Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-04 / 275. szám

JNfYÍRYIPÉK. Románia Franciaország f-egiíségé­vé ( akarja Külföld'- adó ?ságií t ren­úezn: Bukarestből jelentik: Tekintve, hogy Románja külföldi 'adósságai­nak ö-sszege különböző külföldi ma­gánvállalatoknál megközelíti aitiás­íélnj'liárdo't és mert a külföldi kö­vetségek a törlesztés ügyében ál­landóan interveniálnak, a román állam Franciaország segítségévei Szeretné tartozásait rendezni. Ezért a kormány Párisba küldte megbízottját Zauceanu személyé­ben, aki meg is kezdte tárgyalá­sait pénzügyi körökben. A megbe­szélések ezídeig nem' vezettek ered­ményre. x Gyötrő gondok a szeretet ünnepe előtt Ilyenkor, amikor az isteni gond­viselés téá álomra szenderiti az Ó:Ő természetet és té'i világot küld a szenvedő magyar népre, az éj­szakai csendből a sok jajkiáltás között, legfájóbb és legszivbeimar­kolőbb a gyász kendős hadiözve­gyeknek, a kenyérnélküh hadiár-" váknak "és a nyomor miatt elfásult hadirokkantaknak a kiáltásai, a társadalom és a nemzet felé. Se­gítő kezeket, karitatív támogatást, szeretetet kérnek. Tön a szeretet legmagasztosabb ünnepe a >;karácsony« a béna hő­sök, szomorú özvegyek, zokogó ár­vái: nem alamizsnát, nem könyör­adományt kérnek és várnak, ezen az ünnepen, a megértő és áldozat­kész társadalmunktól hanem kér­nek szivjóságot, megértő szerete­tet. nJeiy enyhitem tudja a két­ségbeesést, a nagy nélkülözést s reményt nvujt arra, hogy nincs messze már az idő, amidőn a közért hozott véráldozatot méltó módon meg fogja hálálni. A megértő szeretet és áldozat­készség hassa át városunk polgá­raji s nyújtsanak segítséget cso­portunknak arra, hogy a sokai; szenvedő és nélkülöző hadigondo­zottak karácsonyi ünnepét méltó módon megtartani tudjuk. A Honsz veíetősége. Betörők kifosztották a gem­zsei postamesternő lakását A mult hó közepén egy éjszaka Gemy.se községben páratlanul vak­merő betörés történt. Ismeretlen tettesek feltörték gesztelyi Nagy Etelka póstamesternő lakásának aj­taját és behatoltak a szobába. A betörők nyugodtan dolgozhat­tak, mert a póstamesternő nem volt otthon és a lakásban nem tar­tózkodott senki. Az ebédlőben el­helyezett ruhaszekrénybői 55 pen­gő készpénzt, egy 2 méteres női arany, opálkövekkel diszitett nyak­láncot és egy ezüst férfi órát lop­tak el. Az óra hátlapjára »Csak Lond,<Jüt ne feledd Vladi*mir« felirás van bevésve. A csendőröknek az a feltevésük, liogy a betörést a helyi viszonyok­kal ismerős egyének követhették el. Azonban ezideig még nem sikerült megállapítani a tettesek kilétét. Elfogták a kiskúnmajsai gyil­kosokat Szegedről jelentik: Az ország­úton holtan talált Szabó Pál gyil­kosait, Nikó Antalt és Gyuris Vin­cét elfogták. Kiderült, hogy mind­hárman együtt boroztak egy kis­kúnmajsai kocsmában, ahol össze­szólalkoztak. Távozáskor azután agyonverték Szabót. A két gyilkost Szegedre szállították. Egy besszarábiai rablóvezér visszaküldte az elrabol! leányi, mert meggyőződött arról, hogy a leány apja csődbejütott kereskedő Bukarestből jelentik: A bessz­arábiai Hotin városkában elrabol­ták Moina Ichii kereskedő 18 éves leányát. Polisáus rabló a határról üzenetet küldött az apának, hogy százezer leu váltságdíj ellenében visszakapja leányát. A kereskedő feljelentést tett a rendőrségen. A leány pár nap mu'va hazaérke­zett. — Csodálkozó szüleinek éi­A kritika Fantasztikus álom. Álmodtam. Muzeumban jártam­Volt ott sok csodabogár. Még csodabár is. Ott láttam az ős­időknek ma már csak hírből is­mert egyik 'ritkaságát, a kritikát., Szjjmibo'izá'va. Szúrós-szemű, rend­kívül inteligens arcu. merész ma­gas homlokú zsurnaliszta volt a szimbólum. To'lán különös folya­dék maradványai Játszottak. Amint a "nap Sugarai a rostéllyai védett ablakon bágyadt fénnyel beleka­paszkodtak, mintha epeszerü va­lami lett volna tollára Száradva. Ugy látszik v,alameíyik feliengős poéta m&gasba szárnyaló nmeit vé­gezte kj a keserűségnek eme meg­testesült folyadékával. Áhítatos tisztelettel mentem kö­zelébe az élő-emberhez csalódá­sig hü viasz-bábunak. Mint kri­tikus mester lehetett szakmájában, de mester lehetett az is, ki a pre­parátumot készítette. Az a gúnyos keserű mosoly, a ­mely arcán ült, még igy is hátbor­zongatóan hatott. E''tudam ; képzel­ni a letűnt kornak íróit, művészeit és más közéleti nagyságait, akiket epébe mártott tollának hegyére vett ez a szinte Mephistoszerü arcu kritikus. Micsoda kéjjel vájkált leikük legmélyebb titkaiban. Micso­da bonckásszerü élességgel hasí­tott bele a puritán kor még puritá­nabb korifeusainak minden csele­kedetébe. Es hogy respektálhat­ták. Milyen nimibusz övezhette hom lokát. Talán mint egy római har­cosra o,iyan tiszteletteljes bámu­lattal tekintettek fel reá. Kritika ? I Kritika ?'! Ma a ima sza­bad embere, irója, művésze' ei sem tudja talán képzelni, milyen lehe­ltett az a kor, amikor ilyen árgus­szemü kritikusok éltek és figyeltek (mindent., ami a szinház és az élet­szinpádán játszódott-le. Kritika?! Tényleg csak álmában Iát iiyet az ember. Megterhelt gyomorrai le­fekvő ember ideges álma tárja fet csak a múltnak ézt a csodabogarát. H01 vagyunk mi már attól, Tiogy ilyen muzeumtöitelékek kénye­kedvének legyünk alávetve. Ma s za bad, csapongó írást követ az iro­dalom, a művészet. Nem tűn a guzsbakötöttséget. Nem tün a ka­jánmosoiyu emberek bonckésének hasogatását. Ma már mindent a maga adottságában fogad az em­beriség, jókedvűen, kacagva vagy hahotázva. Oly szép, oly magas fokon áh ma már minden, hogy rosszmájú emberek sem találnak semmi kivetnivalót sem. Ki a csoda, kíváncsi ma már kritikára?! Mi- a csodának 'volna ez az elavult va­lami­És amint igy ébren magam elé idézem a múzeum féltett kincset között trónoló szimbo'ikus alakot, a kritika megtestesítőjét, az ő szinte földöntu'i pózában, elkép­zelem 1, micsoda csodálkozó arcot vágna, ha megelevenedne és látná s - hallaná a filmművészet hangta­lan és hangos s Thá'ia templomai­mondot la. hogy a rablóvezér, mi­kor hiába várt a váltságdíjra o|yan mérges lett, hogy dupla összeget akart újból követelni. 0 azonban felvilágosította, hogy apja csődbe jutott, nem tud érte -fizetni. Mi­után a rablóvezér meggyőződött arról hogy, szavai megfelelnek az igazságnak, váltságdíj nélkül sza­badon engedte. nak sokszor még hangosabb sztár­jait. ÉS olvasná azokat a dicshíjm­nuSzokat, melyeket a világlapok színházi tudósítói szervíroznak pi­káns csemegékkel körítve az olva­sók éfé. S zínte látom, intelligens arca mi­ként változjk át bárgyúvá és ósdi felfogását szégyenkezve rejtegetve kuí'og vissza a miuzeum sin csend­jébe, hogy elfoglalja trónusát s Szimbo i'áija tovább egy levitézlett kor átmentett figuráját, a kritikát­Bán Minden jóval megrakottan várják a nyíregyházi üzletek kirakatai december 6 át Mit hoz a Mikulás ?... Ez a kérdés igen komoly gondot okoz ugy a gyermekszobák dzsun­geljeiben, mint a négyszem közti családi tanácskozásokon. Elmultak a régi jó idők. S ha mégis meg­akarjuk lepni szeretteinket valami kedves ajándékkal, akkor ma ezek­J>en a nehéz időkben arra kell töre­kednünk, hogy ez az ajándék prak­tikus. szép és ami a fő, olcsó legyen. Igazán van miben válogat­ni. Nyíregyháza üzleteinek kiraka tát zsúfolásig töltik meg a szebb­nél-szebb holmik. Elindultunk a főútvonal mentén és végignéztük a finom ízléssel e 1 rendezett kirakato­kat s ugy találtuk, hogy azok ép­pen olyan fényben és pompában úsznak, mint az elmúlt háború előtti Mikulás-estéken. Itt egy cukrászda kivánatos cso­koládé figurái bámulnak parádé­ba öltözötten a siető járókelőkre. Ott egy játéküzlet pazarul kivilá­gított kirakata csalja maga elé a fehér bundácskákba bujtatott em­berpalántákat. — Mondd meg fraulein a Miku­lás bácsinak, hogy nekem ez a re­pülőgép kell. — Nekem meg a baba. — Nem-nem, az az autó tok­kal kel] inkább, azt akarom !... — És se vége, se hossza a nagy vitat­kozásnak. A könyvesbolt előtt for­masapkás diákok ácsorognak, sóvár szemekkel betűzgetik a regények cí­meit. A cipőüzlet tükörkirakata csak ugy kináltatja mag^jf. »01csó Mikulás-vására, — kiabálnak a pi­ros alapra nyomott fekete betűk. Megállunk néhány percre, végig­futunk az árjelző cédulákon: Csakugyan olcsóság ! Egy pár női félcipő 12 pengő ! Ugy látszik mindenütt szeretné­nek egy kis forgalmat csinálni Mi­kulásra. Legalábbis erről 'beszélnek a csillogó kirakatok. Nem is marad néző nélkül egy sem. Most tervez­getnek, most spekulálnak kicsinyék és nagyok : Mi volna szép ?... Mi volna jó!... Mi volna olcsó! Eze n a megfigyelő utunkon érdekes fel­fedezést tettünk: A legtöbb ráérő ember a csemegeüzletek előtt ki­váncsiskodott. Megálltunk mi is, lássuk hát mi az a vonzó mágnes. Megnézzük a szépen elrendezett kirakatot. — S szó ajmi Szó, egy nagyot nyeltünk. Hát hogyne, ott sorakozott katonás rendben mim­1931. december 4. den ami jó, minden ami szép, mái­dén ami praktikus. Elolvasgattuk az árjelző cédulákat. Az egyiken ez állt: Halsaláta majonézzel aspicba 1 drb 60 fillér. Aspicus Roll he­ring — állt a másikon — adag 50 fillér. A többi is csupa ínyenc falatokról beszélt ilyenformán: 'As­picos ostsée 1 adag 60 fillér, góthai étvágykolbász 10 deka 56 fillér. Datolya, Smyrna füge, ko­lozsvári szalonna, Esterházy pré­selt sonka, oroszhal, pörkölt mo­gyoró, szenzációs leveskivonatok. Rum, Likőr és legvégül a megyfa­szinli pipaszárhoz hasonló égi ele­del: a Manna ! Ránéztem, a kirakatnéző társaim­arcára s a szemeikből azt olvastam ki,, hogy mindannyian egyetértünk. Mikulás estére legszívesebben ezt a kirakatot vennénk meg, mert enni azt még szeretünk hál' Isten­nek ! Amerikai bankárok manővere okozta a font zuhanását Londonból jelentik: Az angol font súlyos zuhanását az am­szterdami üzelmeknek tudják be. Mértékadó pénzügyi körökben úgy tudják, hogy egy hirhedt amerikai bankárcsoport Európába küldte megbízottjait a font érté­kének rontására. Azt is tudni vélik, hogy az Angol Bank egy ideig tűri még az árfolyam ma növereket hogy ezután döntő sapást mérjen az üzérkedőkre. iniimin Szegényházban halt meg, az egykor dnsgazdag bélyeg­király Londonból jelentik : A> majmok­ban hunyt el nyomasztó szegény­ségben J. W. Valmer, az egykori angol bélyegkirály, aki mint 10 éves iskolásfiú kezdett bélyeget gyűjteni és több, mint félmillió font vagyont szerzett. Rendes ve­vői közé tartoztak Viktória király­nő, III. Edmond és V. György ki­rályok. ; A parlament az ő befolyására mondotta ki büntetendő cselek­ménynek a használt bélyegek hami­sítását. Üzletének egyik helyiségét hamisítványokkal tapétáztatta ki, ezek a bélyegek valódiság esetén több millió értéket jeentettek volna. j t Élete vége felé elszegényedett és utolsó napjaiban a szegényházban tengődött. Draknla Péntektől vasárnapig mutatja be az Apolló kizárólagos joggal a »Drakula« cimü filmet, melynek címszerepét magyar művész játssza, Lugosi Béla, a Nemzeti Színház volt tagja, aki ezzel a szerepével arrivált az amerikai színpadokon. Hatásos alakítása most filmre ke­rül tés konstatálhatjuk, hogy meg­érdemelten ünnepelte Lugosit e sze­' rep kreálásáért az amerikai közön­| ség. — Partnere Helen Chandler, akinek alakítása minden elismerést megérdemel. A rendező ízlését és meglátását meg kell dicsérnünk, mert a fanitasrtikus filmeknél igen sok rendező lépi át azt a határt, a­mely a bizarrságot, a fantasztiku­mot a nevetségestől elválasztja. Féláru utazás Budapestre. Folyó hó 3-tói 9-ig a baromfi kiállítás alkalmiból féláru vas uti kedvezményben részesül a Buda­pestre utazó közönség. Igazolvány és felvilágosítás a . Menetjegyirodában kapható. 3X

Next

/
Thumbnails
Contents