Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-29 / 23. szám
J^VÍRYIDáK. 1932. január 29. A Nyíregyházán is járt „kerékpáros világjáró" Berettyóújfalu határában eüenszegült a csendőrnek, aki agyonlőtte á „világjáróról" kiderüli, hogy szélhámos és körözés alatt áll. — Kétszer szökött meg az előállítás ntán, mire egy csendőr üldözőbe vette. — Üldözés közben érte el a végzet a szélhámos fiatalembert Debrecenből jelentik; A mult hetekben Nyíregyházán is szerepelt Rózsa László »kerékpáros világjárói Berettyujfalu határában szomorú véget ért. A kalandos vérű fiatalemberről kiderült, hogy veszedelmes és körözött szélhámos, emiatt meggvült a baja a hatóságokkal. Rózsa László ekkor sem tagadta meg kalandos vérét és kétízben szökött meg a letartóztatás elől. Az elfogatására kiküldött csendőrrel sz..-mbe n fenyegetőleg lépett fel .ugy, hogy ez fegyverét használta. A golyó halálos serülést ejtett rajta és Rózsa László' a sérülés következtében meghalt. _ Az eset részletei és előzményei a következők : >>87 EZER KILOMÉTER KER£KPARON«. Hónapok óta országszerte ismert alakká nőtte ki magát Rózsa László a zalaegerszegi születésü asztalossegéd. Tudta, hogv mindenkiben ott él á revízió gondolata. Olyan félénken, olvan szentül, hogy senki sem gondolt arra, hogy azzal vissza is élhetnek. És igy történhetett, hogy Rózsának, aki a javítóintézet és a börtön után a kezében levő kerékpárigazolvánnyal indult et az_ országban, sikerült az emberek jóindulatát megtéveszteni. Faluról-falu ra járt. És nőtt naplójában az aláírások száma. Egyelőre csak jóhiszemű községi jegyzőké és; biróké. A községi p-ecséttef. £s mivelhogy háromszínű zászlócskák lengedeztek a kerékpár kormányán, meg különböző érmekkel és szalagokkal volt diszitve a kerékpáros melle, — egyegy dicsérő sor is belekerült a könyvbe, ameiv pedig valójában még egyszerű igazodásul sem szolgálhatott volna. »Isten áldása kisérje őt áldozatkész, hazafias utján« — irta be a naplóba az egyik dunántuli község birója, aki a háromszínben a három szint, a zászlóban a zászlót, a revíziós gondolatban a revíziót tisztelte meg magyar tisztelettel. Ezután polgármesteri, főszolgabírói, alispáni aláírások és bélyegzők következnek. Ennyi elég volt arra, hogy most már a szerkesztőségekbe is belátogasson a »világjáró«. Elég a napló felmutatása. Mert, hogyha ilyen fontos küldetésben van az ember és 160.000 P-t fog keresni és 87.000 'kilométert tett meg kerékpáron, könnyein otthon felejtheti a külföldi naplót. Összesen harminchatot, mert enynyi vaskos kötetet tett ki állítólag a lámák, maharadzsák, kalifák, bégek, királyok aláírása.- Dehát a szó pótolja az írást. £s Rózsa értett a propagandához. Előadásának nyomán a pesti lapokban is napvilágot látott a hir, hogy Rózsa László »szobrászmüvéSz« és öccse bejárták Ázsiát, 87.000 kilométert tettek meg kerékpáron és mindenütt harcoltak a revíziós gondolat mellett. Egyes debreceni lapok hasábokat közöltek és ott díszelgett a sorok fölött Rózsa László arcképe, akit állítása szerint Franciaországban 25.000 főnyi közönség fogadott; Vilma királynő összes hatóságainak elrendelte, hogy támogassák, a pápa és Mussolini kezet fogtak vele. £s hét nyelven beszél és a japán zsákhordókról is megállapította, hogy azok részvéttel viseltetnek Magyarország iránt. AZ UTOLSÓ KERÉKPÁROS UT. Érmekkel, nemzeti szalagokkai és zászlókkal fantasztikus, sas tolás sapkában, újságcikkek özönével a kerékpár ülése alatt, igy vonult be Berettyóújfaluba a hírhedt »köpenicki kapitány«, vakmerő módszerei vei és eszközeivel. Igy eshetett meg hogy meséit mindenki elhitte, az újságokban cikkek jelenhettek meg róla és soha meg nem tett utazásairól, hatóságok aláírását Szerezhette meg, hivatalos bélyegzők hitelessége mögé bújhatott, mert csak a* &íső aláírásokat, az első cikket, az első bélyegzőket kellett megszereznie, a többiek már a hazafias cél hangoztatása révén szinte ellenőrzés nélkül kerültek Rózsa László birtokába. Senki sem gondolt arra, hogy a nemzeti eszme vámszedőjével ál» szemben. Mindenkit megtévesztett a nemzeti gondolat köpönyege, amit Rózsa magára öltött. ELŐÁLLÍTOTTAK A VII ÁGJARÖT, AKI KÉTSZER EGYMÁSUTÁN MEGSZÖKIK. Mikor már napokig lakott a Lisztes-szállóban, a jóhiszeműség költségén, két helyen is előadást tartott, házassági ajánlatot tett, eljegyzése is ki volt tűzve, elébe került az a bizonyos narancshéj, amelyen a leggondosabb szélhámosok is meg szoktak csúszni. Valaki feljelentette és a főszolgabiróság elrendelte előállítását. Ekkor már ketten 'voltak egy derecske! szabósegédder. akinek megtetszett a kalandos élet. Rózsa a főszoígabiróság előí megszökött. Újra előállították. Megint megugrott a csendőrök elől. BemeneküLt a tisztviselőtelep egyik udvarára, keresztüldobta a kerékpárját, majd hamarosan létrát kerített s átvetette magát a kétméteres kerítésen és elnyargalt az országúton. Az egyik csendőr lóra ült és fáradságos órákig tartó kutatás után megtudta hogy Bihartorda irányában tünt el a kerékpáros. IZGALMAS ÜLDÖZÉS Izgalmas- üldözés következett ez után. Pásztorok, járókelők, iskolából hazafelé tartó gyerekek híradása nyomán a Nadányi-tanya körül végre utóiérte a lovascsendőr a gyakorlott kerékpárost. Vísszaakarta kísérni Berettyóújfaluba. — Rózsa azonban megtagadta az engedelmességet, sőt ellenszegült és »Lőjj, mert §n jövök:« kiáltássá. hátsó zsebéhez kapott. Mintán az előzetes információk szerint a Kerénpáros legyvert, sőt kézigránátot hordott magával, a csendőr a támadómozdulat pillanatában fegyverét volt kénytelen használni és eltalálta Rózsát. A súlyosan sebesült embert a csetiaőr intézkedésére a berettyóújfalui közkórházba szállították, ahol azonban péntekre beleha't sérülésébe. ; ROZSA BÜNLAJSTROMA Mikor a kerékpáros »világjárót» előállították, a hatóságnak már kezében volt *a Bűnügyi Körözések Lapja, amelyben a budapesti büntetőtörvényszék által 9583—1931. B- sz. alatt, Rózsa Sándor ellen, Sulyok Gizella terhére elkövetett csalás büntette miatt kibocsátott körözés megjelent. Ennek kapcsán, ezután kiderültek az ügy összes előzményei. Rózsát, aki javítóintézetben is volt, 1929-ben szándékos emberölés vétségének kísérlete, ugyancsak abban az évben orgazdaság és csalás miatt jogerősen elitéltek. Felesége emiatt még 1930. áprilisában elvált tőle. Büntetésének kitöltése után kezdte meg azután azt a kalandos utazást, amelynek soián ujabb bűncselekményeket kö^tett ej, és ameíynek a bihartorüaí országúton szakadt -szerencsétlen vége. , A KORHÁZBAN MEGHALT ROZSA LÁSZLÓ Rózsát a beszállítás után nyomban megoperálták. Bár a lövés, — amely lóhátról történt — a májat is átfúrta és feltétlenül halálos volt, csütörtök délután érte, péntek délelőtt eszméleténél volt, ug>", hogy a hadbíróság ki is hallgatta az eset összés körűljnínyeire nézve. Pénteken délben halt meg. A hullát dr Fényes Ákos község* orvos boncolta fef, dr Gazdig József vármegyei tis ztifőorvos és 'dr Kathó Zoltán járásbiró jelenlétében. Rózsát vasárnap délután temették el a közkórház halottasházából. á tragikus véget ért Rózsa László szereplése Debrecenben és Nyíregyházán A tragikus véget ért kalandos fiatalember a m ult év végén került Debrecenbe. Általános feltűnést keltett az utcákon fehér pulóverjével, amelyen tenyérnyi nagyságú magyar cimer díszelgett. Világos kék nadrágot és sötétkék leventesapkát viselt darutollal. Jómegjelenésy fiatalember volt és a különleges öltözet még inkább ráirányította a figyelmet. Rendesen kerékpáron járt, amelynek kerekeit különböző országok színei 'díszítették. Ily módon valószínűsítette, hogy tényleg bejárta a világot. Felícereste egyes oebrereni lapok szerkesztőségeit és nagy cikkek jelentek meg ezekben a lapokban a világjáró biciklistáról, aki r— "mint a cikkek írták — óriási szolgálatot tesz külföldön a magyar ügynek.« Az igazság azonban az volt, hogy Rózsa László egyáltalán nem járt külföldön, hanem csak a csonka haza határai között karíkáEott biciklijével és ámította a jóhiszemű embereket. Debrecenben is felkereste a város notabi'itásait, a nagyobb vállalatok vezetőit és sehonnan se jött el üres kézzel. Minaenünnen 5—10 pengőt, sőt többet hozott, ugy, hogy Rózsa László fényesen élt Debrecenben. Több polgári családhoz volt bejáratos é s hevesen udvarolni kezdett két ufileánynak, sőt egyiknek a kezét is megkérte. Foglalkozására nézve szobrásznak és cseilómüvésznek adta ki magát. Csak az volt a feltűnő, hogy a »cse]ló(müvészt<; senki sem hallotta játszani. Ha felkérték, hogy adjon élő valamit csellón, kitérő választ adott. »Az uton megrándult a kezem — mondotta —, tnajd meghallgathatnak, mikor önálló estét adok áz Apollóban az öcsémmel, aki tanitó és jetenteg Nyíregyházán tartózkodik.« Közben Rózsa László beteg lett és a közkórházba került, hol vakbéioperációt hajtottak végre rajta. A közkórházban ís mint érdemes fiatalembert kezelték és különszobát aeftak számára. A kórházi orvosokat s a Személyzetet is megtévesztette a kalandos fiatalember. , " Betegségéből felgyógyulva ment Berettyóújfaluba és ez az ut lett a végzete Ott ugyanis valaki felismerte, aki t ud róla, hogy több rendbeli bűncselekmény ;niatt körözés alatt áü és feljelentette a berettyóújfalui főszoIgabiió ságon Az események 'aztán drámai gyorsasággal követték egymást és a kajannos fiatalember életévei fiz a— tett szélhámos tetteiért. Rózsa László néhány héttel ezelőtt Nyíregyházára is eljött és érthető feltűnést keltett. Szerkesztőségünkben is járt s másnap meg is emlékeztünk látogatásáról. Akkor még mi sem sejtettük, hogy a különben szfeQipatiku s megjelenésű »világjáróra« ilyen tragikus kimenetelű sors vár. á „Jób&ráfok Asztaltársasága" tisztújító közgfűlést tartott A »Jóbarátok Asztaltársasága* f. hó 24-cn tartotta tisztújító évi közgyűlését. A tiszta, önzetlen jótékonyság gyakorlása jegyében alakult ez a társaság, amely rövid 2 esztendő alatt olyan karitatív munkára tekinthet vissza, amely imponál mindazoknak, akik a szegények "ügyét szivükön hordják. Csendes, hivalkodás nélküli ez a tevékenység és éppen azért méltó arra, hogy a nyilvánosság is szerető megértéssel vegyen tudomást róla. Decemberben 80 gyermeket ruháztak itt fel tetőtőí-talpig. — Nem ismernek felekezeti különbséget és az iskolákkal" karöltve választják ki á segélyre leginkább rászorulókat. Látni kellett volna a könnyesSzemü anyákat, a boldogságtól ragyogó gyeimekarcokat... A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg ujbói agilis, rátermett elnökét, Földes Mártont, aki az uj' alelnökben, Breuer fózgefben hozzá méltó segítőtársat kapott. Az év eseményeinek feljegyzésére »Aranykönyv«-et készíttetett a társaság. Dr I .efkovics Ignác avatta fel szellemes beszéddel" a jótékonyság krónikáját. Az »Aszta]tárSaSag« mindig kerülte a nagy nyilvánosságot, de azért magasabb körök mégis tudomást szereztek humánus tevékenységéről. Petrí államtitkár a vallás- é s közoktatásügyi miniszter nevében fejezte ki elismerését, Bencs Kálpián dr m. kir. kormányfőtanáesos polgármester pedig melegszavu átiratot intézett az " »Asztaltárs aság»-hoz. Közgyűlés után vidám hangulatú halvacsora volt. Az asztalon ott volt a hagyományos persely, a jókeav vámszedője. Mindenki s zives-örömest helyezte bele a maga obuíusát, mert tudta, hogy ezekből a fillérekből egyszer meleg kabát, r uha és cipő lesz. i!.. k; ; - 1 jí ' «