Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-22 / 265. szám

193i. november 22. jníyíryidék. Szőlővesszők korai, közép és késői fajták : Csabagyöngye. — Saszla fehér és piros. — Mu9kát Ottonel. — Kecskecsecsii. — lizerjó Rizling, valamint az összes bevált bor és csemegefajták előnyös áron beszerezhetők | Szabó Gyula szőlőtelep Gyöngyös jj 6003-5 egyszerűbben és a legkönnyebben a zsirt lehet elvonni. Azonkívül a zsir kalorikus értéke a legnagyobb. Ezért célszerű lenne a tejet zsír­tartalom szerint adni és venni. Ez volna a fogyasztók szempontjából a legelőnyösebb. A tej ,megsav-anvodá?a, megalva-; dása a baktériumok munkája. A tejsavképző csirák a tejcukrot tej­Savvá alakítják át. A keletkezett tejsav az alkálikus kazein-mészbőt elvonja a meszet, mire a kazein oldhatatlanná válik: ez a íejalva­dék. Ha a tejet felforraljuk, sr egyik tejfehérje, az albumin el­veszti oldhatóságát és a tej fel­színén imtegjclenik a tejbőr. Állás közben a felforralt tej is feladja a tejszint, ami a tejbőrhöz tapadva a kávéházi fölt adja. Forralásnál a tej "ize, szlne^ valamint emészt­hetősége is megváltozik, még pe­dig nem egészen előnyösen. A for­ralás azonban eipuszittja a bakté­riumokat- Huzamosabb forralás a sterilizálás, a csírátlanítás. Az eddigi kutatások szerint a tejben A, B és C vitaimin van.iA z A vitamin főleg a. zsirban találha­tó és a pasteurözést, valamint a rövid idéig tartó forralást is ki­bírja. A kizárólag Sovány tejjé' való táplálkozásnál vitaminhiány folytán gyengeség, növekedés el­maradása és az eílenáHóképesség gyengülése következik be. A pa steurözés (pastörözés) 65— 85 fok Ceisi us hőmérsékletre tyfílól felmelegítésből és gyors, valamint erős lehűlésből áll. A paSteurözés célja a z egészségre ártalmas bakté­riumok elpusztítása. Már 1 percnyi 60 fokra való hevítés a tífusz, pa­ratifusz, kolera, diphtéria stb. csiráit elpusztítja és :igy a paste­urözött tej fqgyasztása áltat vé­dekezhetünk a járványos betegsé­gek ellen. Nyers tejet felforralás nélkül csak akkor ajánlatos fogyasztani, ha a tej 'áliatorvosifag ellenőrzött egészséges tehenektől' származik. Azonkívül a fejés, a tejkezelés és a szállítás a tisztaság és a köz­egészségügyi ^szempontok legtelje­sebb betartása mellett történjék. Homogenizálás az a művelet, a­mellyel a tei zsirgolyócskáinak ki­válását, a felszínre való felszállást megakadályozzuk. A homogeni­zált tej nemcsak állás közben nem p.dja fei a tejszint, hanem ez még gépi művelettel sem választható ki. A homogenizált tejszin habbá nem verhető. A tej külseje, ize, szine nem so­kat árui el minőségéről. Csak a kémiai elemzés, a zsirvizgálat ad biztos felvilágosítást a tej jóságá­ról, vagy gyenge mivoltáról. A tel­jes tej sárgás-fehér, a vizezett Ké­kes-fehér, a fölözött p>edig fehér szinü. A vizes és a fölözött tej az edényt gyengén nedvesiti meg. A vizes tej vékony rétegben öntve ké kes árnyalatúnak látszik. Végezetül imlég annyit, hogy a tej neímtsak a legjobb, hanem a legkényesebb táplálék is. Ezért igen nagy gond fordítandó a fejés­re, tejkezelésre. Legfontosabb szew bály a feltétlen tisztaság. Vásárlás után szürm, a felforralásig hűvös helyen tartani. Forralás után is­mét gyorsan hűteni és hideg he­lyen tartam. Így nem romlik meg, jó ízü marad és mindenki szívesen fogyasztja HnsM?It@!itnk nemzetgazdasági jelentősége Fokozzuk a kivitelt, csökkentsük a behozatalt Czaich Zs. Cornél, a »M agyar Gyógyszerész főszerkesztője.' Irta: A mozaik kockákból csak akkor lesznek .szemléltető és gyönyör­ködtetően szép ábrák, ha azokat 'mesteri kezek rakják^ illesztik egy­más mellé'. Gazdasagi talpraáílá­sunk csak akkor lesz eredményes, ha végre racionális közgazdasági politikába fogunk. Az évi i'8o—200 (mi'Iiónyi devizának előteremtése ál­lami és lüggő kölcsöneink kamat­törlesztése nem ördöngös mester­ség akkor, ha a még mindég tej­jel és mézzel folyó Kánaánunk ter­mékeit és terményeit • ügyesen használjuk fel s ennek feleslegeit igyekszünk ott értékesíteni, ahol azokért a legjobb árakat fizetik meg nekünk, a termelőknek. Hála a gondviselésnek, a ma mezőgazdasági produktumaink ha jobban szemügyre vesszük, mind (megannyi nemes valutát érnek. Sikérben dus Uszamehéki bú­zánk vi :ághirii. Gyümölcseink izét, és zamatát egy ország gyümölcsé­nek ize és zamata sem közelíti meg. Dinnyében^ főzelékekben ve­zetünk. Nyáron személyesen győ­ződhettem meg a külföld nagyobb metropolisaiban, de különösen Páris üzleteiben, hogy a paradi­csom, melyet ott igen magas árért árusítanak, a magyar föld ajándéka. Van itt azonban egy meglehető­sen kiaknázatlan térület, mely még nagy lehetőségeket rejt ma­gában. E z nem; egyéb, mint" a sza­lonna és hus kivitelének fokozot­tabb mértékben való kiaknázása. Mindenesetre örvendetes jelen­séggel állunk itt is szemben, a­mennyiben mult évi kivitelünk már felütaiülta ezen cikkekben behoza­talunkat. Mult évben ugyanis be­hozatalunk füstölt hus, szalonna, sózott és göngyölt árukban Cseh­szlovákiából 282 métermázsát tett ki, Lengyelországból bíhozott áruk suiya pontosan 47 métermázsa volt. összesen tehát behozatalunk 32000 kiló volt, ami elég tetemes és értékben kifejezve számottevő. Kivitelünk ezzel szemben 343 mé­termázsa volt, vagyis 34340 kiló. Fölütaiultuk "tehát behozatalunkat 1400 kilóval. Örvendetes jelenség! Mi sertéstenyésztésben Jugoszlá­viával egy nívón álló vezető állam vagyunk Európában. Nagy hi­ba azonban az, hogy exportunk e cikkekben a nyersanyagra szorít­kozik, mig Csehszlovákia az im­portált nyers áruból (élő sertések) kész árukat szállít a világ minden részébe. Miért nem 1 dolgozzuk fel mi is idehaza hatatmas sertésállo­mányunk'feleslegeit ? Miért nem szállítjuk ki azokat zsir, pácolt sza­lonna és füstölt pácolt magyar son­ka alakjában ? Erre a felelet kis­sé nehéz, mert az okot nem tudjuk kellőképen megindokolni, ha csak azzal nem, hogy talán tuf kényef­mesek vagyunk, vagy talán hoz­zá nem értők? Ha Londont képe­sek vagyunk ellátni a Békésben, Hódmezővásárhelyen és Orosháza környékén tenyésztett pulykákkal; Imiért nem exportálhatnánk mi évente legalább szalonnán kívül 1—2000 métermázsa füstölt Son­kát. Azért, mert a mi úgynevezett parasztáruink nem piacképes. Hogy mícrt nem piacképes, erre is megfelelünk. Mert a mi 'népünk, nem helyez kellő súlyt a sonkák és húsok füstölésére és pácolására. Ha ezt megteszi, ha ezt megtanul­ja, ugy rpvid évek multán hatal­mas exportra leszünk képesek szert tenni. Egy-egy mozaik kocka ez, mely szükséges a nagy kép kiegészítésé­hez, mely kép nem látszik mást ábrázolni, miint »gazdasági tellen­dülést«. Igyekezzünk tehát húski­vitelünket fokozni, mit normális füstölési és pácolási módozatokkal érhetünk el, melynek nemzetgaz­dasági" jelentősége kiszámíthatat­lan, ugy az egyén, miint pedig az állam szempontjából. Fiatal állatol növekedése Irta: Bartha Ernő orosházi lelsőmezőgazd. isk. tanár. Az időszaki mezőgazdasági külső munkák, nevezetesen az őszi szán­tás, trágyahordás, esetleges szállí­tások rövidesen befejezést nyer­nek és a Természet ősi szokás szerint megkezdi téli pihenőjét. Nemi igy a gazda..Ö nem pihen­het. Még rendes körülmények kö­zött sem. Annát kevébbé a mai időkben, amikor a csalódásteljes tegnap, reménytelen ma, bizonyta­lan holnap mind-mind arra kell ösztönözze, hogy utolsó erejét megfeszítve leküzdje a feltornyo­suló nehézségeket, amik hova­tovább nemcsak egy évi "munkájá­nak, hanem úgyszólván egész éle­tének, sőt nem egyszer nemzedé­kek életének eddigi összes eredmé­nyeit a végzetszerű megsemmisülés veszélyévei Tenyegetik. 7,yen körülmények között a gaz­dálkodás sokoldalúsága szükség­szerűen imlaga után vonja, hogy a növénytermelés természetszerű szü­neteiben több jdőt, nagyobb figyel­jffiet és gondot fordítsunk az állat­tenyésztésre, annak időszerű ágai­ra és soroníevő munkáira, mert cs akis ez esetben várható, hogy" a gazdálkodás teljes egészében eredményesebb, sikeresebb, vég­eredményben pedig jövedelmezőbb is lesz. í E zért elsőrendű fontossággal bir, hogy az állatállomány teleitetéSé­nek kezdetén különös tekintettel legyünk többek közt a fiatai álla­tok növekedésének biztosítására és zavartalanságára. Nem- elég ugyan­is csak azon dolgozni, hogy az egyes, értéki állati tulajdonságok az ivadékokra csupán átöröklődje­nek, liánom! még inkább arra kelt törekednünk, hogy a hajiam alak­jában átörökített jő tulajdonságok az utódokban ki is fejlődhessenek, sőt amiennyire lehet fokozódjanak. Mindezt a. legbiztosabban elér­hetjük az által, ha a növekedés sza bályait ismerjük és azok következ­ményeihez ugy k takarmányozás, mint a gondozás tekintetében a legimesszebbmenően alkalmazko­dunk, hogy ezáltal az állati Szerve­zet növekedési "hajlamát a legna­gyobb mértékben kifejezésre jut­tathassuk. Mindenek .előtt fo(ntoS tudni, hogy a növekedés gyorsasága vagy lass usdga részben fa^ta, részben egyéni tulajdonság, "aminek követ­keztében tetszésünk -szerint nem mindenkor befolyásolható. A nö­vekedési 'hajlamra legnagyobb az állat legfiatalabb korában, ameny­nyiben a születéstői a teljes fejlő­désig minden egyes nappal foko­zatosan csökken. Ha egy lejtőhöz hasonlítjuk, a 1 lejtő legmagasabb pontja megfelel az állat 1 napos, a fejtő legala­csonyabb pontja pedig például te­hénnél 3 éves korbani növekedési hajlamának. Ennek gyakorlati je­lentősége abban nyilvánul, hogy minél fiatalabb az állat, annál inkább elősegítendő a növekedés, ha pedig ezt az első évben elmu­lasztjuk, azt az állat életében töb­bé 'helyrehozni, jóvátenni nem ÍShet. A fiatai állat növekedésében egyébként 4 időszakot különbözte­tünk meg. Először magasságban, azután hosszúságban, majd szé­lességben, végűt mélységben nő az állat. Növekedés alatt élettanilag a csontozat, hus és izomáhomány gyarapodását kell helyesen érteni. A növekedés alapjában véve a hus és izom szöveteket alkotó sej­tek osztódása utján jön létre, miál­tal uj'abb és ujabb izcjmszövetek keletkeznek mindaddig, amig az ál­lat teljes kifejlődését el nem érte. A teljesen kifejlődött, tehát nö­vekedését már befejezett állatnál az izomsejtek nem. osztódhatnak, igy ujabb 'izomszövetek sem kép­ződhetnek, hanem a leromlott, so­v*2Lny, kondícióban nem lévő, vagy egyes célokra (futás erőterm'elés) "hosszasabban és rendszeresen gya­korolt állatoknál a .már meglévő izomszövetek' bizonyos határig csu­pán megvastagodhatnak, azontúl pedig a feleslegben etetett táp­anyagok tekintet nélkül vegyi ösz­szetételükre, munkát nem végző állatoknál csakis zsír alakjában rakódhatnak le. A helyes összetételű és összeállí­tású takarmányokkal való táplálás és a kedvező életfeltételek a növekedést elősegítik, viszont a hiányos takarmányozás és kedve­zőtlen életfeltételek akadályozzák azt. szójabab Ha valaki előveszi a térképet, megállapíthatja, hogy Mandzsúria észak-déli irányban körülbelül Ber­Hn-Nápolynak megfelelő szélességi fokok között terül ei. Jelentékeny része az országnak ugyanazon ma­gasságban fekszik, mint Magyar­ország. A talajviszonyok és a klí­ma ezen a részen nagyjából ha­sonlatosak a miénkhez. Meleg nya­rak, hideg, erős telek. A vegetá­ció is majdnem megfelel a miénk­nek. Ezen a részen főtermény a buza, árpa^ rozs. A keleti "hegyek erdőkben gazdagok, az alsóbb ré­giókban lombos fák, magasabban tűlevelűek, akárcsak Magyaror­szágon. Az egészen déli részek, ahol megterem a. rizs és az olasz klímák megfelelő többi növénye, bennünket nem' érdekelnek. Mondom, a. középső részek fő­tenménye volt a buza, rozs , árpa. Azért mondom hogy volt, mert az utolsó huszonöt esztendő alatt a közvetlen szükségletre termelt ga­bona kivitelével Mandzsúriában a szemtermelés helyét egy hüvelyes a szójabab foglalta el. Ettől az időtői kezdődik Mandzsúria gazdasági föllendülése és ettől az időtőf fogva lett Mandzsúria a szójabab or­szága. Neim vagyok mezőgazda és igy a szójababot, sem mint növényt nem tudom ismertetni, se felhasz­nálásának számtalan módját nem tudom feToro :ni. C^ak megemlítem, hogy az emberi tápláléktól kezdve a takarmányig és olaj "alakjában való felhasználásig számtalan mód­ja van a hasznosításnak. Megkap­ta ellenben figyelmemet, hogy ter­melésének bevezetése megoldotta

Next

/
Thumbnails
Contents