Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-27 / 192. szám

4 JAíryidék. 1931. augusztus 27. Vélemény és ellenvélemény a Zeileisrendszerről A súlyos nemzeti és nemzetközi politikai, s gazdasági izgalmak sémi tudják a figyelmet elterelni arrót a szenzációról ,amely immár egy éve ugy a szaklapokban, mint a napisajtóban, dicshimnuszok, ávagy támadások formájában általános érdeklődés központjában áU. Seárr a dicsérő ,sem a támadó cpikkekben nem találjuk jneg azonban az igazi tárgyilagosságot, ami pedig legegyszerűbben döntést provokálhatna ebben a közérdekű kérdésben, ami azáltal jutott volna legmeggyőzőbben kifejezésre, ha a sok napvilágot látott cikkben mindenki számára érthető magyarázatokat találtunk volna. És pedig a magasztaló cikkekben arra, hogy: miért igen, — a támadó cikkekben viszont arra, hogy: miért nem:!? A közönséget, helyesebben a beteg embert végezetül mégis csak az érdekli a legjobban ,hogy gyógyitható-e, vagy legalább is javitható-e még az a betegség, 3* melyet általánosságban és esetenként is ugy saját magán szerzett tapasztalat mint közfelfogás szerint gyógyíthatatlannak nevez. És itt mégis inkább pártjára kell áinumk a dicsérő közleményeknek, amelyekben sok gyógyult betegről is ta'álunk beszámolást, mig ezzel ellentétben a támadó közlemények törvénycikkekre és GaTspachban állitólag femnálló szálloda krízisekre hivatkoznak kritikájuk alátámasztásában. Pedig milyen egyszerűen lett volna eldönthető ez a mégis csak nagyon fontos kérdés — hivata'os formában is, az elmúlt sok hónap alatt, csupán csak egy csekély rugékonysággal és emberszeretettei oly módon, hogy pl. klinikák és kórházak közösen észleltek volna a Zeüeis-rendelők orvosaival, az ország különböző városaiban, olyan betegeket, akikről végérvényesen megállapítható volt az eddigi kezelések eredménytelensége, de akiket viszont a Zeileisl-irodalombaia jártas és a Zeileis-kezeléssel tapasztalattal biró orvosok erre a gyógymódra még alkalmasnak találtak. 'Meddő viták és ellenségeskedések helyett igy aztán hamarosan (kiderült volna, hogy igenis van a kü'önböző betegségeknek sok olyan fajtája, ahol váratlan és meglepő jó gyógyhatások érhetők el. Persze ehhez a kis kísérletekhez (ne essék zokon ez a megjegyzés senkinek sjgm) le kellett volna szállni a hiúság és csaIhatatlanság várából, a tudományos dogmák és elméleti könyörtelenség világából a szenvedő emberek közé, szerrr előtt tartván legalább ideig-óráig iazt & gyönyörű és igazi emberszeretet re valló bibliai gondolatot, hogy az Isten jobban örül egy megtért bűnösnek, mint kilencvenkilenc igazinak, akik sohasem vétkeztek vala. Ami orvosi nyelvén anynyit jelent, hogy örömmel kell fogadnunk minden olyan ujabb gyógyitó eszközt, amelynek segítségével száz, egyébként már gyógyíthatatlannak minősített beteg közül csak egyetlen egyet is még meggyógyítani lehet. És ennél a tudományosan is, emberi'eg is szép kísérletnél arról is meggyőződést nyerhettek vo'na, hogy valóban nem is egy, hanem sokkal töhb azoknak a száma, akik száz közül gyógyulást és javulást nyernek el. A Zei'eis-név ma közszájon forog. Senki sem térhet napirendre e név fö ott és ez- a inév kényszeríti mindenkit, aki beteg emberek gyógyításával foglalkozik, ^ mérlegeiéire és gondolkodásra. És ha tekintetbe vessfcük, hogy a Zeileis-néjv egyik pldalról hevesen, szinte gyűlöletei itámadva, a másik oldalról viszont pz egekig magasztalva van, ugy meg kell torpannunk annál a ténynél, hogy minden reklám nélkül csupán egyik beteg részéről a másik betegnek való ajánlás utján, az évek folyamán ezrek és ezrek vándoroltak hozzá és pedig leginkább olyan súlyos betegek, akikkel prvosaiK többé-kevésbj>é érthetően megéreztették, hogy részükre gyógyulás vagy mentség nincs. — Mert mindejn elmélet megdőlhet, minden tudományos felfogás elavulttá válhat minden tudományos igazság csak viszonylagos és minden tudás tévedhet, csak egyetlen dolog bizonyos, s pedig az, hogy aki beteg volt, de ma egészséges, az meggyógyult. Az igazi orvos glőtt pedig nem szabad más érdeknek úrrá lenni, ha a beteg ember gyógyulásáról van szó, mint annak az egynek, hogy gyógyitható-e! Teljesen függetlenül attól, hogy Péter vagy Pát az, aki meg tudja gyógyítani és hogy chrni'

1 nek, vagy Zeieisinck hívják azt a valamit, amitől a beteg meggyógyul. Szükségesnek mutatkozik, mint hiO: ki ly a szakiroda om nem mindenrészére hozzáférhető és érthető, mi is tulaj donképen a Zei'eis-besugárzás és miben leli magyfaráZzatát annak hatékonysága. Azza-i a tudományos világ elvben már régóta tisztában van, hogy az elektromosság gyógycéiokra alkalmas éB gyógyhatásra képes. — Éppen a XIX. század gyors egymásutánban két fontos felfedezéssel 6zoígáIt: A Röntgen-sugarakkal- és a rádiummal, amelyek azonban eleinte szintén nem állíttattak a gyógyítás szolgálatába. A Zeileis féle magasfrekvenciáju elektromos áram. kezdetben szintén csak kevés méltatásban részesült, jóllehet a francia dr. Arsomnai ezt az áramfajtát az orvosi tudományba bevezette és a muát század végén orvosok igen szép gyógyeredményeket értek eJ. a magasfrekvenciáju sugarak által, különösein egyes anyagcsere-, ideg- és véredény megbetegedéseknél. Zeileis mélyebben tanulmányozta ezt a kérdést és jóllehet nem volt orvos, hanem fizikus, mégis íe-ismerte, hogy ezek a magasfrekvenciáju áramok igen használható gyógyeszközt képviselnek a legkülönbözőbb betegségiek kezelésében. Iit emlékezni kell arra, amit talán az orvosok közül is sokan nem tudnak, hogy a higiéné apostola, Pettenkofer, az orvosi fakultás disze, — eredetileg nem orvos, hanem gyógyszerész volt és éppen alapvető, legfontosabb felfedezéseit — ezen ja téren még mint gyógyszerész tette. £s csak amikor már a nagy, többé agyon nem hallgatható Pettenkofer lett belőle, vétetett fel az orvosi fakultásba: egy bizonyíték arra, hogy a zseni utat tör magának, hogy az akadályokat lehengere i. Zeik'is fe talá.ó elméje azt játtá, hogy magasfrekvencia pontosan adagolt rádiummal összekötve, az emberi anyagcserére rendkivüL buzdító hatással van. Lényegében ez a megfigyelés már ismert volt az általános elektromos és régebbi szerkezetű készülékeknél (galvános és farádos), de itt a ha tás íui gyenge volt. Magasíriek vencia azonban rádiummal össze kötve nemcsak tüneti eg hat, ha nem ténylegesen megszünteti a. be tegség alapját képező okokat és nem .'okálisan hat, hanem a* egész szervezetre, ami más szóval annyit jelent, hogy megszünteti azokat a kóros anyagcserébein leledző alap okokat, amelyek a betegséghez ve zettek. A legmodernebb és a híres helsingforsi egyetem élettani "intézetének vezetőjétől, G .v. Wandt egyetemi tanártól is képviselt és a hostoni élettani kongresszuson részletesen kifejtett felfogás szerint t. i. a betegségi tünetek egy (nagy része a sejtek hiányos anyagcsere forgalmának (intellektuális anyagcsere) leli magyarázatát. Tudjuk, hogy az emberi szervezet sejtjei két csoportba oszthatók: a dolgozó sejtek és az alap-sej tek csoportjába. A dogozó sejtekre egy egészen határozott élettani feladat van bizva; az aapsejtek kü'önböző munkaképes-éggei binnak és ezért a működésűket speciális védekezésre is irányítják. Ha most ezek a sejtek é-ettani működésüket általános kedvezőtlen anyagcsere viszonyok miatt alábbhagyják, ugy előállnak a különböző kórképek — heveny és idü t betegségek — amelyeket különböző néven jelöLünk meg ugyan, de lényegében mindig ugyanaira az okra vezethetők vissza. A kezelés célja fcehát, hogy Kezeket a restté vált vagy akadályozott sejteket regenerálja és az intracelluiáris anyagcserét felélénkítse. Erre építettek Priessnitz és Kneipp is, amikor a hidegvíz kunjukkal elsősorban egy erőteljes ingert kívántak kifejteni a bőrre és a bőrvéredényekre. Zeileis princípiuma az alapsejtrendszer erősítésén (nyugszik és az az ingerhatás, ami kifejezésre jut, nem tüneti, hanem tényleg a betegség okait szünteti meg, a megbetegedett mikroorganizmusokat és az egész vérkeringést ujabb energikus tevékenységre, pőt egészséges sejtek Ujiraképzésére buzdítja. Testünk áiiandóan a legkülönbözőbb ártalmaknak van kitéve, mely ártalmak nem minden esetben váltanak ki azonnal fájdalmat, vagy rosszullétet. Egészséges embernél a természetadta védekező erő elegendő, hogy a behatolt betegségi anyagokat ártalmatlanná tegye, mint pL egy pérü ésnél játjuk, amikor a laikusok előtt sem ismeretlen fehér vérsejtek lépnek tevékenységre és va.ósággat megrohamozzák a szervezetbe jutott mérget, vagy idegen testet, feláldozzák magukat, mint a derék katona a hazájáért és ki okik a szervezetből gennyképződés formájában a mérget, vagy az idegen testet. Mint már emitettük, a szervezetnek ez a képessége az ingerhatás sutján nyer támogatást és Zeileisnek nagy érdeme marad, hogy ezt az ingerkezelést az ő magasfrekvenciáju készülékével ideálisan megoldotta . Nem teit egyebet, mint jegy olyan eljárást, mely az prvosi tudományban, már ismeretes, de nem eléggé használt és figyelemre méltatott volt, tökéletesített. Különösen az által, hogy a magasfeszültségű áramot rádiumsugárzással kötötte össze. Az elmondottakból az is kiviláglik, hogy a Zeileis-módszer titokzatosságáról legalább szakértők előtt már csak azért sem lehet beszélni eltekintve magának Zeileisnek nyilt és becsületes karakterétől, — mert az piméleti felépítése és magyarázata a hatáskifejtés módjának az elképzelhető legegyszerűbb formája. És helyesebben is cselekszünk, ha mindenkor inkább a jót látjuk meg ott, a hot az megvan .— K ü! ö nb en rnegt á ma dhata 11 an ul igazolja a Zeil eis-besugárzásnak helyes alkalmazás melletti jogosu'tságát olyan hatalmas és hozzáférhetetlen tudományos tekintélynek á'lásfoglalása, mint dr. Hübner, dresdai egyetemi tanáré, aki a Berlinben megjelenő orvosi szaklapban »Dic Medizinische Welt«. ben fejtette ki tapasztalatait és iné zetét. Tudnunk kell, "hogy az emlitetti szaklap az orvosi kuIturában bi-; zony nagyon magasan álló német-, birodalom fővárosának egyik legtekintélyesebb lapja, amelynek; protektora és kiadója nem keve-, sebb személyiség, mint Jukenák i, professzor, az ismert tudós és a, berlini állami hivatalok törvényi széki vegyésze. Ebben az újságban közölte Hübner tanár a Zeileis-* készülékkel 200 betegen észlelt! tapasztalatait. Szó Szerint ezt írja: Láttam volna negatív eredményeket, ugy magamat a magas-, frekvenciájú besugárzás ellenségei-, nek első sorába állítottam volns^ De amit láttam, arra a meggyőző-t désre indított, hogy a magas-frekvenciájú gyógykezelésben olyan eszköz 'birtokába jutottunk, amely a beteg testben egész sajátságos és gyógy szempontból megfelelői indikáció betartása melfett a leg-t hatásosabb reakciót váltja ki«. —< Természetes, hogy eredményeket jcsak a javallatok pontos betartásával lehet elérni és itt kívánunk rámutatni arra a sajnálatos körülményre, hogy a nagyközönség is, meg az orvostársadalom is egy kalap alá látszik venni' a komoly klinikai tudással és , erkölcsiséggel dolgozó orvosok Zeileis-rendelőit , azokéval, akik nemcsak nem rendelkeznek valódi dr F. G. Zeileisféle készülékkel, hanem ezenfelül még minden vonalon skrupulus nélkül, lelkiismeretlenül, a kóresetek megválasztásának telje

3 mellőzésévet iparkodnak betegeket toborozni. Jó lenne, ha ugy a közönség; mint az or\#s urak véleményük és ítéletük megalkotása előtt szigorúan különbséget tennének e két fajta orvosok és két fajta rendelők' közt. Nem iehet a mi 'feladatunk annak a sok kü'önböző betegségnek a felsorolása, amelyek szerencsére a Zeileisj-féle gyógyeljárással erecL ményesen kezelhetők és ezért csak arra kívánjuk b. olvasóink figyelmét felhívni, hogy óvakodjanak a nem valódi Zeileis-készülékkefdol gozó rendelők felkeresésétől, vagy legalább is kérdezzék meg előzetesen az addig 'igénybevett orvosaikat, hogy vájjon a betegségük gyógykezelésére alkalmas-e ez a gyógyeljárás. Meg keh győződve lennünk arról", hogy az ilyen tanácsadásnál Magyarország minden orvosa félre fog tenni' elfogultság got, egyéni érdeket, előítélettől vezéreit gátlásokat s csak egyet fog szem előtt tartani: minden lehetőt megkísérelni betegségének gyó-! gyitása szempontjából. Éppen ezért az orvos nyugodt lelkiismerettel küldi betegét olyan Zeifeis-rendefi lőbe, ahol legjobb meggyőződése szerint csak abban az esetben ve

j szik kezelésbe, ha a betegsége azt indokolttá is teszi. Tehetik pedig ezt annál 'is inkább, mert talán még a közönséges aspirin használatánál sem áll' fenn annyira 'a beteg ember második, legfontosabb érdekének'szem előtt tartása: níhif nocere, — mint éppen a Zeileisbesugárzásnái, amelyné ' bármilyen

1, irányú a legcsekélyebb árta.'masság is fizikai és élettani lehetetlenségek' közé tartozik. | Hölgyfodrászat! Értesítem a mélyen tisztelt hölpyközönséget, hogy egy legmodernebb tartós hullámu ondoláló gépet szereztem be, mellyel fi hónapig tartó ondolálá&t szaksztrúen készítek. Irén hölgyfodrász-szalon. Luther-ház. Tisza Miklósné. 5413-2