Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-21 / 42. szám
Nyíregyháza, 1932. február 21. 4» Vasárnap "Calif. évfolyam 42. sz. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : fify Héra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. ügyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 1. mmmmmmmmÉmmmammmmimmmtasmmtmm Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1—39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethien-u. 2, Kiút a válságból Irta: Báró Maicomes Albert Közhellyé vált már az a megállapítás, hogy a mai válság nem elszigetelt, helyi jelenség, hanem világba], ezt a megállapitást főként azok tették, akik csodálkoztak ezen és nem tudták, hogy minden válság többé-kevésbbé nemzetközi jelenség, mely a tőkének egy-egy ponton való .polarizációjából származik. Jelenleg a helyzet az, hogy a világ aranykészletének műid nagyobb és nagyobb százaléka helyezkedik el Francia., országban, míg más államok aranyszükségben szenvednek, helyesebben szólva, míg minden más áüam, Svájc kivételével, aranyszükségben szenved. A többi államoknak azonban megvan az a szerencséjük, hogy valami módon ki tudják csikarni mindig-a segítség eszközeit, Németország Hitlerrel, Ausztria az Anschlussai, vagy" a némiet-osztrák vámunióval fenyeget, a kisantant franciabarát politikával hízelegi vagy könyörgi ki a segítséget. Csak nekünk -nincs ilyen terimiészetadta fegyverünk és bármily különös legyen e megállapítás, Magyarország minden reménye egy gazdasági kibontakozáshoz egyedül, adósságaiban lehet. Ezek állítanak bennünMájnsi tüzek... Irta: Krompacb-- Holló Lenke i A nap tündöklő Sugarára! bebontotta a szobát. Tüzcsóvát do-t bott be, hogy lángoljon minden a tavaszi ragyogásban... A lány megállt a fénylő aranytengerben és két karját kitárta a tavasz, a nap felé, hogy magához ölelje. Mozdulatára megfeszült rajta a selyem pizsama és amint fekete haja ráhullt a csontszmü selyemre, gyönyörű ellentétet alkotott, az aranyló nap, az éjszmü haj. Arcára egy kipihent éjszaka üde rózsákat festett. Még csinált egy pár mozdulatot, Imikor tekintete az asztalra esett, ahol egy távirat feküdt. Biztosan nem akartak felköltem ezért tették ide — gondolta. —• Izgatottan felnyitotta és olvasta: >-,A délutáni gyorssal érkezem.« A párszavas távirat az arcába kergette a vért és amint leült a díványra, kezében a távirattal, szeme a messzeségbe tévedt, tűi a kis szobán, elébe ment a zakatoló vonatnak, amely azóta mindig közelebb és közelebb hozza az ismeretien barátot. Hogy történt ilyen hamar, üyen váratlanul? ■ két a nemzetközi élet érdekkörébe s csak ezek révén remélhetünk hathatós támogatást, gazdasági u]- fáépülésünkhöz. Utalnom keli itt például a Svájccal kötött küring egyezményre, meífyef kapcsolatban a svájciak ígéretet tettek a miagyar bevitel fokozására, nyilván nem platói alapon, hanem tisztán azon érdekektől indíttatva, melyeket nálunk elhelyezett tőkéjük megkövetel.. Korántsem ify egyszerű azonban az ország belső pénzügyi helyzete, melyen sem a hitelezők érdekei, sem a transzfermoratórium köz vétlenül nem segítenek s melyet a fizetési eszközök legvégzetesebb hiánya jellemez. Élesen el kell tehát határolni a kül- és bei pénzügyet é's meg keli különböztetni azt a viszonyt, mely külföldi és azt, mely hazai hitelezőink esetében áh fenn. Külföldi tartozásaink szempontjából a pengő árfolyamának épségben tartása irtudlátatlanul szükséges s ezért minden infláció kerülendő, ez nem csupán a ml egyénileg kifejtett álláspontunk, ezt tanácsolta a Népszövetség ősz- szet itt]árt szakértői bizottsága is. A kaimatok megfizetése csak tarI tott árfolyam mellett képzelhetőd, minthogy’ egy esetleges letérés az aranystandardról, az árfolyamot és azáltal a pengő külföldi vásárlóerejét hatványozott mértékben ásná alá és így nem hozná meg a kívánt eredményt'. Az ország belsejében azonban más a helyzet, itt a fizetési eszközök hiánya következtében megbénult minden forgalom és nem képzelhető el, hogy adott körülmények között a fizetési eszközök nyílt vagy burkolt formában való tniegszaporitása nélkül, a helyzet feszültsége megoldódjék. Nem a millió számra heverő memorandumra célzok itten, melyek komplikált huszárcsinyekkel igyekeznek a válságot leküzdeni és ugyanazt az aranyat például háromszoros módon használják fel fedezetűi, hanem arra a íegkéznél- fekvőbb lehetőségre, mely árufedezeti váltót, szövetkezeti vagy fogyasztási utalványt iktat be készpénz pengő helyett bizonyos relációkba és ezáltal megenyhiti a pénzinséget és elejét veszi annak a terhes állapotnak, mely a kb. 400 millió bankjegykészletet (melyből tekintélyes rész úgyis külföldön tartózkodik kamat gyanánt vagy nyugszik egye? bankok trezorjában biztos vállalkozási lehetőségek hij- ján) kb. Soo milliós budget mei- I lett kétszer kényszeríti keresztül az adó- és illeték hivatalokon. Tudnunk keli, hogy a rossz termés dacára még vannak tekintélyes felhalmozódott árukészletek, melyek éppen a fizetési eszközök hiánya és fokozatos kevesbedése következtében nemi tudnak; a fogyasztóhoz jutni, ha azonban az árukézs- let tulajdonosa ámkliring utján tudja hitelezőit, illetve annak tartozásait kiegyenlíteni, ez a negatív feszültség megszűnik és fantáziát kölcsönöz a termelésnek, ujjáal- kotva az áruba és értékébe vetett bizalmat, mely egyedül lehet alapja a gazdasági kibontakozásnak. Vegyük figyelembe azt a tényállást, hogy a magyar mezőgazdaság árui értékesítésének lehetetlensége miatt kénytelen üzemét korlátozni, miáltal növeli a munkanélküliséget, és súlyosbítja a válságot, mag az ipar a mezőgazdaság hanyatlása következtében előállott piacösszeomlást és a túlzsúfolt raktárak levegőjét ismét az üzemek leállítására, illetve korlátozására vezeti le, ami ujabb munkanélküliséget, kamat- és tőkeveszteséget eredményez, ilyen állapotok mellett a felhalmozódott árutömegek kölcsönös levezetése lehet az egyedüli cél, melyet fizetési eszközök hiányában, ha másként nem, csere- gazdaság utján kefi lebonyolítani. Ehsmerem, hogy ez a terv gak- daságfejlődéstaní szempontból bíMost már tudom, a novella ! Még most is boldogan mosolygott a gondolatra és arra, hogy pár hónappal ezelőtt megjelent egy novellája és a megjelenés után levelet hozott a posta, gratuláló sorokat, egy ismert Írótól, aki arra kérte, hogy válaszoljon neki. így indult meg köztük a levelezés. És a levelek mindig hosszabbak lettek és mindig gyorsabb időközben érkeztek. Úgy örült a leveleknek, amik szint hoztak az életébe és úgy várta mtndig, mint gyettoek 'a knszkjndlit. A levelek hangja azonban megváltozott, olyan volt, hogyha elolvasta végig, reszketett tőle, akár csak a fiatal nyárfa, ha a tavaszi szél szerelmesen végig simogatja. A sorok égettek, a leírt szavak a szivébe markoltak úgy, hogy utána ie kellett hunyni a szemét. Nem1 voltak azok a megszokott szerelmes levelek, valahogy több volt annál. Az erős férfi" párját kereső szava izzott a Sorokban, ami akadályt nem ismerve jön felé'és hozza forró szivét és az elkövetkezendő napok piros lánggaf égő forró óráit. És a megismerkedés első óráját, miért eddig csak fényképről ismerték egymást, de most már jön, hozza a vonat 1 A lány készült a fogadására, szépítette magát, a lakást és közbe gondolata mindig ott járt a zakaiMnHBHHHnn toló, prüszkölő vonatnál, amint az nyep a kilométereket, örült, hogy jön, hogy megismerheti’és félt tőle, hogy váj jon olyan lesz-e, amilyen nek "gondolta. Meleg fegyen a szava, búgjon, mint az orgona, magas legyen és erős és jó legyen, ez a legfontosabb. És mikor így maga elé képzelte, hirtelen összerázkó- aött, hisz én azt várom, hogy olyan legyen, mint az, akit én magamban Múzsának hívok -— gondolta. Azt várom, hogy’ olyan legyen, mint ő az elérhetetlen, aki után hiába nyújtom1 lei a kezemet vágyakozva, de akit az álmaim és a szent, drága pillanatai az ihletnek, mégis elém hoznak, akiről írok és1 akiről álmodom hosszú éjszakákon keresztül. Akinek egy-két szava többet ér a yilág minden vagyonánál. Akinek az erős vállára lehajtom a fejemet, mikor írom a szerelmes történeteket, úgy gondolatban. De akivel a személye3 találkozást még sem keresem, mert azt akarom, hogy ő maradjon meg örökre annak, ami, az elérhetetlennek, a Múzsának, aki ép úgy örökké szép marad, mint egy’ meghalt vőlegény a menyasszonya előtt, mert az soha sejm vénül meg, az soha nem mond, vagy - tesz olyat, ami kiáb- ábrinditóiag hatna, aki az egyetlen, az igazi férfi! A lány Múzsája élt. Drága élő, de elérhetetlen valóság volt, aki tudta, hogy’ az és tudta azt is, hogy’ lépését figyeli a lány messziről és ráaggat minden Szépet, amit csak egy író fantáziája teremthet1 és olyannak képzeli a lány, mint1 egy drága e[efántcsont-tornyot, a jóság, a szépség tornyát. Egy drága zárt tornyot, amibe nem lehet belépni 'és ama nem mozdul' a helyéről, ott miarad azon az utón, a jó- aág, a becsületesség, a hűség megdönthetetlen utján, amin eddig járt és megy előre tántorithatatla- nul. Alá tudja, hogy ő a lány Múzsája, de úgy viseli "ezt a nehéz tisztséget, mint egy kitüntetést^ harctéren szerzett drága kitüntetést, visep becsülettel és némi beszél róla, csak legfeljebb, ha látja a bűnt, az éjét apró csúnyaságait, eszébe jut a költő álma, amit róla sző és megnyugszik abban, hogy van hűség, van tisztaság, van szépség is a világon. Ezzel, a Múzsával" kellett megvívni a harcot az Írónak, a barátnak, aki mind erről' nem tudott, csak a lány tudta és azt is tudta, hogy nehéz lesz a harc. Talán, ha tudja a férfi mindezt, nem ült volna vonatra, hogy megismerje azt a lányt, akinek a levelei képezték a boldogságát és akinek, ha a levele késett, nem tudott dolgozni" és figyelt minden csöngetésre, hogy vájjon nem-e a levélhordó, míg sétált kényelmes dolgozószobájában. Ara. 16 fillér
