Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-27 / 192. szám

1931. augusztus 27. MmvéK. Szemelvények Nyíregyháza életéből u Egy angol közgazdász miniszter mondása volt: »arneddig a vasutak érnek, addig terjed a civilizáció^ Nyíregyháza akkor kapta az elsS dicséretet, amikor megértve az idők je'ét, elsőként sietett a »vas­utakx »civiíízáció«-ja karjaiba. A vasutban együtt halad a gazdasági és szellemi jólét. Kulturát jelent. Egyben az országok testében kép­vise.i, helyettesit! a közlekedés vér­keringését. Vasutviiág előtt egyes sötétebb, kulturálatlanabb ország­részeken éhen haltak az emberek, Ma a vasút elszállítja a kenyeret a legvásottabb helyekre és derűt lop a nyomorba taszítottak lelkébe;' Amikor még Bécsbői dirigálták a tartományként kezelt országot; nyomait találjuk a gondoskodás­níifc. Az éhínség ismétlésének meg­akadályozására a központibb fek­vésű helyekre »kőbőí« épített mag­tárakat telepitettek. Megtöltötték élet magvakkal, hogy onnan lássák ei éle emmei'a szűkölködőket. Nyo­mait találjuk annak, hogy élelemért (tengeri, "buza, rozs ,só) közmunká­kat,' kőutakat, hidakat építettek.. A pénz ritka jószág volt. Józan­ságra oktató munkaalkalom volt. A hét végén nem fehetett a heti, keresményt elinni. Az éfetnek va­lahogyan szebb oldala volt ez. Nyíregyháza földmives község lakossága érdemel elsősorban di­cséretet, amiért termő talajjá vál­toztatta a mocsaras, lápos vidéket. Alig lépett a harmadik decen­niumba. már ieste a gazdasági, for-i gaimi technika gőzkocsiját és ^ íegelső 'bécsi megkeresésre a köz­gyepen a vasút, őrház, indóház, vasúti raktárak részére ezer holcí' földterületet ajánlott fel ingyen.. Nyíregyháza mezőváros ezzel a megajánlásával mega'apozta a jobb jövő számára a maga életét. Ma Nyíregyháza biztos zálogát bírja mindannak, ami szépséget, vagyo­nosodást, erőt, tekintélyt képvisel kifeie. i Nyíregyháza megyei város há­lásan emlékezhetik az elődökre; akik a holnapért, a máért javakat helyeztek ef. Tény, hogy lelki emel­kedettség nélkül földi javak birtok­lásához nem érkezik ei soha — sem 1 egyén, sem tanya, sem város, sem falu. Lelki emelkedettség nélkül nem jut boldoguláshoz az egyén^ Az ország pedig egyének tömegé­bői áll. íme az egyedek "boldogu­lásából tevődik össze a haza bol­dogulása is. 5 | Tregjár Pát polgármester üd\ö­zölte volt 1858. szeptember 5-én, a nyíregyházi állomásra beérkezett legelső vasúti vonatot. Gróf And­rássy György, a vasutat építtető bécsi"ur is megérkezett azért, hogy köszönetet mondjon a derék vá­ros nemes áldozatkészségéért, inert — miként kijelentette, — addig, mig Nyíregyházának igen szép ajánlata fel nem érkezik Lajtán­tulra, nem bírták Volna a részvé­nyeknek egyharmadát se elhelyez­ni. Nyíregyháza példaadása tulfe­dezetnek lett a létrehozója. Ez vo't a Tiszavidéki vasútvonal építésének kedvező nyitánya. A 48—49-íki önvédelmi harcban a Tokaj fe ői érkezett muszka se­reg Nyíregyházát megdézsmálta.. Kétszáz kenyeret, husz szekér za­bot követeltek, feltörték a megyei raktárt s elemeit ék onnan az élel­miszereket engedelem nélküu Ezen felüi az elöljáróság harminc font szalonnát és ötven itce pálinkát adott ki nekik. Ugy látszik köve-, 'f.lési kedvökben voltak. A zsaro' lás napjától 31-ik napon a városháf­za udvarán látták sokan Görgey a világosi gyászos fegyverletétel fő­szereplőjét, mint osztrák fogoly ment keresztül a városon. A megyei székhely kérdésében 1867. november 7-én Nyíregyházá­nak kedvezett a közvélemény 23 szavazattöbbséggel. 1869. március 5-én tulajdonba vásárolja a Csáí­szárözá lást. 1871. május 22-én hon­védzászló szentelési ünnepélyével'a hazaszeretet törhetetlen, megingat­hatat an harcosfelévé avatta fel ön­magát a város egyetemes közön­sége. A zászlóanyai tisztet gróf Lónyay Menyhértné töltötte be. Az ország finánciá is helyzete az osztrákok eladósodása és tehervál­lalás miatt nem állott nyugodt ponton. Innen származott az eflen­zékiesség és az 1872-iki képviselő', választáson gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök mint képviselője'ölt megbukott Vidüczkayval szemben.' (Vidliczkay József öt cikluson kép­viselte a várost az országgyűlés házában. Előtte képviselők voltak Hatzel Antaí, Benczúr Miklós, Bánó József). Ennek az esztendő­nek volt egy másik szenzációja is. Az ág. #ev. egyházkerület a tanítókép zőt érdeklődés hiánya miatt be­szüntette. , , A gazdasági 'önképzésre a városi (íanács már a műit század harmin­cas évéiben ösztönzést adott. Kép­zést nyitott a dohány, mint jöve­delmezőbb terméság tenyésztésére: Szemináriumot tartott fenn a gaz­dafcözönság oktatására. Gondos­kodtak az elöljárók arról, "hogy a szorgalmas lakos a város pénztá-. rábót olcsó pénzhez jusson. Ekkor létesítették a városi takarékmag­tárt is kincstári adott példa után, melyet a muszkák kiraboltak. , Hatzei Antal polgármestersége aiatt dolgozták ki egy létesítendő reáltanoda tervét. A vezérelv: val­lásegyenlőség. A helytartótanács gátat emelt létesítése elé, azt kí­vánta: a túlnyomó felekezet (te­hát ág .ev.) állítson felekezeti gimnáziumot s a többi felekezet nevelésügyét is mozdítsa elő. A he ytartótanács emez intézkedésére 1857. oki. 30-án százezer frt. ne­velési tőkévei vetették meg airág. ev .gimnázium alapját. , A gazdasági javak e'őmozditása, bizto 'iiá ca, fejlesztése molett a saj­tó terén is élet fakadt. Börkei Imre 1868-ban »Nyír«, 1669-ben »Tisza­vidék< címen szerkeszt hírlapot­Kiadó Csáthy Károly debreceni könyvkiadó volt. Szép példányai nőttek a sajtói terméknek a nyíri földben. j Bökfnyi Dániel., SSJSSBÜ Elrendelik az aranypesgo életbeléptetéséi a magfar vasutakon és a bíróságnál Az aranypengő életbeléptetésé­sévei kapcsolatban az igazságügy­minisztériumban tanácskozások vol­tak, amelyeknek eredményeképpen elkészül ta rendelet, mely sze­rint ezentúl a bíróság arany- < pengőben nvona íteletet. • A rendelet a napokban jelenik meg. • 1 A különböző vasutvállalatok most intézkednek az aranypengő­ben való átszámit'ás bevezetéséről A hazai vasutak ebben a tekintet-* ben egyöntetű eljárást kívánnak követni. "E célbóf" az államvasutak igazgatósága értekezletet hív össze, amelyen megállapítják, milyen, egységes módszer szerint történ-i jék a tarifának aranypengőre való átértékelése. Az államvasutak igazgatóságánál" az aranypengőszá­mitás bevezetéséről ezt az ínformá­ciót kaptuk: — Eddig még nem történt intéz­kedés, de közhírré lógjuk t»nni, hogy a díjszabásban toglalt minden- ' nemű eijtételt aranypengönek keii'tekTntem éppúgy mint az , egyéb közszolgáltatást. A kormány rendelete szerint minden köztartozást aranypen­1 gőben ke 1 behajtani. Ez vonatko­zik á vasútra ís, amelynek tudva­levően szintén aranypengőben kell fizetnie alkalmazottait. Az arany­pengő bevezetésének a papirpen­gő azonos árfolyama miatt egye­lőre nincs gyakorlati je'entősége és reméljük, nem ís fesz, hanem in­( téz'kedésünk csak elméleti ma-i. rad. v á Tiszába vetette magát és meghalt egy tragilossorsn olmos! gazdáikodé 1926-ban felesége és leánya tűzvész áldozata lett. á hajdan vagyonos földbérlő teljesen tönkrement Még május végén történt, hogy Tiszalök közelében a Tisza egy idősebb férfi holttestét ve­tette partra. A holttestet hosszú ideig nem tudták felismerni, mig végre hetek multán a nyomozó csendőrségnek sikerült fényt de­ríteni a titokzatos ügyre. Megállapították, hogy a holt­test Klein Bernát Ólmos köz­ségből való gazdálkodóval azonos, aki már hetekkel előbb eltűnt lakhelyéről és többé nem adott magáról életjelt. A holttest ag noszkálása után a csendőrség Szerda, csütörtök 5, 7 és 9 órakor Csak 16 éven felülieknek 1 Ián 1 1 -•-'• :•••- v'?. "r 1 Eredet! oro»z énekes, zenés hangosfilm. Főszereplők: Evelin Holt és Igo Syni. Eísőrangu kisérőraüsor. most már abban az irányban folytatta a nyomozást, hogy Klein különös halálát mi idézte elő. A halott gazdálkodó rokonsága csakhamar erre is megadta a fele­letet. Klein öngyilkossági szán­dékból vetette magát a fo­lyóba és sötét elhatározásáról levélben értesítette Amerikában lakó leá­nyait. A szerencsétlen gazdálkodó nem bírta el a sors tragikus csa­pásait, amellyel az utóbbi évek­ben sújtotta. 1926 ban borzalmas körűimé nyek között vesztette el felesé­gét és leányát. Egy éjjel kigyulladt a háza és a két nő a lűz áldozata lett. Ez a katasztrófa megrendítette idegrendszerét és elvesztette munkakedvét s talán ez idézte elő, hogy később tönkrement és vagyonát is teljesen elvesztette A szerencsétlen ember a nyo­morúság helyett inkább a halált választotta és a Tiszába vetette magát, mert — mintahogy lá­nyainak irta — nem akarta ro­konai támogatását igénybe venni. A csendőrség a nyomozás be fejezése után a tragikus esetről jelentést tett a nyiregyházi kir. ügyészségnek. . A kormány a malmoknak szeptember 1-iől eltiltotta a pénzért való őrlést A buza vámja porlássai l*, « kfct­s/e/es^lrv á rozsé 17, a darálás 9 százalék A »15udapesti Közlöny« vasár­napi számában a nyiregyházi gaz­daközönséget és a malmokat is igen közelről érintő rendelet je­lent meg a vámőrlés szabályozá­sáról. Mint ismeretes, a kecskeméti és más vidéki malmok nehéz hely­zetükre hivatkozva — bevezették a pénzért való' őilést. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent rendelet ezt megtiltja s a malmok­nak szeptember elsejétől kezdve csak természetben, gabonában sza­bad szedni a vámörlés diját. Az erről most megjelent 4.410—• 1931. M. E. sz. rendelet egyéb­ként az alábbiakat tartalmazza: A. gabonavámőrléssel foglalkozó inalom a vámőWés diját csupán ter­mészetben (gabonában) szedheti. Pénzért vámörlést (darálást) vé­gezni tilos. Az őrlés vámja: Búzánál 12 százalék, porlás 2, összesen 14 százalék. Kétszeresnél 13 százalék, porlás 2, összesen 15 százalék. Rozsnál 15 Százalék, pörias 2, össze ien 17 száza'ék. Darálás 8 százalék, porlás 1, ös z­szesen 9 százalék. Ezenfelül "bármily más ellenér­téknek felszámítása, vagy szolgál­tatásnak kikötése tilos. (A keres­kedelmi őrlés szabad egyezkedés tárgya, akár terményben, akár pénzben.) A rendelet megszegői ki­hágást követnek e:. A rendelet szeptember i-én lép éfetbe. 1 — Poloskát, svábot, molyt kiir­tani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertá­rák és drogériákban kapható. 3203

Next

/
Thumbnails
Contents