Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-03 / 2. szám

1932. január 3. J/VíRYIDÉK. SPORT Nagy küzdelem lesz a vasárnapi |DTE—NyTVE mérkőzésen! Az elmúlt hétről elmaradt DTE— NyTVE clubközi asztali tennisz­mérkőzést vasárnap rendezik meg. Mindkét csapat tagjai szorgalmas traininggel készülődtek a versenyre úgyhogy — tekintve a játékosok pompás formáját - hatalmas küz­delemre van kilátás. A DTE Malinák, Keppich, Thomas, Pápay összeálhitásu csa­pata ellen, a vívók a szokott Kerekes, Krémer, Sólyom, Gerő, Rózsa összeállításában állnak ki, mig a párosban a DTE a Malinák— Pápay. Keppich -Thomas, párok­kal, a NyTVE pedig a Kerekes— Krémer - Gerő és a.Sólyom—Rózsa párokkal indul. A clubközi versenyen kívül férfi egyes és páros versenyt is rendez a NyTVE szakosztálya Ebben a 2 szátfban az összes debreceni és nyíregyházi játékosok startolnak a büszke győztesi cí­mért. Itt is nagy küzdelem ígér­kezik. Tippelésbe — tekintve a csa­patok és a játékosok egyforma játékerejét — nem bocsátkozunk, tehát csak a pillanatnyilag jobban desponált csapat győzelme vár ható. A verseny az Ipartestületi Szék­ház emeleti tanácstermében d. e. 10 és d. u. fél 3 órakor kezdő­dik. Tekintve a verseny propa­ganda jellegét, azon belépődíj nincs. Remélhető tehát, hogy a sportközönség nagy számban fogja végignézni a versenyt és tanuja lesz a pompásabbnál-pom­pásabbnak ígérkező küzdelmeknek. Futball-biró értekezlet lesz hétfőn este 9 órakor a Nemes vendéglő külön helyiségében, melyre a rendkívüli fontos tárgy­sorozatra való tekintettel minden futball-biró feltétlen megjelenését kéri a vezetőség. Irodalom Agyagíaposók RuSzkalányat Elemér érdekes és izép könyve nemrégiben jelent meg Szegeden a Délmagyarország ki­adásában. Az Agyagtaposók avatott tol a' megirt, kedves meséjü regény, amelynek középpontjában a szerel­mükért lemondásra és áldozatra kész ifjú szerelmes pár áll. A leg­több regénynek ez az örök témája és talán nem ís a meseszövés, a~ meiy Ruszkalányi 'könyvét az átlag irodalomból ""kiemeli, hanem a fa­lusi társaság, a falusi intelligen­cia .kicsinyeskedésének, apró csel­szövéseinek, semmittevésének mes­teri rajza. A fai u minden erőt felőrlő te 3­pedésében előtérbe jutnak a kicsi­nyes emberi indulatok, egyetlen szórakozás a kaszinó és a korzó, — innen a regény címe: Agyagtapo­sók —, ahol egymás hibáit, fél­szegségén csípős nyeívü vénasszo­nyok és a hozzájuk: idomult férfiak pellengérezik ki. Igen sikerült a . legpletykásabb vénasszonynak raj­za, mig a hősnőben kedves, töré­keny, elvonulságban éíő leányfigu­rát ad. Kedves, szórakoztató munka ; Ruszkaiányai regénye. Fejér Ignác gávai r. kath. plébános aranymiséjére Ötven esztendeje tart már munkásságod, Tutaimad munkádért csak Istentői várod, Szelíd megadással viseled sorsodat, Mert tudod, hogy a föld jutalmat sosem ad. Tárt marokkal szórtad lelked drága magvát, Másnak csillogtattad szive'd 3zinaranyát, M agad pedig jártál tövises utakon, Reméi\-e ; az égben lesz érte jutalom. Szolgáltát Jstennek, éltéi a hazának, Égő fáklya" voltál sötét éjszakának, És amifit múlottak a gondterhelt évek, ' Fekete hajadbői lassan hófehér lett.-; t Most mint fehér galamb, mint béke jelképe, Alázatos szívvel Ieboru'ltái térdre. Áldottad az Urat, ki ötven éven át, Tartotta fölötted kitárva két karját. Kedves Náci Bátyám 1 Az Ur kegyelme nagy, Te pedig az Urnák kedvelt gyermeke vagy, Példaként élsz köztünk az jgét hirdetve: »A kincsnél többet ér az Isten féíeime.« Aranymiséd napján e drága ünnepen, Mikor átfut elméd sok régi emléken, Töltse be lényedet az a biztos tudat, Sokaknak mutattad Istenhez az utat. Ekkor Mihály. György Endre: „&mig város­atya lettem" A Nyírvidék mindig örömmel számol be a Nyíregyházáról el származottak sikeréről. Igy több. ször volt alkalmunk bővebben ismertetni a nyíregyházi szárma­mazásu György Endre munkás­ságát, aki mint az Újság város­házi rovatának vezetője a főváros ügyeinek és belső életének legki válóbb megszólaltatója. A főváros sajtója legnagyobb elismeréssel nyilatkozott György Endre legújabb könyvéről, amely most a karácsonyi könyvpiac egyik érdekessége. György „Amíg városatya lettem" c. alatt egy portrésorozatot adott ki és a fő városi bizottsági tagok életét és és munkásságát, közéleti tevé­kenységét szedte össze a legél­vezhetőbb formában. Nem száraz adathalmaz ez, lexikonszerű vagy kronologikus felsorolásban de az élet, az 1931. év lüktet minden sorában. A pesti városházi élet ma az ország mozgalmainak is magja és igy nagy aktualitással bír, mert a városatyák közül a legtöbben az országos politikában is vezetőszerepet játszanak. A politikusok önéletrajzformá­ban adják elő mondanivalóikat es politikai munkásságukat, amelyek közvetlenségük bájával hatnak és minden páthosz nélkül a legem­beribb egyszerűséggel szólalnak meg a sorok közül. Ez életrajzok vetélkednek a legszínesebb riporttal és rajtuk keresztül az egész pesti városháza bontakozik- ki. Nem csak mint érdekes olvasmány szerepel, de mint fővárosi kalauz egyenesen hézagpótló, mert al­bizottsági tagok életrajzán kívül a vezető tisztviselők életrajzait is hozza és egyben közli az új fő­városi vátasztási törvényt, az üze­mek beosztását, helyét és végül történelmet ad, mikor az 1872. óta megválasztott összes városatyákra is kitér. Az ízlésesen kiállított és nagy­szerűen sikerült fényképfelvételeik- B kel ellátolt könyvhöz előszót Dr. Sipőcz Jenő polgármester irt. A közvilágítás fontossága közbiztonsági szempontból Most mult másfélszáz eszten­deje, hogy Pesten és Budán az első utcalámpát meggyújtották. Kezdetleges bádogból való alkot­mány volt ez, melyben repceolaj­mécses égett. A laposból, majd a körbél feltalálása után jó idő mult el, amié felfedezik az úgynevezett cilindert, amely megnagyítja és megerősíti a lámpák fényét, de még így is 80 esztendeig égett Pesten és Budán az uccalámpá­ban repceolaj és csak 1856 ban karácsony éjszakáján gyúlnak ki a pesti Belváros főutcáin az első gázlángok. Az első villamos ívlámpák 1909­ben jelentek meg a főútvonala­kon, de a Ganz-gyár a Ganz ut­cát már 1878-ban vilannyal vilá gitotta. Ez 'volt nálunk az első villanyvilágítás. Ugyancsak vil­lanyvilágítás mellett dolgoztak Szegeden 1878 ban az árvíz al­kalmával a körgát építésénél. A Nemzeti Színházban 1883 "ban szerelték fel a villamos világítást. Ma már több mint 30.000 vil­lany- és gázlámpa világítja a fő­várost és biztosítja azt, hogy a mindinkább növekvő autóforgalom akadály nélkül lebonyolódhassék. A háború utáni években az utca jelentősége hihetetlen mértékben megnövekedett, nemcsak az autó­forgalom nagy emelkedése miatt, hanem azért is, mert a nagy vá­rosokban az üzleti bevásárlások, színházak és egyéb szórakozóhe­lyek felkeresése folytán egyébként is az esti órákra esik a legna­gyobb forgalom. Az autóforgalom növekedése megkívánja a jó közvilágítást, de szükség van erre közbiztonsági, élet- és vagyonbiztonsági szem­pontból is A jó közvilágítás mel­lett csökkennek az utcai balesetek, kevesebb a betörés, lopás és gyil­kosság. Sajnos hazánkban a fővárosoi és néhány nagyobb vidé«i váro­sunk főbb utvonalán kívül igen sok kívánnivalót hagy hátra a köz­világítás. Vidéki városainkban ta­lálunk ugy egy-egy teret, vagy főütvonalat, me !ynek "világítása megfelelő, az utcák és terek leg­nagyobb részénél azonban a jó közvilágítás érdekében igen sok még a tennivaló, pedig ha valami, ugy a jó közvilágítás valóban az, melynek mielőbbi sürgős megvaló­sítása a nagyközönségnek a leg­fontosabb érdeke. Reméljük, hogy ezt a közér­dekű kérdést városaink és közsé­geink illetékes tényezői a kellő ér­deklődéssel fogadják s e rövid kis cikk is fel fogja kelteni a fi­gyelmét a jó közvilágítás nagy fontosságára, ugy hogy városaink és községeink közvilágítása új világítási berendezések beszerzé sével és az elavultak kicserélésével rövidesen lényegesen javulni fog. A testőmővésztanárok kiállításának nagy sikere Járossy Gyula, SzaJay Pál és Tóth I. Lajos festőművész tanárok kiáütása iránt mindnagyobb az ér­deklődés. Mind többen és többen ke T-esik fel a Zrínyi Ilona utcai üzlet­helyiségben lévő kiállítást, hogy gyönyörködjenek értékes, szép mun­káikban. i A kiál'itást annál is inkább sokaa tekintet ék meg, mert a kÜUtott szebbnél-szebb kii" önféle képek rendkívül alkalmasak arra, hogy lakásukat díszítsék. A kiállítás január 3-ig maiad nyitva. - , j Í77—1981. vsz. Árverést f*rdetofcny kiróna*, r A nyírbátori kir. járásbíróságnak 9090—929. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán Kisvardai Faipar r. t javara 200 P tőke s jár. erejéig 1929. évi december hó 31. napjan végrehajtás utján le­foglalt és 1648 P-re becsült ingó­ságok, u. m. : csíplőgép és gazd. elszerelés a nyírbátori kir járás­bíróságnak Pk. 73—930. sz. alatt kelt árverést rendelő végzése követ­•tezteb.-n Nyirbogaton 1932. éri január 8 napján d. e. 10 órakor nyilvános bírói árverésen el fognak adatni. Nyírbátor, 1931. december 16. VASS BÉLA 25 kir. jbirosági végrehajtó. Márkás hálózati RAD I O készülék 7 PENGŐS ha»i restletre Villanyszerelés és javítás legolcsóbban HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5 62.

Next

/
Thumbnails
Contents