Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-21 / 264. szám

1931. november 21. JSftÍRYIDéKL A vámpolitika rendszerei Irta: Bartha Eme* orosházi feisőmezőgazdasági iskolai tanár. A gazdasági válsággal kapcsolatban mindenfelé s

0k szó esik manapság a kivitel és behozatal legnagyobb akadályairól, igy többek közt a vámokról ;s. Tekintettel arra. hogy a vámok hatását akár termelő, akár fogyasztó, keli, hogy érezze, — s

ajnos, nagyon is érezzük — vagy közvetlenül, vagy közvetve, ennélfogva időszerűnek és szükségesnek tartom, hogy a vámokról egy és más tekintetben jiénn tájékoztatással szolgáljak az alábbiakban: Teszem ezt annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy az elmondandók alapján több olyan gazdasági jelenség igazi és helyes okára sikerül rávilágítanom, amik eddig sokak számára talán ismeretlenek, vagy sokszor legalább is érthetetlenek voltak. A gazdasági élet általános fejlődése, valamint a közlekedési eszközök közismert tökéletesedése az m korban "a nemzetközi áruforgalom hatalmas arányú megnövekedésére vezetett. Ennek a nemzetközi forgalomnak nemzeti, közgazdasági és pénzügyi s

zeempontok ból való szabályozása egyre fontosabb feladattá vált, aminek mindenkor és kifejezetten a köz érdekeinek megfelelő helyes irányítása lassan mindenütt az állam egyik legfontosabb teendőjévé lett. Az áuamnak a nemzetközi áruforgalom szabályozására irányuló tevékenysége akarata a követett vámpolitika rendszerében jut gyakorlatilag kifejezésre. A vámpolitikai rendszereknek ezidő s

zennt két főalakja, ismeretes: Az egyik a szabadkereskedelmi, a másik a védővámos rendszer. A kettő között mélyreható, áthidalhatatlan különbségek vannak. A szabadkereskedelem rendszerének alapelve ugyanis, hogy mmden árut ott keli "termelni, ahoi annak az árunak a termelésére a feltételek legkedvezőbbek, — mert csakis az igy termelt áruk lehetnek a legolcsóbbak. Ebből következni, hogy minden körülmények között és feltétlenül gazdasagosabb ilyen olcsó árukkai ellátni a kedvezőtlenebb termelési viszonyokkai rendelkező áramokat, semmint utóbbiakban a termelést mesterségesen, vámokkai fejleszteni. Miután ny módon a fogyasztók feltétlenül olcsó árukhoz jutnak, nyilvánvaló, hogy a szabad kereskedelmi rendszer a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja és teszi lehetővé. Az e

urópai államok közül egészen a legutóbbi időkig egyedül Anglia volt a

z, ahol' a szabad kereskedelmi rendszer vámpolitikája ánt érvényben. Ezzef szemben Magyarország vámpolitikája ezidőszerint a védővámos rendszer. A védővájnos rendszer lényege, hogy a belföldi termelést a külföldi versennyel szemben megvédve, minél több embert minél nagyobb keresethez juttasson, továbbá, hogy lehetőleg műiden sziik séglet kielégítését ha drágábban is, — de a belföldi termelés áltai tegye lehetővé. Ezt a célját azán

ai kívánja elérni, hogy az olcsóbban térmérő külföldi "államoknak ide behozni szándékolt áruira oly magas vámokat vet ki, amekkora szükséges ahhoz, hogy a két állam termelési költségei közt észlelhető különbséget kiegyenlítse. Ily módon a termelés érdekében egyes áruk egyrészt a magas vámok, másrészt a fuvardíjak 'tetszésszerinti megállapítása következtében megdrágittatnak. — Ezért a védővámos rendszer, aimint az a termények, állatok jelenlegi alacsony, az iparcikkek ugyanakkor magas áraiból kétségtelenül megállapítható, hogy egyes termelési ágak, nevezetesen " a gyáripar érdekeit védi csupán. De semmi esetre sem a nemzeti termelés többi ágának, tehát sem a mezőgazdaságnak, sem a kisiparnak, sem a kereskedelemnek, miég kevésbbé a fogyasztók millióinak az érdekeit.... A Kiosz vezetősége a revízióért A Kiosz vezetősége a revizió gon dolatának tántoríthatatlan hive s minden alkalmat felhasznál arra, hogy ezt a kérdést felszínen tartsa. Az e hó 13-án tartott választmány

1 gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadt

a ei azt a határozati javaslatot, amely a következőket proponálja. Szerencsétlen megcsonkított hazánk minden jóíanui gondolkozó magyar polgára tudja, hogy anyagi helyzetünket c.sak akkor lehet elviselhetőbbé, jobbá tenni, ha az átkos trianoni békediktátumot reánk nézve kpdvezően megváltoztatják, ha visszanyerjük a tőlünk igazságtalanul elrabolt országrészeket. Hogy ez mielőbb megtörténjék, nemcsak mindennap imádkoznunk keli, hanem dolgozni "is szent kötelességünk. Éppen ezért tisztelettel kérj'ük a Tek. Központi Elnökséget, szíveskedjék a »Tesz« országos elnökségéhez azzal a kéréssel fordulni", hogy egy alkalmas napon a csonkaorsz^g valamennyi városában gyűlést rendezzen, a trianoni béke revíziója érdekében. Azon idegen államférfiakat pedig, akik a revizió érdekében már eddig is felszólaltak s azt-szükségesnek tartják, alkalmas módon keressék meg s az eddigi fáradozásaikat megköszönve kérjék, hogy a szerencsétlen, igazságtalanul eltiport és jobbsorsra érdemes nemzetünk érdekében az igazságért tovább is közraműköd" ni Szíveskedjenek. A határozati javaslatot a választmány elfogadta és azzai" már a >;KioSz« országos központja is íoglalkózott. llgyancsak a magáévá tette ezt a »Voge« helyicsopot'tja ís, amelynek ' ügyvezetője személyesen terjesztette elő a »Voge« országo

5 központi választmányi gyűlésén nagy lelkesedés közben. Hisszük, hogy az impozáns gyűlések felrázzák a csüggedőket s a világ ismét tudomásul veszi, hogy a reviz'jó gondolata minden magyarnak lelkében ég s erről lemondani nem fog soha. Városi tisztviselő nem lehet választott tagja a város képviselőtestületének A közigazgatási reformtörvény életbeléptetése után egyes városok szervezési szabályrendeletet alkottak, amelyet jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztettek fel. Á szabályrendeletek felülbírálása. kapcsán a belügyminiszter kimondotta, hogy mig állami tisztviselők lehetnek választott tagjai valamely város képviselőtestületének mert nincs közvetlen függő viszonyuk a várossal, addig városi tisztviselők csak oly esetben' lehetnek tagjai a város képviselőtestületének, ha a tagsági jogosultság őket hivatali állásuknál fogva megilleti. A várostói kegyúri jogon javadalmazást élvező lelkészek azonban tagjai maradhatnak a képviselőtes-. tületnek. ' A törvényhatóság vezetőinek gondoskodnak keli a téli siénszükséglet biztosításáról A kereskedelmi miniszter leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, igy Szabolcsvánmegyéhez is. Előadja a miniszter, hogy vaiutáris nehézségek mi

att nem engedélyezhetik a külföldi szén behozatalát, viszont az elsőrendű káiyhaszénbői a magyar bányák nem tudnak eleget termelni. Ezért kívánatos, hogy a gyengébb minőségű szeneket is felhasználják a téli fűtésnél. Ép ezért a törvényhatóság vezetője a nagyobb szénkereskedőkkel tartson sürgős értekezletet és tájékozódjék. hogy a lakosság téli szénszükséglete legalább 2—3 hónapra biztosítva van-e? Ha a már megrendelt szén nem lenne elegendő, akkor kívánatos, hogy a kereskedők a szükségletet nyár most megrendeljék. . 1 A miniszter közli, hogy az egyes vidékekre melyik bányából lehet legkevesebb fuvarköltséggel szenet rendelnitt ( A szénkereskedőkkei tartandó ér tekezlet eredményérői a törvényhatóságok kötelesek jelentést tenni a szénellátás miniszteri biztosának. Felesleges és tnlságosan költséges volna a császárszállási út áthelyezése Megírta a Nyirvidék, hogy a város rendkívüli közgyűlésén állást foglaltak a császárszállási ut áthelyezése érdekében. Az áthelyezést indítványozó Bogdán Ferenc a következőkben indokolta meg javaslatát : Annakidején Nyíregyháza város polgármesterének és az államvasút képviselőjének tiltakozása ellenére az ut áthelyezése -— köztudomás szerint, leginkább a Tiszántúli Automobil Club iniciativájára határozattá lett, hogy ilyen versenycélokra egy megfeiefő gyorsaságú pálya áUjon rendelkezésre. Hogy ennek az érdeknek a kielégítése mi költséget okoz, an-i nak az indokolására csak azt hozom fel, hogy a 41325—42700 szakasz 1375 métert tevő áthelyezése helyett 2000 méter hosszú utat keli építem igen nagy és költséges uj töltésépítéssel, holott a normális és az autóforgalomnak ís teljesen megtelelő jó ut áli rendelkezésre. Sérti az áthelyezés Nyíregyháza város jogos m'agánérdekét. mert nemcsak hogy a nagy bérgazdaságának a nyugalmát és bérlői lakásának a jólhasználhatóságát feldúlja, hanem azért is, mert az uj útvonal a bérlői lakás kertjét, parkját derékon szeli át. Veszélyezteti az uj utvezetés a tanya vagyonbiztonságát, mert mig a régi utvonalat a vasút is elválasztotta a tanyától, az uj ut a lakóháztói 20 méternyire haladna a k^rt közepén a lakóház, a tanyai épület és a dohánypajták mellett, ugy hogy csak egy magas, 1500 méter hosszúságú kerítés felépítésével lehetne a tanya nyugalmát és vagyonbiztonságát elérni, azonban akkor sem lenne ugy biztosítva, imint mosc. Ezen telin az uj ut a városi birtok legértékesebb részéből Ó049 öi területet foglalna el. Ezen területveszteségért kárpótlásként átengedett régi utterület semmi értéket nem ad a városnak, mert ha mezőgazdaságilag akarná hasznosítani, a föld forgalmi értékének a négyszeresét is rá kellene költeni, aimig az valamit is teremne; de ez esetben másként kellene gondoskodni a városnak arról, hogy a most használatban 'levő uton közlekedő gazdák továbbra js az állami müuton közlekedhessenek a várossal, vagy pedig mintegy 600 hold földön gazdálkodó kisgazdának, a városba irányuló utja csak 4 kilométerrel .hosszabb útvonalon volna lebonyolítható, mint a régi uton. Eltekintve azonban attól, hogy a tervezett utáthelyezés tulajdonképpen nem képez közérdeket, igen sok jogos magánérdeket sért és olyan hiábavaló nagy költséget okozna az államnak, hogy a mai szűk pénzviszonyok között — véleményem szerint — erre a célra ilyen összeget elkölteni vétkes könnyelműség lenne. Végűi még felemlítem azt is, hogy a már több mmt egy évK jórészt elkészült nyiregyháza—d*b receni útszakasznak csupán ez aa 1375 méternyi része még most is a régi, átalakí'tatlan formájában áll. Már hozzá is fogtak az áthelyezés terve szennti munkájához, kerítést bontottak, M darab öreg, jói termő gyümölcsfát és »gen S

0K fiatal tát kivágtak, közben azonban beszüntették a további munkát azért, mert nem volt reá költségvetési' fedezet; —• tisztelettel vetem fei a kérdést, hogy ilyen nehéz gazdasági viszonyok között szabad-e

; érdemes-e ezt az elhatározott, de valóban felesleges nagyon költséges munkát ílvégezni ? — Hirdetési ügyben a Nyirvidék kiadóhivatala — telefon 139 — ad felvilágosítást. — Az E\ feleség, Urs

ula Párrott regénye ismét kapható az Ujságboltban. hogy a jó munkának ma is vált ered menye; igazolja azt az 5-t ám" pás 7050-es és a 2-lámpáe 7029-as Orion rádió Ui* 1