Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-13 / 206. szám

1931. szeptember /3. „NVÍKYIDÉK. GAZDAMELLÉKLET ^HIHIHI Illlllllllllllllllllllllllllll lilllliillllllllllllilllillllllllllllllllllli II II1I1IIII 4lffllUlttlIS#£lUIIUIMIiifIIIIIHIHIIIIIHffIlllIílfllItIIIEIlll!lIIIIfIIIiIII^{f lllllillllf IEIIIII Homokjavitó vetésforgók! Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktaDár adott kat. holdankint a rozs 12.4^ iriétermázsa szem és 27.68 métere mázsa szálmát érmést, a burgonyái pedig 19.54 Imétermázsát. 1 A mostani cikkem tárgyát képező magcsiUagfürtös vetésforgó terméq eredményei kat. holdankint az a láb' biak:: A csillagfürt hozama 4.68 métermázsa szem és 8.40 métermázsa szalmatermés; a rozs pedig adott 10.66 métermázsa szem és 16.20 métermázsa szalmatermést • A burgonya hozaíma 13.52 méter1 Imázsa. A magcsiUagfürtös vetésforgó tehát kevesebbet adott a rozsnál 1.82 métermázsával és a burgonyánál 6.02 miétermázsávaí, de viszont itt áli egy többlethozam), a csillagfürt 4.86 métermázsa szem é's 8.40 métermázsa szafma-j hoza|mávaf. Tárgyilagos megítélés szempontjából ki keli emernem ama tényt, hogy a burgonya m'ég nem érte ei a csillagfürttel átjavított, táblát, ezt csak 1932. évben fogja (elérni 'a vetésforgó teilmiészetes sorrendje alapján. Azonban a közölti burgonyatermések igazolják ama tényt, hogy a kiséríeti gazdaság egy nagyon sivár, gyenge és süfevényes természetű futóhomokön áL» Iitotta be a homokjavitó vetésíorgókat, mely homok minden kétséget kizáróan javításra szoruf. A jelen soraimban leírt magcsilíagfürtös vetésforgót egy imásik 1 vetésforgó alakjában ugy állítót-, taimi össze, hogy vele megoldható a csillagfürt tmlagtermesztése és a zöldtrágyázás is. Ez a módosított vetésforgórendszerünk az alábbi beosztást kapta a kísérleti gazdaságban. 1. csillagfürt magnak trágyázás nélkül; 1 2. rozsmagnak féladag műtrágyával, vagyis kat. holdankint adandó 100 kgr. szuperfoszfát és 40 kgr. káhsó. A rozs learatása után az időjárás lehetősége szerint juliusban, vagy augusztusban vetendő a tarlószántásba csillagfürt/ amely Zöldtrágyának alászántandó november hóban burgonya alá. ^ 3. burgonya féladag imiütrágyávai, vagy kat. holdankint kiszórandó a burgonya alá február vagy március hóban 100 kgr. szuperfoszfát és 40 kgr. kálísó. Ez a vetésforgó rendszereim' nagyon megkönnyíti 'a gyakorlatj gazdák hömokjavítását, mivel lehetővé teszi a csillagfürt magtérnyelését, s igy a gazdaság maga) termeli ki a tarló zöldtrágyázáshoz szükséges csillagfürt magot. Mi^ vei pedig burgonya alá akkor isi kapunk jó zöldtrágyát, ha a csil>« Tagfürtöt augusztus végén is vetjük, ez okból a zöldtrágyázás biz1 t

0s alapon nyugszik, imert ha juüus' hóban, vagy augusztus erején szárazság van, augusztus végén ímég Imindig vethetünk. A kisérleti gazdaság 1929—30 és 1931. évi csillagfürt tarlóvétép sei igazolják, hogy'az augusztus hó végi csillagfürt vetések igen jói'sikerülnek. Ez okból nem kell aggodalmaskodni, ha juüusban nerrt Vethetjük el a csillagfürtöt a száraz! idő jmiatt. A »Nyirvidék« folyó évi szép, tember 6-iki számában leírtam 2 vetésforgót, melyek közüi az egyik -volt a parlagi, a .inádk pedig a csillagfürt zö'dtrágyás vetésforgó. A szabolcsi gazdák között nem egyszer élénk vita tárgyát képezi amia kérdés, hogy szükségesi-e a csillagfürtöt zöldtrágyának alájszántam, vagy sem? Sokan vannak abban a meggyőződésben, hogy a csillagfürt annyira gazdagítja a talajt nitrogéngyüjtő gyökérzetétvei, hogy elegendőnek vélik azt a' termelési eljárást, ha a csillagfürt magnak ma ad, s igy lombozatánál^ alászántását mellőzhetőnek vélikl Ezt á vitás kérdést hivatva van eldönteni a nyíregyházi hoímükjavir tó kisérleti gazdaság, amely a fent jelzett vita eldöntése céljából a^ alábbi vetésforgót vezette be. 1. csillagfül t magnak fé adagmü trágyával és peJij adandó kat. holdankint 100 kgr. 'szuperfoszfát és 40 kgr. káhsó; 2. rozs magnak féíadag mütrá-; gyávái, vagyis kiadandó kat. hol<lankint 100 kgr. szuperfoszfát és 40 kgr. kálisó; < 3. burgonya trágyázás nélkül. •: A / leirt vetésforgó tehát 3 táblái ból (áh"és tökéletesen ugyanaz a beosztása és növényi sorrendje^ Jnint a csillagfür t zöldtrágyázás ve-i tésforgónak, melyet a mult vasár1 napi lapszámban leírtam. A kü-: lönbség csupán abban áíf, hogy a mlostani (Sorokban leirt vetésforgó1, -fcan a csillagfürt magnak marad

1 ellenben a zöldtrágyás vetésforgó-} nál a csillagfürt elvirágzása utálj alászántatik zö'dtrágyának. A futó-f homok talajnedvesség lekötő éa tápszerkötő képessége nagyőri igyenge, s ezen alapszik teitmékeW fensége. A korhadékanyagok, vi-», szont erős méftékben elősegítik az, esovi^ lekötését és magukhoz vonzzák a trágya és egyéb növényt/ tápanyagodat ás nem! engec'i't, ho^X azokat az eső kimossa a faza ho-i mokbói. Nyilvánvaló tehát, hogy a korhadékanyagok szaporodásával Javul a terméketlen futóhomok. E4 <>kból a csi'lagfürt alászántása nagyj jelentőségű, mivel ezzef sok korhadékanyagot juttatunk a faza ho-, •moknak. Mindezt elismerik a zöld-' 'trágyanövény alászántásának e'fen-> zői 'is, s e tekintetben a Szakemi-' berek között egyáltalán nincseri, véleménykülönbség. Azonban. aj szakavatott gazdák egyrésze azzal) érvei, hogy a csillagfürt a gyökén-t zetéver'is juttat Sok korhadéfcanyagot a homoknak, s így elég, ha a| csillagfürt magtermelését vezetjük be, s mellőzzük lombozatának alái szántását. Egy bizonyos, hogy a -csillagfürt alászántásávaf gyorsabb ban és erősebb mértékben javul ^ homok, mig magtermeléséveí fas-» sabban. , ! A mai "időben természetesen % jövedelmezőség a döntő, s ezért keli a kisérleti gazdaságnak ezt ^ kérdést szabatos kísérleteivel el-) döntenie. ; j A könnyed összehasonlítás kedvéért felemlítem röviden a mufi -cikkem

1 számadatait, melyek sze-j rint a parlagi, tehát trágyázatlaij -vetésforgóban adott kat. holdan-, kint a rozs 5.26 miétermázsa Szert7 és 20.08 métermázsa szaímater-, toést, a burgonya hozama pedíj 5.84 métermázsa. A csillagfürt) zöldtrágyás vetésforgóban pedig Tervszerű mezőgazdasági termelést! Irta: Klár Dezső oki. gazda — Llsztkereskedök részére Iisztraktárkönyv kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9 .és az Ujságboltban. »Beatus ilie qui procui negotiís.« (Boldog az, aki távol "

a közügyektől.)... írja a klasszikus kor kiváló; emberismérő költője, Horatius, — ecsetelvén a falusi "élet szépségeit! a gazdái pálya független voltát. De vajion az 1931. év szeptember havában, a tönkrement, ezer gonddal s bajjal vergődő gazda sorsára' is ilienek-e a horatiusi sorok; vájjon tényleg olyan boldog-e á told ünunkása, hogy nem cserélne egyikimásika a 15 százalékkal leszállított, de biztos fizetésű álfáim! tisztviselővel? Van-e még annyr bű-bájos szépség, van-e miég any* nyi "poézis a mai fafusí életbeii, hogy ímeg tudná ihretni a jelenkor bármefyík költőjének lelkét, ugy,' mint régen? Jelenleg az a helyzet, hogy a falusi élét varázsa, a természet örök őszi szépsége nem veszített jelentőségéből, de az önző egyéni rövidlátó politika, az elhibázott kontár emberi intézkedés, a mindenható tőke urai, a kapitalisták emberi érzést nem ismerő kizsákmányoló törekvései keserűvé, kibírhatatlanná teszik a gazda életét, s teljesen kiölik szivéből a még halványan pislákoló éltető elemét, a reményt. Hosszú éjszakákon verejtékező, gazdakoponyak szövik fonják, talán légvárra épített terveiket. Meddig birják miég vonszolni az igát, meddig képesek még a felszínen vergődni, s mikor jön a beígért, várva-várt enyhülést hozó jótékony áramlat, kormány intézkedés? Eljön, bizonnyal" itt fesz, de ha kishitű vagy, bírálgatsz, — csak késlelteted a javulást s ásod vj^yod saját sírodat. Az élet olyan, ajnilyennek felfogod. Egyszer kerék, egyszer talp! A hét sovány esztendőt elviselni nemi biró ember sok van, de az erőshitü, valóban' szakszerű munkás kevés. A föld szerelmese, a gazda élete amúgy is örökös rettegés; ez a nagy örökös szerelem:, a földhöz való törhetetlen ragaszkodás, a függetlenség ténye, s fegalább a mindennapi kenyérkereset lehetősége bizonyára, átvezérli a csüggedő bérlőt és birtokost. Az érdekek közös nevezőre hozása foganatosíttassák s a racionális, tervszerű termelés hajtassák végre. > ( A tervszerű mezőgazdasági termelés jelenti: a racionális alapokon nyugvó, a kor áltaf követelt termények termelésével "foglalkozó; minőségi termelést. A termelés az észszerű, de nem tufzott takarékosság s az önellátást keresztüí'vevő egyéni háztartáson afapSzikj A tervszerű -termelés elengedhetetlen követelménye a kellő értékesítés lehetősége; értékesítés nélkül minden meddő munka. A tervszerűi termelés aíapkellékei: a szakszerűség, a fogyasztóképesség emelése s a tőke. A tőke hiánya ofcsó, s a mezőgazdaság mai helyzetében is kibírható 6—8 százalékos kölcsönnel pótolható. Ez általános elméleti igazságok & gyakorlatban feltétlen keresztül vihetők, ha erős akarattal, alkalmazkodunk a nehéz helyzet által parancsolt körülményekhez. T)szi idő lévén, már az őszi munkálatainknál cselekedjünk tervszerűen. A vetésforgó beállításánál ' iparkodjunk a kapásnövényeket fokozatosan kiterjeszteni, s a kalá-' szosok területét csökkenteni, jól válogassuk meg az előveteményt (búzát pillangós után, f. Kerpfy Kálmán dr. fegujabb könyvét), kíséreljük meg a zab őszi vetését egyelőre kis területen, s az őszi mélyszántást ne hanyagoljuk ef. • Készítsük el imár a takarmányozási előirányzatot s a keményítő s fehérje értéket iparkodjunk ofcsón' vásárolni. A trágya kihordása tervszerűen történjék- 3 a sok állat áttefeltetése jól ímegfontofandó. A tengeri "szártépése végrehajtandó s a zsombofyázás szakszerűen hajtassák végre. A péhzelőirányzat feltétfen betartandó. A kertekben s Szőlőkben mindennemű munkálat szakszerűen hajtassák végre s a trielléktermékek s must értékesítése torszíroztassék. A gépi erőről az olcsóbb fogatos érőre térjünk viszeza. s a lehetőség szerint szaporítsuk a számos áflatok számát, mert' az állattartás még hoz valamit. Bérletek kivétele előtt kalkuíáfjifiik pesszimisztikusan, rs ne reméljünk 4—5 százaléknál'nagyobb kamatozást. Tervszerű termelés,' tervszerű cselekvés mindenben — mindenütt. Az értékesítés szövetkezeti alapon lesz csak jól megoldható, ha ne>m csak' áruközvetitéssef foglalkozik, hanem a termelést ís felveszi programmjába 3 megmenti a falut s kenyérkereseti' lehetőséget nyújt. A fiatal okleveles gazdák légiója áll készen s várja, hogy közreműködhessen s a szövetkezeti életet kimélyíthesse.A nagy gazdaságok tervszerű, racionális termelés nélküf elpusztulnak, jövel a tervszerű termelés ki(sés középbirtokokban I Jövel, zöld olajágat hozó első galamb, tervszerű termelés, szegőd jünk mindannyian zászlód alá s< a termékeny munka fofytatja new mes hivatását a köz javára. 1 Kíméletet és védelmet a gazdaadósoknak Ritka kivétel áz a tiszántúli gazífa, akit nem nyomnak adósságai-' nak ma elviselhetetlen terhei. Mezőgazdasági' hiteit nem kapott, —, kénytelen volt tehát olyan "hitelt! igénybe venni, amelynek terhei sok szorosan meghaladták gazdaságá-: nak jövedelmét. Ma már odáig ju-i tottak, hogy a gazdák nagy részének sorsa a hitelezők kezében van. A hitelezőkön múlik, hogy, lesz-e élet. lesz-e termelés a Ti' Szátnul rónáin, vagy összeomlik az) agrártársadalom, és mezőgazdasági Értesülésünk szerint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közeli igazgatóváfasztmányi ülésébői is-,' tmiételten az illetékesek elé fogja tárni a gazdahitelek terén uralkodó Imái tarthatatlan helyzetet é9 azonnali intézkedéséket fog sürget-* in a gazdaadósok védelmére. EI-< engedhetetlennek tartja a Kamara az akciós gazdahitelek törlesztési nélkül meghosszabbításának ésannakf lehetővé tételét, hogy a gazda-* kézen lévő tartozások a mezőgaz-< dasági üzemek mai jövedelmezőtlenségévei arányban álló és a gazdák áltai elviselhetőbb kamatok tmel'ett legyenek a hitelezők áltai általában meghosszabbitandók. A vidéki hitelintézetek imaguk íg látják és érzik a gazdatársadalom rfendkivüf súlyos helyzetét s a ma-, gukTrészéről is igyekeznek a gazdaadósok kíméletére, mint azt a Tébq Tiszántúli Körzetének közeli na-