Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-21 / 264. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 4 Nyírség-e, vagy Nyír­kosság ? Irta : Mosolygó 'József, gör. kat. lelkész Nyíregyháza most megjelent Monográfiájának 12-ik oldalán azt írja ,hogy a Nyírség nem a nyírfá­tól vette nevét, mint azt ezideig hittük, hanem nedves, mocsaras, nyirkos mivoltának megfelelően azt fejezi 'ki, hogy maga a talaj nyires, azaz nyirkos. Kár, hogy ennek az elméletnek írója ilyen nagyon is főbenjáró kérdésben ki nem lejtette és nem okadatolta el­gondolását és nem csatolta bizo­nyitékáit. Ez nagyon megkönnyí­tette volna a hozzászólás módját és irányát. A Nyírség ősi múltjának felderí­tése itt nem részletezhető okok miatt a 'legnehezebb feladatok kö­zé tartozik. Ami nevének eredetét illeti mindezideig az volt a szá­zados hagyomány, hogy a nyírfától kapt a elnevezését. Ennek a ha­gyománynak ugyan miindig volt egy nagy fogyatékossága, ami sok gondot adott azoknak, kik mé­lyebben nézték a dolog lényegét: a nyírfa csak szórványokban for­dult elő s igy sohasem volt jel­legzetes f^ja a Nyírségnek. Az te­hát egészen bizonyos, hogy a megoldást más uton keli keresni. Ez az ut azonban semmiképen nem vezethet a nyirkos szóhoz. A népies elnevezések ösztönös szüleményei a nép képzeletvilá. gának, melyekben a mégismert igaz valóság minden tendencia nélkül érvényesül, épen azért ^azokban nincsen tévedés. Már pe­dig aj nagy tévedés Ienne > ha épen a Nyírségiek nevezték volna el földjüket a nyirkos szóból, mikor közismert dolog, hogy az egész nagy magyar Alföldnek épen a Nyírség a legszárazabb része, tele buckákkal, futóhomokkal. Ha nézzük a szoros értelemben vett Nyírségnek területét, mely hosszmetszetben Nyirtastói Nyír­ábrányig, keresztmetszetben Nyír­egyházától Nyírgelséig terjed, akikor kitűnik, hogy a vele hatá­ros területek vagy ugyanolyan ho­mokos talajok s ennek dacára sem tartoznak a Nyírséghez,' vagy pe­dig lényegesen nyirkosabbak és ezek sem tartoznak hozzá. Ez vi­lágosan- mutatja, hogy nem talaj­tani elnevezéssel állunk szemben. Első esetben a Nyírség elhúzódna északon majdnem Nagykároly alá, mgaában foglalná Érmihályfalvát, a "másik esetben pedig az igazi Nyírség a felsőszabofesi Rétség és a szatmármegyei lápvidék volna. Egyébként is, ha a vidék elneve­zése a nyirkos szóból származna, akkor nyomát kellene találni, vagy a "néphagyományban, vagy az oklevelekben az átmeneti "for­mák valamelyikének. Nyirkos, nyi­ros, nyiresbb. Most nézzük a kérdést ethnográ­fiai szempontból. Ma már kezdik a magyarság egyes csoportosulásait faji saját­ságaik szerint megkülönböztetni, melynek két főágazata nagyjából kialakultnak tekinthető: «<ck a tö­rökös és ligoros magyarok. Ez a két főcsoport élesen megkülönböz­tethető Szabolcs megyében. A szo­ros értelemben vett nyírségiek ugo­ró sok, a többiek törökösek. 'Ez kiviláglik beszéd módjukból. Azt a j betűbe elolvadó lé betűt, mellyel a nyírségiek beszélnek, mi törökös szabolcsiak nem is tudjuk kimondani. Én legalább nem tud­tam elsajátítani, jóllehet gyermek­koromban laktam köztük. Az észt 'és a többi rokon ugorok azonban helyesen ejtik ki. Pár évvel eze'őtt Nyíregyházán tanulmányutoin volt Dr. Mark Gyula tortui egyetemi ta­nár, ki itt tartózkodását nálam fe­jezte be. Az iédes anyámat épen ugy ejtette ki, mint azt nyírségi atyánkfiai mondják. Esztlandot az ő kiejtésük szerint mi nem tudjuk kimondani, de a napkori ember ugy ejti ki, mint a tanár ur. Másrészről bebizonyított dolog, hogy a nyírfa az összes ugor né" péknek szentsége volt. A Kalevala elbeszélése szerint, mikor Vájná egy cinege tanácsára kiirtotta az erdő­ségeket, az irtásokon csak a nyír­fát hagyta meg, hogy meglegyen a madárságnak védelmére. A nyírfa különös alakjával és méginkább érdekes színével egye­nesen predesztinálva volt arra, hogy az ugorság szentfájává legyen. Fehér héját fekete foltok szaggat­ják meg. Ezekben a váltakozó szí­nekben a világosság és sötétség, a jó és a gonosz szembeállítása jut kifejezésre, tehát az a dualisztikus felfogás, mely alapját képezi a sá­mónkodásnak. Az ősi ugor Nagyasszony ünne­A vidék irodalmi életében ün­nepi est lesz a mai. Az Alapi Tár­sulat ma este mutatja be Tartally­né Stima Ilona Erzsike c. színmü­vét. Nem váratlan ez az írói si­ker, nem uj szökkenése az eddig messze Ér hullámain ringó hajó­nak, amely most duzzadó vitorlá­val fut be az Óceán vizére. T. Stima Ilonának éppen ezekban a napokban jelent meg a köinyvpia­coni A 32-es ház cimü regénye, írásait évek óta közlik a nagy fő­városi lapok. Regényeinek egy-egy mély lelkiséget sugárzó részlete té­ma az irodalomban otthonos társa­ságban és az olvasó otthonában egy pillanatra titkok zára pattan, álmok tisztásán szinesedő virágok igézete vonja a lelkeket a mélysé­gek felé. Babits Mihály azt irja a Csongor és Tündérről, hogy ha a nyelv, a belső forma, a szimbólu­mok burkait felnyitjuk, a drámai költemény mélyén azt a lirai sóhajt halljuk, amely a tündöklő szépsé­gek őssejtje, titokmagva, dobogó szive. T. Stima Ilona novelláinak regényeinek, eszményeinek, epizód­jainak, jellemeinek mélyén is egy tisztán intonált alaphang ezüsthúr­ja zeng, a lirai sóhaj bús és bol­dog zenéje., a költői lélek misztériu­ma, a külső élet ezernyi ráhatására adott tiszta echozás. Az olvasók kö­zül nem mindenkinek nyilik meg ez a gyönyört rejtő titok. Sokan vannak, akiknek zárt probléma a mü akár novella, regény meséje, pe- a nyári nap-éj egyénkor tulaj­donképen a Nyírfa ünnepe volt. Ekkor díszítette fel sátorát minden ugor ember nyírfagalyakkal, hogy ezáltal minden gonosz igézetet tá­vol tartson házanépétől. Ez a szent­györgyi napi szokásokban ma is megvan a nyírségen. Zöld galyakat szúrnak e napon az ereszbe, még­pedig annyi darabot, ahány tagból áll a család. Hogy csak a Nyírségen lakó ugorok tartották meg végig a nyír elnevezést és a máshelyeken egy­tömbben lakók, úgymint a palócok és a göcsejiek elhagyták azt a Nyírfával együtt és helyette a dió­fát (Diós Balanos Zeusz szentfája) vállalták szentfájuknak, szintén ér­dekes feladatot rejt magában. Két eset állhat fenn. A nyírsé­giek már a honfoglalás e'őtt ott laktak, mint Attila népmaradvá­nyai, vagy pedig az, hogy hozzá­juk jóval később jutott el a ke­reszténység és volt idejük az ősi ugor szertartásokat meggyökeresi­teni az uj hazában. akár 'vers muzsikája rejti. És van­nak lelkiségben való irányok, ame­lyek vitába és táborba állítják az olvasókat, hogy T. Stima Ilonának novelláit, regényeit, verseit szere­tik-e. Akit a lüktető ritmus varáz­zsá nyit meg a megszokott érzé­sek és gondolatokon tuli lelki su­gár számára, T. Stima Ilona ver­seiben találnak rá a poéta rejtett énjére, akik a mese szórványos fényvetületén, fonma és Szín kalei­doszkópján áthatoló lélekkel látnak abba a távlatba, amelyből az élet értelme világosodik meg, azok az irónő epikai vallomásait tartják revélációnak. Most a dráma kompri máit nyelvén szól fo Ténk T. Stima Ilona. Az Erzsike c. színműbe in­tenzív sugárzással vetül a lélek. — Asszonyszív elégiája, leányléiek virágfakadása, férfijellem prizmájá­nak színtörése, ha a szerelem te­remtő napfénye tűz reá : diadal­mas, örök erejű témák, amelyeknek nem ártanak a muló ezredévek, frissek, mint a megújuló, tavasz, ezek kapnak egyéni dallamu meg­nyilatkozást T. Stima Ilona idilli­kus képekben gazdag új darabjá­ban. - Alapi társulata az irodalom értékeit megillető kedvvel készült a ma esti bemutatóra, Szohor Pál a Bessenyei Kör irodalmi szakosz­tályának elnöke mond megnyitót és Nyíregyháza társadalmának szí­ne-java vesz részt a szépség győ­zelmes ünnepén, az Erzsike bemu­tatóján. 1931. november 21. mmmuimmmmmmm Burgonyáját, káposztáját i és egyéb zöldségféléjét előnyös árban értékesítjük bizományi alapon, Budapest Központi Vásárcsarnokban felállított üzemünk utján. Bészletes elszámolást, pénzt az eladás napján küldjük. MARABU KELTETŐGÉPEK kedvező részletfizetésre. — Keltetéshez fajtiszta tojást egy évi hitelre is — Baromfi értékesítés. — Készséggel nyújt felyilágositást a Kisgazdák és Birtokosok Szövetkezete Budapest, Vilmos császár-út 2l, Tél. Aut, 227-52 7139-10 tozatjanok 'maradnának. Ennek az őrlésnek bevezetése az államinak egy fillér megterhelést sem jelent. Ivády Béla földmivelési miniszter a tervet igen értékesnek és meg­fontolandónak találta. Báró Prónay György. Dlmon András és Kenye­res János felszólalása után az ér­tekezlet véget ért. Mussolinit elégedett az anveríka— olasz tárgyalásokkal Washingtonból jelentik : Grandi hosszas telefonbeszélgetést folyta­tott Mussolinival amerikai megbe­széléseinek eredményéről. 'Musso­lini teljes megelégedését fejezte ki. Tegnap délután az olasz külügy­miniszter hosszas eszmecserét foly­tatott gróf Széchenyi László ma­gyar követtel. Botrányt okozott a Vígszínház aéEötsréü egy elmebeteg nő Bűdapestrői jelentik: Csütörtö­kön este a Vígszínházban a Kül­telki muzsika cimü darabot adták elő. A harmadik felvonás elején egy estélyi ruhás hölgy egy bögrét dobott fel a színpadra, amelyben sár és szemét volt. Közben ezt kiál­totta: Nem engedem kicsúfolni a nyomorúságomat! Szüntessék be azonnal az előadást ! Az ügyeletes rendőrtisztviselő azonnal leigazoltatta és kivezettette az asszonyt, akinek a retiküljében egy konyhakést és egy hidegvágót találtak. Megállapították, hogy az^ asszony Gubanovits Józsefné, egy budapesti gépész felesége. A vizs­gálat alkalmával kiderült, hogy az asszony elmebeteg. Letartóztatták a debreceni aranyifjúság szélhámosát Debrecenből jelentik : A rend­őrség őrizetbe vett egy fiatal­embert, aki 3—4 év óta f jelen­tékeny szerepet játszott a társas életben és a debreceni arany­ifjúság egy csoportjának vezére volt. A fiatalember, aki kitűnő fellépésével mindenki közelébe férkőzött kézdiszentléleki és za­bolai dr. Dady Kozma Lajosnak nevezte magát és azt állította, hogy apja a szamosujvári járás­bíróság elnöke, ő maga pedig diplomáját angol egyetemen sze­rezte. Miután viselkedése az utóbbi időben gyanússá vált ós adóssá­gai löbb ezer pengőre rúgtak, a rendőrség nyomozást indított, melynek során kiderült, hogy apja tényleg a szamosujvári já­rásbiróságon teljesített szolgála tot de nem mint elnök, hanem mint szolga. Bünlajsíromát most állítják össze. áz egységes párt tegnapi értekezletén a miniszterelnök a nvngdijtörvénytervezetről nyilatkozott Kállay Miklós érdekes fene a 60 százaiékos buzakiőriésrői A Budapesti Értesjtő jelenti: Az egy ségespárt elnöki tanácsa teg­nap ülést tartott, amelyen Károlyi Gyu'a gróf miniszterelnök az in­ségakcióró: nyújtott fe'viágoslitá-t. szavait a tanács megnyugvásul vette tudomásul. A tanácsülést követő pártértekezleten Farkas Elemér azt fejtegette, hogy a nyugdíjtörvény va'óban revízióra szorul, de kéri, "hogy az esetleges rendezés a szerzett jogokat ne érintse. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy a nyugdíjtörvényt is a legsürgősebb intézkedések közé sorolják. A revíziónál nem lehet elkerülni 'oizon^os áldozatokat, de ezek csak átmenetiek és azt a tisztviselőknek meg keh hozniok. Az értekezlet a miniszterelnök vá­laszát helyesléssel fogadta. Pin­tér László és Temesváry Imre fel­szólalása után IDréhr Imre beje­lentette, hogy a Ház pénteki ülé­sén ügyének megvizsgálására a parlamenti "bizottság kiküldését fogja kérni. Ezzel az értekezlet véget ért. Az ágrirblokk ülésén Kál ay Miklós a buza értékesítésé­nek: progratmmjávaf foglalkozva fel­vetette azt a tervet* hogy a 75 szá­zalékos kiőrfés helyett át kell •térni "a 60 százalékos kiőrlésre. — Ezáitai~a buza ára 18—19 pengő­re emelkedne, mig a Jisztárak vál' Tartaíiyné Stima Ilona ma esti színpadi bemutatkozása

Next

/
Thumbnails
Contents