Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-29 / 23. szám

4 1932. január 29. A miniszterelnök beszámolója mány annyi könnyítést és segítséget ád az ország lakosságának, amenynyit az adott körüfmSnyek között és főfontosságu országos érdekek sérelme nélkül csak nyújthat az ország javára. A bofetta helyett a kormány valami más megoldást helyezett kilátásba a mezőgazrlasági termelés fölsegitésére. Jóleső érzéssel olvastuk a székesfehérvári beszámolónak azt a részét, amelyben a miniszterelnök kifejezésre juttatta reményét a jobb jövőben. Határozott meggyőződésem, — mondotta a miniszterelnök, — hgoy ezek a mai viszonyok rövidesen meg f< változni. A jobb belátás napr^B>ra erősbödik. — Ami pedig ^Byarországot illeti, külföldi hiiel«T

n

k megértéssel vannak az 01 ág nehéz helyzete iránt. Lényeges engedményeket várunk külföldi hitelezőinktől (kétség kivül a magyar kamattételek leszállítása terén) s erre nézve tárgyalások vannak fofyamatban. Nincs olyan fontos országos érdek, amelyet a kormány elhanyagolna. Ez a megnyugtató tanulság szól hozzánk a miniszterelnök beszámolójából. Megnyugvására szolgálhat az országiak, hogy sorsát ezekben a nehéz időkben oly puritán államférfiú intézi, mint Károlyi Gyula gróf. Gárdonyi vígjátékára készülnek az ipartestület műkedvelői A nyíregyházi ipartestület műkedvelő tagjai 31-én este 8 órai kezdettel színdarabot mutatnak, be. Komoly irodalmi értékű dara(bot, a Gárdonyi Ida regénye c. müvéből készült ügjátékot hozzák színre. Természetes, hogy ennek a darabnak betanulása magasabb elő adási művészetet téte;ez fei s almint a próbák igazolják, ez a művészt készség az ipartestület műkedvelő gárdájában ímeg is van. Az előadás belépődíjai: páholyülés i P 50 fillér, I. hely 1 P, II. hely 70 fillér, állóhely 50 fillér. — Az előadás támogatását biztosítja a kitűzött cél, az, hogy a bevételt az ipartestületi székház javára fordítják, Az Ida regénye c. vígjáték szü uett'ilien a Baross cserkészek zenekara játszik s a magas színvonalú miisort tánc í

s követi. Az előadáson a mieghívó "kérés nélkül felmutatandó. önkéntes adakozásokat hálás köszönettel fogad a rendezőség. Jegyek előre válthatók az ipartestület titkári hivatalában. Derék iparos műkedvelőink nagy fáradsággal és áldozattal tették lehetővé a tiszta humort csillogtató vígjáték bemutatását és nemes törekvésük bizonyára visszhangra is talál az íparostársadaíam ügyét szivén viselő társadalom széfes rétegeiben. « V

ÁROSI MOZ

GÓ Csütörtöktől Budapesttel egyidőben Bolváry Géza mesteri rendezésében: a KADETT KISASSZONY Németül beszélő, zenés hangos operettsláger Főszereplők: Dolly Haas, Gusztáv Fröhlich, Halmay Tibor Erős difteritiszjárvány bekövetkezésére kell számitanunk 1932-ben Tavaly a nemzetközi nagy járványok elkerülték Magyarországot Az Országos Közegészségügyi Intézet elkészítette az 1931-es elmúl

1 esztendő fertőző betegségének országos statisztikai kimutatását. Az egye

s fertőző betegségek terén nag>mértékű csökkenés mutatkozott az e]mult évben, másban pedig erős emelkedés volt. Az" Intézet szerint a diftentisz járvány hulláma minden tizenké' tizenhárom évben jut el csúcspontjára és sajnos, bizony éppen az 1932-es évben les/ tizenkét-tízenhárom éve annak, hogy egy ilyen járványcöucSon voltunk, tehát számolnunk kell az erős járvány bekövetkezte, ei. A szövődményes, tehát komplikációkká] járó influenza megbetegedések számának rendkívül emelkedése azt jelzi, hogy 1931-ben járvánnyá] álltunk szemben. Ezek a járványok átlag kétévenkint lépnek fel. Így a járványtörvény szerint 1932-ben csökkenésnek kellene beállani. Azonban Angliából erősödő járványt jelentenek, ami kivételes jelenség lenne, ha valóban ímegfeiei a valóságnak az újsághír, mert hivatalosan még nem kapott jelentést erről a kozsegészségügyi intézet. Rendkívül súlyos járvány volt a gyermekbénulás 1931-ben. Ezideig (még csak két ízben volt nálunk ilyen járvány. Először 1911-ben, amikor négyszáz megbetegedés fordult elő az országban. Az eiimiult évben lezajlott járványnak viszont 1150 áldozata volt, atma az előzőkéhez viszonyítva, megdöbbentő emelkedést mutat. A járvány jumus havában kezdődött Heves megyében. ahová minden valószínűség szerint cigányok hurcolták be. A járványon már szerencsésen tui vagyunk, ima már hetenkint ]eg feljebb öt-hat megbetegedés fordul elő. A járványok cümiaradásáinak az oka a lakosság kulturnivóján

aK magasabbrendüségében, tfsztaságá ban és kitűnően fejlesztett egészségügyi intézkedésekben rejlik. A fehér temetőkertben Ha valaki valami fenséges szépet akar látni a havas és zúzmarás fehérségből, menjen ki az északi temetőbe. Amint belépünk a kapun : megragadó a kép, amely fogad bennünket. Szinte kápráztató a szemhatár, mintegy ölelkezik a havas világban ég á földdel. A zúzmarától lepett kis facsemeték — két oldalán az útnak — mint fehér angyalkák állnak sorfalat a közpttük itt, ott imbolygó, feketeruhás emberalakok előtt — akik ugy tűnnek fel — mintha báuatsujtott testüket csak a fájdalom hordozná. A fehér uton ide-oda hajolva, nézdegéljük a legszebb ünnepi színbe öltözött fácskákat, gyönyörködve bennük. Sehol más, mint a láthatatlan szellemkezeknek remek munkája; a ködből csipkézett égi köntös: csupa szimmetria — sehol egy oeformált eltérésa vonalak és ékek finomságában. És csupa harmónia — a látásuktól nyugalomba ringó lélekben — mely körülötte érzi ez isteni pampában a Leghatalmasabb Urat; az Élet éa Halál 'birtokosát — aki jent a sírban is velünk s fent az égben; bizonnyal ilyen lehér utakon vezeti övéit a békességhez, amely a mennyország Tovább haladva — amott a szomorú füzek is, zúzmara fátylakba burkolózva mosol vgnak reánk Lehajló gallyaik — mint kedves, sí

m

ogató kezek intenek {ejénk — együtt álmodva a téli álmot a havas hantok alatt nyugvókkai Álmodva a nyugalom álmát elmúlt életek boldogságáról, gyötrelmeiről, az itt járók könnyes fájdalmáról — egy uj életben való boloog találkozás reménységérői, melynek lehetőségéért ők VelünK együtt imádkozva vigasztalón suttogják a drága köszöntést: »Bekesség néktek I» Stoll ErnönÉ Hogyan lesz tök a szakértőkből Az egyik vidéki járásbíróságon történt. Valami elbirtoklási perben volt idézve egy gazda, aki az Ítélet kihirdetése után odaállt a bíró elé és megkérdezte : — Bíró úr ! itt a tök is, mi legyen vele. A bíró először azt hitte, hogy a magyar megzavarodott ;és ezért ingerülten szólt rá: — Milyen tökről beszél maga ? Olyanról — szólt vissza a magyar, — amilyennel megidéztek és már nyújtotta is át idézőjét, amelyben ez állt:..." a törvényes következmények terhe alatt jelenjék meg és a tárgyalásra hozza magával a szekértöket is* Ekkor derült ki, hogy leírási hiba történt és a » szakértőket • helyett ^szekértőket gépeltek amit a magyar egy szekér tökre értelmezett. / a 9435. számú, 220 voltcs egyenáramra a 9425s2ámu, IIO, 150 és 220 voltos váltóáramra a 9405. számú Orion dinamikus hangszórót gyártjuk. 172 Orron Izzólámpagyár Károlyi gróf miniszterelnök szombaton beszámoló beszédet mondott székesfehérvári választói előtt. A képviselő választóihoz, a miniszterelnök azonban az egész ország közvéleményéhez intézte szavait. Egy kormányelnöki megnyilatkozás normális időkben is figyelmes érdeklődést vált ki a közönség körében, de a mai nehéz, küzdelmes időkben természetszerűen hatványozott mértékben jut kifejezésre Cz az érdeklődés, amikor a miniszterelnök szükségét érzi annak, hogy az országot tájékoztassa a kormány te vékenységéről, terveiről és törekvéseiről. Károlyi gróf beszámolója minden tekintetben meg is érdemli az országnak ezt a figyelmes, meleg ér deklődését. Egy puritán magyar lélek hü tükre a miniszterelnök székesfehérvári beszéde. A miniszterelnök véghetetlen lelkiismeretes, a felelősség érzetétől mélyen átíratott gondos sáfárja az ország érdekeinek. Egyetlen gondja, hogy az országot kiemelje abból a mélységből, amelybe a gazdasági válság sodorta. A legnagyobb, odaadással és ön fe. áldozó készséggel szolgálja az ország föl segítésének, a válság enyhítésének és lehető leküzdésének célját. Nincs egy fölöslegese szó s nincs egy kendőző ciráda a beszédében. Á miniszterelnök az értelemhez, a belátáshoz s

zói és az értelem utján iparkodik a közvélemény részéről — a lelkiismeretes helyes belátáshoz jutni. Higgadtan, nyugodtan, világosain taglalja a világgazdasági helyzetet, mint az orvosprofesszor, aki sorra veszi a betegség szimptomáii. A világgazdasági "helyzet keretébe állítja be azután az ország helyzetét. A véres, fegyveres háború után most gazdasági háborúban állunk; egész Európa — úgymond — gazdasági harctérhez hasonlít s drótsövényekkel és lövészárkokkai keresztül-kasul van hálózva. Az államok mindjobban elzárkóznak. Senki sem akar vásárolni, mindenki csak eladni akar. Hogyne akarnáink kereskedelmi szerződéseket kötni ! — kiált fel a miniszterelnök. Igen ám, csakhogy a kereskedelmi szerződéshez két fél egyező akarata szükséges s ha a másik fél nem akar szerződni, vagy pedig csak a maga javát akarja szolgálni, minden belátás nélkül a másik fél érdekei iránt: hogyan lehessen akkor megfelelő kereskedelmi szerződésekhez jutni ? Beszélt a miniszterelnök az ország külföldi adósságairól' is. Nem szólva arról, hogy az áHam külföldi tartozásai — miként a nemzetközi pénzügyi bizottság' megállapításaiból kitűnik, — nagyarányuaknak egyáltalán nem inondliatók, kiemelte a miniszterelnök, hogy a mult kormány kénytelen volt a külföldi tőkét igénybe venni, hogy eltakaríthassa a romokat, amelyeket a hosszú háború, a két forradalom és a román rablóhadjárat itt hagyott. |Et volt ..pusztítva és ki volt fosztva az ország s mindent pótolni, restaurálni kellett, valamennyi gazdasági ágazatot lábra kellett 'állítani, az elalélt gazdaság életet újra életre kellett kelteni. A mült kormánynak ez az elgondolása — úgymond a miniszterelnök — nemcsak érthető, hanem helyes is volt. Kiemelte továbbá a miniszterelnök, aki kitűnő gazda, hogy mezőgazdasági téren óriási haladás volt, amit termelésünknek minőségi fokozata tett lehetővé. Legfőbb gondja a kormánynak, hogy a magyar valuta értekál'andóságát, vásárlóerejét biztosítsa. E mellett a hivatalos kamatláb leszállítása azt bizonyítja, hogy a kor-