Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-12 / 155. szám

193!. Jufl'js 12. mmmmmmmm 9 GAZDAMELLÉKLET ^li!llll!l!llll!!il!l!ilillllllllllll!!llll!!!llll!llili!ll!IIIIIIIM!llí!lli!^ Mezőgazdasági kultúra Talajművelés A növénynek kifejlődéséhez kii lönböző tényezőkre van szüksége. Ezek : levegő, fény, hő, viz, tápláló sók, humusz, ta'aj baktériumok ,vagyis az ezeket magában fog laló termőtalaj. Talajaink általában sziklák elap rózódása és elmálása folytán keletkeztek, me'y&k lassacskán többkevesebb korhadó szerves anyaggal keveredtek. Aszerint, hogy a talajt képző ásványok melyike és milyen mértékben fordul e'ő földünkben, nevezzük a

zt nagy általánosságban: homok-, agyag- vagy vályogtalaj'nak. Ezen áz altalános elnevezésen belül egész sora van a különböző talaj osztályozásoknak, aszerint, hogy azok durva, vagy finom homokot, tisztán, vagy bizonyos arányban, vagy homokot egyáltalában nem tartalmaznak — csekély vagy túlságosan is sok humuszt, vagy esetleg szervetlen sókat foglalnak magukban. Talajainknak ez az összetéte'e teszi földünket többé vagy kevésbbé alkalmassá a terme'ésre és a megművelésre. , Levegő: Minden élő szervezetnek s igy a növényinek is szüksége van fejlődéséhez levegőre. Levegő nélkül műveleti növényeink még ki sem csíráznak, amit a megejtett kísérleteken kivül bizonyít az a gyakorlati tapasztalat is, hogy a vetés után huzamosabb ideig viz alatt álló magvak anélkül, hogy csírázásnak indultak volna, elpusztultak. De további fejlődése során is szüksége van a növénynek levegőre, amit a tömötten hagyott és a "boronával, kapával, vagy egyéb eszközzel porhanyitott, tehát légjárhatóvá tett területek terméseredménye közötti lényeges különbség igazol. Fény: Kultúrnövényeink életműködésére a fénynek, világosságnak nagy befolyása van. A növények klorofill, — yagy növényzöld — képződése, mely a növény anyagcseréjének, táplálkozásának teljesítője, neím jöhet létre a szükséges fény hiányában. A fénytől elzárt pincében, veremben kicsirázott növény színtelen, fe'tnyurgul és mielőbb elpusztul, de ha idejében kitesszük a fény hatásának, megindul a'klorofill-képződés, megzöldül és normálisan fejlődik tovább. Hő: Világosság mellett bizonyos meny myiségü hőre is szükségük van növényeinknak kifejlődésükhöz. Ez a hőmennyiség változó, már a növények csírázásától kezdve. Va

nmak műveleti növények, melyeknek csírázása oly minimális meleget kíván, hogy mint a régi gazdák mondották, a hóra lehet azokat vetni, mint például a tavaszi búzát, de a rozsnak is elegendő 2—3 C. fok, a csírázás megindulásához. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy fez a minimális hőfok elegendő lenne á további fejlődéshez, hiszen a vetés idejében azért van egyik és másik növényünk között oly lényeges eltérés, mert például a tengerinek, babnak, töknek stb. csírázásához is lega'.ább 8—io C. fok talaj hőre v&n szüksége. Növényeink élet működése, fejlődése, annál intenzivebb, minél inkább áll rendelkezésükre az a hőfok, melyet fejlődésük egyes szakaszaiban megkívánnak. A szükséges hőfoknál a'acsonyabb, vagy magasabb mennyiség is kedvezőtlenül hat a növény fejlődésére. Viz: Növényeink viz nélkül nem élhetnek meg, hiszen életműködésük minden megnyilvánulásánál a

rra vannak utalva. A ta'ajban lévő tápanyagokat a víz oldja fet, máskép, mint őldoU,, vagyis folyékony állapotban a gyökerek nem is tudnák azokat felvenni és a növény testében is csak ilyen a'akban vándorolhatnák. Mfjg'.ehetős nagymennyiségű vizre van szükségük nö vényeinknek, mert a tápanyag felvétel közben igénybevett vizet leveleik elpáro'ogtatják. "Hogy ez milyen nagymértékű, arról fogalmat alkothatunk, ha figyelembevesszük, hogy gyarapodásuk egy kiló- ' jához körülbelül 400—700 liter vizre van szükségük. Az elpáro'ogtatás annál nagyobb, minél szárasabb a levegő s ha a talaj vízkészlete á párolgást nem tudja pótolni, a növény sínylődik, majd elpusztul. Ebből következik, hogy a rendelkezésre á'ló vízmennyiséggel arányos a növény fejlődése, vagyis a terméseredmény: tehát a gazdának egyik legfontosabb munkája, hogy okszerű talajmunkával a szükséges vizet raktározni, megtartani igyekezzék. Tápláló sók: A növényi test felépítéséhez különböző szervetlen anyagokra van szükség, melyeket a növény részben a levegőből, részben a talajból vesz fel. A megejtett vegye'emzésekből megállapították, hogy kétféle anyagok alkotják a növényt: olyanok, melyek pótlásának hiányát nem érzi meg és olyanok, melyek pótlása nélkül meg nem élhet. Mesterséges táp'álással megállapították, hogy ezeknek a nélkülözhetetlen érmeknek száma tizenegy, még pedig: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, foszfor, kálium, mész, magnézium, klór, kén, es vas, melyek közül a Szenet kizárólag a levegőből, a többieket általában a talajból veszi fel. Legnagyobb mértékben szénre van szüksége a növényi testnek, miután száraz anyagának (a növény kiszárítása után visszamaradó rész) körülbelül 45—50 százalékát teszi ki. Ezt a "szükségletét azonban legkönnyebben fedezi, mivel a

z a levegőben fölöslegben áll rendelkezésére. Ujjabb időben jöttek rá, hogy még egy nélkü'özhetet'en tápanyag van, a nitrogén, melyet a növény a levegőből is felvehet és egyes növényeink, igy a pillangós viráguak, a gyökereiken élő baktériumok utján, lényeges mennyiségű szabad nitrogént köthetnek meg a levegőből, a gyökereiken képződő gumókban raktározva azt és nemcsak magukat láplálják ez uton tnitrogénnel, hanem a következő műveleti növényinek is bőséges nitrogénnel, hanem a 'következő képezi a zöldtrágyázás a'apját. A nitrogénen kivül feltétlenül gondoskodnunk kell a kálium és foszfor, esetleg a mész pótlásáról. A műtrágyázás helytelen alkalmazásából folyó eredménytelenségek sokszor arra a vélekedésre juttatják | 'kisgazdáinkat, hogy annak nincs , haszna, mert sem Liebig minimum (

törvényét, a visszapótlás alapját, tsem a műtrágyákat, vagy azok haI tását nem ismerik. Erről azonban bővebben a műtrágyák alkalmazásánál szólok. A termések nagyságára nagy befolyást gyakorolnak egyéb körülmények mel'ett azon tápajnyagkészletek, me'yek felvehető állapotban állanak a növény rendelkezésére. A növényi tápanyagok túlnyomó része, a

z ásvány törmelékekben, mint nyers inövényi tápanyag fordul elő, melyből az elmálás utján történő átalakulás folytán lesz felvehető növényi táplálék és ennek az évről-évre történő, málási folyamatból előálló készletnek a menynyisége határozza meg a tápanyag visszapótlás szükségességének mértékét. Sajnos, ma már és különösen szabolcsi homok földeinken visszapótlás nélkül sikeresen gazdálkodni nem lehet, amit igen jól megfigyelhetünk, a földreform folytán juttatott földek nagy részén, hol az uj gazdáknak nincs módjuk a tápanyag visszapótlására. Pöppel József. A tavaszi haszonállatösszeírásnál kitűnt, hogy Szabolcsvármegyében csökkent a szarvasmarhaállomány Fekete Jenő m. kir. főáliatorvos a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén a következőket jelentette a vármegye állategészségügyérői: Lépfenével fertőzve volt 16 község. Megbetegedett 1 5 szarvasmarha, mind elhullott. Veszettséggel fertőzve volt 30 község. Megbetegedett 16 darab eb, ugy a betegek, mint a befogott 1 59 kóbor eb kiirtatott. Ragadós szíj- és körömfájással fertőzve volt egy község. Megbetegedett 85 darab szarvasmarha és 126 sertés, ebből elhullott 4 drb. szarvasmarha és .53 drb. sertés, a többi meggyógyult. Ivarszervi hólyagos 'kiütéssel fertőzve volt egy község. Megbetegedett 22 szarvasmarha, mind meggyógyult. Rühkórral fertőzve volt 8 község. Megbetegedett 4 ló, meggyógyult 4 ló, a -többi gyógykezelés alatt \-an. Sertésorbánccal fertőzve volt 13 község. Megbetegedett 39 sertés, gyógyult 9 drb. és elhullott 30 sertés. Sertésvésszel fertőzve volt 40 község. Megbetegedett 272 sertés, ebbői gyógyult 38 sertés és elhullott 234 drb. sertés. Junius hóba

n külföldre elszállíttatott 245 drb. szarvasmarha és 402 da

rab sertés éspedig Auztriába 162 szarvasmarha és 412 drb. sertés;, Olaszországba 72 drb. szarvasmarha és Svájcba 11 drb. szarvasmarha. A tavaszi haszonállat összeírása szerint á

z állatok létszáma a következő volt: ló 41.098, több 128 darabbal, szarvasmarha 76.808 drb. kevesebb 9908 darabbal, juh 72.787 drb., több 1153 darabbal és sertés 134.669 drb., 24.390 darabbal több. Jelentem, hogy a m. kir. állatorvosok hivatalát megvizsgáltam és mindenütt a legnagyobb rendet találtam. Fekete Jenő, m. kir. főáliatorvos. á Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. Mezőgazdasági munkabér megállapítása | A nyirbogdányi járás mezőgazdasági munkabér megállapító bizottsága a járás területére a legkisebb mezőgazdasági munkabérekét a "következőképen állapította meg: Férfi napszám május, júniusban 1.80 P, junius, augusztusban 2 P, szeptember, októberben 1.70 P, november, decemberben i-4°P, asszony napszám fenti időszakokban: 1.50, 1.70, 1.50 és 1.20 P. Legény napszám, 18—20 évig: 1.50, 1.70, 1.50, 1.20 P. Leánynapszám, 15—20 éves korig: 1.30, 1.50, 1.40, 1.— P- Fiu-napszám 15 éven alul: 1.—, 1.20, i.lo és 0.80 P. Leány-napszám 15 éven alul: 0.80, 1.— 0.80 és 0.70 P. Szénaikaszálásért, bármely időben történik, a legmagasabb megállapított napszámbér fizetendő. Szőlőmüveléssel kapcsolatos munkálatokért a fentebb megállapított legkisebb napszámbéreknél 10 százalékkal kevesebb összeg a "legkisebb napszámbér. A munka kezdetét a nap feljöttével, végét a nap nyugtával állapította meg á bizottság. Ebéd idejét julius—auguszt^ hónapokban 1 és fél órában, a többi hónapokban 1 órában, reggeli és uzsonna Idejét augusztus 31-ig fél órában állapítja meg. Szeptember i-től az uzsonna megszűnik. A denaturált (eosfnozott^ takarmány buzaszálf'tási dijának mérséklése Denaturált buza és annak őriemé nye folyó év végéig a 12-ik áruosztály díjtételei szerint szállittatamely 20—25 százalékos Szállítási díjmérséklésnek felel meg. "Kocsi tisztításért 4 pengő fizetendő. Takarmánybúzát, vagy búzadarát 'kizárólag takarmányozási célra szabad használni. Aki tehát fenti búzát, vagy búzadarát más célra (emberi, vagy állati táplálkozásra, ipari feldolgozásra, vetőmagként, stb.) használ fel, az kihágást követ el es pénzbüntetéssel büntettetik. Ezer vagon búzavetőmag továbbszaporításra v A buza minőségi termesztésének megjavítására a földművelésügyi minisztérium nagyarányú vetőmagkicserélést tervez és ecélból folyó év őszén 1000 vagon búzát oszt ki a nagyobb uradalmak között továbbszaporitásra. A szaporítás utján nyert magot a következő évben a kisebb birtokosok között osztja ki. A vetőmagvak iránt a mezőgazdasági kamarához kell fordulni.