Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-20 / 15. szám

2 Sxerdán, OSiltÖPlÖkÖH A •VVáJw* 8 JNfVÍRYIDÉíL 1932. január 20. ^ Elisabeth Bergner Jpollo Sast Szabó László őr. rávilágít a gazdasági válság igazi okaira csütörtök délutáni előadásai! Egész Nyíregyháza bensőséges éraeklődóssei várja sasi "Szabó Lászlónak csütörtök délután 6 órára hirnetett előadását, amelyet az ipartestület dísztermében tart a legégetőbb kérdésekről. Sast Szabó László dr hosszabb idő óta visszavonultan éi a nyilvánosság küzdőterétől 'és tanulmányaiba mé­lyedve vizsgálja az egész vi ágot szinte a,háború lázába verő gazda­sági í'oir.íás okait. Könyvek, hírlapi cikke^ parlamenti felszó'aiások százai vizsgálják ennek az életet, gyökereiben rágó válságnak okait, t'í a megoldás módozatait, de meg­nyugtató feleletet — iőként a jobb jövő kialakítására vonatko­zóan — eddig még nem hallot­tunk senkitől s em. Sasi Szabó László dr, akt 'ismeri Károlyi Im­re gróf könyvét éppen ugy, mint Wells legutóbb irt nagy feltűnést keltő cikkét és mindazokat a megnyilatkozásokat, amelyek a nagy kérdéskomplexumra vonat­koznak, elmélyedése és tanulmá­nyai során érdekes megállapítá­sokra jutott az ember, a gép, a gazdasági élet számos vonatkozá­sában Vizsgálódásainak eredmé­nyét csütörtökön défután 6 óra kor kozoődő előadásában tárja fel az ipartestület dísztermében. Gazdák, kereskedők, iparosok, mun kások, lateiner emberek, dolgozók és munkanélküliek egyformán é'énk érdeklődéssel várják sasi Szabó László dr előadását, akinek lur.a­pi cikkei naíár évekkel ezelőtt sok olyan megállapításra jutottak, a­(hielyeket a nagy sokaság még nem ismert el, de amelyeket azóta a suiyo sodó válság tényei igazoltak. A csütörtök délután 6 órakor kez­| dődő előadáson nincs belépődíj. Tomboló siker mellett tartották meg u Iparos ifjtiság Méné Egyesületétiek műkedvelő előadását Talán soha annyi embert nem lá­tott vendégül az ipartestület s záij • háza mint vasárnap. Ember ember hátán tolongott, a pénztárhoz, ru­határhoz alig lehetett hozzájutni. A nagytermet zsúfolásig megtöl­tötte a nagyszámú érdeklődő kö­zönség. Nem maradt egy talpalat­nyi hely sem üresen. Abiákok kö­rű!, karzaton, páholyokban való sággal Összepréselve szorongott a mulatni, táncolni vágyó ifjúság. -­Csodálkozva néztük ezt a képet, s azt kellett megáiapitanunk, hogy egy jót és ügyesen összeállított előadás még .a niai nehéz viszonyok! közepette is mágneses erővel "hat a közönségre. Az első dicséret Babits János ügyvezető alelnököt, Biczák Lajos ifjúsági vezért, a rendezőt: Rak­sányi Sándort, a karmestert Kre­csák Lászlót illeti. Kifogástalan munkát végeztek. Fáradhatatlan és önzetlen munkásságukkai minden­képpen biztosították az est sikerét. Mielőtt rátérnénk a kitűnően előadott darabok szereplőinek mél­tatására elsősorban ki keli emel­nünk a dalárda nagyszerűen beta­nitott karát és a zongora triót. — Kovács Olga tanúbizonyságot tett arról, hogy művésziesen t ud ural­kodni a zongorabillentyükön. A tri ómásik,két tagja Scháchter Sán dor hegedű és Machu'a Antal csel­ló bámulatos technikájukká' é.s hi­vatott tehetségükkel' ragadtatták csodálatra a műértő közönséget. Krausz Gyöngyi, Krecsák László gs a.népszerű »Bonta« «Tréfás szo­nettjéU adta elő rátermett előadó képességgel. Bájos és "közvetlen előadásával nem) egyszer frenetikiH tapsot aratott. Nóti Károly »Hej szinmüvész» c. egyfelvonásos bohózatában kiváló aiakitóképességrői lett tan uságot Heiling Károiv és Drenyószky Pál. Regőce szeredében Szabó Imre ki­fogástalan játékot produkált. A hölgyek közül Rtszu'a Jolánka Munkácsi Bözsike adták tehetsé­gük legjavát.-Jók voltak még Kus­nyerik Károly," Bárdi Péter és Bor­bély András. Török Rezső »A narancS» című i felvonásos parasztkoinédiájábati Pásztor Terike takaros parasztme­nyecskét alakított, Rózsi szerepé­ből bájos figurát csinált Csupa Juliska, Sugárnét jól jellemezte Németh Margitka, mindenkit mo­solyra derített puszta megjelenésé­vel. Billentő szerepét Szabó Anta J oly ügyesen formálta, hogy minden egyes szava harsogó derűt tudott, kiváltani. 'S szinte magunk előtt láttuk azt a hús-vér fukat figurát, amit az iró elgondolása terémten Német Józ sef ;\ Bárdi Péter és Ho­vanyecz Sánaor szerepükhöz mél­tóan állták meg helyüket. Utolsó műsorszám »A művésznő levele» cimü i felvonásos tréfa volt, melyet a főszereplő Raksányi Sándor maga irt. Raksányi "Sándort azt hisszük nem keli kü'ön bemutatni a nyír­egyházi közönségnek. Oróla min-" denki tudja, hogy nemcsak nagy­szerű műkedvelő, hanem ha keli nagyszerű színész is. Ebben a da­rabjában, mely hozzáértéssel van megírva oly színészi teljesítményt produkált, hogy nemi egyszer nyílt­színi tapsot kapott. Már eiőzpma­gánszámát is tomboló lelkesedés-, sel honorálta a lelkes közönség, hát még amikor megláttuk őt egy ügyefogyott hordár kacagtató sze­repében. Heiüng Károly bírója erőteljes, RizSuia Bözsike > Elzája szimpatikus megjátszás volt. Jó volt még Both István. A maszkirozást Juhász Sándor borbély végezte. Kvanduk Gyu'a zongorahangoló és hangszerkészitőmester a kultu­rális célra való tekintettel ingyen hangolta a zongorát. A zenekultú­ráért rajongó mesternek ezúttal mond hálás köszönetet az ifjúsági egyesület. A közönség nagyon jól mulatott s a műsor után táncban elfeledte minden buját és bánatát. L. A. Bethíen István gróí Bécsben Bécsbői jelentik: Bethlen István­gróf volt miniszterelnök tegnap ideérkezett és a belváros egyik szállodájában szátt meg. ántós riport Irta: Klein Etta. Szerelmes vagyok. A karcsú, ezüstszürke Lanciákba, amelyek fá­jón emlékeztetnek egy szürkülő férfihalántékra. Szerelmes vagyok a hatalmas Austro-Daimler cabriok-­tekbe, imádom az elegáns, ncmcs­vona'.u Minervákat, gyengém a di­vatos sárgára lakkozott Ben/.-M. r­cedes és egyetlen és régi vágyam egy zöld szinü. két üléses kis sport Fiat. Fekete sárhányókkai". Rádió­val és csukható tetővel. Beleülni. Odaülni egyedül a volán meűé és eszeveszett sebességgel rohanni ve­le. Rohanni ki az országútra, nyel­fli a kilométereket, beleveszni a vad rohanásba és nem gondolni semmi­re. Nem gondolni arra, hogy mi­lyen jó lenne, ha ítL ü&ne mellet­tem valaki, aki cbb.cn a megvadult vágtatásban megfékezne, aki" meg­állítaná a kocsit és kint a természet ölén, az acélkék ég alatt magához vonna, hogy íelkem felszabadulva ott pihenjen meg két erős férfikar­ja között. Rolls-Roycet még nem láttam soha. S ha igy haladunk visszafelé, - hiszen már megjelentek a régi omnibuszok - akkor minden ka­látásom megvan ara, hogy belát­ható időn be üí nem is fogok látni. 1928. Autó verseny. A város láz­ban. Jönnek a versenyzők és jön­nek a különféle typusu szebbnél­szebb kocsik. Mint megvadult pa­ripák az alacsony verseny Bugattik, amelyekből csaknem kiesik a ve­zető. A kompressoros, már messzi­ről süvítő Mercedesek, a gőgös Steyerek, a kis »puli« Hanomagok. FA a többiiek. Mennyi szm és meny­nyi ragyogás. És jönnek a kisérő luxus kocsik, a La Sal.eok, a Ca­dillacok, Packardok. És felvonulnak a vidék összes autótulajdonosai ko­csijaikkal, hogy tanúi legyenek a technika fejlődésének, a nagy ver­senynek. Ahol nincs távolság, ninrs idő... A parkhelyen száz és száz kocsi, a kíváncsi néző nem is tudja, hogy melyiket csodálja jobban és ha hirtelen választania kellene, nem is tudja melyiket ven­né legszívesebben birtokába. 1929. Főispáni installáció. Ismét a kocsik tömeges felvonulása. A város fellobogózva, ünnepi díszben és hangos az autótülkölésektői. A vakítóra lakkozott luxuskocsik fi­noman suhannak az utcák köve­zetén. A motorok búgnak, a kényel­mes karosszériák enyhén ringatják a benne helyet foglaló sok diszma­gyart. A nép boldogan éljenzi uj főispánját, akinek startjától olyan sokat vár. Én a kocsikat nézem és lassan fájni kezd a szivem. A két­üléses kis sportkocsira gondolok és a végtelen mezőkre ... 1930. Agarászbál. A vidéki szál­loda előtt a kocsik impozáns töme­ge. Fent, a kivilágított teremben a legújabb tangót játssza a jazz, frakkos férfikarok gyengén fonód­nak az estélyi ruhás, meztelen hátú női derekak köré. Folyik a pezsgő és fel-fulbúg a saxoíon. Én lent já­rok az autótábor között a sötétben, amelyek volánjánál álmos soffőrök bóbiskolnak. Nézem a kivilágított reflektorokat és a szivem megint fájni kezd. Valakire gondolok, aki­nek autója itt van és ugy huz ma­gához, mint valami mágnes. Gazdá­ja fent táncol a 'fényes teremben, sofőrje talán valamelyik más kocsin várakozik. És most nem arra gon­do'ok, hogy milyen jó fenne a volánnal kezemben szédült iram­ban vágtatni, hanem arra, hogy milyen nagyszerű - volna megbujmi a hátsó ülésen a sötétben és ha az a valaki lejön a bálteremből es pezsgőtől és tánctól mámoros fej­jel beül, görcsösen átfognám a nyakát, hogy r mint ragályt én is megkapjam a mámort egy kissé... 1931. Közéleti férfiú temetése. Fekete zászlókat ringat a csipős novemberi szét cs lassan szitálni kezd aeső, amely elkíséri a szo­morú temetési menetet. Di hol van­íliái' a sok magánautó? A ra­gyogó luxuskocsik, amik máskor hosszú sorban gördültek lassan a gyászkocsik után ? Itt már taxik vannak túlsúlyban és rengeteg a koiifiis. És mindegyikben régi isme­rősök, akik ezelőtt saját pompás kocsijaikban ültek. Ez a komor te­metés már kezd szimbólum lenni. 1932. Január. Megyegyülés. Sü­rü pelyhekben hull a hó. Szinte táj e< a sok fehérség. És megint ke resek. Keresek egy autót, de most más szinüt. Tavaly még zöldet, az idén egy nemes vonalú barnát. De a megyeháza előtt csend van és a várost nent veri fet már álmos csendjéből az autók tülkö-ési'. A csendrendelet csődöt mondott. Nem kell már kihágásnak minősíteni 'és büntetni a hangosakban dudálást. Nincs autó. nincs motor, ami zajt üssön. Aludhat már a város nyu­godtan a lefüggönyözött ablakok mögött. Sajnos, nincs lárma, nincs motorpuffogás, ami az egészséges tílmot megzavarná. De vájjon egész séges-e ez a csendes álom ? Ezelőtt két-három évvel egy ilyen megye­gyülésre a környék százai és legna­gyobbjai vonultak fel és a megye­háza előtt három-négy sorjával szá­zával állottak a szebbnél-szebb ko­csik. Ma ismét százával jönnek a gyűlésre, de. mindössze három­négy, az is ütött-kopott, agyonin­jekciózott, soffőrnélkiili kocsi vesz­tegel és szomorúan aposztrofálja a Mát. Nincs autóverseny. Nincs aga­rászbál. És a szivem még jobban fái és könnytelen sírással temetem ál-­momat, a kis kétüléses sport kocsit, amely meghalt, mielőtt megszületett volna. W'ndischgraetz Lajos herceg Ber­íJibe költözik Budapestről jelentik; Néhány nap óta az a hir kelt szárnyra, hogy Windischgraetz Lajos her­ceg Berlinbe utazik és a német fő­várost állandó lakhelyűi választot­ta. A herceg környezetében ezt a hirt megerősítették. A gént. találkozás után folytatják az orosz román tárgyalásoKat Bukarestbői jelentik: A Cuvan­tui értesülése szerint a rigai tár­gyalásokat csak azután folytatják, ha Ghyca Genfben találkozott Lit­vinowal. Genfben fogják a to.ábbi tárgyalási alapot megbeszélni. Kiosztották a Baumgarten dijakat Budapestéről jelentik: Tegnap délután osztották ki a Baumgarten alapit vám- segélyeit- Négyezer pen­gőt kaptak: Füst Müán, Gellért Oszkár Nagy Lajos Halász Gábor és Szabó Lőrinc. Ezer pengős se­gélyben részesültek: Bányai Kor­né], Gelíéri' Andor Endre, Ker­tész Manó, Fürst László és Reichard Piroska. "lü

Next

/
Thumbnails
Contents