Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-04 / 275. szám

1931. december 4. JsíIrtRYIDŐK. Chaplin, a világhírű *egyik híres alkotása jut eszembe, amidőn figyelemmel kísérem Euró­pa harcát az arany tezauráiásáért és azokat a beteges tüneteket, a­nnielyek odairányulnak, hogy a meg­kaparintott zsákmány kinek a tu­lajdonába kerüljön. Valóban bete­ges tünetek ezek, a degeneráltsig­nak legtipikusabb jelét mutatja ez az ádáz harc ,melynek kimenetele kétségtelenül a jelenlegi világgaz­dasági konstrukció teljes ipegsem­misüléséhez fog vezetni. A három leghatalmasabb nemzet viaskodik a nyílt porondon egymással a bál­ványozott aranyért, hogy ki ra­gadja magához az iniciativát, ki lesz a legügyesebb, ki fogja a leg­több aranyat összeszedni a sötét páncélszekrényekbe felhalmozva, hogy ezáltal a hatafmi fölényt sa­játmaga részére biztosithassa. — Egy uj epidémia kapott lábra, egy u] 'háború folyik a népszövetség asszisztáiása mellett, fegyverek és kézit usa mellőzésével. A nagyha­talmak között kitört a gazdasági harc és ez a mondás vált jelszóvá: harc az aranyért 1 Az angol parlament megszavaz­ta az utóbbi napokban a védvá­mot, ezentúl Angliába idegen or­szágból csak vám lefizetése ellené­ben hozható be áru. Ez a helyzet­egész Európa gazdasági tényezőit lázba hozta és forradalmat idé­zett elő az amúgy is végelgyengü­lésben szenvedő és összeomlás előtt álló európai gazdasági {tö­rökben. Franciaország retorzióvá 1 éi Anglia rendszabályaival szem­ben és igyekszik az angol font ár-' folyamát lemorzsolni, hogy ezáltal Angliába exportált áruira bizo­nyos vámelőnyöket csikarhasson ki. Lavai francia miniszterelnök leg­utóbb a kamarában megfenyegette Németországot, hogy nem hajlandó a jóvátételi "kérdésekben engedmé­nyeket adni Német országnak, mert az az általa felvett kölcsönöket hatalmas iparának fellendítésére használta "fel, ezzel bizonyára a francia féltékenységet élesztette fei. A gazdasági nacionalizmus foly­tonos lázadása és azoknak foko­zása olyan s ulyos helyzetet idéz elő az egy^s országok "lakosai között és olyan nagy mértékben befolyásolja életkörülményeiket, hogyha a harcnak egyhamar nem vetnek véget, Európa lakosságá­nak "magánvagyona teljesen feíőr-i lődik 'a harc folyamata alatt és a fogyasztóképesség legkisebb le­hetősége is meg fog szűnni. Min­den állam arra törekszik, hogy az ország lakossága részére szük­séges árukat sajátmaga te­remtse elő, hogy ne szoruljon más országhói importált áruk fo­gyasztására. Európa összes államai­Imn kezd ez az elv lábrakapni, ugy, hogy evvel teljesen megbom­lik a termelési rendnek azon sark­igazsága, hogy a fogyasztás helyes elosztása és az árunak a szükséges helyre való juttatása képezi a né­pek boldogulását. Ezzel az elviikkex nyomorba döntik a termelő ága­kat és a munkanélküliek belátha­tatlan tömegét termelik ki. Magyarország helyzetét Európa mikroszkópján keresztül szemlélve, még s ötétebb kép tárul elénk, mert országunk megcsonkítása "folytán a környékező államok gazdasági el­szigeteltsége teljesen megfoszt ben­nünket a megélhetési lehetőségek legprimitívebb módjáról is. Önként vetődik fel a kérdés, hogy ebben a harcban, amely a nagyhatalmak között hatalmi tultengésből, vagy becsvágyból folyik, miként tudnánk Aranyláz Irta: DEUTSCH SAMU. filmsztár B megváltoz­ídegen és gazdasági helyzetünket tatní. hogy 'tőlünk ránknézve teljesen közönyös harc nak közvetlenül szenvedő alanyai ne legyünk. Bár a kapcsolat, amely ezt a harcot előidézte, a trianoni szerződés igazságtalan mivoltából Í táplálkozik, de a helyzet, amely ebből keletkezett, gyors cselekvés­re késztet bennünket, hogy orszá­gunk gazdasági csődjét megakadá­lyozhassuk. Gazdasági szaktekintélyeink leg­újabban a preferenciális szerződés­ben, vagy a vámközösségben vélik gazdasági helyzetünk jobbrafordu­lását megvalósítva látni, de min­den jóakaratú és jóindulatu óhajuk csak a részünkről való megélhetési ösztönig jut el, mert amig a meg­valósítás stádiumába jutnának, fel­hőmagasságig tornyosuló akadály­ként tárulnak eléjük a valutáris bajok, amelyek minden jó szándé­'kot rombadöntenek. Európa sorsát irányító államfér­fiak körülállják az aranybor jut és extázisukban pusztulni hagyják ha­zájuk népét, csak azért, hogy ké­jelegve áldozhassanak egy rideg fimnek, amely végeredményéhen az emberiség megsemmisüléséhez fog vezetni. Nyíregyháza város tisztikara tegnap tárgyalta Vásáry polgármester városrendezési tervezetét Tegnap délben nagyjelentőségű tanácskozás volt a városházán. Dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos polgármester elnökletével a város tjsztikara behatóan tárgyal­ta Vásáry István dr-nak, Debre­cen város polgármesterének nagy­szabású városrendezési tervezetét. A Magyar Városok Kongresszusá­nak egyik közgyűlésében Vásáry István dr kapott megbízást arra, hogy készítse ei a magyar városok szervezetének uj tervezetét. Ez a tervezet gyökeres reformot java­sol a közigazgatási beosztás, a vá­rosok jellege, a háztartás rendje, a tisztviselők státusa szempont­jából. "Mielőtt a tervezet a Ma­gyar Városok Kongresszusának plénuma, onnan pedig a belügymi­niszter elé kerül, valamennyi város megtárgyalja és megteszi megjegy­zéseit a tervezet pontjaira. Igy ke­rült a tervezet Nyiregyháza tisz­tikara elé is a tegnapi tanácsko­záson, amelynek során számos ér­tékes hozzászólás hangzott ei. Debrecen is sörgeti a nyíregyházi rádiórelé mielőbbi üzembehelyezését A falak készen várják már a tető felrakását Érdekes beadványt ismertetett a Rádió Újság legutóbbi szárma, me­lyet a Debrecenben alakult »Ke­letmagyarországi Rádió Társaság« nevében Bálás Károly Máv. üz­letigazgató. elnök és Szegedy Gyu­laia világítási váll. főmérnök, főtit­kár intézett a Rádiótársasághoz. Elmondották abban a debreceni rá­diósok, hogy »Debrecenben és kör­nyékén olyan torzítások jelentkez­nek, ami a budapesti leadások él­vezetét teljesen lehetetlenné te­szik^ Ezek a jelenségek nyáron csak elvét ve mutatkoztak, csakaz őszön azonban olyan gyakorivá vá­lottak,, hogy ugy az előfizetők, mint a postakincstár ,valamint a Rádiótársaság jói felfogott érde­kében arra kérik az igazgatóságot, szíveskedjék a hibák kiküszöbölése s ezzei kapcsolatosan a vétel le­hetővé tétele iránt a legsíirgőseb­ben intézkedni, mert eílenesetben a rádióelőfizetők Számában olyan katasztrofális csökkenés' fog beál­lani, amely a jelenlegi viszonyok között helyrehozhatatlan károso­dással fog járni ugy a postakincs­tárra, mint a Rádiótársaságra néz­ve.« Különösen a november ig-£ki közvetítést kritizálják beadványuk további részében. A Rádió Újság szerkesztője, —• aki független egyén ugy a postá­tól, -mint a rádiótársaságtói — a beadványhoz a következő megjegyzést fiizi. »A fenti panasz igen alkalmas arra, hogy a Stan­dard-gyárat a reléállomások mii­előbbi üzembehelyezésére nézve megsürgesse. A torzítások Ugyanis a fadding jelenségek egyik ismert válfaja a »szelektiv fadding« áíta» okoztátnak, különösen ősszel érez­Jietők és a Heviside réteg változása folytán á'lanak elő és azt ered­ményezik, hogy a hullámsávok ai­só vagy felső szelei levágatnak. A torzítások különösen a lakihegyi áliomástpi 150-300 kilométeres távolságra eső körzetben okozhat­nak gurgulázó hangot.« A magunk részérői megnyugtat­hatjuk "a debrecenieket, hogy ma­gunkat ís »bajtársak«-nak tartjuk, amennyiben nálunk a szelektív fad­ding még erő'sebb szokott lenni mint a szomszéd városban. A torzítás ugyanis Laki hegytői szá­mítottan 150 kilométernél kezdődik 225 kilométernél a "legerősebb és 300 kilométernél szokott megszűn­ni. A térkép pecílg azt mutatja., hogy Debrecen 190, Nyíregyháza pedig 210 kilométerre esik légvonal ban a fővárostól. Mi azonban nem a szeszélyes napokat tartjuk nyil­ván, hanem a jóvételek idejét, anu sokszor egy hónapig is faddingmen tes. Terjed is nálunk, szépen a rrádiú vásárlása é-s ma J6S4 család élvezi - habár mtegszakitá,sqk]cai a buda­pesti adást. Mi nem tágadjuk meg a rádió mottóját, amidőn azt. mondja; »Ha ugy tetszik mulattat­lak, Ha kívánod tanítgatlak, Meg­mutatom a világot. Híved va­gyok ' és barátod«. (szabadon hozzá téve.) De tűrj' egy kis bosszúságot. Máskülönben köszön­jük a debreceniek felszó' .Msát, mert igy remélhetjük, hogy a relé rövidesen üzemképessé lesz. Tóth Pál építőmester ugyanis bravúrosan oldotta meg feladatát és 3 bét alatt teljesen felrakatta az épület falait, habár az időjárás miatt csak megszakításokkal dolgozhattak. — Nem is volt több olyan szorgalmas O^EVÁRT MINDEN PAD 0 r% A 1 £GV EM A'ÍJA M -VA'LTOVVR A M Standard 2a gyári lerakat Kaiz Miksa Hyiregyhiza Takarékpalota. Telefon 3-95. 5495-? , hallgatója a rádió időjárás jelen­téseinek, mint ő és Lakihegy se­gítségére sietett a nyiregyházi állo­más megépítésének. A tetőt a hideg időben is lehet készíteni és kora tavasz beköszöntése esetén hinini le­het, hogy a májusi átadás termi­nusát is meg lehet rövidíteni. Itt emiitjük meg. hogy a 200 méteres hullámhossznak 430 méterre való változtatása a fadding gyürü to­vábbtolása céljából történt és igy remélni lehet, hogy az egész észak­keleti Magyarországot meg lehet tisztítani a gurgulázó hangtól. Ha pedig á 430 méteres adás nem vál­lana be követni kell az olaszok példáját, akik addig ékelgetik ál­lomásaik adását a skálán észlel­hető csendesebb helyeken át az egyes állomások közé, mig az adá­sukat, nemcsak odahaza, hanem a külföldön is nem teszik élvezhetővé. Örüljünk tehát annak, hogy a relé építése már megfogható való­sággá váUott és sieásünk vevőgépe­ket .beszerezni, hogy részesülhes­sünk a rádió áldásaiban. A mai szomorú gazdasági viszonyok mel­lett úgysem igen telik költsége­sebb szórakozásra. Nyolc magyar gyár több mint 70 féle készítménye lehetővé teszi, hogy kevés pénzii emberek is hozzájuthassanak a rá­dióhoz és beléphessenek a kultur­közösségbe. A rádió ma már át­öleli az egész világot és vasárnap alkalmunk volt amerikai közvetí­tést is hallani. Newyorkhan nap­sütéses délután volt, amikor ott a mikrofon előtt Magyarország szá­mára felcsendült az első magyar szó. Ott 3 óra S'olt, nálunk pedig (este 1 o ójtji , és komor sötétség bo­rult a magyar rónákra, amikor Xa­dányi Pál az Amerikai Népszava szerkesztője a távolság dacára is észrevehető megindultsággal el­mondotta a következőket: Jó estét kívánok innen Ameri­kából. Honfitársaim engem kértek fel, hogy tolmácsoljam üdvözletü­ket. Csodálatos dolog az, "hogy több mint 4000 mérföldről ha lat­szik a szavam. Az egész világot kő-

Next

/
Thumbnails
Contents