Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-12 / 155. szám

10 JsÍYIRYIDEK. 1931. julius 12. A száj- és körömfájás megelőzése Egy németországi gazda a sz'ájés körömfájás kiütése ellen ugy védekezett, hogy mivel istállójától ioo méternyire száj- és körömfájás ütött ki, azonfelül á környékben és a szomszédos községekben mindenütt kiütött ez a járvány, azért istállójában naponta többször poralaku égetett meszet szóratott él, ugy, hogy minél nagyobb legyen a felvert mészpor. A mész desinficiá16 hatása folytán az istálló levegőjét, és a vele belepett falakat, jászlokat, szerszámokat fertőtlenítette és meggátolta a kór terjedését azzal is, hogy eltávolította a bacilus hordozó légyrajt. A mészpor belélegzése következtében az állatok szájürege, légzőszervei szintén állandóan fertőtlenítettek, ami gyakoribb köhögési rohamot idézett elő. A védekezés eredménye az volt. hogy a 130 darabból álló tehénállomány befertőzésre elmaradt. — Ugyanilyen eljárással mentette meg. a német gazda a kóros vésztől sertésállományát is. A cséplést szemvesztességért a bércséplö felelős A rendes, jokarba

n tartott cséplőgépnél és gondos munkánál a cséplési szemvesztesség 2 százalékot nem szokott meghaladni- — Amennyiben a szemvesztesség nagyobb, azért a cséplőgépvállalkozó kártérítéssel tartozik. A szemvesztesség megállapításáén a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez kell fordulni, aki gondoskodik arról, hogy a szemvesztességet szakértők közbenjöttével megállapítsa. « \ Dinnye és gyümölcs értékesítés Ahol nagyobbmennyiségü gyümölcs, vagy dinnyetermés kerül eladásra, oda szakképzett csomagolók ládákkal és csomagoló anyaggal együtt fognak kiszállani és a gyümölcsöt helyben átvenni, ha bejelentik a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kertészeti osztályához (Debrecen, Hunyadi-utca. 5.) A nr. kir. Burgonyatermelési Hivatal címváltoztatása Fenti hivatal, jelenlegi munkakörének teljes épségben meghagyása mellett, az országos buza, bab és egyéb étkezési hüvelyesek egységes- termelésére irányuló munkálatok adminisztrációs ügyeinek intézésével kibővitve, M. kir. Növénytermelési Hivatal (Budapest, V. k. Kossuth Lajos-tér 11.) cimre változtatott át. A Vadászati Útmutató 1 Nagy Lászlónak, a »Hubertus« Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyv. igazgatójának (Budapest, VIII., Szigony-u. 34 Sz.) szerkesztésében az 1931—32. vadászati" évre is megjelenik. Erre az önálló vadászterületet képező erdőbirtokok 'tulajdonosainak és vadászbérTőinek figyelmét felhívjuk. / A LEGSZEBB NYÁRI KALAPOK párisi, bécsi és budapesti modellek mélyen leszállított árban kaphatók WALTERNÉ és HORVÁTH NE k a 1 apfi zl et ében (Rém. kath, bérpalota. Eetblea-a. £> Zslzsiktelenítés A borsó és lencse zsizsiktelenitésére hívja fei a m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdák figyelmét. _ ( Mint köztudomásu, a zsizsiktelenités tulajdonképpen nem! jó; kifejezője a követett és végzendő eljárásnak, mert e müvelet a. magvakban lévő zsizsikeknek —• tehetőség szerint minél fejlenlenebb állapotában való — tönkretételét, imiegfojtását célozza, nem pedig a zsizsik eltávolítását. > Azonban az, hogy ez idejében történhessék, nem csupán a^gazdán, hanem egyéb körülményeken is, még pedig a termeit féleségeken és az időjárási viszonyokon is múlhat. > A mi vidékünk kisgazdái sajnos, oly kis mértékben foglalkoznak, az elsősorban hüvelyesek termelésére alkalmas homokokon fjorsó és Tencse termelésével, — mindössze kevés bab termelésére szorítkozva, hogy reájuk nézve a zsizsikteletnitésnek alig van jelentősége. Amennyiben pedig a házn szükségleten és a zölden eladott borsón felül" maradna valamennyi vetőmagja, ugy annak z^izsiktefenitésérc a modern eljárást csak íck. kor vehetné igénybe, ha közösen állítanának fel, nem nagy befektetést igénylő szénkénegező telepet. Nagyobb gazdaságainknál «,az eset egészen más. Mivei "a borsó kezelésének, piacképessé tételének, csupán egyik, mondhatom kisebbik része a zsiktelenités és miután nem csak egy, hanem, több féleség termelését folytatja, melyek természetszerűen nem egy időben érve, — más-más alkalommal kerülnek zsizsiktelenitésre, a legcélravezetőbb, ha saját inaga épit ahoz szükséges megfelelően méretezett telepet. 1 Elhibázott dolog lenne,, különösen a mai lecsökkent borsóárak: mellett, amikor külföldi "termeltetőink, a hollandiai és angliai nagy cégek is évről-évre redukálják kötéseiket, hogy a borsót szénkénegezés céljából elszállítsák nagy termelőink Valamely telepre, és onnan ismét visszafuvarozzák, a további tisztítási és kézzei válogatási munkákra. > Ez éppen elegendő lenne arra, hogy a remélhető haszon, a szénkénegező telep kezébe vándoroiHogyan fokozhatjuk a gyümölcs kereskedelmi értékét? Erre a kérdésre ad választ a Növényvédelem és Kertészet juniusi száma. Ismerteti még a hangya irtását, az őszibarackfák nyári nyesését, az arzénes permetező szerek 'házi készítését, a szőlő válogatását, a szárazság elleni védekezést, a ribizkebor készítését, a dinnye mesterséges termékenyítését stb. A dúsan ilfúSztrált két szaklapból a Növényvédelem kiadó hivatala (Budapest, Földmivelésügyi minisztérium) égy alkalommai 'díjtalanul kii ki mutatványszámot. £ s'trtos es sxe^ moxiocjramm csaV\s ^om^oT-u. sx. a\aW VésT\i\. Savanyu a szélé az erdélyi románságnak, mert panaszaitói hangos nemcsak az erv délyi román sajtó, hanem a kesev rüség eltölti "a lelkeket is s egymás után panaszolják ei,"bogy a regátiak mennyire gyarmatnak tekintik az Óromiániához csatolt Erv délyt. A Nemizeti "Parasztpárt lapx ja azt panaszolja, hogy a jelenleg^ kormánynak nincs a csatolt területekről egyetlen minisztere sem^ Az erdélyi megyék élére a kormány nem talál 23 erdélyi pre( fektust. A jelenlegi kormánypárti] képviselőknek több mint fele, akik; pedig Erdélyt képviseli, nem erdélyi, az érettségi vizsgákra kirendelt biztosoknak 70 százaléka szintén nem erdélyi. Szinte elégikusar^ szói a sirám és az óromámai "politikusoknak az erdélyiek egyszerre rosszak és tehetségtelenek lettek. Nem telik ei nap, siránkozik to~ vább a Nemzeti" Parasztpárt vezér orgánuma, hogy valamefyik mi-] niszter ne nyilatkoznék rofSzaka-!. ratuan Erdélyről s ne intézkednék az erdélyi "érdekek kárára. A Bukarestbői jött idegen hangzású nevü románok Erdélyben meggyalázzák az erdélyiéket és szabadon^ harácsolnak, írig az erdélyi románokat csendőrök viszik őrsről-őrsre, mint ahogy az a választásod alkalmával Ts történt. Jobb ha nemi beszélünk a rablótisztviselőkről, —

l akik baksisrendszerükkei teljesen, demoralizálták az erdélyi román, parasztságot, — sóhajtozik tovább egy másik "erdélyi lap. A,

! román vezetőknek összeszorul a' szivük, amikor hallják a román, parasztokat, akik azt mondják, hogy régebben mégis jobb volt. , íme néhány olyan kifejezésre jut tátott hang, amelyet nem mi magyarok mondunk, s nem a nyomorgatott erdélyi magyarság kiált a civilizált világ felé, hanem maguk azok az erdélyi romái\ vezető körök, akik annak idején, alig tíz éve, olyan nagy reménységekkei s állapítsuk meg újra,' olyan szívesen szaladtak et a magyar anyaország testétől. 'Elegendő volt egy évtized, hogy a kultúrájában, nevelésében, erkölcsében és nemzeti öntudatában felsőbrendü erdélyi romín meglássa a regátiakban a harácsoló, önző és brutális fanarióta szellemet, melynek ajkán a román hazafiság s a román nemzet másra nem volt jó, csak arra, hogy a maga klikkrendszerüen kiépített érdekszférája szá .mára kisajtolja a balkáni nívóra süllyesztett erdélyi provinciából mindazt, amit el íehet rabolni. A magyar nemzetnek ezek az elkeseredett hangok szomorú elégtételt szolgáltatnak most a változott helyzet után s arra engednek következtetni, hogy a nagyromámai államalakulat pillérei- alapjukban támadtattak meg akkor, amikor a történelmi Erdély román lakossága a meflőztetés, a megaláztatás és a sanyargat tatás miatt felsikolt. Elképzelheti mindenki s» biztos ítéleteket vonhat le arról, hogy vájjon milyen helyzetben lehet az erdélyi magyar kisebbség ha a román nemzetiségű erdélyi lakosság is így panaszol és igy rek lamáíja azt a multat, amelyikét egyes román vezetők olyan kíméletlen eszközökkel akartak elfelejtetni a becsületes szándékú erdélyi román parasztsággal. A becsületes és igazságos államkorImányzatnak az emléke íme kisért s anélkül ,'hogy jóslásokba kívánnánk bocsátkozni előlegezhetjük azt, hogy talán nincsenek is olyan messze az idők, amikor az elszakított részek idegen nemzetiségű lakosság fogja minden békeszerződés rendelkezéseinél hathatósabban követelni, hogy állíttassák vissza a régi rend, niert az mégis jobb volt amint a jelenlegi rablórendszer, hiszen ha igy folynak a dolgok, az uj államafakulások nem a nemzetiségek fejlődését, eredményezik, hanem koporsókat ácsolnak minden nemzeti és emberi "méltóság számára azok, akik szétszaggatták a Duna völgyében azt a természetes néprajzi, gazdasági és geográfiai egységet, mely szabad fejlődést ,népi szabadságot és becsületes kormányzást biztosított minden nép számára, itt a Kárpátok koszorúján belül. Siránkozzanak most az erdélyi román vezetők ,mert az igazsághoz ez is hozzátartozik, de talán vigasztalódják is az erdélyi nép ,mert amint bizonyára az erdélyi románok látják 'a legjobban a történelmen erőszakot tenni nem (lehet s ez esetben is bebizonyosodik az a régi mondás, hogy az Isten malmai lassan ,de biztosanőrölnek. VILLAMOS és RÁDIÓ szerelések és javítások. Telepes készülékek hálózatira átépítése olcsón S Z I K SZ RÁDIÓBÉRLET HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5—62. Iskolai nyomtatványok: Felvételi, Anyakönyvi és Mulasztási naplók stb. kaphatók a Jóba-nyomdában Széchenyi-út 9. Telefon 139. és az Ujsógboitban, Bethlenutca 2. szám. Telefon 55.