Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-22 / 265. szám

10 XVÍRYIDÍK. 1931. november 22. GAZDAMELLÉKLET '^^^^S7?l#lSIKiEltffH11HtltIiIiilliIilll£If IIIiltllilEiiAIEiSIIil Hnj31IÍISm^iti£££lilillSIIS5!IlillfIIIiÍiiStl31E92*£IIIIfSill3!3 IlIlllEHlSIlff t!!ISItIFf lilMí A szalma mint termékenyítő tényező! Irta: WestsZk V

:ímos mezőgazdasági kamarai szaktanár. Folyó évi október io-én a délutáni vjSattai utaztam Kisvárdára az ottani gazdasági kiállítást megtekinteni. Ugyanakkor felszállt Nyíregyházán két gazda, akik között az alábbi párbeszéd folyt le: »NagybátyáM ősszei megszántotta a földjét, s azután elég süriin szatmávai feregette be. A talaj tavasszal semiminemü megmunkálásban nem: részesült, egészen máju's végéig, mikor a dohány ültetése előtt megadták a vetőszántást, rrieliyei együtt a szalma is aláforgattatott. A talaj sárga homlok, tehát nem elsőrendű föld és írJégis bámulatos, mily sok dohány termett rajta ebben a rendkívül száraz 1931. évben. Nem tudom magamnak megmagyarázni,, hogy miként volt lehetséges ily nagy dohánytermés, ezen a gyenge sárga homokon, mikor az amiugyis ritkán szokott kapni istálló trágyát, s az adott szalma trágyaértéke pedig semimi, az nem trágyázás dohány alá. Csak egyet tudok magamnak megmagyarázni és pedig azt, hogy ezen a homokon ez idejg még nem termeltek dohányt.« Az eddigi sorokban röviden öszszefoglait párbeszédre a szükséges felvilágosítást az alábbi sorokban adom közre. Jelen esetben a nagy dohánytermés annak tulajdonítandó, hogy az illető talajon még nem termesztettek dohányt, azonban ez csak alap, amely érvényre nem juthatott volna, ha a szükséges termékenyítő tényezqk nem adatnak meg. A szóbanforgó esetben pedig a termékenyítő tényező a szalmatakaróval adatott meg, noha ez az intézkedés neon öntudatosan, hanem sejtelemszerüen történt. A legújabb tudományos kutatások'szerint a talaj egy élő anyag, amelyben végtelen apró szervezetek, az úgynevezett talajbakténuimok állandó életfolyamatot fejtenek ki, miközben elősegítik a talaj termékenységét. Manapság nemcsak abból a szempontból bíráljuk ei a talajmüvelést, hogy vele megőrizzük-e a talaj nedvességét vagy sem, vagy jó vetőágyat biztositunk-e a magnak, hanem abból a szempontból is, hogy a trágyázással, vagy taia jmüveléssel elősegitjük-e a talajbaktériulmok tevékenységét? Ez fontos, mivel ennek eredménye a talaj beéredése, amely nélkülözhetetlen ta>ajtermékenyitő tényező. A szalmatakaró alatt pedtój a talaj hőüigadozása ugy télen, mint tavasszal nagyon egyenletes volt, ami ni ár magában véve nagy mértékben hozzájárult a ta.'ajbaktéríumok elszaporodásához, 'tehát végeredményben a ta.'ajbeéredéshez. A szalma takaró beárnyékolta a talajt,' ami ISmét nagyon kedvez a talaj bee redősének. Másrészt a beárnyékolás folytán a rendkívül száraz és szeles 1931. évi tavaszon a homok nem száradhatott ki oiy nagy mértékben, mint ^nyitott talajok s ez már magában véve igen nagy előny aszályos évben. Tehát a fenti Sorokban foglalható össze a magyarázata annak, hogy a szalmázott homokon feltűnően nagy volt a dohánytermés. A leirt, jelenséget. szembetünően észlelhetjük sivár futóhomokos vidékeken a szalmával teleszórt rozsoknál, a nem felülszórt rozSvetésekkel szemben. A szalma egymagában nem trágyaanyag, ebben a két beszélgető gazdának igaza van, s ebből a szempontból a szalmának semminemű termésfokozó hatása nem voit a dohányra. Hanem igenis a szaim®. tnflnt takaróréteg kiváló hatást gyakorolt a homok beérésére, s ezáltal s

0kkai nagyobb mértékben hozzájárult a dohányteilmés fokozásához, semmint azt sokan gondolják. Mint trágyaanyag azonban a szalma egymagában nem jöhet tekintetbe, mert s

0k talajon tulhevcs erjedést idéz elő, miáltal terméscsökkenés következik be. Ha azonban a szántóföldön szétteregetett szalmát behintjük nitrogén műtrágyával, pl. mésznitrogénnel, s ugy szántjuk alá, ezreseiben trígyázó hatású és igen komoly taiajtermákenyitő tényező. A természetes gazdálkodásban a szalmát az állat leganéjozza és levizelj, s így lesz belőle idővel trágya. Mesterséges módon pedig az állatok ganéját sikeresen lehet kipótolni nitrogén műtrágyákkal. Ha már most á nitrogén műtrágyákkal Beszórt szalmát aiászántjuk és 8 nap eltelte után, szuperfoSzfát és kálisót hintünk a megszántott t

a!ajra, ugy a szalma trágyázó hatása a legtöbb talajon elén "a természetes istállótrágya termésfokozó hatását. A leirt párbeszéd szerint jt szalma nem szóratott be műtrágyával, ez okbói trágyázó hatása nem lehetett, hantin csak mint takaróréteg járult hozzá a homok termé. kenySégéhez, ami lehetséges is volt ezúttal, mert a talaj dohánytermesztés által még nem volt kihasznáíva

; s igy a dohány 'által szükségelt tápanyagok a szalmatakaró áltai elősegített talajbeéredés folytán kellő mozgásba hozattak, a (melyeket a dohány mint kész növényi tápanyagot gyökereivel könnyedén felszívhatott. kenfértermények racionális értékesülése a mm viszonyok melleit Irta: Klár Dezső Világjelenség ma a mezőgazdaság krízise. Hogy ez a krízis országunkban már-már katasztrófává dagad, ennek egyszerű oka, hogy tipikus agrárország vagyunk, mégpedig olyan agrárország, amiely túlnyomóan egyoldalú kenyétlmiagtermelésre épít. Nem képezheti jelen rövid értekezésemnek tárgyát annak fürkészése, vajjjn milyen utakon-módokon, .milyen eszközökkei lehetne az egyoldalú szemtermelésről fokozatosan áttérni a változatosabb, kisebbkockázatu termelési irányzatra. Csupán azzal kívánok foglalkozni ezuttai, hogy a mai, már adott viszonyok között, míképen lehetséges, kipróbált uton, devalválódó kenyértermékeinket jobban értékesíteni, olykor 40—60 százalékkal is a mai piaci arakon felüld 15—16 pengőt fizetnek ma vidékünkön szamestengeiiért, ugyanakkor alig lehet merkantilis búzákért — bofettával együttesen — 12—13 P

e

ngőt elérni. A tengeri árának ez a kiugrása tette, hogy keresni kezdtünk olyan sertéshizlaió takarmányt, amely olcsóbb legyen,. anélkül azonban, hogy a tízesztendős átlagban 20—21 százalékot kitevő hizlalási eredményt lerontaná- Eme kutatásaink során jutottunk el olyan darakeverék összeállításához, amely egyenlő százalékban tartalmaz búzát, borsót, árpát, tengerit. Száz darab mangalica .(tiz hónaposak), mintegy száz da/ab bacon .(york-j- (mangalica, 6 hónaposak) fogyasztja ezt a darakeveréket ha hét óta. Pontosan ' történik naponként az adagok kimérése, pontosan történik hetenként a két falkának megmérése. Rövid idő ez a hat hét ahhoz, hogy végleges eredményeket lehetne leszögezni, ahhoz azonban elegendő, hogy leszűrjük a következőket.. Fenti darakeverék mázsája átlagosan 2..50pengővei olcsóbban szerezhető be a 15 16 pengős tengerivel szemben. Minden 100 mázsa feletetésénéi tehát 250 -300 pengőt takaríthatunk meg, ha 15—16 pengő körül mozog a tengeri ara. 2. Átlagosan mintegy 5—8 százalékkal magasabb hizlalási eredményt érünk ei fenti darakeverékkei való hizlalás esetén, mert a hat mérés 26-—28 százalékos súlygyarapodást mutatott. A 80 százalékos keményitőértékü tengeri képezi kalkulációnk áfajjját, o'yképen, hogy a darakeverékben foglalt keményitőértékeket átszámitjiik tiszta tengeriértékre. A fiatalabb, még nem teljesen kifejlődött szervezetű sertés, rniég magasabb számokkal honorálja fenti darakeveréket, egészen 30 száza'ékig. Viszont a kifejlődött Szer vezetü sertés, vagy az öreg sertés darakeverékében nyugodtan apaszt hatjuk a legdrágább fiorsót, növelvén ugyanazon arányban a buzaadagot. f Tudományos intézeteink fe adata lehet ennek a kérdésnek alapos boncolgatása és minden oldalról való (megvilágítása a köz javára. Egyszerű gyakorlati alapon ugy magyarázzuk "ezt a meglepően kedvező eredményt, hogy a borsóbanbuzában foglalt magas fehérje és csontképzők jutnak érvényre. Való

4 szi/iüneíc tartjuk továbbá, hogy a többféle darából összeállított eleség ízletesebb, talán étvágyger-/ jesztőbb és eképen nemcsak szívesen fogyasztja az állat, de jobban ís hasznosítja. Nem lesz fölösleges annak felemlítése, hogy 12 óráig ázjk a naponként feletetésre keeriilő eleség. Emésztés szempont jábói lehet fontos ez az áztatás révén előálló gyengén tejs

avas erjedés,. kiváltképen nyári/időben. Szükségesnek tartam továbbá annak megemlítését, hogy állandóan van készletben a hizia'Iás helyén, olcSófa]t

a durva kőszén. Hoszszu esztendők óta szinte nélkülözhetetlennek tartjuk hízósertések számára a durva kőszénnek rendszeres adagolását. Ennek a - kőszénnek rágcsá!á=a révén képes a, sertés rágófelületeit rendbehozni és állandóan rendbentartani. De mmtha magánál az emésztési processzusnál és a bélcsatorna rendbentartása körűi is szerepe lenne a szénnek. Valószínű, hogy a gyomorba, majd a belekbe belekerülő finom szénszemcsék jótékonyan befolyásolják az emésztőnedvek kiválasztását, majd a perístaltikát. Bármiképen fej^i is ki a szén jótékony hatását magára a hizlalásra, kétségtelen, hogy aüg fordul elő emésztési zavar ott, ahol nem hiányzik a szén. Érdekes, hogy a hizlalás körűi foglalatoskodó munkások — akik pedig alig hallhatnak valamit áífatélettanrói és hasonlókról csak a trágyát, annak sziliét és konzisztenciáját figyelgetik. Ha a trágyának szénszerü az elszine=edése, akkor annak gyúrható (nesm híg, nem kemény) a konzisztenciája és akkor kedvező hizlalási eredményt várnak, mert rendbenlevőnek tudják a gyomor- és bélmüködést. A darakeverékbői hiányzó kafciuimot a legolcsóbb iszapoft kréta, formájában adjuk meg, adunk továbbá 1 Százalék marhasót is. Miután a magasabb tisztaságot és fajsúlyt mégis honorálják valahogy a búzánál, gazdaságos eljárás lesz alaposan kirostálni 'az eladásra kerülő búzát, mert hiszen a másodosztályú búzákért még egypengős hízóárak mellett is 40—60 százalékkal többet fizet a sertés, mint a prima búzákért a malom, — quod <yat demonstrandum! Tudnivalók a tejről Irta: Szany. István kir. fővegyész. Egyik legrégibb, legáltalánosabb és legfontosabb táplálékunk a tej, szerepe a közélelmezésben igén nagy, a csecsemő- és gyermekkorban pec'ig egyene

r«n ré'kii özhetetlen. A tej ugyanis a szervezet fel

1 építéséhez és fenntartásához szükséges tápanyagokat szinte a legszerencsésebb formában és menynyiségben tartalmazza. Ezenfelül könnyen is emészthető, csaknem mindenütt rendelkezésre ál> es tápértékéhez viszonyítva elég olcsó is. Ezért méltán nevezhető eszményi tápláléknak. A tej, viz, fehérjék, zsír, tejcukor és ásványi anyagokat tartalmazó vitamindús keverék. Keverék, •mert alkatrészei elég könnyen szétválaszthatok. Ezért és mivei a fenti a'nyagok nem határozott Súlyarányok szerint vannak egymáshoz kémiailag kötve, a tej könnyen hamisítható- Ezen oknál fogva szükséges a tej forgalmának állandó hatósági ellenőrzése. Középértékben a tejben van 4 százalék zsír, 3.5 százalék fehérje, 4.6 százalék tejcukor, 0.75 százalék ásványi só és 87.15 Százalék viz: A jelenleg érvényben lévő rendeletek szerint 3.3 százaléknál kevesebb zsirt tartalmazó tejet teljes tejként nem szabad forgalomba hozni. A tej minősítése, tápláló mivoltának elbírálása főleg a zsírtartalom alapján történik. De neri* azért, mintha a tejben levő protein és tejcukor nemi volna értékes és nélkülözhetetlen tápanyag, hanem csak azért, mert a tejből a leg-