Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-20 / 15. szám
1932. január 15. JNílrfRYIDÉK.- 3 A külföldi adósság és az állami javak Irta : Pjsszer János. Minél tovább haladunk az idők folyamán, annál inkább bebizonyosodik, hogy Csonkamagyarország nem tudja megfizetni külföldi tartozásait. Felmerül azonban a kérdés, hogy a hitelező külföld miként igyekszik majd mégis behajtani rajtunk köve telesét és nem-é »teszi rá kezét« az állami javakra, hogy azok jövedelméből e'égitse ki magát ? Talán időszerű ezen gondolkodni. Mi tudjuk, hogy az állami javak és üzemek nem produkálnak nagy »nyereséget«. Lehetséges, hogy. tálán az igazgatásban is van valami, ami javításra szorul. Xem lehetetlen. hogy oly nagy az igazgatási költség és annyira kicsi a takaré kos és racionális gazdálkodásra való hajlam, hogy ezeknek kellő megváltoztatásával, a nyereségek meg is nőhetnek. Elképzelhető ugyanis az, hogy idegen kézben, bérletben, avagy energikus nyereségre törek vésben a hozam megnőhet és valóban elérhető lesz a kívánt nagyobb eredmény. Mint ahogyan Debrecen is, nem az általa fenntartott üz mek bérbeadásában, hanem azok üzemvitelének erősebb ellenőrzésében látja a nagyobb üzemeredmények elérését, ez az állami javaknál is elérhető lenne. Nem tehetetlen, és ha így volna, magunk is végrehajthatnék. Azonban a magyar javak, a magyar üzemek, nyereségeiket csak pengőben mutathatják ki annyiban amennyiben exportra nem dolgoznak. A pengő azonban nem külföldi adósságok fizetésére alkalmas eszköz. Külföldi hitelezőink valutát, devizái kívánnak, vagy aranyat. Ilyent pedig csak export utján szerezhetünk. Itt azután megakad a doiog és beléütközik a külkereskedelmi forgalomba. A külföld nem akar számunkra biztosítani aktiv mérleget. De vájjon, ha az állami javak a hitelező külfö'd vezetése alá kerülnének. produkálnámak-é másként, mint csakis export utján devizát, a külföldi adósságok fizetésére alkalmas eszközöket ? Megál'apithatjuk, hogy nem, vagy ha igen és ugy hogy az állami javak termeivényeit maguknak kiszállítanák, akkor már kereskedelmi mérlegünk akti t á át automatikusan, a hitelező külföld teremtené meg. Bennünket a kérdés addig érintene érzékenyen, ha az állami javak ételére külföldi vezetőket és külföldi munkásokat hoznának be, mert efezela saját embereinket szorítanák ki. Ezt azonban aligha tehetnék, mert hiszen a magyar nyomornak fokozására és ezúton a belső rend megrendülésére mégis figyelemmel ke'í lenniök, éppen a saját termelésük érdekében, annak nyugodtsága biztosítása végeit. Van azonban még egy eshetőség hogy az állami javaknak ilyen, a a hitelező ;:keze alatt« működéséből származható nagyobb eredmény ellenértékéért a magángazdaság termeivényeit vásárolnák meg, az állami javak kitermelte pengőnyereségen. Ekkor sem más az eset. Ekkor is csak magyar termékeik exportjáról beszélhetünk, amelyet ők, a náluk szerzett pengőkön vásárolnának meg és vinnének el Ma még feltételezhető, hogy a kapitalista külfö'd nem gondol arra, hogy »rekvirálnia« lehet, vagy ke'l és ugy, hogy a rekvirált áru értékét nem fizetné meg. Ez rablás lenne, amit a hitelező külföldről feltételeznünk nem szabad. De, ha ez a nem várt eset be is következnék, akkor is, be kell tudnia az elrablott árut bizonyos értékben és ezt adósságunk számijának javára keh könyvelnie, hogy megszabaduljon tőlünk, mint adósától. Ilyen »rablást« azonban éppen a »békeszerződésekre« való figyelemmel nem kel; ezidőszerint feltételeznünk és azért, mert elvégre vagy komoly a sokat hangoztato'.t békevágy és a kontinens nyugalma, vagy pedig humbug az egész népszövetségi a'apokmány és annak minden függeléke. Utóbbjira szintén csak nemmel válaszolhatunk. De azt sem tételezhetjük fel, hogy komolytalan lenne minden tanácskozása a Népszövetségnek, amelyet eddig lefolytatott. Arra a kérdésre tehát, hogy vájjon nem-é az állami javakból kívánja magát kielégíteni nálunk a hitelező kiilfö. rd, egyelőre nemmei felelhetünk. De még abl^n a nem várt esetben is, ha ezt megtenné, amit a hitelezőről mégis csak fel lehet tételezni, ha veszélyben látja követelését, még akkor is, a külföldi adósságok rendezése kapcsán, a fizetésképtelen adós helyzetét kell elszenvednünk, ugy azonban, hogy a mainál rosszabb a helyzetünk aligha lehet. A végeredmény azonban, ha okos és agyvelővel rendelkező hitelezők kei állunk szemben, talán az lehe hogy ezt az országcsonkot, határainak cs javainak visszaadásával és Trianon megváltoztatásával fizetőképes helyzetbe kell hoznia és a hitelezőnek erre a belátásra kell jutnia. Az adós tönkretéteíéből. még a hitelező ki nem elégítette magát, legfeljebb csak bosszúvágyát elégíthette ki. A mi hitelezőink talán e/t mégsem akarják. VÁROSI MOZGÓ Kedd, szerda 5, 7 és 9 órakor Harold Lloyd Szenzációs hangosfilmje, a kacagás és izgalom orkánja a SUSZTERPRINC avagy: Nem tudok én lábak nélkül élni Hangos kisérő műsor Jegyelővétel Jakobovits Fanny dohánytőzsdéjében. Tudnivalók a folyó évre szóló általános kereseti-, valamint a jövedelem- és vagyonadó bevallások beadásáról á folyó évi általános kereseti adóra, továbbá a folyó évi jövedelem- és vagyonadóra vonatkozólag legkésőbb folyó évi február hó végéig bevallást kell adni v. 1. Figyelmez tetem az adózó közönséget, hogy azok az adózók, akiknek a imu't évi általános kereseti adó alapja a io.ooo pengőt ei nem érte, agyszintén azok, akiknek a jövedelem adó alapja a io ezer pengőt, vagyonadó alapja pedig 200.000 pengőt ei nem érte, jés a (mult évre megállapított általános kere-eti adót, illetőleg a jövedelem- és vagyonadót jövedelmi cs vagyoni viszonyaihoz képest soknak tartják, csak folyó évi január hó végéig kérhetik szabályszerű adóbevallás benyújtása melett a folyó évi általános kereseti adójuknak, illetőleg a jövedelem- cs vagyonadójuknak uj kivetés utján való megállapítását. 2. A lolyó évi általános kereseti adó és a jövedelemadó alap (azokhái a,földbirtokosoknál és földhaszonbérlőknél, akik a xmi't évben elc,mi kárt szenvedtek, amenynyiben a földbirtok, illetőleg a földhaszonbérlet terjedem,' a ioo kat. holaat nem haladja tu' és aV elemi kár címén a földadó leíratott, a folyó évre hivatalból fog az elemi 'kár terjedelméhez képest leszállittatni. Ezeknek az adózóknak e miatt adóalapjuknak ujabbi megállapítását nem kell kérníök. Másrészt azonban az általános kereseti adó azoknál az adózóknál, akiknek az adóalapja a mu't évben elemi "kár folytán leszállít tátott, a folyó évben hivatalból ugyanannyival fog emeltetni, mint amennyivel a mult évben az elemi kár címén apasztatotí. i 3. A pénzügyi hatóságnak jogában áll azokat az adózókat, akiknek a nvult évi általános keresett adó alapja a to.ooo pengőt, illetőleg a jövedelem adó alapja a to.ooo pengőt és a vagyonadó alapja a 200.000 pengőt el nem érte s így adójuk változatlanul fenntartandó lenne, abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló aaatok szerint,jövedelmük, illetőleg a vagyonuk á terhükre kivetett adó alapjáu' szolgáló jövedelmet, vagy vagyont 20 százalékkal túlhaladja, legkésőbb március hó vé« gé'ig szabályszerű adóbevallás adására felszólítani és ennek alapján adóalapjukat ujbó' megállapítani. 4. Az adóa'apok ujabb megállapításának a kérelmezése, vagy annak ejrendf'ése ecetében az adókivetés — tekintet nélkül arra, hogy az ujabb megállapítás miVy célból történik — az adóbevallás é* egyéb rendelkezésre álló adatok alapján fog történni és így nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az adóalapok a leszállítás c.eljából kert ujabb megállapítás s 0rán felemeltessenek, avagy a felemelés céljából kért ujabb megállapítás I során felemeltessenek, avagy a felemelés céljából 'kért ujabb megállapítás Során leszállittassanak. (Vége köv.) Mikor használhatja fegyverét a rendőrség? A rendőri 'karhatalomnak eddig nagy fogyatékossága volt, hogy a rendőrség fegyverhasználatát csak igen korlátozott mértékben engedélyezte a törvény. Szinte közínonoásszerüvé váíta megállapítás; a rendőr csak halála után öt perccel nyúlhat fegyveréhez. sorozatos rendőrtámadások arra indították Keresztes-Fischer belügyminisztert, hogy uj törvényről tegyen javaslatot a törvényhozásnak. A javaslat a következőképpen hangzik; A rendőrségnek fegyverviselésre jogosult tagja vagy közege hivatásának jogszerű teljesítése közbe n fegyvert használni logo^uít; támadásnak. vagy támadás közvetlen veszélynek elhárítása vé-> gett : életet, testi "épséget, vagy személyes szabadságát veszélyeztető fenyegetésben, vagy tettlegességben nyilvánuló ellenszegülés legyőzése végett; ^ ohan felfegyverzett egyén lefegyverzése végett, akit el keli fogni; súlyos bíincse'ekménv- elkövetésével gyanúsított vagy emiatt elitéit olyan egyén kézrekeritése végett, akit ei "keli fogni; oiyan néptömeg szétoszlátását a hatóság elrendelte, vagy amelynek szétoszlatása a közbiztonság érdekében szükséges. A belügyminisztérium a törvény korlátai között rende'ettei állapítja meg a fegyverhasználat részletes szabályait, különösen azt, hogy a fegyverhaszná'at módja és mértéke mikor felei meg a közbiztonság fenntartására irányuló követeliményekrek, úgyszintén azt is, hogy a rendőrségnek mely tagjai és közegei miiv en körülmények között milyen,fegyvert kötelesek szolgálatuk teljesítésekor viselni. Ha a fegyverhasználat az 1. szakasz rendelkezései alá nem esik, vagy a 2. szakasz alapján kiadott részletes szabályoknak "nem felei mleg. a fegyverviselésre jogosult rendőrségi tag, vagv közeg javára a jogos védelem szabályait megfelelő esetben alkalmazni 'kell. A törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a beiügv miniszter hajtja végre., ... ' HIHIH MI IW Egységespárti vél?mény Dréhr Imre ki.epéséről Budapestről jelentik; Az Egységes Pártban Dréhr Irmre kilépését annak a magatartásnak termé* szeles következményeképen ítélik, meg, amely a legutóbbi időben ellentétes volt a párt felfogásával. Sőt az országgyűlés nagy többségének véleményével is, amire blzo J nyiték, hogy mentelmi 'jogát felfüggesztették. Helyesebb tett volna, ha Dréhr Imre akkor lépett volna fei már az ügyészségnél, mielőtt az eljárás ellene is megindu't volna. Sok vidám és kellemes órát szerez a rádió. Hallgassa meg mit nyújt az Orion 7033-as hangszórós Európavevő. m Gyártja Orion Izzéiámpagyár.
