzve haladnunk kell- Ne mondjuk soha azt, hogy már e'ég jótékony egylet van. E.eget kérnek és adnak, ellenkezőleg, ezekből soha sincs elég. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a falunkban néhány családot segélyezünk és főkép vigyázzunk arra, hogy a segélyezettek között néhol előforduló érdemek miatt a többieket ne büntessék. Ne gondoljunk arra, hogy eleget tettünk, ha a falunk szegényeit segítettük. Gondoljunk a pesti környék 70.000. állati életet é.ő pánáá a, akik szemét dombon, régi ládákbian plédarabokbói 'összetákolt fedél alatt mezítláb rongyaikban cideiegre'c, még az ingyen ebéd-akciókat sem tudják igénybe venni, hiszem a kiosztóhelyek végtelen messze vannak tőlük. Minderről persze fogalma sincs annak, aki meg nem mézte. Lágymányos, Angyalföld, Zugló, Újpest Öbuda nyomortanyái oly szivettépő látványt nyújtanak, hogy az ember minden erejével segítségükre igyekszik. i Sajnos mindezt még bent a fővárosban sem tudják eléggé. Pedig hogy van jó sziv és adakozó lélek, azt bizonyítja, hogy minden, ezekről a nyomortanyákról beszámoló ujság-cikk után megindult a segélyezés. Valahogy jobban kellene megszervezni a gyűjtést, nagy hölgybizottságok összctoborzásával, akik háiról-házra menve gyüjtenének jótékonycélra. Minden bálból, versenyből, mulatságból 1' kel'ene adni egy bizonyos hányadot jótékonycélra. Akinek még jut bunda, autó, selyemruha, drága kalap, és cipő, az bizony nem nagy igényéről kellene hogy lemondjon és már abból megélhetne egy-két család. Az nem kifogás, hogy a fényűzésből sokan megélnek. Igaz de először juttassuk a létminimumhoz azokat, akik már majd be'efullnak a vizbe és csakba kihuzzuk őket, akkor varassunk velük szép ruhákat. A fontos az, hogy összefogjunk, közös akarattal, közös erővél induljunk el jótékonyságban előljáró ' Nagyasszonyaink után és ne legyünk nem törődök és közömbösek a nyomorral szemben. Ne mondjuk azt: nem akarok odanézni, ahol nagy baj van, épp arra kell tön kednünk, hogy odaforduljunk segítő kézzel, ahol a baj igemis nagy. Afc országban a nyomor legnagyobb Budapesten, tehát amellett, hogy a falunkat támogatjuk, ^ ne feledkezzünk meg arról a borzalmas nyomorról, ami Pesten van. Adjunk össze legalább egy kis krumplit, vagy bármi mást, esetleg egy pár pengőt és küldjük a Karitász Központba Budapestre, Veress "Pálnéu. 9- alá. Az ország nyomora legsúlyosabban érzik odafenn. Nem szabad hagyni, hogy a nyomor okozta sebek elmérgesedjenek. Mándok, 1932. február hó. Gróf Semyy (lézílé. Gyöngyösön országos szőlősgazda kongreszsznst tartanafc Március elején igen népesnek ; Ígérkező kongresszust tartanak Gyöngyösön "a sző ősgazdák. Ezen az értekezleten részt vesz az ország minden jelentősebb gazdaszervezete s azok az országgyűlési képviselők, akiknek kerületében bortermelő községek vannak. A borválság, a fogyasztási adó, a szeszfőzés égető kérdéseiről íesz szó ezen a kongresszuson s az egységes front mega akitásárói, hogy minéi nagyobb suUyar követelhessék az érdekeltek ezeknek a kérdéseknek rendezését. A gyűlést a gyöngyösi katolikus legényegylet nagyteimében tartják meg március 6-án dé.előtt fél 10 óraKor. A kongresszus rendezésén, organizá ásán és a tárgyalási anyag összeá litásán a HGE, a Földmives Gazdakör és a • Szőlőbirtokosok Országos Társasköre fáradozik. A kongresszust, amely az utóbbi éveü legnagyobb gazda-megmozdulása lesz, általános érdeklődés előzi meg minden oldalról. I - i' i :• LIJ y:!f," F Hr?«:x Táncol a kongresszus Lil űagover Conrad Veidt Csütörtöktől az Apolloban á gazdahitel megoldása még febrnár folyaman megtörténi! A mezőgazdaság tavaszi hitelszükségletének problémája nemcsak országos je.entőségü, hanem külön megoldásra váró feladat a vidéki pénzintézetek számára. Az 1930. XX. t. c. megalkotta a gabonajelzálog intézményét, ame.y azonban a gyakorlati életben nem vá-t be. Viszont ugyanez a törvény szabályozta a zöldhitei kérdéseit, amely azonban rendkívül megszorította a zöidhitcire vonatkozólag addig fennálló szokásjogot. A törvény szerint a gazda, aki a termését betakarítás előtt eladta, nem köteles több terményt adni a termett mennyiségnél é» ha vételár fejéber nagyobb összeget vett fei előre, mint amennyi ennek a terménymennyiségnek megfelel, a többletet köteles a vevőnek kamatával együtt visszatéríteni. Ez az intézkedés megnehezíti a zöldhitei folyósítását, súlyosan hat a gazdasági éltre ma, amiKor a gazdatársadalomnalí feltétlenül szüksége van ujabb hitelekre. Ezért tehát olyan jogi alapot keli kreálni, amely a hitelezőknek is megadja a legteljesebb biztonságot és ami figye.embe veszi a jelzálogos hitelezők érdekeit 1.5. A kérdésnek sürgős megoldása a vidéki intézetek szempontjából .azért bír nagy fontossággal, mert a zöldhitelet kapcsolatos rövidlejáratú kölcsönök nyújtása c=ak a vidéki intézetek bekapcsolásával valósítható meg és miután külföldi "tőke rendelkezésre nem áll, csak belföldi tőke jöhet figyelembe. Értesülésünk szerint a zöldhitet nyújtásának nemcsak jogi, hanem pénzügyi megoldása is még február hó folyamán meg fog történni . v Súlyos bűncselekmények gyanúja kiséri Dréhr Imre iratait a kir. ögyészségre Budapestről jelentik: A népjóléti minisztérium megküldte azügyészségnek a Hankó Elemér és Angyal 'Kálmán miniszteri tanácsosok, valamint a Dréhr Imre fegyelmi ügyére vonatkozó irattokat. A Dréhr Imre iratait kisérő levél, amelye 1' a miniszterelnök személyesen irt alá, többek között a következőket tarta mázza: 1. Dréhr Imre közbenjöttével v'ásárolták meg a Batthyányi család bicskei kastélyát és (gyanú merült fel, hogy az 500 ezer pengős vételárból az eladók csak '400 ezret kaptak meg. 2. Ugyancsak Dréhr Imre közbenjöttével történtek az OTI vagyonából családi házak építésére az albertfalvai te.ekvásárlások, amelyek 22 pengős áron (Jörténtek négyszögölenként, holott állítólag ugyanakkor a szomszédos tel keket 9 pengős négyszögölenkénti áron adták él. 3. Ugyanott az építkezésnél Dréhr Imre az Ingatlanbank utján ál'itólag nagyobb'összegeket'kapott. 4. Az állam vagyonán ismeretien célból Dréhr Imre nagymennyiségű hadikölcsönkötvényeket vásárolt össze. Hankó Elemér ny. miniszteri tanácsos ma az egyik fővárosi lap hasábjain nyi'atkozik és visszautasítja Dréhr Imre vádjait. Valótlannak tnondja azt az yíUftását, (hogy ő miatta vonják most felelősségre, ugyancsak visszautasítja a hamis blokkok vádját, mert azokat még a vizsgálat megindítása előtt közjegyzőnél helyezte letétbe, most pedig a pénzügyminisztériumban őrzik. Egy tízetmyolcéves harkányi leány te'akasztotta magát Balkánybói jelentik: Nagy Erzsébet 18 éves balkányi tanyai lakos az egyik tanyai épület padlásán clohányoszsjneggei felakasztotta magát és mielőtt segíthettek volna rajta, meghalt. A fiatal leány tettének oka ismeretlen. A kir. ügyészség az öngyilkos temetésére engedélyt adott. Az angoi hitelezők uj egyezménytervezetei küldtek Magyarországnak Budapestről jelentik: Tegnap délután megérkezett az angol hitelezők uj 'egyezménytervezete a rövidlejáratú hitelek meghosszabbításáról. Teleszky János mára hivta össze a külföldi hitelek országos bizottságát, hogy az uj tervezetet letárgyalják. " i. 1 i. IÍJ: 1 — ! Negyven meneKüőt agyonlőttek a szovjet határőrök Bukarestbői jelentik: Az oroszromán határon husz menekült jelentkezett, akik elmondották, hogy hatvanan keitek útra, hogy Romániába szökjenek. Tervüket azon ban észrevették a szovjet határőrök, beke itették őket és negyven menekülő 1 agyonlőttek. I - I Uj' autóse&essggi világrekord ,-Daytona-Beachbói jelentik: Campbell a világhírű versenyzőé' rekorder ismét megjavította az autósebességi világrekordot. Az uj rekord 408.47 órakíúométerátlag. Letartóztatták az újpesti pénzhamisítót Budapestről jelentik: Újpesten letartóztatták Ungvári Jánosné szipkakészitőnőt, mert kiderült, hogy ő hamisította és hozta forgalomba az Újpesten talált hamis egy pengősöket. A leszerelési bizottság elfogadta az előkészítési bizottság jelentésit Genfből jelentik: A leszerelési értekezlet általános bizottsága elfogadta az előkészitőbizottság jelentését tárgyalási alapul. Apponyi Albert gróf az erről szóló angol javaslathoz csatlakozott. Külföldi árut nem szabaa »hazai« áruként eladni A kamarai zsűri konkrét esetbői kifolyólag kimondotta, Ítélettel, hogy külföldi védjegyes áru helyett a külföldi védjegynek »hazai magyar» elnevezéssel kapcsolatban való felhasználása és hirdetése tiltott versenyeszköz. Az ilyen áruajánlás azt sejtteti "a közönséggel, mintha á hazai elnevezéssel kapcsolatban alkalmazott külföldi védjegy ugyancsak ugyanabból a váílaiatbói származna. Az ilyen üzleti magatartás idegen gazdasági munkába való bekapcsolódás, mivei a versenytárs oly munkájának a gyümölcsében kiván részesülni, amelyet idegen vállalat árujának minősége és idegen versenyválialatofc kereskedelmi tevékenysége szerzett. A »m agyara elnevezés még nem alkalmas arra, hogy az árut egy idegen védjegyes áruval szemben megkülönböztesse.
