Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-08-20 / 187. szám
J^VfRYIDÉK. 1931. zvü. se.us 20. Péntektől Városi Mozgó Pajtssszereiem Németül beszélő, énekes, zenés operettsláger Főszerepben: Werner Fütterer, Luci Englisch. Péntektől Városi Mozgó Mi az aranypengő ? A kormány legújabb rendelete megállapítja, hogy minden követelés és tartozás, amely eddig fennállott, ezután aranypengőben meghatározottnak tekintendő. Aranypengőben számítandó.tehát a betevőknek követelése is a bankban és takarékpénztárban, de bármiféle egyéb követelés és tartozás. A köztisztviselők csak ugy, mint a magánalkalmazottak fizetése, valamint a munka-, cseléd és egyéb bérek szintén aranypengőben számittatnak és általában véve az egész gazdasági élet az aranfpengő biztos alapjára helyeztetik. Mindenkinek tisztában kell lennie azzat ,hogy mit jelent ez az aranypengő. Először is ne gondolja senki, hogy ez az aranypengő va lami uj pénzt jelent, amelynek külsőleg megvalósuló pénzjegy felelne meg. Aranypengő, mint fizetési eszköz, vagy pénz nem kerül a forgalomba. Ez az aranypengő semmi egyéb, mint egy számítási eszköz, egy egység, amely a jövőben irányadó iesz a gazdasági forgalomban. Augusztus hó végéig általában egy aranypengő egyenlő egy papirpénzpengőveí, vagyis semmiféle külömbség, aranypengő és papfrpengő között nincsen. Hiszen valójában a papirpengő is a törvény erejénél fogva aranypengő, mert a magyar pengőérték megalapítása óta aranyérték 'és a papirpengő aranyérték marad mindaddig, amig a pengő nemzetközi értékelése a törvényben meghatározott arányban őrzi meg az árfolyamát. — A pengőről 'szóló törvény kimondja ugyartis, hogy egy kilogramm arany megfelel 3840 pengőnek és a papirpengő mindaddig aranypengő értékű, amig ezt az aranyértékét megtartja. Hogy ez az aranyértéke a pengőnek továbbra is állandó maradjon — aminthogy eddigelé áfiandó volt, — arróf a magyar Nemzett'Bank fog gondoskodni, azzal', hogy őrködik a papi'rpénzjegyek aranyfedezete fölött és megakadályozza azt, hogy a külföldi pénzpiacokon a pengő értéke a megállapított aranyérték alá sülyedjen. Ennyiben tehát a papirpengő valójában aranypengő volt és minden remény meg van arra, hogy továbbra is aranyértékii marad. A magyar valuta értékállandósága a jövőben sem fog csorbát szenvedni. Mit jelent már most mégis az aranypengő és máért kelfett a gazdasági életet ennek az aranypengőnek biztos alapjára hefyezní, ha már a papirpengő önmaga is aranypengő értékű' Erre a választ mindenki megadhatja magának, aki visszagondol azokra a nagy zavarokra, amelyéket az infláció idején okozott a papírkorona folyt,-nos árzuhanása. Akkoriban az az óriási igazságtalanság állott be, hogy az adósok egy kis töredék-részét fizették csak vissza azoknak a tartozásoknak, amelyeket jó pénzben vettek fel. Akinek jó aranykorona betétje volt a takarékpénztárban ,az egészen rossz papirkoronákban kapta vissza, aki életbiztosításra esztendőkön keresztül "jó pénzt fizetett be, az a végén semmit sem kapott és igy mindenki elveszített^ vagyonát és minden vagyoni "befektetés semmivé foszlott. A pénzérték ingadozása bizonytalanná teszi az egész gazdasági éfetet, senkise tudja, hogy mije van, senkise tud biztosan számolni á maga vagyonával ,mert nem tudhatja, hogy egy esetleges ingadozása a pénz értékének, mennyire fogja befolyásolni a vagyonát. Bármily szilárd fegyen is, bármennyire biztosítva legyen ís a papirpengő aranyért éke a jövőben mégis igen nagy megnyugvás az mindenkire nézve, ha tudja, hogy takarékbetétje, követelése, minden jövedelme és fizetése teljesen biztosítva van, állandó aranyértékben, hogy követeléseinek összegét semmi körülmény meg nem rövidítheti, hogy tehát egész gazdasági ténykedése az aranyérték sziklaszilárd talaján épül "fel. Akinek takarékpénztárba), ;vagy a bankban van betétje az ezt mindig aranyértékben kaphatja vissza .vagyis aranyban számítva ugyanannyit kap vissza a takarékpénztártói, mint amennyit ott elhelyezett annak idején. És igy van ez minden egyéb követelésnél és jövedelemnél is, viszont pedig mindenki minden tartozását és kötelezettségét ugyancsak 'ilyen biztos aranyalapon ^.számítva tartozik megfizetni. "Ki van tehát zárva, hogy egyes osztályok a másiknak rovására a pénzérték ' ingadozása folytán meggazdagodjanak, de az, is 'k: van zárva, hogy bármiféle eshetőség csökkentse az embereknek Vagyonát csak azért, mert a nemzetközi pénzpiacokon valamelyes ingadozások állhatnak be. Az aranypengőt is ezek szerint papirpengoben fogják mindenkinek kífizctni, de annyi' ^papirpengőben, amely összeg megfefei a papirpengő valóságos aranyértékének. A gyakorlatban — és ezt nem lehet eléggé kiemelni' — a papirpengő nem fog kevesebbet érni, naínt az aranypengő. De viszont vaz a tudat, az a biztonság, hogy vagyonának, követelésének aranyértéke minden körülmények között mindenkirenézve biztosítva marad, lényegesen körülbástyázza a magángazdaságot minden számításában és cselekvésében. Ennek elsői hatása abban jelentkezik, hogy aki betétjét meghagyja a takarékpénztárnái vagy a banknál az oly értékálló befektetésben helyezte ei tőkéjét, ameiy mindenféle eshetőség ellen körülvértezi a maga félretett pénzét. Nincs tehát semmi értelme annak, hogy valaki áz okvetlenül szükséges mértéken felül 'kiszedje a pénzét a betétből, mert ezzel megfosztja magát a tőkéjének kamatától és mert sehol "sem tudja a kiszedett betétet biztosabban s értékállóbban elhelyezni, mint amilyen a takarékpénztári betét voít. Az aranypengő bevezetése tehát azt jelenti, hogy mindenkinek mindenféle' járandósága a jövőre nézve teljesen aranyértékben \-alo_ rizáitatík. közigazgatási bizottság félévi jelentése Szabolcsvármegye közigazgatásának eseményeiről Szabo'csvármegye közigazgatásának mult félévi eseményeiről most készült el a miniszterelnökhöz terjesztendő jelentés. A terjedelme* jelentés az egyes kormányzati 'ágalkat öleli fel s alapos részletességgel tárgyalja azokat a suíyos problémákat, amelyek sürgős megoldásra várnak. A belügyi igazgatással kapcsolatban a jelentés a következőket mondja: E téren legszembeszökőbb jelcin, ségként elsősorban is arra az aránytalan teherviselésre kell rámutatnunk, amely az egyes községek háztartásában évenkénti pótadó szükségleteik mérve tekintetében mutatkozik, amely kirívó ellentét nem számolva a különböző községek lakosságainak különböző téherbiróképességével, (egyes községekben főleg annálfogva állott elő, hogy azok elsősorban állami feladatot képező intézmények létesité. sével, ezek között főleg népiskolák építése révén súlyos, ma már elbírhatatlan anyagi terhet vállaltak magukra. E tekintetben elegendőnek tartjuk csupán annak tiszte'erteljes meg említését, jhogy vármegyénk 132 községéből mintegy 30 községbm eredményezett súlyosabb megterhelést jaz emiitett intézmények létesítése,' ami pótadó százatókban kifejezve egy-egy községben több száz százalékkal növelte meg akö• ségi pótadóbeü évi terheket. Ezek a terhek a községeknek anyagi ügyeiben a más egyéb közcélú létesítményeiknek. költségeivel együtt ma már sok helyen oly kedvezőtlen helyzetet eredményeztek, hogy a községi háztartás zavarta'an vite e tovább már alig biztositható és pedig fő'eg azért is, mert a mult évek terheit a beruházási függő kölcsönöket a mai nehéz pénzügyi helyzetben nem lehetséges kedvező feltételű, hosszúlejáratú kölcsönökkel felcserélni. Éppen ezért őszinte örömmel üdvözölte bizottságunk Nagyméltóságodnak és kormányának a folyó év tavaszán tudomásunkra jutott azt a szándékát, hogy az egyenlő teherviselés elve alapján kívánja a községek mai igazságtalan állapotát az anyagi kérdések terén prvosolini. Ez a szándék az prfkíormányzati testületiek fcáztar-j tásának rendezéséről alkotott törvényjavaslattervezetben pyert kifejezést. Ezzel kapcsolatban legyen szabad reá mutatnunk arra, ami egyébként törvényhatóságunk a belügyminiszterhez intézett ,memorandumában a maga részéről szintén kifejezésre juttatott, hogy az előbb emiitett (érdekből készjülő törvényjavaslat' törvénnyé válása esetén csak akkor fogja az elérni óhajtott célt szolgálni, ha a községek ma féhmá ló nyomasztó kölcsönterhel előzetesen rendtÉtem fognak.' Erre a célra alkalmas módnak javasolnók a magunk részéről, ha a községeknek ma fennálló, jó részben függő kö-csön tartozásai kedvező izetésü eltételü, hosszúlejáratú kölcsönökre plakittattnának át kor.mányhatósági támogatással, avagy ha p.z összes községek kölcsöntartozásai az egyenlő teherviselés elve a'apján országosan rendeztetnének addig is, mig az önkormányzati testületek háztartásának rendezésérői alkotandó törvény életbe lép. A mult esztendők beruházási tartozásainak előzetes rendezése nélkül fi magunk részéről jndokolt aggodalommal vagyunk az iránt, hogy az egyébként helyes elgondoláson felépült törvény.ene zet (majdan "Sikeresen képezhetik alapját fi községek anyagi ügyei megnyugtató rendezésének, r Magában a törvényben a magunk részéről tisztelettel kérjük a javaslatban hangoztatott a Z On elveknek keresztülvitelét, hogy a létesiten. dő normál költségvetésbe a népok tatási intézmények községi terhei belefoglaltassanak, mivel nézetünk szerint a népoíítatásügy elsősorban is állami fe'adat s az iskolaépítéseknek a községeket terhelő nyomasztó beruházási 'terhei csak a normá is " költségvetésibe foglalhatók, azaz azok az egyenlő teherviselés alapján az ország minden lakosát egyenlően, illetve adóalapjuk alapján aránylagoson terheltetik. Az előbb emiitett törvenyjavas'^aitervezetnek azon módosítását kérjük még a magunkjészérői eszközöltetni, hogy a Tervezet 45/szakaszában foglalt kérdés rendezése a megalkotandó törvényből hagyatnék ki. Ezen szakasz az egyházi és felekezeti terhe« költségeit érinti, amelyek nézetünk szerint csak az egyházak önkormányzatába tartoznak és .sérelmesnek látjuk azt az intézkedést, hogy csak olyan felekezetek egyházi és felekezeti iskolai terheinek 'behajtására biztosit , közigazgatási hatóság részéről jogsegélyt, amelynek három év alatt országosan egységes alapon rendezik egyházi s felekezeti terheiket. Súlyosnak véljük a szóvá tett rendelkezést azért, mert ez alkalmas arra ,hogy a felekezeti iskolákat elsorvassza és az Iskolafenntartókat abba a helyzetbe hozza, hogy jövőbeni hiteligényeik tekintetében nem fog majd módjukban álfám tij 'hitellel" élhetni, mert hiszen a közigazgatási hatóságok a vallásfelekezeteknek szóban levő jövedelmét csak 20 százalék erejéig vagy olyan felekezetekét, amelyek az egységes alapú rendezést elmulasztják, egyáltalában semmi mérvben nem biztosítják. Egyébként a sufyosabb helyzetben levő községeinkre rá kell terelnünk Nagyméltóságod nágybecSü figyelmét. Igy elsősorban Nyiradony községre, amely ál | amsegéiy nélkül 404 százalék, Kálíósemjén községre 397 Százaiéit, Nyifbogdány községre, mely 380 százalék; Nylracsád községre,' mély 328 százalék és Balkány községre, mely 263 százalék pótadó szükséglettel oldhatja csak meg háztartását az
