Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-08-27 / 192. szám
1931. augusztus 27. MmvéK. Szemelvények Nyíregyháza életéből u Egy angol közgazdász miniszter mondása volt: »arneddig a vasutak érnek, addig terjed a civilizáció^ Nyíregyháza akkor kapta az elsS dicséretet, amikor megértve az idők je'ét, elsőként sietett a »vasutakx »civiíízáció«-ja karjaiba. A vasutban együtt halad a gazdasági és szellemi jólét. Kulturát jelent. Egyben az országok testében képvise.i, helyettesit! a közlekedés vérkeringését. Vasutviiág előtt egyes sötétebb, kulturálatlanabb országrészeken éhen haltak az emberek, Ma a vasút elszállítja a kenyeret a legvásottabb helyekre és derűt lop a nyomorba taszítottak lelkébe;' Amikor még Bécsbői dirigálták a tartományként kezelt országot; nyomait találjuk a gondoskodásníifc. Az éhínség ismétlésének megakadályozására a központibb fekvésű helyekre »kőbőí« épített magtárakat telepitettek. Megtöltötték élet magvakkal, hogy onnan lássák ei éle emmei'a szűkölködőket. Nyomait találjuk annak, hogy élelemért (tengeri, "buza, rozs ,só) közmunkákat,' kőutakat, hidakat építettek.. A pénz ritka jószág volt. Józanságra oktató munkaalkalom volt. A hét végén nem fehetett a heti, keresményt elinni. Az éfetnek valahogyan szebb oldala volt ez. Nyíregyháza földmives község lakossága érdemel elsősorban dicséretet, amiért termő talajjá változtatta a mocsaras, lápos vidéket. Alig lépett a harmadik decenniumba. már ieste a gazdasági, for-i gaimi technika gőzkocsiját és ^ íegelső 'bécsi megkeresésre a közgyepen a vasút, őrház, indóház, vasúti raktárak részére ezer holcí' földterületet ajánlott fel ingyen.. Nyíregyháza mezőváros ezzel a megajánlásával mega'apozta a jobb jövő számára a maga életét. Ma Nyíregyháza biztos zálogát bírja mindannak, ami szépséget, vagyonosodást, erőt, tekintélyt képvisel kifeie. i Nyíregyháza megyei város hálásan emlékezhetik az elődökre; akik a holnapért, a máért javakat helyeztek ef. Tény, hogy lelki emelkedettség nélkül földi javak birtoklásához nem érkezik ei soha — sem 1 egyén, sem tanya, sem város, sem falu. Lelki emelkedettség nélkül nem jut boldoguláshoz az egyén^ Az ország pedig egyének tömegébői áll. íme az egyedek "boldogulásából tevődik össze a haza boldogulása is. 5 | Tregjár Pát polgármester üd\özölte volt 1858. szeptember 5-én, a nyíregyházi állomásra beérkezett legelső vasúti vonatot. Gróf Andrássy György, a vasutat építtető bécsi"ur is megérkezett azért, hogy köszönetet mondjon a derék város nemes áldozatkészségéért, inert — miként kijelentette, — addig, mig Nyíregyházának igen szép ajánlata fel nem érkezik Lajtántulra, nem bírták Volna a részvényeknek egyharmadát se elhelyezni. Nyíregyháza példaadása tulfedezetnek lett a létrehozója. Ez vo't a Tiszavidéki vasútvonal építésének kedvező nyitánya. A 48—49-íki önvédelmi harcban a Tokaj fe ői érkezett muszka sereg Nyíregyházát megdézsmálta.. Kétszáz kenyeret, husz szekér zabot követeltek, feltörték a megyei raktárt s elemeit ék onnan az élelmiszereket engedelem nélküu Ezen felüi az elöljáróság harminc font szalonnát és ötven itce pálinkát adott ki nekik. Ugy látszik köve-, 'f.lési kedvökben voltak. A zsaro' lás napjától 31-ik napon a városháfza udvarán látták sokan Görgey a világosi gyászos fegyverletétel főszereplőjét, mint osztrák fogoly ment keresztül a városon. A megyei székhely kérdésében 1867. november 7-én Nyíregyházának kedvezett a közvélemény 23 szavazattöbbséggel. 1869. március 5-én tulajdonba vásárolja a Csáíszárözá lást. 1871. május 22-én honvédzászló szentelési ünnepélyével'a hazaszeretet törhetetlen, megingathatat an harcosfelévé avatta fel önmagát a város egyetemes közönsége. A zászlóanyai tisztet gróf Lónyay Menyhértné töltötte be. Az ország finánciá is helyzete az osztrákok eladósodása és tehervállalás miatt nem állott nyugodt ponton. Innen származott az eflenzékiesség és az 1872-iki képviselő', választáson gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök mint képviselője'ölt megbukott Vidüczkayval szemben.' (Vidliczkay József öt cikluson képviselte a várost az országgyűlés házában. Előtte képviselők voltak Hatzel Antaí, Benczúr Miklós, Bánó József). Ennek az esztendőnek volt egy másik szenzációja is. Az ág. #ev. egyházkerület a tanítókép zőt érdeklődés hiánya miatt beszüntette. , , A gazdasági 'önképzésre a városi (íanács már a műit század harmincas évéiben ösztönzést adott. Képzést nyitott a dohány, mint jövedelmezőbb terméság tenyésztésére: Szemináriumot tartott fenn a gazdafcözönság oktatására. Gondoskodtak az elöljárók arról, "hogy a szorgalmas lakos a város pénztá-. rábót olcsó pénzhez jusson. Ekkor létesítették a városi takarékmagtárt is kincstári adott példa után, melyet a muszkák kiraboltak. , Hatzei Antal polgármestersége aiatt dolgozták ki egy létesítendő reáltanoda tervét. A vezérelv: vallásegyenlőség. A helytartótanács gátat emelt létesítése elé, azt kívánta: a túlnyomó felekezet (tehát ág .ev.) állítson felekezeti gimnáziumot s a többi felekezet nevelésügyét is mozdítsa elő. A he ytartótanács emez intézkedésére 1857. oki. 30-án százezer frt. nevelési tőkévei vetették meg airág. ev .gimnázium alapját. , A gazdasági javak e'őmozditása, bizto 'iiá ca, fejlesztése molett a sajtó terén is élet fakadt. Börkei Imre 1868-ban »Nyír«, 1669-ben »Tiszavidék< címen szerkeszt hírlapotKiadó Csáthy Károly debreceni könyvkiadó volt. Szép példányai nőttek a sajtói terméknek a nyíri földben. j Bökfnyi Dániel., SSJSSBÜ Elrendelik az aranypesgo életbeléptetéséi a magfar vasutakon és a bíróságnál Az aranypengő életbeléptetésésévei kapcsolatban az igazságügyminisztériumban tanácskozások voltak, amelyeknek eredményeképpen elkészül ta rendelet, mely szerint ezentúl a bíróság arany- < pengőben nvona íteletet. • A rendelet a napokban jelenik meg. • 1 A különböző vasutvállalatok most intézkednek az aranypengőben való átszámit'ás bevezetéséről A hazai vasutak ebben a tekintet-* ben egyöntetű eljárást kívánnak követni. "E célbóf" az államvasutak igazgatósága értekezletet hív össze, amelyen megállapítják, milyen, egységes módszer szerint történ-i jék a tarifának aranypengőre való átértékelése. Az államvasutak igazgatóságánál" az aranypengőszámitás bevezetéséről ezt az ínformációt kaptuk: — Eddig még nem történt intézkedés, de közhírré lógjuk t»nni, hogy a díjszabásban toglalt minden- ' nemű eijtételt aranypengönek keii'tekTntem éppúgy mint az , egyéb közszolgáltatást. A kormány rendelete szerint minden köztartozást aranypen1 gőben ke 1 behajtani. Ez vonatkozik á vasútra ís, amelynek tudvalevően szintén aranypengőben kell fizetnie alkalmazottait. Az aranypengő bevezetésének a papirpengő azonos árfolyama miatt egyelőre nincs gyakorlati je'entősége és reméljük, nem ís fesz, hanem in( téz'kedésünk csak elméleti ma-i. rad. v á Tiszába vetette magát és meghalt egy tragilossorsn olmos! gazdáikodé 1926-ban felesége és leánya tűzvész áldozata lett. á hajdan vagyonos földbérlő teljesen tönkrement Még május végén történt, hogy Tiszalök közelében a Tisza egy idősebb férfi holttestét vetette partra. A holttestet hosszú ideig nem tudták felismerni, mig végre hetek multán a nyomozó csendőrségnek sikerült fényt deríteni a titokzatos ügyre. Megállapították, hogy a holttest Klein Bernát Ólmos községből való gazdálkodóval azonos, aki már hetekkel előbb eltűnt lakhelyéről és többé nem adott magáról életjelt. A holttest ag noszkálása után a csendőrség Szerda, csütörtök 5, 7 és 9 órakor Csak 16 éven felülieknek 1 Ián 1 1 -•-'• :•••- v'?. "r 1 Eredet! oro»z énekes, zenés hangosfilm. Főszereplők: Evelin Holt és Igo Syni. Eísőrangu kisérőraüsor. most már abban az irányban folytatta a nyomozást, hogy Klein különös halálát mi idézte elő. A halott gazdálkodó rokonsága csakhamar erre is megadta a feleletet. Klein öngyilkossági szándékból vetette magát a folyóba és sötét elhatározásáról levélben értesítette Amerikában lakó leányait. A szerencsétlen gazdálkodó nem bírta el a sors tragikus csapásait, amellyel az utóbbi években sújtotta. 1926 ban borzalmas körűimé nyek között vesztette el feleségét és leányát. Egy éjjel kigyulladt a háza és a két nő a lűz áldozata lett. Ez a katasztrófa megrendítette idegrendszerét és elvesztette munkakedvét s talán ez idézte elő, hogy később tönkrement és vagyonát is teljesen elvesztette A szerencsétlen ember a nyomorúság helyett inkább a halált választotta és a Tiszába vetette magát, mert — mintahogy lányainak irta — nem akarta rokonai támogatását igénybe venni. A csendőrség a nyomozás be fejezése után a tragikus esetről jelentést tett a nyiregyházi kir. ügyészségnek. . A kormány a malmoknak szeptember 1-iől eltiltotta a pénzért való őrlést A buza vámja porlássai l*, « kfcts/e/es^lrv á rozsé 17, a darálás 9 százalék A »15udapesti Közlöny« vasárnapi számában a nyiregyházi gazdaközönséget és a malmokat is igen közelről érintő rendelet jelent meg a vámőrlés szabályozásáról. Mint ismeretes, a kecskeméti és más vidéki malmok nehéz helyzetükre hivatkozva — bevezették a pénzért való' őilést. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent rendelet ezt megtiltja s a malmoknak szeptember elsejétől kezdve csak természetben, gabonában szabad szedni a vámörlés diját. Az erről most megjelent 4.410—• 1931. M. E. sz. rendelet egyébként az alábbiakat tartalmazza: A. gabonavámőrléssel foglalkozó inalom a vámőWés diját csupán természetben (gabonában) szedheti. Pénzért vámörlést (darálást) végezni tilos. Az őrlés vámja: Búzánál 12 százalék, porlás 2, összesen 14 százalék. Kétszeresnél 13 százalék, porlás 2, összesen 15 százalék. Rozsnál 15 Százalék, pörias 2, össze ien 17 száza'ék. Darálás 8 százalék, porlás 1, ös zszesen 9 százalék. Ezenfelül "bármily más ellenértéknek felszámítása, vagy szolgáltatásnak kikötése tilos. (A kereskedelmi őrlés szabad egyezkedés tárgya, akár terményben, akár pénzben.) A rendelet megszegői kihágást követnek e:. A rendelet szeptember i-én lép éfetbe. 1 — Poloskát, svábot, molyt kiirtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertárák és drogériákban kapható. 3203