Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-15 / 259. szám

1931. november 15. Rédióbörg e ffi 2 M. F. blokk . . . . P 1-20 4 M. F. blokk P 2-40 25 M. A. fojtó .... P 2-50 Bakelit szigetelésű forgó Í00 cm. 40—75 fill. 4 polusu hangdoboz P 8'25 Alacsony frekvencia transz . . P 2-20 J ungsram-Vatea csövek - P 1'50 talakitáa halozatira garanciával P 23 — Budapest, IV., Királyi Pál-u. 20. Calvln-tér sarok. 6747-5 JnrainE. Tartató munkája, szakszerű irányítá­sa, a dohánybetegségek terén való eredményes működése s a dohány­nemesítése körűt elévülhetetlen ér­demeket szerzett, munkáját ered­ményesen tovább kell folytatnia, amit az á'Iam kellő dotáció adása utján biztosíthat. % • 7. A dohánykertészek kellő ki­képzése, miután már a debreceni m .kir. dohánykisérfeti állomáson szerencsés megoldást nyert, feltét­len szükséges ezt a legszélesebb körben publikálni s a módosabb gazdák adakozás utján biztosítsák szegényebbsorsu dohánykertészek fiainak tanulási lehetőségét. 8. Miként a külföldi szén beho­zatala az utóbbi időben igen szi­gorúan van korlátozva, a külföldi dohány behozatala is feltétlen kor­látoztassék. Mondja ki a jövedék, jmig a készletein túladni nem tud, külföldi dohányt csak végső eset­ben importál s inkább a hazai al­kalmas területeken iparkodik a ci­garettadohány termesztését megho­nosítani. 9. Ha és amennyiben a területek redukciója -el nem kerülhető, tekin­tetbe véve a körülményekeit a csök­kentés ne lineáris, hanem indivi­duális legyen. 10. Ama feltevés, mely a do­hányt csak a "közép- és nagybirtok termeivényének tekintette, ma fenn nem tartható, miért 'is kívánatos a kistermelőt mielőbb a dohány­termelés előnyeiben részesíteni s a dohánytermesztést már io k. hol­don alul engedélyezni. Hiszem, hogy jelen kérdések a dohánynaggyülésen széleskörű meg­vitatás tárgyát képezvén, a hazai dohánytermelésünk a termelők ér­dekeinek megvédehfiezésévei, _ a munkások ezreinek is továbbra biz­tosítják zavartalan munkájukat, mert csak az, aki nem hevert, vár­hat áldást és sikert. Gazdasági Üzemiani és Számviteli Tanfolyam! Irta: Westsik Vilmos mezőgazda sági kamarai szaktanár. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kezelése alatt álló nyíregy­házi homokjavitó kisérieti gazda­ság telepén nyilik egy gazdasági üzemtani és számvite t tanfolyam, amely kezdődik november 2i-én, szombaton és tart február hó vé­géig. A jelzett időszakban előadások lesznek minden szerdán és szomba­tom délután i órától 4 óráig. A tan­folyam teljesen ingyenes. Beirat­kozás végett jelentkezni kell Nyír­egyháza város gazdasági intézői "hi­vatalában. A tanfolyamon részt vehet min­den gazdaifju, vagy önálló gazda, . aki legalább a 17-ik életévet be­töltötte. Sokak részéről felmerül az a kér­dés, mily ismeretek adatnak elő a fenti cimü tanfolyamon ? Az adott kérdésre az alábbi sorokban fogla­lom össze válaszomat. A szóbanfor­gó tanfolyamon ismertetni fogjuk a különböző gazdálkodási rendsze­reket, pl. nyomásos vetésforgó, váltógazdaság, kettőstermelésü ve­tésforgók. Külterjes és belterjes alapon álló gazdálkodás. Trágyá­zás! rendszer megállapítása, a trá­gyaszükségjet megállapítása. For­gó íőke szükség et megállapítása ha­zilag kezelt birtokon és bérelt gaz­daságban. Adásvételi és haszonbérleti szer­ződések készítése és azok felülbírá­lása. Telekkönyvi átírások és örök­lési törvények ismertetése. Árufor­galmi és kereskedelmi törvények is­mertetése különös tekintettel a me­zőgazdasági kereskedelmi ügyvitelre Fuvarlevél, postai szállítólevél sza­bályszerű kiállitása, eladott áruk feladási és vettanyagok átvételi fel­tételei. Kereskedelmi levelezés. To­vábbá kisgazdaságok számvitele és becslése. Széna, szalma, répa és bur gonya kazlak becslése és azok meny nyíségének meghatározása. Trágya­telepek becslése és a különböző ál­latok után nyerhető trágyatermelés mennyiségének kiszámítása. Az ál­latok takarmányszükségletének ki­számítása. Bevételek és kiadások elszámolásának módja és végül egy gazdaság zárószámadásának el­készítése és a tiszta jövedelem ki­számítása. A gazdálkodási rendszer mibenlé­tét az alábbi sorokból fogjuk vilá­gosabban megérteni. Egy i2holads gazda ugy osztotta be birtokát, hogy 4 holdon termeszt tengerit, | 4 ho'don búzát és 4 holdon árpát. Ezen termesztést ő a következő nö­vényi sorrend aápján hajtja végre: 1 tengeri, 2 buza, 3 árpa. Viszont sokan azt tanácso'ták az illető gaz­dának, hogy az alábbi növényi sor­rend szerint ossza be szántóföldjét: 1 tengeri, 2 árpa, 3 buza. Az első módszer szerint tengeri után csak egy szántásba tudjuk vetni a bú­zát, mig a második módszer sze­rint árpa után három szántásba vethetjük a búzát. Kérdés, melyik gazdálkodási rendszer a jobb ? Ugy az egyik, mint a másik gazdálkodá­si rendszernek van e'őnye és hátrá­nya talajok minősége és fekvése szerint s mind erre részletes felvilá­gosítást fog adni a tanfolyam. Volt még egy harmadik tanács­adója az illető 12 holdas gazdá­nak, aki azt mondta, hogy termesz­szen 3 holdon tengerit, 3 holdon árpát, 3 holdon lóherét és 3 holdon búzát és ez a termesztés az a'ábbi növényi sorrend szerint menjen vég be: 1 tengeri, 2 árpa lóherével, 3 lóhere, 4 buza. A harmadik tanács­adó azt mondta, hogy ezen módszer szerint a 3 hold buza nagyobb termést fog adni, mint az első Íz­ben leirt két módszer szerint ter­mesztett 4 hold buZa, s hojgíy a har­madik módszer szerint kezelt 12 hold szántó feltétlenül nagyobb jö­vedelmet fog adni. Ezekre a kérdé­sekre megbízható és gyakorlati ala­pon nyugvó számításokkal részletes felvilágosítást fog nyújtani a tan­folyam. Hasonló gyakorlati értékű kérdé­sek merülnek fel nemcsak a gaz­dálkodási rendszer és berendezés terén, hanem a gazda adásvételi és egyéb kereskedelmi ügyvitelében is. Mindezekre a tanfolyam igyekszik kioktatni a gazdaközönsSget. Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Bármilyen parlagi is a tyúk­állománya, semes, nagy tojó­képességű elődöktől származó kakas alkalmazásával, magasra emelheti állománya tojó­képességét. Idei kelésű jércéi mellé vásároljon Tankréd vér­bő! származö, elit kskasok&t a Sóstói-út 35. szám alatti le ghornt enyészet ben, ahol olcsón vahet megfelelő fajtiszta állatot. Szabolcsvármegyében december 14-én kezdődik a dohánybeváltás 867.300 mázsa burgonyát exportáltak Szabolcsból, á gazdasági felügyelő jelentése Kausay Tibor gazdasági főfef­iügyyelő a következőket jelentette a vármegye közigazgatási bizottságá­nak novemberi ülésén: A mult hó második felében beál­lott és e hó elejéig tartó esős idő­járás a répa, burgonya, tengeri be­takarítási munká'atok és az őszi ve­tések befejezését hátráltatta. Igy egyes gazdaságokban a kiásott bur­gonyák, répák, tengeriszár össze­hordása és a répaföldek vetése még ma is folyamatban van. Különben az őszi vetések és ezek közű a korábbiak eléggé megbok­rosodtak, helyenként rovarkárok mutatkoznak benne. A későbben l e­tettek elég egyenletesen keltek. Az őszi mélyszántást is megkez­dették, a járási m. kir. gazdasági felügyelőket külön utasítottam, hogy kiszállásaik alkatmával ennek nagy jelentőségére a kisgazdák fi­gyelmét hívják fel és figyelmez­tessék őket, hogy a kukoricamoíy ellen leginkább a tengeriföldek őszi leszántásával lehet eredménnyel vé­dekezni. Burgonyaterme 'ésünk közepes és ezideig 867.300 q-ra tehető az a mennyiség, mely a vár­megyéből kiszállíttatott. Ebből áz export mintegy 138.800 métermázsát tesz ki. Utóbbi napok­ban azonban a burgonya ára lé­nyegesen csökkent. A dohánybeváltási határidők a jövedék által már közöltettek, vár­megyénkben december hó 14. napján veszi kezdetét. A termés felvétele a m. kir. pénz­ügyőrség által folyamatban van. A termés megőrzése a termelőkre a folyó évben ugylátszik nagy fel­adatot fog róni, mert eddig már több helyről értesültem pajtafeltö­résről és ilyen kísérletről. A betakarítási munká'atok befe­jezésének közeledtével a kenyérmag nélkül álló lakosságnak kenyér­maggal való biztosítása végett a kormány által tervbe vett ínség­akciónak vármegyénkben mielőb­bi megkezdése kívánatos. , Hogy a szükséges kenyérmag kiutalása iránt a m. leír. földmivelésügyi miniszter ur napok múlva intézkedni fog, igazolja azon rendelete, mellyel utasított, hogy a Futura által e célra Nyir­egyháza város területéről jel­adandó buza minőségét eset­rői-esetre a legszigorúbb gon­dossággá! és lelkiismeretesség­gel vizsgáljam meg. Nem lesz talán érdektelen, ha a t. bizottságnak a folyó évi őszi vetőmagakció eredményét jelentem. Az akció során 35 községben 20 k. holdon aluli gazdálkodó 2465 egyén között 3193 mm. 37 kg. bu­za, 47-2 57 P 40 fillér (átlag má­zsánként 14 P 82 fillér) és 495 egyén között 566 mm. 20 kg. rozs, 7911 P 80 fillér (átlag mázsánként 13 P 95 fillér) árban osztatott ki. Ebből 4 községben 82 .egyén között 11 5 mm. 30 kg. 170' P 30 fillér értékű az a kiosztott Ifaza, kikért a község képviselötestiíCete a szűi-atossá­got vá!falni, hajtandó nem volt. dacára, hogy a vetőmagra valóban rászorultak és másképpen azt be­szerezni képtelenek lettek volna. Vasúti fuvardíjban '572 P 18 fil­lér, telefon és táviratdijban 71 P 52 fillér, kötelezvények sokszorosí­tási dijában 14 P 86 fillér merült fel a földmivelésügyi miniszteri tárca terhére, ugy, hogy az enge­délyezett 56.000 P elszámolandó előlegből 172 P 24 fillér maradt. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter úrhoz felterjesztést intéztem, hogy az alispán ur őméltóságának a gyümölcsfavédelem tárgyá­ban kiadott rendeletének vég­rehajtását ne csak alkalmi ki­szá'lásokkor, de rendszeresen ellenőrizhessük, amennyiben a védekezés irányítása a vármegyei szabályrendelet alap­ján nem tartozik hivatalom hatás­körébe, mit különben 5 járási gaz­dasági felügyelővel amúgy sem tud­nék eredményesen elláthatni.. Itt jelentem, hogy a m. kir. földmive­lésügyi miniszter ur a folyó év­őszén kedvezményes árban a vár­megyében kiosztásra 34770 dib. gyümölcsfát utalt ki. Utasítottam «• járási m. kir. gaz­dasági felügyelőket, hogy a gazda­sági munkálatok befejeztével a földmivelő lakosságnak a népmive­Iési bizottsággal egyetértőleg men­tői több községben tartsanak elő­adást. Ez előadásokon igyekezzenek a gazdákat különösen a gyümölcs­favédelem, az állattenyésztés, ba­romfitenyésztés, a trágya okszerű kezelése, a helyes vetésforgó és taJajmivelés fontosságára felhívni. A földmivelésügyi miniszter ur által a baromfitenyésztés fej­. lesztésére engedélyezett 500 drb nemes fajkakas kiosztása folya­matban van. Jelentem, hogy a Dohányterme­lők Országos Egyesülete, a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara és a vármegyei gazdasági egyesület köz­reműködésével i ; 1 : 1 [* • az 1932—33. évi dohány bei-ál­lási árak állásfoglalása tárgyá­ban országos naggyülését folyó hó 15-én Nyíregyházén fogja gróf Hadik János őnagyméltó­sága elnökletével megtartani. A Felsőszabolcsi Gazdakör által rendezett mezőgazdasági kiállítást főispán ur őméltósága mult hó 10-én nyitotta meg. A kiállítás mél­tóan bizonyította be, hogy a gaz­dakör annak a várakozásnak, me­lyet újbóli működésének felvétele­kor a vármegye vezetősége és gaz­daközönsége fűzött, mindenben meg felel és a környékbeli gazdaközön­séget a mai nehéz gazdasági viszo­nyok között képes összetartani. Elő­terjesztésemre a m. kir. földmive­lésügyi miniszter ur 8 drb. állami elismerő oklevelet adományozott, mely a bíráló bizottság döntése alapján: a mezőgazdasági termé­nyek és termékek csoportjába Lip­tay László jékei, báró Horváth Ge­deon papi; hússertések csoport­jába herceg Odesca Tchi Zoárdné rétközi, Rochlitz Dávid és fiai mán­doki, a baromfiak csoportjában Szalánczy Emii komoróí, Ébner Jenő Kisvárdaí, a kertészei cso­portban Salamon Forgách Margit grófnő tuzséri birtokosoknak és Egyesült Ipartelepek budapesti cégnek adatott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents