Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-21 / 42. szám
1912 február 21 jálmnsbL 3 Válogathat Európa rádióműsorában A külföldet már meghódította a most megjelent magyar gyártmánya AUTÓSKÁLÁS TELEFUNKEN 340 egyenáramú és váltóáramú tökéletes Európavevő készülék. A városok, illetve adóállomások nevei viiágszabadalmazott auíőskáláján rögzíthetők. Egy kézmozdulattal szabályozható. Kedvező fizetési feltételek. Közelebbi ismertetést, vagy vételkényszer nélküli bemutatást kérjen : Liskány László, Zrinyi Ilona-utca 4. 901 Telefon 470 A nyíregyházi diák élete A tiszta reggeli levegőbe beie- $*vit az iskola csengője. A hatóban ásítozás, zaj veri fei a csendet. M|'y»n kellemetlenül hangzik i yenkor-a »Talpra magyar!« A szoba- főnök egy koránkelő bajuszos -legény, aki még a légynek sem árt, csak az a rossz tuíajdonsága van hogy az ásítozó diákot hideg vízzel önt* nyakon. Egyébként jó fiú. Keveset beszél, ha beszél, »okosat.« Nevetni nem igen szokotti de társai mégis tudják, mikor van jó, vagy rossz kedve. Én elárulom!, de a sző köztünk maradjon, Wert ha megtudná, hogy más u ismeri kedélyváltoztatásának jeleit, akkor menten megváltoztatná azo- kát. Hát a .jó kedvének jele a szigorúan vízszintes irányban kipödört bajusz, amikor rossz kedve van, akkor a bajuszát feíkunkoritja úgy, hogy a szeméből kiömtó haragsugár a bajusz hegyével 45() szöget alkot. Mint emlitettem, a kedves barátunk, akit nevezzünk Szorgosnak, még a légynek sem árt, annál 'kevésbbé a könyvnek, aminek az a következménye, hogy Szorgos ur nam igen szereti az órákat látogatni, különösen ma, amikor »megnehezült az idők viharos járása felettünk«, mert számtalan dolgozatírás napja vagyon. Szorgos ur úgy okoskodik, hogy itt már csak egy orvosság van, az, hogy beteget jelent. Be is vánszorog a betegszobába. A szemöldökét felhúzza, a szemét kidörzsöti a bajuszának egyik ágát felkunko- ntja, a másikat íefésüh, a fogát erősen csikorgatja. Azt hinné az ember, hogy valakit ketté akar harapni, ha neím görbülne meg a fájdalomtól. Mindössze annyit csinál, hogy a lázmérőben a higanyt feljebbfricskázza, miáltal az ártatlan mérő 42 foknál magasabb lázt mutat. Mikor a doktor hozzáér, hóna alá vágja és borzasztó kínos pofát vág. — Magának mi a baja? — Nem tudom... nagyon... rósz. szül... vagyok... — Adja ide a hőmérőt. A diák odaadja. t, — Jézus Isten! Hát maga máT meghalt ! — Én?...! Mi... miért? —. Azért mert a Jázmérő 46 of- kot mutat ! — Igazán?! — Édes fiam, — mosolyog az orvos — szedje szépen össze magát és menjen órára. Hogy ezután mi 'történt, hog>S úszta meg egyik órát a másik után, azt nem tudta volna megmondani, csak arra eszmélt, hogy a dolgozatírás is eljött afinaga; bor- zaüraaivaj. A tanár felirta a 'feladatot, aztám léült a katedra asztalhoz. A száraitantanár nem az az *<Kber, aki à padok közt járva lesi, hogy ki puskázik. Sokkal jobban szereti á növendékeit, mint hqgy ilyet csinálna, ö egyszerűen leüt az asztalhoz, előveszi a pergajmient- iapu régi könyvét és »olvas.« De mit olvas belőle?! Azt, hogy kik puskáznak. Ennek a csodálatos olvasásnak a módját maga Szorgos ■mesélte el. »'Az öreg átlyukasztja a papírt és a lap osztályfelüli részébe egy gyűjtőlencsét ragaszt, imeiy az egész osztályról a sugarakat a lyukon keresztül a papír másik oldalán egy szórólencsébe gyűjti. A szórólencse aztán a tanár fehér ingmeflére kivetiti az egész osztályt kicsiben és pontosan, Vannak ofyanok is, akik azt mondják, hogy a könyv lapján két las ]yuk van és az öreg azért tartja olyan közei á szeméhez mikor olvas, mert ezen keresztül figyeli a dolgozó diákokat. Az Isten bocsássa meg a bűnét!) De van is látszatja a munkájának, mert a puskázó diákoknak az egynegyed— egy százalékát meg is <;sipi, — ha van szerencséje. Ezen az órán volt, de nesmí volt Szorgosnak, mert »kénytelen volt letenni a fegyvert« és befejezni a másolást. Szegény fiú szomorúan tekintett a tanár diadalmas, szinte megdicsőüif arcára. Csendesen bebaílagott a padba. (Mert a puskát ki keli vinni és megmutatni az osztálynak, közben magát »hitvány csalónak« kell neveznie), Á Ez a csapás olyan Súlyosan érte Szorgost, hogy bajuszát rögtön fclkunko: Uotfa. Nem is mert hozzá szóim senki, még az ebédidő alatt sem. Hanem amint csengettek kimenőig megengedett a jég. Szorgos ur Katicára goudoft. .Amint kilép az utcára, irány a leányintézet. De » Jaj 'mi haszna, bár akarna, de a kőfalon nőm; látni által!« Katica valahol a kőfa; mögött eped az arany- szabadság' után, meg talán Szorgost is szeretné látni. Az utcán nem beszélhetnek, mert a kísérő »kisasszony« hadvezéri előrelátással konmányozza a diákoknak szoknyákba járó seregét, a kevésbbé forgalmas utcákba. De ne féltsük mi a diákokat. Szorgos körülnéz. Semmi veszély. Egész közei húzódik az intézet falához egy levezető csatorna mellé. A csatorna mellett a fel- szméhez hasonló cérna lóg egy emeleti ablakból. Szorgos erre köti az összegöngyölt levelet. Most aztán átsomfordái a másik 'oldalra, .miközben bajuszát szigorúan vízszintes irányba pödri és állandóan figyeli a leány dolgozószobájának ablakát. Egyszer csak az ablakon egy kis rés támad s egy szőke »angyal« felhúzza a levelet. Aztán egy fehér kéz csókot mt és az ablak bezárul. Szorgos most már bebaüag az intézetbe. Hogy iraegváttozott a világ! Milyen szép a virág, milyen , gyönyörű a madarak éheke és milyen szép élni. A délelőtti kellemetlenséget már rég elfelejtette. CsaK nem bolond ilyenekre gondolni, mikor Katica az ő levelét olvassa. Nem törődik most már semmit a világgal. Egész délután nem tanúi, csak néz a levegőbe. A mai naptól csak a vacsorát várja aztán nyugalomnak adja fáradt testét. Elébe tálajják a friss, zamatos pecsenyét. Szorgos rászurja a villájára a porciójának míegle'hetős részét és ahelyett, hogy beküidené rendeltetési "helyére, előbb belebámul a levegőbe. A szomszédja megkívánja az ízletes falatot, de mivel a fizikai törvények értelmében egy test egy időben à térnek csak egy részét foglalhatja el, azért a szomszéd óvatosán leveszi Szorgos villájáról a hu=t, de jóér- zésü fiú létére kárpótolja a vesztest, mert egy-- meglehetősen nagy kabátgombot akaszt a villájára. Szorgos csak most veszi észre, hogy valami veszély fenyegeti a pecsenyét. Hirtelen bekapja. .Az asztal mellett ülők düfnék a nevetéstől, Szorgos a méregtől. 'Közben a szomszédja áhitatos képpel idézi a szent írás eme szavait falatjához : »Menj be a te uradnak örömére 1 « és a pecsenye eltűnt a titokzatos űrben. Szorgos odavágja a munka nélkül maradt evőszerszámot. — Egyétek meg a többit isi Dühösen bevágtat a hálóba. •— Szomszédjának az ágyából kiszedi a vasakat s ugy hefyezi'ëi a tej« alá, hogy mint egy egérfogóba becsapódjék. Gyorsan levetkőzik és bebújik az ágyba. Nemsokára bgjön aszom széd is. Nyugodt lélkiismerettel vetkőzik le, aztán beleveti magát az ágyba. Ebben a pillanatban ^robbanásszerű zaj kelti fei a háló érdeklődését. Szorgos szojpszédja olyan helyzetbe került, hogy a lá- I (ba a földet éip, a iQereka pedig erősen összeszoritva az ágyvassal, — mely egyúttal a padlót is éri, a levegőben inog. Társai hahotázva Iméntik ki. ) Szorgos megelégedetten huzíza/ állig a takarót. — Kölcsön kenyér vissza jár. Kazár G MEGOLDÁS — Erie az orvos elrendelte, hogy sémi a jobboldalon, sem a baloldalon nem szabad feküdnöm... — No, és maga mit csinált? — A szoba közepére húztam az ágyat. 1 VÁROSI MOZGÓ Vasárnap utoljára Félix Bressart németül beszélő vigjátéka Megjöttek a rokonok Hétfőn, kedden Csákó és hegedű Szerelem a Kék Duna mentén Sigmund Romberg világhírű operettje hangos filmen Üzenet egy költőnek Költőtestvér! Itten csak magyarok élnek... A miu cak hibáit kár a szemre vetni. Az eltévedteknek egy a sorsa velünk Tanuljuk őket is egyformán szeretni. Közöttünk széjjel vert a széthúzás átka. Ne átkozzuk egymást, mert aki ma átkoz, Az Istent káromol, és úgy lehet: hokiap A saját fejére hull vissza az átok. Aki söpredék volt, szenvedés lángjain Kristályossá tisztult a szive, a lelke. Hatalmas hadurunk 'Okét is, mint minket : Ö nagy haragjával sújtotta és verte.-l ... Te vezérről 'beszélsz, ki dicső és nagy volt, Akinek hullását egy nemzet siratja. O másod vezér volt, de hová tűnt ekkor : Ki a hon épségét esküvet' fogadta ? 1 S hogy a hazájával senki sem törődött ?... Mit vársz az országtól, ha már nincs királya ? Átok kíséri a szökött pásztor nyomát S a szökött pásztornak szétzüiiik a nyája, . , 1 >' Négy hosszú esztendők vérzivatarában, Ne vádoljuk őket : akik elfáradtak Testvér ! Ügy amint Te, daccat a szivükben, EgytőJ-egyig Ök is magyarnak maradtak. ... Ne %rádoIjunk senkit. .. bűnös az : ki vádol... De gyűjtsük a hitet, ha közéig az óra. Hogy együtt induljunk korcsok és nem korcsok Csodákat teremtő nagy találkozóra. NEMESS ENDRE.
