Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-13 / 206. szám

10 §yégypenzió Szirmabesenyőn melyet éves kii!- és belföldi gyakorlattal vezetek. Az összervezetet remekül befolyásoló Küiipp-féle individuális hydrotherapia, legmodernebb Drebber kura-étrend, iskolízott tadöternával. Nap-, légiürdö. Garantált kitűnő ered•éayek. Orvos van. Hanvai Sándor Béla, Németországban képzett oki terméizetgyógyász. 5332—4 pókban Debrecenben megtartott gyűlésén is kifejezésre juttatták! A Kamarához azonban kerületei több helyérői "érkeznek olyan bejelentések, hogy egyes vidéki hitelintézetek még ma is az amúgy i9 Bj&gas kamatok drágítására használják ki a gazdaadósok szorult Helyzetét. , J^MYISÍK. 1931. szeptember 13. Kétségtelen, hogy ma már nem csak a gazdáknak létérdeke a gazdasági és hiteleiét normális me-. dérbe terelése, hanem a hitefszerveknek is, amelyek kihelyezett tőkéiket csak akkor remélhetik bizton visszakaphatni, ha a gazdaadósak fokozott kíméletével' a mező-; gazdaság további termelő munkáját lehetővé 'teszik. j örvendetes jelenség, hogy ima, már a vidéki bankérdekeltség is, csatlakozik a ga^daközönség ka-, imarája utján régóta hangoztatott azon kívánságának jtejjesitéséhez, lamely a bankráta mérséklésére irányul, s remélhető, hogy ezen akció, rövidesen sikerre is vezet. Szabolcsvármegye terme&yeredmeoye A vármegye közigazgatási bizottságának szeptember havi iilé-' sén a gazdasági főfelügyelő a kő. votkezőket jelentette vármegyénk gazdasági állapotáról: ; A rnult havi jelentésem óta a vár megye területén az időjárás meghüvösödött, szeles, hideg esőkj váltották fel, helyenként nyári zivataros jelleggel. ' ; Kapásfálékre, amelyeket még az aszályos meleg idő tönkre nemi tett — némileg javitóiag hatott.! A kései kukoricák és "burgonyákra, valamint a répafélékre hatá-f rozottan jó hatással volt. A gabonatélék csépíési munkálata kis- és törpe gazdaságokban és naöy uradalmakban ís befejezést nyert, saj- • nos tgen különböző eredmé- . nyekkel főleg azon községek határában,; hol az aszály és a szerecsen po-; tpska kártétele nagy mértékben^ észlelhető volt — egyenesen siralmas az eredmény, úgyannyira, hogy egyes járások községeiben több-kevesebb vetőmagra és keeyérmagr a van szükség. A beérkezett jelentésekből megállapítást nyert az eddigi eredmények alapján, 'hogy a vármegye területén átlagban kat. holdanként". búzában 5.8, rozsból 3.5, árpábót 5.4, zabból 3.7, szemes tengeriből 5.8, burgonyából 38, és répából üq métermázsa várható. Buza és rozs. árpa és zabnak h£ súlya igen kü-i lönböző. Vannak búzák 58 kg-tó£ 83 kg-ig, rozs 67—76, t. árpa, 58—63, ő. árpa 60—65, t. zab 38—40 kg. A korai és kései burgonyák . terméshozama sajnos nem kielégítő, mindazonáltal terméseredmény ebbői is "különböző. { f A dohány termése múlt hó első felében megkezdődött, eddigelé igen szép eredmény mutatkozik, dacára a szenvedett szárazságnak és aszálynak nem várt eredményt ígér. A levelek jót' kifejlődtek, épek, csak elvétve észlelhető mozaik betegség rajtuk. Gyümölcstélékből szép eredmény van, főleg hol ápolásban részesült a gyümölcsfa ~ ott rovarmentes gyümölcsöt szolgáltat. Szőlő általában jó termést igér, sajnos igen alacsony egységáron értékesíthető. A rétek az esőzésre teirissüí- i tek, a mélyebb fekvésű helyeken sarjút is adott, mindazonáltal' a takar-> mányszalmák felhasználására is. szükség lesz, mert csak igy'biztositható takarékos beosztással az; állománynak szálas takarmánnyal, leendő ellátása a kései tavasz^ iónapokig. Jelentésemben fentebb emiitett. vetőmagszükséglet ellátására a vármegyei m -kir. gazdasági felügyelőség felterjesztéssel élt a m. kir. földmívelésügyi miniszte- ; numnái vetőmagnak való buza és rozs kiutalása céljából"és pediglen, szükségfet mutatkozik: Rakamaz, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszalök

t Tiszadob, Prügy, Taktakenéz, Ti-, szaladány, Tíszatardos, Tiszabüd, Tiszaeszlár, Tiszadada, Biidszentmihály, Báj, Csobaj községekben, lakó törpe, és kisbirtokosok részére 4968 q buza és 421 q rozs., A vetőmagszükséglet ellátására egyelőre 24.000 t- összeg < utaltatott ki a m. kir. gazdasági felügyelőség! rímére és amely összegnek kereté, ben a beszerzés folyamatban van a főispán ur őméltósága elnöklete alatt működő bizottság áltafmeg-. állapított mennyiségre. A vármegye területén a mezei munkálatok végzése az elmúlt hó folyamán is zavartalanul * folyt; nagy a munkáskinálat, ellenben a munkaalkalom elenyésző csekély. áz elmúlt hónapban Szabolcs ból Ausztriába és Olaszorsságba importáltunk élőálla tokát Fekete Jenő törvényhatósági m. kir. főállatorvos a következőket jelentette a vármegye állategészségügyi állapotáról : Lépfenével fertőzve volt 22 község. — Megbetegedett 3 ló, 30 szarvasmarha és 2 juh, ebből gyógyult 3 szarvasmarha, a többi elhullott. , Veszettséggel fertőzve volt 23 község. Megbetegedett egy szarvasmarha, egy sertés és 11 eb, ebbői elhullott egy szarvasmarha és egy sertés, a 11 eb és 477 kóbor eb kiirtatott. Ragadós száj- és körömfájással fertőzve volt 2 község. Megbetegedett 143 szarvasmarha és 5 sertés, ebből gyógyult 141 szarvasmarha és 4 sertés, elhullott 2 szarvasmarha és egy sertés. Rühkórral fertőzve volt 4 község. A betegek kezelés alatt vannak. Sertésorbánccal fertőzve "volt 16 község. Megbetegedett 187 darab sertés, ebből gyógyult 159 darab és elhullott 128 darab. Sertéspestissel fertőzve volt 54 község. Megbetegedett 981 darab sertés, ebből gyógyult 648 darab és elhullott 333 darab. Külföldre elszállíttatott és pedig "Ausztriába 9 szarvasmarha és 292 darab sertés, Olaszországba 28 szarvasmarha és Svájcba 2 darab ló. állatok ivartalaaitása Irta: Bartha Ernő orosházi felsőmezőgazdasági isk. tanár. A háziáI atok ivarta'anitása alatt a himek herélését, valamint a nős-< tények miskárolását értik. Mmd; műtét már régi idők óta alkalmazást nyer ugy az állattartással, mint az állattenyésztéssel' kapcsolatban. Az ivartaíanitás eredeti céija kezdetben az volt

N hogy a tenyésztésre bánni oknál fogva alkalmatlan állatok nem kívánatos szaporodását egyszerismindenkorra és biztosan megakadályozza. Csak jóval később jött rá az emberiség, ,liogy ez az egjébkém veszélyes, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen műtét olyan értékes gazdasági előnyöket von imaga után, amikért kétségtelenül érdemes azt végrehajtani és a vefe járó kockázatot viselni. Ezek az előnyök főként abb,an nyilvánulnak, hogy az ivarta'anitott állatok szelídebbek, könnyebben kezelhetők, munkára iobban felhasználhatók, hizékonyságuk nagyob, húsuk és zsírjuk nemcsak több, hanem finomabb, ezért értékesebb is. Mindezen előnyöknek tudható be, hogy az ivarta anitás kiterjedtebb alkalmazásának célja a későbbj időkben, valamint ezidő szerint is az erőtermelő, továbbá a hizóállatok legértékesebb tulajdonságainak a felfokozása lett. Az ivartaíanitás hatása az állati szervezetre több irányú és nagyon különböző. Ez a hatás legnagyobb részben attól függ, hogy milyen fejlettségű és korú a műtét alá kerü ő állat. Miután a műtét átalaki tó képessége, valamint az ennek -nyomán kifejlődő több külső és belső állati tulajdonság előnyöis változása minden egyes esetben nem ugyanaz és nem egyforma, sőt sokszor éppen ellenkezője lehet annak, mint amit vártunk, mindig 'elsőrendű fontossággal bir annak megállapítása, hogy mely esetekben, milyen idős korban 'evő állatok ' ivartalanitása lesz helyénvaló. Az ivartaíanitás leghelyesebb időpontjának kérdését minden "szempontot figyelembe véve az a körülmény határozza meg, hogy erőtermelésre avagy hizlalásra kivánjuk-e felhasználni majd az ivartalanitandó állatot. Ebben a tekintetben irányadó szabályul fogadhatjuk et 'a következő és a gyakorlat által sokszorosan kipróbál igazolt eljárási módokat. A hizlalásra sz'ánt állatokat a lehetőség szerbit minél korábban ajánlatos ivartalanitani. És pedig bármilyen 'fajú himeket legjobb mindiárt szoptos korban, míg a nőstényeket, nevezetesen süldőkocákat ha azok jól lettek felnevelve, tehát eléggé fejlettek, a 3 hónapos kortól kezdődően. Ugyanis a legfiatalabb korban ivarta'anitott állatokból nagy testű, tunya és lusta vérjnérsékletü, hízásra különösen hajlamos, sok és jó hust, illetve zsirí termelő egyedek fejlődnek. Más az eset, ha erőtermelé'sne szántuk az ivarta'anitandó állatokat. Ilyenkor lehetőleg minél későbbien vagyis idősebb korban történjék a műtét. Igy bikarbprjunái 1. sőt méneknél 2—3 éves kor körül. Igaz, hogy minél idősebb korban tör.énik az ivartaíanitás, annál' nagyobb kockázattal jár az, ezt azonban ellensúlyozza az a körülmény, hogy ebben az esetben csontosabb, izmosabb, tehát erősebb és munkabíróbb, továbbá élénkebb, és tetszetősebb mozgású igás állatokat nyerünk, ami kü'önösen lovaknál azok keresettségét és azok értékét nagyban fokozza. Az ivartaíanitás legkedvezőbb időszaka az ősz és a tavasz, amikor sara hideg, sem légy, sem per nincs, de kellő elővigyázat esetén az év bármely időszakában, tehát télen ép ugy, mint nyáron, keresztül vihető. Télen a nedves hideg, nyáron a por és a légy következtében a seb, ha elhanyagolják, nehezebben gyógyul azért veszélyesebb lehet. Műtét előtt és után az állatok a rendestől eltérő kezelést és gondozást igényelnek. Ez főként abban áll, hogy műtét előtt és után 12 órán át enni nem kapnak, a műtét után 12 órával pedig a rendes adagnak csupán a felét kitevő, könnyen emészthető híg mos'ékot, emellett sár- és pormentes helyen folytonos lassti lépésben történő mozgásban részesitendők. A gyógyulás előrehaladásával azután a takarmány fokozatosan növekszik, viszont a napi jártatájs csökken, majd végül be is szüntethető. Szabolcsvármegye közig, bizottságától. 789—1931. Kb. Hirdetmény. A m. kir, kereskedelemügyi miniszter ur 159.164—1929. K. M. 1. számú rendeletével a Füzesbokorban újonnan létesítendő út céljaira a Nagy Mihályné szül. Balla Julianna tulajdonát képező s a nyiregyházi 2597. sz. tkvi betétben 12179 1., 12180—1., 12189-2., 12180-2, 12181 — 1., 12179—3„ 12180-3., 12181-2., 12182., 12183., 12184-1., .12184—2., 12185—1., 12185—2. hrsz. alatt felvett ingatlanra a kisajátítási eljárást elrendelvén, az 1881 évi XLI. t. c 33. § a, illetve az 1929. évi XXX. t. c. 58 § ának végrehajtása tárgyában kiadott 7890—1930 M, E. számú rendelet 5. §-a alapján megalakított kisajátítási küldöttség helyszíni tárgyalásának határidejét 1931. évi szeptember hó 14. napjának d. e. 10 órájára kitűzzük E bizottságba vezetőként Szabolcsvármegye alispánjának képviseletében dr. Fráter Szabolcs vm. tb. főjegyző, tagokul dr. Sarvay Elek vm. t. főügyész és Marossy Imre m. kir. államépitészeti hivatali főnök nyiregyházi lakosokat küldjük ki. Erről az összes érdekelteket azzal értesítjük, hogy a kisajátítási tervrajz és összeírás Nyíregyháza városházánál e Hirdetmény kézhezvételétől kezdve a helyszini tárgyalás idejéig közszemlére kifüggesztetvén, megtekinthető Esetleges észrevételeiket ez idő alatt Nyíregyháza város polgármesterénél írásban, a tárgyalás ideje alatt pedig a kisajátítási küldöttség vezetőjénél élőszóval is előterjeszthetik. A kisajátítási küldöttség a kisajátítási terv megállapítása felett az érdekeltek meg nem jelenése esetén is érdemileg határoz. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közig, bizottsága kisajátítási albizottságának 1931. évi augusztus hó 13. napján tertott ülésében. 5403-3 Erdőhegyi, főispán