Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-21 / 42. szám

a JtfVlKYlDáK. 1932. tébruár 21 zonyos visszaesést jelent, bizonyos fokú visszatérést a primitiv gazda­ság tanához, de figyelembe kell tennünk, hogy az általános pan­gásból, a merevség megtörésével, egy gazdasági fellendülést hozhat magával, az egyes termelési ágak és a fogyasztás közti feszültség rendszere3 kiegyenlítésével. Ha ez megtörtént, ha helyreállt az egyen­súlyi helyzet az ipar és mezőgaz­daság egytmlásköztl viszonyában s a rajtuk kívül álló fogyasztás kö­pött, mely ma pénzszűke miatt le­hetetlen s melynek pénzzel való végrehajtása adott körülmények között az inflációt zúdítaná az or­szágra s c.sak szövetkezeti y ton való jóváírás utján érhető el, a termelés és ujjáépiilés megindulá­sával számíthatunk, mely a kiürült | raktárakat megtölteni igyekezvén, | ajtót nyiti a kibontakozásnak. Hogy J zt azonban elérjük, szükséges a szövetkezeti eszme szimpatikussá tétele, a szövetkezeti politikának az egész nemzet egyetemére való kiterjesztése esetleg pillanatnyilag bizonyos érdekeltségek háttérbe- szontásával, a nemzet egyetemé­nek érdekében . Ez az ut ma még nyitva 'áh s ha különös is reálépnünk, mégis hordoz magában erőt és reményt, hogy egy ideiglenes intézkedéssel (rendszerrel) elkerülhessük az in­flációt, a nemzet külpénzügyeinek érdekében és a fizetési eszközök, illetve lehetőségek megszapoi'itásá- val megindítsuk belső gazdasági életünk vérkeringését. Ha tovább telnek a raktárak és nőnek a mun- kátlan tömegek, a feszültség is erő=>bödik ; végül c.sak amenv- dörgős ví Iámmal vezethető le. Soltész Mihály gyilkosának nem szabad az ismeretlenség homályába vesznie Egy téli estén fegyver dördült ei az Ókisteleki szőlő egy kis háza ellőtt. A fegyver golyója áthatott Soltész Mihály ácssegéd ablakán, áttörte a két üvegtáblát és eltalálta a szobában, ágya előtt álfó Soltész Mihályt, a nyakcsigolyái közé fú­ródott és a szerencsétlen munkád vérébe mulltan, eszméletlenül terűi el a füleden szoba földjén . .. Mert fütetlen volt ezen a télen Soltészek szobája. Mihály hosszú ideje munka nélkül volt. Nyomor költözött be a munkáscsalád haj­lékába. Es a nyomor talajában a szenvedély, az > elkeseredés vérvörös virágai teremnek. Soltész szívesen dolgozott volna, de nem volt mit. Politizált. Félelmes szervező volt. Már a városi képviselőválasztáson aktiv szerepet töltött be. Hatalom volt a kezében. És amikor a sötét­ben ólálkodó kéz célba vette, hogy kivégezze Soltész Mihályt, az agitáció egy vezérét sebezte ha­lálra . A megindult nyomozás lezárása Után a csendőrség két embert adott a kir. ügyészségnek, két ’gyanúsítot­tat, akiket azonban megfelelő bi­zonyítékok hiánya miatt szabadon bocsátottak. Ezzel a közönség nagy megdöbbenésére - - semmi "hir most már a további myomozásról. Pedig ha valamelyik bűnügy ki­nyomozása a közszellem, elsőrendű érdeke, akkor SoTtész Mihály gyil­kosának kézrekeritése, elsősorban az. Az izgatásra tápot adó gyanú­sítások buvófolyója mossa alá a társadalom nyugalmát és a titokza­tos gyilkosság mögött politikai bosszú kezét sejtik. Munkatársunk érdeklődött a gyil­kosság ügyének mai állásáról. Min denütt azt az értesülést nyerte, hogy nincs semmi újság, a nyomozás ujabb eredményeket nem tud fel­mutatni. A közönség a hírlaptól várja az izgalmat keltő bünügy felderítésére vonatkozó híreket, de jóideje nincs semmi újság Sohész Mihály gyil' kosáról. i Illetékes helyen leszögezték, hogy politikai gyanúsításokkal a legélesebben szembe kelFhelyezkéd- nie minden józam embernek. Uj mártírt akarnak politikai agitáció céljára, — mondották, — de nem fog sikerülni. "Megmutatjuk, hogy előkerül a gyilkos és ha politikai bosszú működött közre, e mögött a bosszú mögött nincs erkölcsi hát­véd, ez egyéni akció volt. Ez az ak­ció pedig előbb-utóbb napfényre kerül. Blokmalt meghódította a világot! Milliók használják ezen kitűnő ízű cukor­kát A Biok maltot már utánozzák, azért vaMdl BlokmaJtot kérjen és csak eredeti zacskóban fogadja el I Blokmalt köhx oges es rekedhéq ellen ! Nyíregyházán kapható a Központi drogériában â péDzügyminisztérmm megvizsgálja, megkapják-e a termelők a kiviteli téritést A gazdatársadalam feszült fi gyeiemmel várja annak a vizsgá­latnak az eredményét, amely már hetek óta folyik a gabonakivitellel kapcsolatos térítés ügyében. A kormány ugyanis a buzakivi- telnél méteTmázsánkint 3 és fél pengő kivite.j térítést engedélye­zett, azzal a fettétellel, hogy ezt az összeget az exportőrök a terme­lőknek juttassák kárpótiásképen á búza jelentékeny árcsökkenéséért. Az i'letékes körökhöz azonban több oldalról olyan panasz érkezett, hogy a kivitelt térítés nem kerül a termelőkhöz. A panaszok alapján a pénzügy­minisztérium vizsgá atot mditort. Mivei az előzetes vizsgálat alap­ján több helyen megállapították, hogy a szerződésben benne van az, hogy a kjviteh térítést a termelő kapja, viszont az elszámolásból nemi derül ki, hogy ténylegesen meg is kapta voûta a termelő a té­rítést, a pénzügyminisztérium foly­tatja a vizsgálatot. A gazdakörök- - beu úgy tudják, hogy az illetéke* tényezők rövidesen megfelelő rend­szabályokat léptetnek életbe ezen a téren tapasztalható anomáliák ki­küszöbölésére. Holnap 4 órakor kezdődik a tanítóképző knltnrdélutánja A tanítóképző-intézet Széehenyi- títcai épületének dísztermében hol­nap, vasárnap délután a cserké­szet diadalmas nemzeti ügyének szentelt kulturdélután lesz. À kul- turdétutánon énekkari és zenekari számok keretében vetitettképes előadásban mutatják be a cserkész táborozást. A komoly és ljumoros képek nagy sikerre számíthatnak a cserkészbarát közönség körében. A tábori élményekről Kiss János cser késztiszt tart hangulatos előadást, amelyet megelőzően Dohamcs Já­nos, a Tisza-csapat Je'Ikes pa­rancsnoka a jövő évben megrende­zendő nagy Világ- Jamboree-rői . mond el nagy érdekességü intimi­tásokat. A cserkészdélután rnfcgin- ditóan szép mozzanata lesz a kisc-serkészek igérettétele, a »Vér- j szerződés», amelyben a legifjabb magyar cserkészgárda tesz életre szóló f ogadalmat a líiiomos zászló előtt. A kulturdélutánt bizonyára szeretettel karolja fej városunk kö­zönsége. Belépődíj nincs, az ön­kéntes adományokat a Tisza-csa- pat zászlóalapja javára fordítja a rendezőség . JAJ: Két barát találkozik. Azt kérek az egyik : Mi történt veled, barátom? — Súlyos gyomorrom ásom van. — Mitől kaptad? •— Tegnap bndzsezés közben le­nyeltem a pikk ászt. — De miért nyelted le? — Mert fordítva tartottam a ke­zemben és azt hittem, hogy a=z pit. ■MnutÆim* iimwffiiwinrw ta, hogy ez a valóság és müvei fiatal volt, szerelem után vágyott, odanyujtótta a kezét a férfinek. A nap mindig Jejebb és iejebb szállt és bucSuzóuí lángtengerbe bontott mindent, a fákat, a virá­gokat, a házakat és a lángtenger ott izzott a férfi ajkán, mily műi­dig közelebb és közelebb jött a lány ajkához, hogy az első csók soha ej nem múló varázsával meg­fogja annak a szivét. A nap benézett az ablakon és • látványra úgy érezte, hogy meír fcnegöregedett és ezért — egy kW tüzet koldult, — amit meg is ka­pott, mert a szobában a "fiatalok szivében szerelem volt. És még egy, május volt... És amint a két száj egymásra hajolt, ettől ó 1» kedvet kapott és megcsókolta a földet é? lebukott. KERÜLGET! SZEMEMET Kerülgeti szememet az álom, Most is rajt'ül nehéz szempillámou.. El nem tudok szendcregin mégse, Mert egy kis lány nagyon imégigézte. Felkeresem holnap a lány anyját S megkérdezem : hátha hozzám adják. , Ha elutasító lesz a válasz: Igyis-ugyis a lány engem választ I Sa|iay Laps Elérkezett a délután is és a lány idegesen sétált a perronon. Mind­járt itt lesz — gondolta. Amint ott sétált sötétkék kosz­tümjében, fején egy kis sapkával, olyan kedves jelenség volt, hogy megfordultak utána az emberek. Aki pedig jól a szemébe nézett, az még egyszer visszafordult, mert abban a tavaszi ég kéksége ragyo­gott és valami ismeretlen, ritka lángolás. A lány azonban nem vet­te észre, hogy megnézik, hogy rá­mosolyognak, nézte a leszálló uta­sokat és a szive, vajahof a torká­ban dobogott. Nem vette észre azt a karcsú alakot, elegáns szürke utiruhában, aki mosolyogva közeledett felé. A férfi megállt előtte, puha, nagy szélű művész kalapját mélyen le­emelte és lehajfott a kicsi kézre éá megcsókolta forrón, hosszan ott, ahol a keztyü szaludon hagyta a fehér bőrt. Majd a iáiiy szemébe nézett kutató, bíráló, férfi nézés­sé]. A lány is megnézte csinos alak­ját, sötét szürke szemét. Olyan férfi volt, aki tetszik a nőknek, elegáns, fess, vonzó. A rövid ütőn keveset beszéltek, csak nézték egymást lopva, bírálva. Amikor pedig beléptek a half aj­taján, ami a sok virágtól olyán volt, mint egy virágház és ott őket a lány ctafádja fogadta szere­tettel, a férfi szétnézett és azt mondta: »Most érzem, hogy haza jöttem, itthon vagyok. Eddig csak dolgoz­tam! kényelmes lakásomban, amely azonban csak [aká3 volt, de nem otthon, mert hiányzott belőle az otthon melegsége, amit itt megta­láltam'.« e Milyen jó itt — csendüfrTet 'a férfi ‘hangja, amint a szobákban szétnézett. — most nézzük meg a maga szobáját, az íróasztalát, ahoi születnek a versek, a novellák. Ilyennek gondoltam, — mondta később, — Sok könyv, az antik író­asztal, a rádió, az Amáti... A fáradt vándor hazaérkezett — mondta. — Ugy-e megérti, hogy otthonomnak érzem első perctől kezdve a maga otthonát? Mert ez az otthon most már az enyém is. Majd tekintete hosszan megpi­hent a lányon. Most mondok valamit magának édes. Eddig mindig királynői alak­nak', aranyszőke hajjaj, mint az érett buzakalász, képzeltem' el azt, aki az életre a pároírtlesz, magát is ilyennek gondoltam, mert az az irigy kajap a fényképen eltakarta a haját és most, hogy itt vagyok, magával vagyok, látom, hogy mi­lyen silány az álam, a valósággal Szemben. Ilyennek kell lenni, mint maga, fekete hajúnak, rafint a drága ma­gyar föld, amibe beleszánt az eke, hogy sebet ejtsen rajta, de aztán jön a tavasz és kikel benne a bu­ga, a pipacs. Talán a maga szivén is sebet ejtett most, hogy álmaim­ban í külsejét másnak gondoltam, de némi marad a sebnek nyoma, mert begyógyítom és meglássa ki­vim rajta a szerelem tüzes virága. A szemét azt ilyennek gondol­tam, selymesnek, kéknek, mint a tenger habja, melyben elmerülni maga a menyország. És a moso­lya, mely könnyt és dalt fakaszt a szviemben egyszerre. Nem királynői álak már az ideái, mióta Magát megláttam, hanem Maga, aki megértő társ lesz a munkában, torró pajtás a szere­lemben és szent az anyaságban. — Most már ilyennek képzelem a pá­romat, akit két karomban akarok végig vinni az életen. Maga költő, ~ (mondta! tulány —• és rámosoiygott a férfire, kinek et­től a mosolytól olyan lett a szeme, mint mikor hirtelen nyári ziyatai tör ki és a Sötét szürke égbolton egymást kergetik ’a villámok, egyik kiajszik és jön a másik. Fenségesen gyönyörű látvány ez és ha belenéz a cikkázó villámba az ember sze­dne, a delejes sugártól Végig resz­ket, tetőtői-taípig. így járt a lány és lehunyta u sze­mét, hogy ne )á9Sa a villámot és a Múzsára gondolt, az álo«ra és ar-

Next

/
Thumbnails
Contents