Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-15 / 259. szám

10 1931. november 15.. GAZDAMELLÉKLET ^^s^mftttmtttfmtHiiEfHiíiiiiiiiiiiMiiiniiituHiiiifiEiiiiHiifiifiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiHiiiimifitufiiíHiiniii $M^uffmieff£iffmuiiE«siiiiffififmiifiiffif5ifiiiifiiiiitttiiiiiiiiiEi!iuEi«iiuiiiiiii!if íigiiiiiiiiiiiiiiiiiriEifiiiiiiiiifi A magyar dohány múltja, jelene és jövője Gondolatok a dobánynagygynlés alkalmából Közismert tény, hogy a hazai dohány (Nicotiana tabacum) a csucsorfélékhez (Solanacae) tartozó növény . A szabolcsi dohány s a szabolcsi burgonya mindenkor két olyan specialitása volt a szabolcsi gazdának, melyre bármikor büszkén tekintett s mely biztos kenyeret nyújtó jövedelemforrása a dohánnyal foglalkozó dohánykertészek s munkások ezreinek. A dohánynak múltja, patinája volt, van s lesz, s miként az igaz s állandó munkával éljegyzett, jámbor dohánykertész, fe'emelt fővel folytatja nehéz s felelőségteljes munkáját a mindennapi kenyér megszerzése, a jobb jövő e érése reményében, mindenkit, aki a dohány-, területek leszállítása, vagy a dohány beváltási árának mérséklése tárgyában bármi módon is közreműködik, hasson át ama tudat s érzés, hogy a szociális kérdések központjában álló kérdés komplexum noz nemfcs'ak egyéni, hanem hazafias érdekek is fűződnek. Hisszük s bizton reméljük, hogy e bonyolult kérdés kiváló szakemberek megvilágításában ugy fog határozati javas'at formájában leszögeztetni, hogy a háborgó telkek megnyugodnak s az uto'só szalmaszálba, a dohánytermelésbe kapaszkodó s egyedül a dohánytermelésétől biztosan jövedelmet váró gazdatársadalom, jogos érdekei is megvédelmeztetnek. A magyar ég, a magyar nap áldott tüze, mely verhetetlen minőségűvé teszi a magyar bort, mely lehetővé teszi búzákban a sikér fejlődését, a magyar gyümölcsben az íz és zamatanyagok kifejlődését, lehetővé teszi hazánkban s főleg megyénkben a rövid tenyészidejű dohány termesztését, mert fő'eg a dohány az, kultúrnövényeink sorában, mely széles leveleivet aránylag nagy felületen nyeli el a napsugarat, hamar tudja asszimilálni a felvett tápanyagokat s ezért érhet be ioo—120 nap alatt. A magyar dohány minősége az utóbbi években kétségtelenül előnyösen fejlődött, de nem annyira, mint más inövényeké, pl- a cukorrépáé, melynek cukortartalmát az egyedi kiválasztás, a növénynemesités munkájának, fényes eredményeképen, sikerült lényegesen fokozni. A magyar dohány különféle típusainak kitenyésztése, nemesítése minden egyes ta-ajnemnek megfelelő dohánytípus megalkotása elsőrendű feladata kell, hogy legyen, a magyar dohányterme-ési kísérleti állomásnak. Vidéken járva, látjuk. hogy a termeik s dohányosok szerint még ma is más és más típus termeltetik. Egyik dohányos a vörösvirágu, hegyes, élénkpiros, száradó 'eve-'ü, hegyes szögben ülő Ievélzetü dohány termelését tartja kívánatosnak, a másik kukás a »kincstári«, (fehérvirágut) termeli, harmadik talán egy Pázmándi nevű dohányosról elnevezett típust, stb., stb. Lényeges tehát, hogy a külső formák betartása mellett (magtokok ritkítása, érlelés, szárítás) határozott tenyészirányt tartsunk be, vagyis a dohányjövedék a magtermelést ugyanazon szakszerű Irta: Elár Desső termelőkre bizva, mindenkor a mag belértékét tekintse irányadó szempontnak a mag elbírálásánál. A köz szempontjából kívánatos, hogy a dohányjövedék bocsássa közre, milyen a magyar dohány felhaszná'ásának módja, értékesítésének lehetősége, milyen az arányszám a vüágosszinü, meleget könnyen abszolváló s milyen a meleget nehezen felyevő nehéz talajokon. A helyzet megkívánja, hogy vagy kereszteződés, vagy megfelelő kitenyésztési eljárásokkal, céltudatos munkával, ne a magasabb termések elérésére, hanem a minőség megjavítására törekedjék minden termelő,, hogy hazai dohányunk aránylagosak jobb gyártási anyag s a jobb minőség következtében kü'földön ís könnyebben értékesíthető legyem. A beváltási rendszer állittassék e cél Szolgálatába s e cél jegyében folyjék minden intézkedés. A, termelőkkel való harmonikus együttműködés e tekintetben is kívánatos, minőségi termelés tüzzei-vassal való keresztülvitele csak a silány minőségű, meleget nehezen absorbeáló lápta'ajok, sivár szikes területeknek a dohánytermelés céljaira alkalmatlan voltuk miatt való visszavonása mellett képzelhető el. A dohánytermelési engedélyek újból bizottsággal bi ráitassanak felül s ha a legkisebb mértékben is alkalmatlanok e növény termesztésére, kérlelhetetlenül vonják be az engedélyt. Áz altalaj vizsgálata, a talaj alkalikus reakciója, a talaj összetétele, mind biráltassék felül s csak ha minden tekintetben százszázalékig megfelel, adható- ki újból az engedély. Fontos, hogy a magyar dohányjövedék hazai dohányunk termelésének s elhelyezésének minden részletkérdésében is a termelők véleményét kikérje, minden lényeges kérdésben a tanácsukat meghallgassa s a jövedék vezérkarában gyakorlati gazdák is méltó képviseletet nyerjenek. Vájjon inem volna-e kívánatos s nem lenne e jótékony hatással, ha a külföldi dohányok bevásárlását'eszközlő bizottságban gyakorlati gazdák is képvise'etet nyernének s a bizottság munkája, minden ténykedése numerikus számadások alapján a nyilvánosság jegyében folyna ? Vájjon; nem lehetne azt végrehajtani, hogy nagy mennyiségben tároló silány minőségű dohányainkért csereképen finomabb minőségű cigaretta készítéshez alkalmas dohányokat szerezne be a jövedék, hogy pénzt, valutát ne kelljen kiadnia? Számos ilyen s hasonló kérdés tehető fel joggal, melyre feleletet kér a termelő a titokzatosság ködébe burkolódzó jövedéktől. A dohány sikeres minőségi termesztésének, s a kedvezőbb értékesítési lehetőség megteremtésének kritériuma, hogy a termelés minden fázisán a céltudatosság s a mindenkori körülményekhez való alkalmazkodás legyen a jelszó. Ha minőségi termelést kívánunk tehát valóban folytatni, fontos, hogy a termelés technikai részében teljesen jártasak 'együnk s minden eszközünk, munkánk, a minőségi termelésre való törekvés bélyegét viselje magán. Legyen tehát kellő időben eégendő számú palántánk, megfeelő melegágyberendezésünk, (mely a legtökéletesebb insoláció behatolását 'ehetővé teszi s a kórokozó gombák bejutását meggátolja) s iparkodjunk a kelő munkabeosztás betartása mellett a dohány minden munkáját 'idejében megadni. Az emberi izomerő improduktív kihasználása helyett, próbáljuk az esetenkínt kitűnően alkalmazható á lati, vagy gépi erő gazdaságosabb kihasználását, pl. az ültetésnél. A talaj művelésénél járjunk el a leggondosabban. Megadva az • el nem maradható őszi mélyszántást, ősszel gyurjuk be, szántsuk alá az érett istá-Iótrágyát s az istállótrágya mellett ne feledkezzünk meg a dohány műtrágyázásáról 'sem. Dr. ViJlax ödön könyvében részletesein kiterjeszkedik a dohány műtrágyázásának minden részletére, miért is én ezúttal csak amaz általános s minden gyakorlati gazda álltai ismert tény megállapítására szorítkozom, hogy a mélymüvelés a dohány termelésének a fundamentuma, melyre szabad s melyre kell az okszerű műtrágyázást felépíteni. Adagoljunk tehát kálit, mert a 40 százalékos kálisóban adagolt káli emeli a levelek tartalmasságát, növeli a levélszövet selymességét, adja a levél kellemes, zamatos aromáját s a foszfortrágyávai mint regulatorral szabályozhatom a beérést, csökkenthetem a fermentáfási veszteségeit s a nitrogén műtrágyákkal (pl. tapasztalatom szerint mésznitrogénnel) esetenkínt is lényegesen javíthatom a minőséget. Kívánatos tehát, hogy a műtrágyázást, mint feltétlen minőségjavító tényezőt egységes kéz irányítsa a köz javára. A dohány müvelésének további fázisaiban, nevezetesen a palántanevelésben, a palánták ki ültetésében, a talaj hamuszerü struktúrájának eoállitása, biztosítása mellett a géperő alkalmazása ki-, vánatos. A kapálás lókapával mindig annyiszor történjék, ahányszor a helyzet megkívánja. Lókapa esetén talajunk állandóan gyommentes, porozus állapotú lehet. Az u. n. kocsozás mindig idejében történjék, nehogy jelentékeny tápanyag vonassék el. Az érett dohány letörése után vagy kellő Iándzsáju tűvel, vagy füzőgéppel fűzhetjük feí a dohányt, ügyelve arra, hogy a lándzsa által vágott metszési fe'ület helyesen segítse elő a íevéi száradását. Éretlen levél soha ne töressék le, mert ennek minőségi beváltás esetén nincs kellő szép szineződése s csak u. n. kihányás gyanánt szerepelhet. A mi vidékünkön divatos zsinórfüzés u. n. póréra való fűzés, bár sok kívánni va'ót hagy maga után mégis tökéletes, ha azonban a zsinór nagy ívben hajlik, akkor a zsinór közepére szaladnak össze a levelek s a levél könnyen szívégett lehet. Pajtáink mai szerkezete melletc a minőségi terme-és nem igen biztosítható. Fontos tehát, hogy olyan pajták szerkesztessenek, melyek lég mentesen zárhatók legyenek s a higroskopikus viz esetleg vegyi uton legyen eltávolítható. Érett dohány minőségi törése s fűzése esetén: 1 munkás 1 perc a'att 28— 42 közepes • nagyságú levelet fűz fet 'tűre, 1 nap alatt 18—20 órai munkaidővel tehát körülbelül 100 pórét dolgoz fel naponta, 1 póré súlya pl az idén, 1.056 kg. 2 kg-ig. Miután a minőségi terme'és lehet az 'egyedüli helyes kivezető ut a válságból, fontos, hogy a csomózás kivitele céltudatosan irányitassék. A bá'ok beszállítása védőburokban történjék mindenkor ugy, hogy értékcsökkenést ne szenvedhessen. Miután dohánytermelésünk jövőre igen sivár reményekkel kecsegtet s miután a dohánynagygyülésen számos kiválóbbnál-kiválóbb szakember fogja véleményét ismertetni, szerény tehetségemhez mérten, a következőkben röviden vázolom az orvoslás eredményes s enyhülést hozható módjait, melyek betartása mellett a dohánytermelésünk még megmenthető. 1. Miután a jelenlegi helyzet rendkívül' súlyos s a kivezető ut csak a minőségi terme és keresz tülvitele lehet, mondja ki a dohányjövedék, hogy kötött, fekete fö'dön, mely a meleget amúgy is nehezen absorbeá'ja, mely ez igényes növény termelésére nem alkalmas, a termelés beszüntetendő. Minden dohánytermelő engedélye tehát újból 'felülvizsgáltatik a m. kir. földtani intézet szakközegei által 's ha bármilyen tekintetben (alkalikus reakció, stb.) alkalmatlan, az engedély azonnali hatállyal tekintet nélkül szerzett jogokra, visz sza vonható. 2. Az újból engedélyezett területekre csakis a kincstár által adott, kitenyésztett mag használható s a dohány művelésénél az eddigi szokástól eltérően, minden ténykedés a minőségi termees eredményes elősegítését mozdítsa elő. E célból "kötelezővé tétetik a műtrágyázás, melynek kivitelét külön szerv (irányítja s a jövedék minéi előbb iparkodik a dohány kötelező jégbiztosítását is tető a'á hozni. 3. Miután ma a dohányjövedéknek 'óriási nyersanyag feleslegei vannak, melyek értékesítése ma lehetetlen, szükséges, hogy a feleslegekről minden érdeklődő tiszta képet nyerjen, miért is a jövedék záros határidőn belül adjon ki bármilyen formában ismertetést, gazdálkodásának menetéről, forgalmáról s iparkodjék fölöslegeit részint olcsó szivarok árubabocsátásával, részint a nikotinos növényvéde.mi szerek, részint a dohány esetleges hulladék részeinek trágya gyanánt értékesíteni. Az alsóbb néposztály cigarettája, szivarja olcsóbb áron árusittassék, ami feltétlen a fogyasztás növekedésével jár. Külföldön iparkodjék a külföldi dohányokat vásárló, illetve beszerző bizottság, csere utján cigaretta-dohányokat beszerezni. 4. Miután a jövedéknek a termelés átszervezése eminens érdeke,, célszerű, ha a jövedék néhány kiváló gyakorlati gazdát is bevesz érdekkörébe, akiket az illetékes Kamara vagy gazdasági egyesület kijelöl. 5. Minden beváltó hivatal mellett Iétesit«ssék kísérleti telep, melynek hivatása a dohánytermelés szakszerű kérdéseinek, mint műtrágyázás, gombabetegségek, stb. tanulmányozása, szemléltető előadások tartása s a dohánybeváltó tisztek tovább képzésének minden módon való elősegítése. 6. Miután a debreceni m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás