Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-03 / 248. szám

1931. november 3. JrtfiwiBéie. Reális kultúréletet Nyíregyháza társadalmának! Irta: Beiohorszky Ferenc. I. Néhány nap előtt »A reális kultúráiét alapvonalai c. cikkemben kifejtettem', hogy a mai nyomorúságos világban mily nagyfontosságú a meglévő kufturértékek ápolása. Rámutattam arra, hogy iskola és tanárság az az alap, melyen ezt a ku'turéletet megőrizni lehet, sőt fejleszteni is. Igyekeztem kimutatni, hogy a gyermekkei való foglalkozás minden téren, főleg lelkiek terén, a társadalom kultúréletének szempontjából a jelen problémáival való foglalkozás, másfelől az az alap, melyen fenntartani és a jövőnek a multat biztosítani (ehet. Végül kötelességszerűen felhívtam a társadalom egységét mind kétrendbeli munka támogatására, jótékony kezének biztosító öszszekapcsolódására. Már cikkem végén éreztettem, hogy helyi viszonyokra igyekszem kiterjeszkedni és Nyíregyháza kultúréletének haladó tendenciáját akarom szolgálni. De adós maradtam

1 a reáüs megvalósítás tervével, amelyet most akarok bemutatni olvasóimnak. Csak a nihilisták és a semmiben sem; hivők rétege mondja azt, hogy fejtegetéseimnek nincs értelme. a niai időkben kulturé.letet csak ahg néhány száz ember élhet nemcsak a városban, de az egész országban. A ku'turához pénz keli, ma pedig más mindenre kell a pénz nemi a kulturigények kielégítésére. Igazuk volna, ha a kuiturestéfyeket a külső megjelenés fokávat mérnők. Csodálatosan nálunk ma is az a gondolat uralkodik hogy egy előadásra elmenni csak' elegáns öltözetben lehet hogy a ku'turigényeket csakis keKo külső megje enéssel lehet kielégíteni. A puritánság a társadalomtól, egves rétegeitől oly messze van, hogyha nincs estélyi ruhája, inkább visszalép mindennemű megjelenéstől, szivesebben magára veszi a gőg és elzárkózás vádját, semmint, hogy megjelenjék egy irodaimi esten vagy vitaelőadáson. Hányan mennek el ma még mindig az Operálía és felülnek a kiakasülőre, a III. emeletre, mert többnemi te!ik, elnézik a pompás ruhákat fenn* a földszinten, de mégis vágyódnak le a földszintre, ahoí 80 százalékban a divatkreációk feltüntetése céljából, a feltűnési viszkelegségtői hajtva jelennek meg az emberek, nem pedig a komoly élvezettői hajtva. Melyik az értékesebb fél, melyik az intelligensebb fél — nem lehet vita tárgya! Az a bizonyos; mindent kifelé! tendencia ná'unk évtizedek óta uralkodó, sajnos az utóbbi években a vidéken még jobban elharapódzott jelszó-i vl vált és édes-kevés belső értéket mutatott fef. Pedig a kifelé élő ember többnyire befelé . semmit sem vagy legalább is keveset érő lesz! Az igazi érték az emberben lenne és nemi a külső megjelenésében rejlik. Bár —• érzem — nyitott kapukat döngetek, ugylátszik, a nyitottság és a teljesen kész? nek látszó igazság mégsem képes érvényesülni mindenfelé. A próbatétel pedig itt kezdődik: Le tudjuk-e törni a magunk értéktelen hiúságát és fel' tudunk-e emelkedni oda, hogy a szegénységünket nem szégyeljük, nem csak tovább is dolgozunk és fáradunk a nemesebb és magasröptű, jövőt kialakító cél érdekében? Hiszem, hogy igen, s még inkább hiszem azért ,mert ennek a városnak, ennek a megyének, az egész tiszai és tiszántúli társadafomnak a történelemben is egyik erénye és főjellemvonása a demokratikus hajlandóság volt. S a demokratizmusából olyan nemes erények fakadtak min- _ dig^mint a

z egyöntetű, haladó t»n- I denciáju társadalmi élet, a nemes, | megbecsülést adó gondolkozás, a felkarolása mindenkinek tekintet nélkül annak "származására, születési vagy életkörülményeire. A gőg és a bornírt eivonu'ltság nem volt soha tulajdonságuk, a társadalmi kasztok alakítása, a gentry lenéző álláspontja — amire nálunk sajnos, sok példa volt a múltban — soha erre a vidékre ki nem 'terjeszkedett — itt mindig megértő, felvilágosodott és igaz értékeket kereső szellem uralkodott. (Folyt, köv.) Holnap, november 3-án ünneplik a 14-es huszárok Nyíregyházára történt bevonulásának negyvenéves évfordulóját Holnap, november 3-án lesz nagyven éve annak, hogy a cs. és kir. 14. huszárezred bevonult uj állomáshelyére, Nyíregyházára. A volt 14-es huszárok kegyelettel ünneptlik meg ezt az évfordulót, de résztvesz ünnepségükön Nyiregyháza város társadalma is, amelynek büszke emlékei között él a hős huszárezred daliásainak képe. Az ezrednap reggel 9 órakor kezdődik a Hadik huszárok laktanyájában. Fél 10 órakor tábori mise lesz, majd megkoszorúzzák a huszárlaktanyában emelt impozáns emlékmüvet. Ezután a temetőbe vonulnak ki az ünneplők, ahol koszorút helyeznek a város által adományozott díszsírban nyugvó bajtársak emlékmüvére, amelyet a volt 14-es huszárok lángoló szeretete és kegyeletes emlékezése létesített a közös sir fölé. Délben a városháza tanácsitermében ezrednapi gyűlés lesz, majd a polgári hatóságok és egyesületek küldötteinek részvé.elével ün nepi ebéd lesz a huszárlaktanya tiszti étkezőjében. A huszárok ezrednapja megdobog tatja mindazok szivet, akik soha meg nem szűnő hálával gondolnak a harcterek hős huszárjaira és a boldog béke Nyíregyházájának mindig körülrajongott huszárezredére. A városi szakosztályok együttes ülése több föld- és boltbérleszállitást és számos segély megvonását határozta el á „6 os bizottság" szellemében üléseztek a szakosztályok A stüyos és bizonytalan kimenetelű gazdasági válság gondjai nehezedtek a városi szakosztályok szombati délutáni együttes ülésére, amelyen a város uj költségvetésének stabilitása érdekében több fö'dés boltbérlő kérelmének eleget téve. elhatározták, hogy a bérek leszállítását fogják javasolni a képviselőtestületnek. Másoldalról azonban ugyancsak a költségvetés kedvesőbb alakulása érdekében kimondották számos segély megvonását, illetve a már hosszú évekre megszavazott segélyek kifizetésének felfüggesztését is. Husz százalékos bérengedmény a k'sbérlőknek Előbb több kisbérlő kérelmével foglalkozott a szakosztályi ülés!. Ezek a bérlők császársfeállási és szarvasstfigeti kisgazdák, akik holdanként fizetendő évi 40—44 pengős bérükből átmenetileg egy esztendőre 20 százalékos bérleszálli;tást kapnak. A kisbérlők kérelmét, amelyet azzal a főérvvel támasztottak alá, hogy a buza árának zuhanása következtében képtelenek az eddigi bért fizetni, rövid vita után teljesíthetőnek mondo tik ki a szakosztályi tagok, ámbár rámutattak arra is, hogy a buza árának zuhanása magában nem elég erős érv a leszállítás mellett, mert a burgonyaár és az álatárak nem szálltak le. sőt emelkedtek. Nagy vita a nagybérlök bérleszállitfcánáí. Nagyobb gondot okozott a szakosztályi ülések a császárszállás! nagybérlők bérleszállitási kére'me. Az egyik nagybérlő 35 pengő bér helyett 160 kg. buza árát, a másik 32 pengő helyett 150 kg buza árát ajánlotta fel holdanként- A gazdasági felügyelő jelentése rámutatott arra. hogy a környéken gyengébb földekért is többet fizetnek, mint a császárszállási nagybérlők, a főszámvevő pedig kimutatta, hogy a kért bérleszáilitás évi 10 ezer pengővel csökkend a költségvetés bevételi összegét és másfélpercentes pótadóemelkedést von maga után. Előterjesztették a bérleszállitás fontos ügyében kiküldött szakbizottság javaslatát is, amely a gazdák szemével nézi a kérdést és hang súlyozza, hogy a mai bérek me'lett csakhamar tönkremennek a bérlők. A bizottság javasolja a 3 5 pengős bérnek 26, a 32 pengősnek 25 pengőre való leszállítását. A polgármester javaslata pedig az, hogy egy évre 27, illetve 26 pengőre mér sékelje a város a két nagybérlő holdankénti bérét. Beható vita indult meg amelyben számos bizottsági tag ve.t részt érdekes és a mai helyziet adta aggodalommal hátterezett érveléssel. Dessewffy Emil gróf véleménye szerint az engedmény sok, különösen ha figyelembe vészük, hogy a bérlet a város köze'ében van, de nehéz a szakbizottság helyi ismereteken alapuo véleményével szemben a javaslat eTen állást foglalni és a kérelem e'ő" mereven elzárkózni. Kovách Elek dr. ha'osztó indítványt tesz. Kovách Elek dr. figye'meztet. hogy rövidesen semmisem marad a város költségvetésének bevételi oldalán, ha a béreket leszállítják és nem tartja megfele'ő alapnak a szemtermés árzuhanására való hivatkozást a bérleszá litási kérelemnél. Azt javasolja, hogy a város ne foglalkozzék most a kérelemmel, hanem várja meg a jövő esztendő viszonyainak alakulását és ahhoz képest döntsön annak idején. 8n«Rheumatikus fájdalmaknál, fejfájásnál, izom és izületi fájdalmak esetén a Togai tabletták jói hatnak. Teljesen ártalmatlan.' Kérdezze meg orvosát I —- Mmden gyógyszertárban kapható! — Ára: P. 1.80. kes János prelátus egy negyedévi mérséklést javasol, Bodor Zsigmond pedig utalva a szakbizottság véleményére, az egyesztendei leszál litást tartja szükségesnek már csak azért is, mert a költségvetés összeállításánál zavarólag hatna, ha nem látna a város tiszta képet bevételi lehetőségeiről. Dr Bencs Ká^nán polgármester rámutat arra, hogy ujabban bírósági döntések is a bérleszállitások mellett foglaltak állást és ezzel a városnak is Számolnia kell. • Murányi László javaslatát fogadják el. Több felszólalás után Murányi László dr. azt a közvetítő indítványt teszi, hogy a város állítsa be a költségvetésébe a 27, illetve 26 pengős mérsékelt bért, de, ha a viszonyok 1932-ben javulnak, a különbözetet mint kamatmentes kölcsönt fizessék a bérlők vissza városnak . Pisszer János 10 százalékos lineáris csökkentést javasol. Klár András dr. Murányi Lásztó javaslatát fogadja ef. — Szohor Pál főjegyző pedig búzamennyiség ben javasolja a bér megállapítását, ugy, hogy ha a buza ára leszáll, a bérlők a 27, illetve 26 pengőt kell, hogy fizessék s "ha a buza tőzsdei ára emelkedik, akkor a felemelt búzaárnak megfelelő magasabb bért tartoznak fizetni. A polgármester a vita bezárása után szavazást rendelt el, amelynek során a szakosztályi ülés Murányi László dr. javaslatát fogadta el. Igy a bérlőkkel, akik egyelőre 27, illetve 26 pengőt fizetnek, 1932-ben újra tárgyal a város és ha a viszonyok javultak, akkor a bérre ráfizetik a megfelelő különbséget. Leszáll'itták az 1917-és bérlők ooftbérét. Elénk és a kereskedők helyzetének őszinte átérzésből fakadó vita indult meg a városi boltbérek leszállításának kérdésénél is. A polgármester javaslata az volt, hogy az 1917 november i-én már boltbérlők bérét november 1 -tői az áprilisban esedékes felmondásig öt százalékkal mérsékelje a város. Klár András dr. és Ilofer Bertalan rámutattak, hogy ha már a város a gazdákkal szemben engedett a bérből, méltányolnia kell a kereskedők súlyos helyzetét is. A bér csökké® tést meg ís szavazták a szakosztályok. Szanál a város. I \ . , Ha az eddigi határozatok a költ ségvetés bevételét csökkentették, a következők a város súlyos anyagi helyzetének könnyítését célozták.