Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-10 / 7. szám

A tisztviselők helyzete Goethe mondja, hogy az élet kétségtelenül harc, de ebben végül is mindig az ember ,bukik el s mikor elbukott, akkor magára hagyják, éppen az embert, aki magának mindene, mert hiszen a .világot magán keresztül ismeri (meg. Ez a mondás minden sza'vában ráíl'ik a tisztviselőre. Némán tűrte, hogy fizetését hónaprói-hónapra leszállítsák, mert mint intelligens és jó hazafi, teljes belátással van a reális helyzet .iránt. Ez ma parancsoló szükség, és a néma keresztet tovább viszi a vállán. A jajgatás nőies szokás s az is, hogy összerogy a kereszt s

ulya alatt. A férfias lélek azt ;tartja, hogy jobb viselni a keresztet,,mint cipelni. Jobb keményén a vállaira venni, r

ugalmas daccal előrevinni, mint roskadozni alatta. Jobb bátran, előreszegezett tekintetéi, elpusztíthatatlan magyar energiává' tekinteni a bizonytalan jövő elé, mint földre irányított pillantással összeesni. De utóvégre a tisztviselő is ember s energiájának emberi "határai vannak. Tenni keh érte valamit, ami nem kerín .pénzbe s mégis segit a tisztviselőn. Mindenekélőtt kormánybiztost kérünk, akt összegyűjti a felgyűlt bajokat s tárgyalásokat kezd az orvoslásról. Itt van a tisztviselői adósságok konvertálása s enyhébb törlesztési módja. Nem oly módon, ahogy azt ma a Pénzintézeti Központ teszi, hogy kitolja ugyan a tisztviselői kölcsön törlesztési idejét, de félemell az évi százalékot. Azután itt a tisztviselő fogyasztási szövetkezet. Meg keh nézni, hogy hány fizetési meghagyás fekszik % járásbíróságok eíőtt. ök még mindig a régi jó világ mértékévei dolgoznalk> nem veszik figyelembe, _ hogy a világ ju'ius óta uj 'fordulatot vett. A lecsökkentett tisztviselői fizetésből nem fehet olyan nagy összeget törlesztésre fordítani, mint az érintetlen fizetésbői 'lehetett. Alíámi támogatással olcsóbb akciókat keli szervezni a kisiparosok és kiskereskedők bevonásával, mert elsősorban a kisegzisztenciák védelméről van szó. Tisztviselő, kiskereskedő és iparos soha jobban nem volt egymásra utalva, mint éppen ma. Mint az óraszerkezet kerekei ugy kapcsolódnak egymásba. Egyik előmozdítja a másikat s valamennyi - az egészet. Ezt az összefüggést kell kipuhatolnia a kinevezendő kormánybiztosnak. Ez ugy látszik uj hivatal felállását térin é szükségessé. Pedig nem. A tisztviselők, főleg a nyugdijasok szívesen vállalnak ingyen munkát, amely szorosan az ő ügyüket szolgálná. Ebből mi,ndenki kiveszi a részét szívesen, ha a munkát arányosan osztják fel. Mennyi jó munkaerő hever parlagon a tisztviselői nyugdijasok táborában s mennyire szívesen dolgoznának ők, ha saját sorsukon javítani tudnak. S hozzá még az erkölcsi kötelesség is voma, mely aló' nem vonhatná ki magát senki. A tisztviselőknek joguk van az uj helyzethez mérten újra szervezkedni. Ez nem ütközik az alkotmányba, vagy a hazafias érzésbe. De a szervezkedésnek még ma meg keli indulni s nem holnap, még kevésbé holnapután. Utóvégre is az ország íeghazafiasabb rétegérői van szó, amely önmagán akar segíteni, még pedig olyan tempóban, amilyenben a fizetéseket csökkentették. A kormány egyoldali politikát folytat, ha folyton csak elvesz s nem támogatja párhuzamosan a tisztviselők szervezkedésének módozatait. Uj heivzet uj módozatokat kíván. Elsősorban kormánybiztost kell kiküldeni, még pedig a dolgozó snem a reprezentáló típusból. Olyant, aki v érünkbői való vér, v agy amint Arany János mondja magáról, — énekesből lett énektanár. Ezzel le volna vezetve az a feszültség is, amely a folyton kisebbedő fizetés természetes függvénye. Ezt meg kell tenni'a kormánynak saját könnyítésére is és pedig nem holnap, hanem most, mindjárt. Mert ne felejtsük ei, hogy Napoleon hadisikereinek titka a gyorsaság voit. Németország megkezdi a fegyverkezést, ha a nagyhatalmak nem hajtják végre a leszerelést Ha nem adnak Németországnak 6 éves moratóriumot, úgy maga fogja egyoldalúan kimondasi Londonból jelenetik: A Daily Express berlini tudósítója szerint Brüning kance lár a lausamnei konferencián hatéves moratóriumot kér. Ennek megtagadása esetén Németország egyoldalúan fogja kimondani a moratóriumot valamennyi adósságára. A leszerelési konferencián követelni fogja, hogy a hatalmak mielőbb hajtsák végre a leszerelést, ellenkező esetben Németország a versaillesi szerződés figyelmen kívül hagyásával fegyverkezni fog. Nyfreg>háza, 1832. január 10. * Vasárn

ap K»III. évfolyam. 7. sz Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévi-e 7 P 50 f. Egyes szám ára: hétköznap 10 f-, vasárnap 16 f. Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : ÍSzéchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 39. Hirdetéseket az Újságból! is felvesz, Bethlen-u. 2. Nem harcolni, hanem — hinni kell... Irta: Krcmpach. Holló Lenke. — A »Nyirvidék« eredeti tárcája — i I. > Erzsébet a nagy tükör előtt állt. Fius, izmos alakja visszaverődött a tükörből- De ő nem magát nézte, hanem kinézett a kertbe, a tavaszba, ahol minden virágba borult. Az aimafa olyan voh, pun

1 egy illatos menyasszonyi cSokor, csak a pir

uió menyasszony hiányzott mellőle, hogy belérejtse hófehér arcát az illatos virágokba. És elrebegje azt az egy szót, — amit plyan kevesen tartanak meg —, hogy »örökké!« A méhek zümögtek és virágáról virágra szálltak. Az ég olyan gyönyörű kék, mint pár napos gyermek ragyogó kék szeme. És a csipkés bárányfelhők ugy kergetőztek rajta, mint huncut, játékoskedvü gyermeksereg. Csodaszép I — gondolta a lány. Olyan szép, hogy már szinte fáj. Miért is van az, hogy a szépség fájdalmasan dobogtatja meg a szivünket? Fájdalmasan és majdnem olyan forrón, mint a szerele*? A szerelem... rebegte Erzsébet iveit szája, amelyre gyöngén, finoman egy kis r

uzst kent. Majd huüámos szőke haját kezdte kefélni és választékot csinált. De aztán meggondolta és szépen, simán hátrafésülte, mert a választéknál meglátszott a haj sötétebb szine, hogy eredetileg nem olyan aranyba játszó az! Felvette a könnyű, habos^ lenge muszlin ruhát, mely szabadon hagy ta a nyakát és a karját. És míg igazgatta magán a r

uhát, elitélte magát azért, hogy festéket használ, hogy félhosszu bakfis frizurát csinál és mindezt azért, hogy fiatalítsa magát, ÉS hogy ugrál a nála tíz évvei is fiatalabb között és hogy odaadóan figyeli a ^ála fiatalabb fiuk nagy eseteit, amiben igazán semmi érdekes sincs. És kinyitja a szemét olyan angyali,ártatlansággal," ahogy azt a filmen a moziszinésznőktőt látta és ezalatt számítja, hogy mennyi lehet a fiu fizetése?, érdemes volna-e hozzá menni ? Erzsébet egy kicsit megvetette magát ezért. De Istenem, init lehet ma tenni — gondolta. — Hisz fei keli venni "a versenyt a fiatalokkal, ha nem akar lemaradni. "Ezért fásüzza este fáradtan a bokáját, fogyasztja magát, festi az arcátMert férjhez akar menni, mint a többi szegény lány. Meleg ottho;| után vágyik, ahol legalább egy kis mindenes cseléd legyen, akinek parancsolhasson és otthagyhassa végre a százszor megunt irodát. És vágyik arra, hogy folytatása legyen az életének. És hogy annak majd mind azt a sok szépet odaadhassa, amit összegyűjtött a szivében. És akinek az élete majd szebb, boldogabb Jegyen, mint az övé. Sajnálta magát és a vele egykorú többi szegény lányt. Akik ugyan ugy nem találják helyüket a bálban, a zsuron, és akiknek a szemében ugyanaz a vágy mesél, mint ami az ő szemében van. , Meséi arról, hogy milyen dobogó szívvel nézi reggel a szerencsésebb barátnőit, akik az iskolába kísérik a kicsinyeiket, féltő, óvó szeretettet és melegen búcsúznak ei tőle az iskola kaupjában. Erzsébet nehezen szánta el magát a menésre. Mégegyszer belenézett a tükörbe, kipróbált egy igazi napfényes, hódító mosolyt. És egy fejmozdulatot, amelyre az aranyló fürtök a vállra hullap^k és ment ezzei a mosollyá' az ajkán, de könnyei a szemében a harcba: Az otthonért, — a férjért, — a gyermekért 1 I 2. Mikor az asszonybarátnőjéhez becsöngetett, akivei együtt akart társaságba menni, a kis mindenes kisirt szemmel fogadta, mert a kis Évikének megf ájult a t

0rka. A lány ledobta magáról a tavaszi kabátot és a kalapot iés izgatottan szaladt be a gyermekhez. A kis Éviké a keresztlánya volt, akit nagyon szeretett- Nem köszönt senkinek, csak az ágyhoz szaladt, ahol Éviké bekötött nyakkal, láztói kicserepesedett ajkkai és tüzelő arccal feküdt. Gyöngyvirágszirmú fehér arcocskájára a .láz rózsákat festett, de azért rámosolygott keresztanyjára. Erzsébet lehajolt a gyermekhez és magához ölelte a lázas, forró kis testet és beszélt hozzá gügyögve és kérdezett; Hoi fáj, mondd, kicsikém? A szülők meghatva nézték ezt a nagy szeretetet, amikor megszólalt egy idegen hang, egy férfi hangja, akit Erzsébet eddig nem is vett észre, hogy ott van és azt mondta: Jó íesz, ha nem üi le at ágy szélére, mert akkor egy betegem helyett kettő lesz! A lány felnézett a férfi arcába komolyan, összehúzott szemöldökkei és ingerü'ten, mondta, hogy már kinőtt a gyennekbetegségekből". A barátnő most bemutatta őket egymásnak. A férj barátját, a híres orvost és — ezt már súgva «H Ara 16 fillér