Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-20 / 41. szám

m JSÍYÍRYIDÉK. 1932. f^üruar 20. A curzolai remete KIS REGÉNY. Irta: Conie Q. de Madéra. - VI. Bár békés, humánus természe­tű ember vagyok, törnöm, zúz­nom kellett az usurpátorok kö­zött. Ügyeim rendezése után, bár hazámat, birtokaimat fiatal ko­romban szerettem, kivándoroltam és még mindig tekintélyes tó'ké­imet Angliában, a Bank of Eng­iandban helyeztem el, lemondván a tulajdonjogról oly magas ösz­szegü életjáradék fejében, mely semcsak mostani életmódomat biztosítja, hanem a hosszú évek alatt tetemesen nagyobb vagyont szereztem, mint amilyen eredeti vagyonem értéke volt. Vannak most teaplantage-jaim Ceylon­ban, bányáim Alaskában, olaj­mezőim Amerikában és nagyon sok vállalatom az egész világon. Sohasem voltam én földhözra­gadt paraszt. Otthonomat a Stella Maris-t, még azelőtt vettem, mi­előtt vagyonomról a Bank of England javára lemondtam. Jóval nagyobb yachtot is tarthatnék, de nekem és környezetemnek ez is elég. Többször bejártam ha­jómmal az egész világot, tanul­mányozva a különböző népeket és államokat, a viharos óceáno­kon, az afrikai és indiai dzsun­gelekben, nem egyszer farkas szemet nézve a halállal, de anyagi gondokkal nem törődve, mert ilyeneket nem is csinálhat­tam magamnak. Kutatásaim köz­ben egy keletindiai gyarmaton találtam meg ezt az akkor na gyon szerencsétlen nőt, aki ön­ként jött hajómra és azóta ve­lem utazik, mint hűséges társam. Mindenben hűséges, megbízható élettársam és munkatársam lett, aki oly boldog hajómon, hogy azt sohasem szokta elhagyni — én is csak nagyritkán megyek partra és leginkább magyar szár­mazású titkáromat szoktam pa­rancsaimmal kiküldeni. — Amint látja, jó egészségnek örvendek és bár hetvenedik életévemben állok, yachtomnak magam va­gyok a parancsnoka és sohasem éreztem magamat olyan jól, mint most. Negyven éves koromban va­lóságos emberroncs voltam, de ez nem volt csodálható akkori viszonyonyaim mellett. A kaktusz is elrothad a sárban. Hiába vannak helyek, vidékek, ahová születni kell, vagy ott el­fásulni i Hosszú éveken át tanul­mányoztam a dalmát szigettenger népeit, klímáját, faunáját, legin­kább egy félreeső sziget csendes öblében élve. Dalmáciát, hol valamikor egy ősöm is élt, mindig szerettem! Soha sem zavart senki munkám­ban, csak egyszer Veneziában akart egy azelőtti ellenségem, vagy irigyem hajómra jutni, de elnyelte a tenger és elmerült a sötét Lagunában. Azóta senki meg sem próbálta feljutni yach­tomra, akit én nem óhajtok. Én szervezett, titkos hírszolgálatom következtébe» megtudtam, hogy Ön Spalatóban van és hogy honnan ismerem, azt biztosan már elfelejtette és én nem is árulom el, mint ahogy kérem, hogy engem se áruljon el. (Folyt, köv.) mszmimmiamaBwmmwm&vmmi Vitaülés a Magyar Mező­gazdasági Társaságban A „Magyar Mezőgazdasági Tár­saság ' tudvalevően programmjába vette a kistermelési ágak helyze­tének felderítését ugy a termelés, mint a piac szempontjából, abból a célból, hogy a gazdák töme­geinek megerősödését és az intel­ligencia fölösleges részének mező­gazdasági elhelyezkedését lehetővé tegye. A vitaülés lárgya a baromfi­fajta helyes megválasztása volt. * Az ülés megkezdése előtt Sternád István elnök tett jelentést a bolgár t főldmivelési miniszter átiratáról, amely felveti a magyar és bolgár termelőszövetkezeti mozgalom esz­mei kapcsolatát. A Társaság ezt egyhangú helyesléssel fogadta. Polónyi Manó tartott ezután előadást a baromfitenyésztés he­lyes irányáról. Ez az egyetlen termelői ág, amely már egy esztendő leforgása alatt jelenté­keny hasznot hajtana a nemzet­gazdaságnak. Tenyésztésünket a statisztika tanúsága szerint leg­inkább a hústermelés irányában keil fejleszteni, mert ezen a téren vannak a legjobb kilátásaink. Megállapítja, hogy csak a neme­sitett magyar fajta jehetne a tenyésztésnek olyan alapja, mely később nem hoz csalódást, Vass János dr. ny. miniszter nyugati példákra hivatkozva azt tartja helyesnek, ha a tenyésztőt nem zárják el a másutt kitenyésztett fajtáktól sem. Juhász Kálmán az Exportintézet tapasztalati adatait ismertette, amelyek döntők keil hogy legyenek a fajta kiválasz­tásánál és ez a körülmény a magyar fajta mellett szól. Dr. Kubacska Béla szerint a parlagi azért is legjobban megfelel, mert a kistermelők szaktudásához ná­lunk legközelebb áll. Dr, Kiss István az oktatásügy reformját kívánta, meri enélkül nem lehet megerősödni a termelési irányok­nak. Móser Ernő dr. a haszon szempontjából igyekezett meg­világítani a kérdést. Matsenauer Hugó óva intette a tenyésztőket a divatok közötti kapkodástól, amely ráfizetéssel jár; Erdély László és Hronyetz Antal a ma­gyar baromfihús berlini és párisi térfoglalását ismertették. Huffy József az óiazás fontosságára hivta .el a figyelmet. Zsivanovics Béla gazdasági egyesületi titkár a baromfielhullás óriási veszte­ségeire hivta fel a figyelmet. Vass János Nagymágócs és Tóbiás Mihály a nyugdijasok szövet­kezetének elnöke után Sternád István foglalta össze a Társaság feladatait a termelés irányítására nézve. TOZSDB (A Nemzeti Bar-k hivatalos árfolyamai A pengő Zürichben S0Ü2 és íéL Valuták: Angol t 19-45-19-85 I Leu 3'48-3"54 Cseh kor.16'94—17114 Ura 29 60-29 90 Dinár 1010- lü 18 . Márka 135-85—136-25 Dollár 57050—573-50 ! O.schill.bO—454 clearlna frank 22"4&—22.65 i Svájci fr.11070—11140 Terminypiac SuzaTJ kg. 11.75—11-90 SBrárpa L 18D0—19fl0 Buza79kg. 12 05—12'20 „ U. 17-00—17-25 Buza 80 kg. 12-15-12-30 Zab I. 2180-2230 Rozs 1375-13-90 1 „ II. 21-00—21-25 Tak, árpa i. 16-70—1700 11 lfi'25-16-50 Buza márc. 11 <58-11-89 Buza máj. 12 95—12 £ö Rozs márc. i410—1412 „ 11. U\l—fcl ío I Tengeri 14-50-14 60 | Korpa 1210-12-30 Határidősek: Rozs máj. 14 86-14 90 Teng. máj. 14"28-14-30 üj, boldog korszak kezdődik 1932-ben? 1897-ben egy Mewes nevü angol fizikus könyvet irt a békés fejlődési €s a véres háború periódusairól, a­melynek szerinte váltakozva lépnek fel. Kimutatta, hogy ezek a perió­dusok párhuzamosan következnek be a napon végbement változások­kal. Mewes végigment az egész világtörténelmien kétezer évre visz­szamenőíeg. Ebben a folyamatban több periódust különböztetett meg. Minden periódus hossza szerinte és más fizikusok szerint is 11-1.3. esz­tendő. Megállapította azt, hogy mindegyik periódus négy szakaszra oszlik, melyeknek átlagos időtarta­ma 27.8 év. . A békés fejlődés és a háború szakaszai felváltva következnek be és mindegyik körülbelül. huszon­nyolc évig tart. Mewes ilyen módon a világháború kitörését, ami annak idején óriási feltűnést keltett. A dolog eddig ugy hangzik, mintha közönséges asztrológiai spekuláció" ról volna szó. Egy orosz fizikusi azonban kimutatta, hogy összefüg­gés van a napsugarak fokozott in­tenzitása és a földön élő állatok és emberek organikus élete és kivált idegállapota között. Fokozott nap­sugárzás esetén több a bűntény, ha­lálozás, betegség, elmebaj kitörése, mint csökkent napsugárzás eseté­ben. Valószínű, hogy a háború ösz­szefügg azzaí a túlfeszített idegálla­pottal, amely a nap fokozott tevé­kenysége idején elfogja az embe­reket. Az orosz fizikus tisztán tudo­mányos alapon szintén periódusokat különböztetett meg, amelyek ponto­san egybeestek a Mewes-féle perió­dusokkal Az egész dologból "ben­nünket az érdekel, hogy a nap uj periódusba lép 1932-ben, a tulfe­szitettt munka után a csökkent akti­vitás periódusába és ölnek állító­lag az a következménye, hogy az-­emberiség történetében is a boldog­ság uj 2Ü évig tartó korszaka kez­dődik. APRÓ HIRDETÉSEK 4 4ft: M wó* 8® iiBír, marim fcwíátt 8 Ríter. Itord*t«*e« uuni «r«fck- 1 owk <NfÍ0K?fettv«« befeMtM a«»et1 v*l**««t»e». „G>w a kí«kihivat»lb«n" tMcteaekf* cstfc a kBrévt&Kii fíkS«tci«tt s/.w tv-iKimM'ietc'é- itibntunk ; . Okit sut »jwé, asfert fi áija « WadAoUor' VUKkrtU tevMMiyt«»«n » Wkttdfaeld * nwdttftx U»a. A -\> aém "ii^iuéi é. e. 10 cwTtag kérjái ícl.w>"i. Árpid-utca 10. sz. alatt kényelmes úri ház ked vező feltételek melleit meg­vehe 6, ngvsnott több szép telek eladó. Téli fűtésre elsőrangú tojás brikett eíőnvös álban beszerezhető. 612 4 Szalma é? nád nagymenu­régben eladö. T tar Boriska pn daségáfcaa Ramccsahá ián. 820 1 M-jos l-ére kiadó Ko<suth­utc* 31. négy sítibá^ lakás kti ön udvarral, mellénhe lyiíégekiel. Komithtér 4. bárom szobás lakás mel ]éfehehis$fekkel. Értekezni Frecnd Zsigmondnál. 856-1 Buj'os-utra 40. sz. alatt 1 stoháa lakás mÍDden mel. lékbelyiaíggel májú? 1-161 kiidó. Erekezni Gizs-utca 13. szám alatt lehet. 2i0-2 2 kétszobás gsrron lakás kiadó Cim a kiadóban. Irodának, rendelőnek na­gyon alkalmas 2 vagy 3 szo­bás lakás kiadó a Széchenyi úton. Cim a kiadóban. Kis dó lakig míjns l-re 4 szoba, fürdőszoba teljes komforttal, kolön udvarra'. Toldi 0. 15. 871-2 Megbkha'ó mindenes fö­zőnöt keresek 1 re adtarió nélkü'iek jelentkezzenek — Klein divaiéruházbsn. 235 2 Be'téren egy három és e(ty kéts?o'ás udvari lalá* kiadó. Bojtos-u. 35. 236.2 Há'6, elédlő, sza'onfcu'or mod-rn kivitelű, kézből megvi hst5. Vay Adám-o. 7. földszint. 238 Bútorozott sióba külöa­bejárcto, közpo&tbm kiadó, Ugjanott « ön;,fg k müsé­siúsen javíttatnak. Kossulh­ntca 3. Í37 Jól főzS szakácsnő ho?s:ú bizonyítvánnyal ajánlkozik , vidékre, esetleg helyben március 1 ére. Cim Szarvas­utca 22. 8<4-2 Nylrfaieprő szüksígle­tét gyár&zemek keres­kedők, gazdaságok leg­olcsóbban ná am Síerezhetík be, kérjen árajánlatot: — Gros;miac, Imola. (Gömör­megye.) 873-5 H zakhoz mennék mosni, vasalni, nagytakirítást ci­nilni. Kisteleki D. 31. 872 3 Uj kétszobás lakás mel­lékhelyiséggel kü'önhejat al­ti 1 m^ju-ra kiadó. Szarvas • utca 97/b. 87!) Ffllemiledalos, ózondos levegőjű, fariirozott, vüla­telek eladó. Sestói-ot 50. Palitz. 875-2 Perfekt szobaleány felvi­tetik. Jelentkezni a Korona Szállodab«n 870 Zocgora modern keresit­húros féláron, továbbá sza­lonhutor nyolcvanért eladó. Egjház-«, 4. házmesternél. 878-2 A legszebb monogram: Zombor ntca 10 sz. alatt kész&i és cseléd szegődségi könyv, napszám­jegyzék (zseb alakban is) kapható a Jóba-nyomdában Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. szám. Nyomatott Jóba Elek Laptulajdoooí kSnyrnyomdáiában Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents