Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-21 / 42. szám

jsrtimnnfac. 1932 február 21 DA R M OL I' Biztos, enyhe, ártalmatlan | %**,? Nagyon soká tart a hideg, Nőm; győzöm már fával, Én nem tudom, hogy mi fesz mái Ezzel à világgal. Minden pénzem a szenes és A fás vágja zsebre, .— Mégis majd megfagyok, ugyan Ki emlékszik Iiy tartós Mdegre?! Hárem szoba, előszoba Ez a házain tája, Eleinte befütöttem Mindegyik szobába. Később kettőt fűtöttem csak, Most pediglen egyet, — Ezt se bírom, egy kicsike Kis meleget Ugyan honnan szedjek?! Délután a hivatalba Nem mehetek én be, Nemi engednek befűteni Vigyáznak ‘a szénre. ( Hiszen igaz, szén nélkül sem Jönnék én zavarba, — Gyöngyvirágos májusig Is Elintenék Annyi ott az akta! Az a Sok-Sok irka firka Meg netn porosodna, Jól járna a fél is, 'én is, Ki se károsodna. Szilágyihoz sem mehetek, Mert hideg van nála, •—1 Nem fűti a vendégszobát A Bemáttat Mióta megjárta! Papp Lajos ts leépített És spórol a fával, Hideg van ott és meleget Nem ad a borával. Hideg a Kurz restije is, Bedöglött a kályha, — Fűt, fát igér, szaval, beszél r Mind hasztalan És csak jár a szája! ! Befagyott itt minden kérem Ebben a Ridegben, Befagyott a helypénz ts a Városi 'berkekben. Befagyott a házépítés Kölcsönt már nem adnak —- . És mint hallom, most fagyott be A forgalmi Adóhivatalnak ! Befagyott még sok sok minden A múlt heti listán, Befagyott a rádióm is, Majd segít a Liskány. Befagyott a Laval-koitn^ány, Japán offenziva, — Befagyott a Faintos-szivar Senki által * Nem leszen az szjva! Befagyott a téli sportban A mi bajnokságunk, Pedig ország-világ látta Korcsolya tudásunk. Befagyott jó Gulyásunknak A koncessziója, — Befagyott Miss Magyarország, Európa KicSuszott alóla! A frontharcos testvéreknek Van egy bodegájuk, Péntek este egy kis terep­szemlén voltam náluk. Frontharcosok falatoztak Békés Szeretetben, — Egyedül csak ott volt egy kis Áldott rateleg Ebben a hidegben! BONTA. ÂoÂôÿéà ' na* Felhívás az adakozókhoz! A ..nyíregyházi »Ipartestületi Székház» építkezés felülvizsgáló bi­zottsága tisztelettel kéri mindazo­kat, akik a székház épités céljaira ingyen akár anyagot, akár munkát természetben, vágy pedig kész­pénzt adományozni ' ázivesek vof- tak, szíveskedjenek közölni a fe­lülvizsgáló bizottság alantirt elnö­kével, hogy mily anyagokat, minő munkát, mindkettőt részletezve és értékelve, továbbá meijnyi kész­pénzt voltak szivetek adományozni, hogy a felülvizsgálat alkalmával mindezek az adományi értékek számibavehetők, ldtüntethetők és az adományozók nevei is megörö- kithetők fegyenek. Kérem, hogy a közléseket lehe­tőleg e hó 26-ig aluíirott címére az Ipartestületbe eljuttatni ' szí­veskedjenek, hogy a felülvizsgá­lat mielőbb befejezhető és az ado­mányozók névsora is bezárható le- gyen­A székház építő felülvizsgáló bi­zottság nevében: Pisszer János, bizottsági elnök. A Széchenyi-úton megnyit a Frontharcosok Falatozója A frontharcos-mozgalom ereje intézmények alapításában jut kife­jezésre. Nyíregyházán egy lelkes frontharcos önzetlen áldozatkész­sége vetette meg az elsőiiiigyjelen­tőségű frontharcos-jóléti intéz­ménynek alapját, a Frontharcos Falatozó megnyitásával. Ez az ahhuista intézmény a Széchenyi- uton, a Cement-gyár épületében barátságos, napfényes, otthonos helyiségben mórt nyilt meg. Széles, kényelmes termek fogadnak, egy előterem, a sönté», hátul függöny­nyel elzárható alkovos terem, ut­cára néző nagy tükörablakokon az Frontharvos Szövetség sisakos, kardos címere hirdeti, hogy ennek a falatozónak jövedelme az in­tézmény megerősödése után a frontharcosok felkarolását szol­gálja. A falakon harctéri és vadász­képek. Az alkóvos terem mögött konyha, ahoi "egy kitűnő magyar háziasszony készíti az ízes, magya­ros ételeket. Minden vonatkozá­sában magyaros motivációjú az ötletesen berendezett helyiség. A fehérlő asztalon aranyló borok tüze az édes honi föld kincseiről beszél, és a szódás palackok piros-fehér- zöld koszorújába foglalt »Nem, nőm, soha« a szórakozás, a viga- dás perceiben is felgyújtja a nem­zet legszentebb vágyait, az irreden tizrous tüzét. A Falatozó már megnyitásával frontharcos érdekeket szolgál, ke­nyeret ad egy frontharcosnak a feleségének, akik a vendéglői üzefrrl vezetői, a házmesternek, aki front­harcos é= feleségének, aki hadi­árva. A Frontharcos Falatozóban nagy márciusi sörakció fesz, hideg ételek, italok állandóan, vendég­lői inteleg ételkészitmények meg­rendelésre kaphatóik. Aítruísta ez az intézmény. Magyar hazafiság áldozatkészsége teremtette meg és a hazafiul'áldozatkészség, a front­harcos bajtársi érzés fogja fel­karolni, támogatni. Itt lesznek a frontharcos bajtársi találkozók, összejövetelek 'és itt családias, bensőséges fogadtatásra talál min­den frontharcos, aki a yjírímiegye községéből, vagy más vármegyéből a városba érkezik. A Frontharcos Szövetség tagjainak rendszerint a hó első és harmadik vasárnapján a bajtársias szellem, az összetar­tás ápolására összejöveteleket kell tarpam. Ezek az összejövete­lek üzent uh itt, a Frontharcos Falatozóban lesznek. Már most felhívjuk a frontharcosok figyel­mét ezekre az összejövettelekre, amelyeknek idejéről a Nyirvidék- ben tájékoztatjuk a frontharcoso­kat. De nemcsak a frontharcosok, hanem a harcterek hőseit megbe­csülő egész társadalomnak támo­gatására méltán számíthat a Szé- chenyi-uti Frontharcos Falatozó. Az a Falatozó, ahol a legjobb bor literjét 6o fillérért mérik. Ez is jele az önzetlen intenciónak, ami a Falatozó vezetőségét irányítja. A kavics fontossága a ba­romfiaknál Minden gazdasszony tudja, hogy a tyuk zúzájában bizonyos mennyi­ségű kavics vagy apró üvegdarab van. Ezek segítségével őrü meg a felvett táplálékot, mely a begyből tmegduzzaüva előbb a mmgye9 gyomorba, majd onnan még műi­dig egészben a zuzába kerül. Ótt őrlődik; fel minden táplálék a ka- ticsszemiek Segítségével. A kavics­nak így nagy fontossága van a tyuk táplálkozásában. Vizsgálat utján megállapították, hogy bizonyos ko­rú állatoknak milyen suiymennyisé- gü kavicsra van szükségük és a felvett kavicsszemek átmérője mekkora. Nekünk azonban elég tud nunk azt, hogy a kavics épen olyan fontos a baromfi életfenntartásá­hoz, mint a fehérje, mész só vagy keményítő. Nézzük, mi származhat a kavics- hiánybó]. Először vegyük az apró csibéket. Ha az első naptól nem kap vagy nem talál kavicsot, rövi­desen elpusztul "és pedig vagy üres beggyel, teljesen lesoványodva, —< vagy telt beggyel, de ugyancsak lesoványodva. Előbbi esetben a kavicshiány miatt legyengült állat nem képes táplálékot felvenni, éhen pusztul. Utóbbi esetben mohón eszik ugyan, de a zúza ndm tudja már feldoU gezni a felvett táplálékot s ez eset­ben is éhen pusztul. Azért nagyon fontos, hogy az etetőhelyen állan­dóan tartsunk aprószemü kavi­csot. Ugyanez az eset a növendék állatoknál, vagy a feínótt barom­fiaknál is, ha bizonyos ideig nem I találnak kavicsot. Az állatok járá- ' sa ilyenkor bizonytaián, gólyasze- ! rü, merev. A mellcsont éles s két * oldalán a bőr kékes Szinü. A taréj petyhüdt s Szintén kékes. Tollúk borzolt, keresik a sötét, csendes helyet.Itt is, paint a csibéknél a begy üres, vágy telt kemény, d* i lehet félig telt is és tésztás tapin- fc tatu. Előfordulhat egyedenként, de tömegesen is, amikor járványszerü megbetegedést mutat és néha el­hullást is. Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal adjunk kavicsot, mert ha nem súlyos az eset, még segíthetünk. Ha maguktól *nem .vennék fel a kavicsot, akkor tö­méssel adjuk azt. A keménybegyí* állatoknak előbb olajat adjunk be gyengéden masszírozva puhit.su* meg a begy keménységét, azutáni az állatot fejjel lefordítva tartva, a begy tartalmának egy részét nyomkodjuk kJ, majd adjunk be kavicsot. Enni 'főtt rizskását ad­junk, hogy a zúza kisebb munkát végezzen. A legnagyobb gonddar" vizsgát« juk meg a kifutók talaját, van-e kavics ’benne. Itt, a szabofcsTho* lmokban kevés hejyen találunk. Te­hát védett, napos hejyen, ahof szí­vesen tartózkodnak állataink, szór­junk aprószemü kavicsot. Törött poharat, üveget, tükröt ne dob­junk el. Igén jó hasznát vehetjük, ha jó apróra összetörve olyan he­lyen szórjuk lel, ahol szárnyasaink, tartózkodnak. így megóvjuk őket egy betegségtől, magunkat pedig igen érzékeny kártól, melyet a ka­vics hiánya okozhat. Téger Béláné. Példázatban szólás A kertünkben egy munkás dolgozott Kapált, ásózott, gyeptéglát hozott. Egy pár pengőért — mi a mnukabére — Ugyancsak szakadt, folyt a verítéke. Egy másik, — aki semmit sem csinált, — Ezt látva, hetykén, gúnyosan kiált És habzó szájjal, rikkantva nagyot,. Gőgösen mondta : — »Ö, én úr vagyok !.. .s — lg a tét fagyán, zora napjainkban- Láttam emezt nyomorban, kínban; A másik élt, aludt és jói evett, A szegénynek is adott kenyeret.- Ember-testvérem !... lásd, péidàm mit ád : — A munkát szeresd, a munkát imádd, A dolgos ember, ha paraszt, ha űrt Mindig naggyá lesz s mindig boldogul !. • • Qyörék József. Bárány István a világhírt magyar úszó Nyíregyházán Tegnapi számunkban megírtuk, hogy dr Bárány István a több­szörös világ és Európa- bajnok február 28-án vasárnap sportmatiné keretében előadást tárt Nyíregyházán. Bárány István dr legutóbb fel­olvasó körútra indult az ország nagyobb városaiban és Nyíregyhá­zára is ellátogat, ahová meghívást kapott. Bárány Istvánt nagy szeretettel várja egész Nyíregyháza, mándenlá kiváncsi a csodauszóra, akit a* egész világon őszinte elismeréssel ünnepelnek — és méltán. Most mindenki személyesen megismer­heti'a bajnokot, aki ezúttal, mint előadó mutatkozik be. Elárulhat­juk, hogy majdnem olyan jó előadó mint — uszóbajnok. A sportmatirié részletes műsorát legközelebb ismertetjük. .. Me ghívók, különféle alkalmakra, esté­lyekre, közgyűlésre stb. ízlé­ses kivitelben készülnek; a Jóba-nyomdában Nyíregyhá­zán, Széchenyi-ut 9. száza. Telefon; 139.

Next

/
Thumbnails
Contents