Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-02 / 173. szám

10 rJ^ÍRYIDÉ£ 1931. augusztus 2. Állatvédelem nyáron Az állatvédők világszövetségének magyar osztálya (Budapest, IV. Főpostafiók 91.) közli a következőket : Aminthogy az ember szükségletei nyáron mások mint télen* azonmód a

z állatokat különösen a keményen dolgozó házi állatokat is a forró időszaknak megfelelően keit kezeim. Legbiztosabban ugy találod meg, hogy mi a helyes, ha magadat beleképzeled az állat helyébe s aztán megkérdezed önmagadat: mi is lenne miost nekem a legkellemesebb, a legelőnyösebb? Védekezés hőség ellen. Minden dolgozó állatot állíts amint és ahoi csak íehetséges, a pihenés ideje alatt, fel- és lerakásnál, várakozásnál, stb. árnyékba. Igyekezned keli a tejelő- és hizóállatoktól is a tul nagy hőséget távot "tartani, miért ez árt nekik. Ezért ajánlatos ezeket az állatokat nagy hőség idején csak kora reggei és késő délután a legelőre! küldeni. A sertésudvar árnyékos legyen. A karóra ver.t, vagy mjegkotott kutyát is iparkodjál xnegóvni a perzselő napsugaraktól. Ha a kutyaház nincs árnyékos helyen és nem helyezhető árnyékba, akkor a kutyát kösd más helyre, ahol árnyékban van és kösd hosszabbra hogy tudjon magától is az árnyék után menni. Kerékpárkirándulásodra ne vidd kutyádat magadat és arra is vigyázz, hogy kutyád ne szaladjon a yonat, a villamos, a szekerek után. Láncos kutyádat nagy hőség idején pár órára ereszd szabadjára, hogy kifussa imagát. A szabadságától megfosztott állatt ugyanis betegségeknek jobban ki van téve, mint más. Kanárit és ha volna — sajnos — más éneklőmadarad, sose tedd ki közvetlenül a nap sugarainak, mmden szabad éneklőmadár is ilyenkor az árnyékot keresi. A kaIickát forrázd ki gyakran íuggaf, hogy tiszta legyen, s ne feledd el a vizet cserélni. Aranyhalat, aquariulmi állatokat stb. félhomályban kell tartani és bő helyük legyen. A szomjúság csillapítása. Menetelés alatt a katonáknak is sza-j had vizet inni: a dofgozó állatoknak is jólesik útközben egy üdítő, frissitő tiszta vizitál és jót is tesz nekik, ha-sak nem! tulsok és nem tulhideg és ha az állatok tovább mozognak ivás után. Nem szabad azonban kihevült állatot megitatni s azután mozgás nélkül állva hagy-* ni. Ez veszedelmes. J Ne feledkezzél meg láncos kutyádról sef Megmelegedett ivóvizét naponta többször ki keli cserélni friss vízzel. Ne hagyd szegény, hűséges házőrződet senyvedni, a szomjúságtól elepedni! Ilyen állapotában a nagy hőségban hajlamosabb veszettségszerü betegségekre. Általában sehol ne hiányozzék a víz ott, ahol" házi állatok vannak, meg a csirkeketrecből se. ' Emellett mindég tiszta, friss legyen, de ne léghideg. A sertéseknek is gyakran és többször adj "friss és tiszta vizet; lehetőleg külön, ne az etetővályuban és ne a takarmánnyal. ; Vizszegény marhalegelőn, vagy ott, ahol nincs tiszta folyó ivóvíz ajánlatos nagyon, kutat fúratni. Éneklő madaradnak is adj naponta tiszta ivó- ás fürdővizet. A fürdőedény legyen akkora, hogy a madár szárnyai ne ütközzenek beléje, A szabad madaraknak is tégy ki lapos edényben vizet inni és fürdeni. Védekezés a rovarok ellen. Nem szabadna a lovak farkát levágni, mert csak kevéssé megrövidített farokkai (kurtirozás, kupirozás) se tudja már a ló az őt kegyetlenül kínozó legyeket, bögölyöket s más rovarokat elzavarni. Ilyenkor nyáron látjuk csak, hogy milyen esztelenség a kupirozás, hogy milyen !elkiis|m)eretlen állatkínzás az. A megcsonkított farkú állatnak nincs egy perc nyugta, 3 hiába kínlódik [meg avval is, hogy megmaradt, farktövévei távot "tartsa magától a kellemetlen rovarokat. ( Az ökrök és tehenek farka végén levő szörpamacsot gyakran meg keli mosni és meg kell fé-r sülni. , Az igavonó állatoknak zsírral, faggyúval, vagy petróleummal helyenként szokásos bekenése ártalmas, eldugítja a pé>rusokat és megnehezíti az izzadást és a kipároigást. A jószágot kínozó legyek nem! szeretik a diófalevél keserű izét és illatát s igy adva van ellenük egy hatékony szerünk, dörzsöld be igavonódat diófalevéllel, vagy ann még hatásosabb, zöld dióhéjnak híg ecettel való forrázatával. Üdvös volna aztán hazánkban is meghonosítani" a lovak fülére való sapkát és az egész testüket befedő hálót, a marhák homlokára való hálót. Nagyon megnyugtatják ezek a jószágot s jól is állanak. ; Az áilatoK testének ápolása. Az izzadságos és poros nyáron fokozott fontossággal "bir az állatok testének ápolása, a tisztogatás, mosás, fürösztés. Mossuk le különösen az igásállatoknak '(ló, marha, szamár) a testét és öntsük le őket állott vízzel. Ellenben veszedelmes dolog megállani a kútnál és a kuthideg vízzel nyakon önteni a kihevült fovakat, amit sajnos, gyakran látunk. ,

! Minden nagyobb ut után mosd ki lovad szemét és orrlyukát vízzel, ,megnedvesített szivaccsal: nagy jótétemény ez, neki. Tejelő és hizó állatodról se feledkezzél meg! Tisztán tartott tehén több és egészségesebb tejet ad, (mint a rosszul, vagy hanyagul gondozott. Az a hizó állat pedig, melynek bőrére is gondot fordi-. tasz, hamarább meghízik, mint az, amelyiket pedig ugyanugy etetnek / NEMZETI SZALLODA BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. TEL. 320-30. J. 334-09. A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLODA VEZETÉSE ALATT. Kényelmes tiszta szobák. Hideg , meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, fürdőszobák, világitójelzök. Polgári árak, figyelmes kiszolgálás. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba 11-50 pengőtől. Napi penzió: lakás, bőséges 3 szőri étlapszerint választható étkezéssel 10 pengő. — Bárki lapunkra való hivatkozással, utcai szobáknál 15%, udvariaknál 10% engedményt kap. 3917-20 mint emezt, de amelyet nem tartanak tisztán. Különösen áh ez a disznóra, amelyről bátran elhiheted nekem, hogy nem szereti a piszkot. Az a disznó, melyet, gyakran lemosol és szalmával ledörzsölsz, jobban fejlődik és egészséges marad. Az állatok bőrápolásához tartozik legelőn, vagy kifutóhelyen egy cölöp, vagy karó, amelyhez hozzádöngölődzhetnek. hozzájárul ez is ahhoz, hogy jól érezze magát a jószág. Pihenő az istállóban. Elengedhetetlen, hogy minden házi állatnak, lónak, marhának, kecskének, birkának, sertésnek, baromfinak, stb-nek az istállójában tisztasága és friss levegője legyen és hogy oltalma legyen az őt kinzó rovarok ellen. Párás, nedves, rosszagu istálló nagyon árt az állat egészségének. Ne csak nappal, de éjjel is szellőzzék az istálló, de csak ugy, hogy az állat ne kerüljön légvonatba eugba). Nem ajánlatos a nagy nyári "hőségben az állatokat az istállóban igen közel állitam egymáshoz. A trágyát naponta ki keli vinni és az istállót különösen a disznóólát ki kell hideg vizsugárrai "jól öntözni. Gondoskodjál arról", hogy az istállóban mindég legyen megfele-' lő 12—15 fok C. hőfokú tiszta ivóvíz. Az etetővályut és az ivóedényt tartsd kifogástalanul tisztán és száraz' legyen az alom. A hazaérkező állatokat ne itasd meg üres gyomorra, különösen ne, ha ki vannak hevülve. Itatás előtt adj nekik egy csomó vizbemártott szénát s ha csak ezt megettél^ azután add Oda nekik pár szünetet tartva az ivóvizüket. A rovarok ellen helyenként azt teszik, hogy bekenik az istálló ablakát kékitőveí; a kék ablaküvegtől idegenkednek a legyek, bögölyök. Próbáld meg! Nap

1 'mozgás. El ne mUiaszd istállóra fogott állatodat, láncos kutyádat, disznódat friss levegői re ereszteni, 'hogy mozogjanak. A napi mozgás is ugy kel* nekik, akjr csak a jó- levegő és a jó abrak ahhoz, hogy egészségesek legyenek és éppen ugy keli nekik is, mint neked, hogy végűi neked ie; gyen örömed utánuk és belőlük. í Rádióhullámok a rovarirtás szolgálatában Alig pár évvel ezelőtt még igei; görbe szemmel nézték falun azt a gazdát, aki rádió-antennát szereit házára, mcit azt hitték, hogy az antenna lehúzza a v'Hátmokat; majd pedig, hogy szárazságot; okoz. Ma már alig van tanya, ahol ne ágaskodna egy-két antennatartó oszlop, a rádió időjárás jelentései, gabona- és píacrárfolyam ismertetései pedig olyan fontosak a gazda részére, hogy azok értékét pénzegységget ki sem fejezhetjük, A rrodern rádiótechnika azonban nem nyugodott meg abban, | hogy a YádióhuÜámok segítségévet tudást, szórakozást nyújt a falu népének, hanem ujabban a rádió hullámait rovarirtás céljaira is befogta. A gazdáknak nem keli külön magyarázni, hogy mit jelent a gyümölcsösben egy-egy rovarinvázió. Pár óra alatt tönkretehetik a rovarok milliói "a gazda egész évi munkáját, minden reménységét. Meszeléssel, permetezéssel, majcl mérges gázokkal védekeztek ugy, ahogy ezekkei a csapásokkal szemben. Németországban kezdték el először figyelni azt, hogy miként viselkednek egyes állatok az elektromos hullámok behatása alatt. A kísérletek azt bizonyították, hogy mig az emlős állatok a rádióhullámokra egyáltalán nem reagálnak, addig az alacsonyabb rendű állatok fokozatosan érzékenyék ezekkel "a hullámokkal szemben. Pár év óta a rövid és ultrarövid hullámok is hasonló kísérletek eszközei lettek. Amióta sikerült ultrarövid hullámokat nagy energiamennyiségben előállítani, azóta nagy lépéssel haladtak előre a vázolt kisérletek is. Berlinben felállították az elektromos kutató intézetet rovarok irtására. Az intézet aránylag óriási 5—10 kv. adóenergiával "dolgozó ultrarövid adókészülékeket állított össze, mely készülékek a rovarokkal' ellepett területeken felállíthatok. Irányító antennák segítségévei az ultrarövid sugarakat pár órán keresztül a kezelésre szoruló fákra, bókról tra irányítják és az eredmény meglepő. Nemcsak a lepkék, hernyók, rovarok, hanem még azok petéi is teljesen elpusztulnak. — Rendkívül nagy előnye ennek az eljárásnak, szem'ben az eddig követett rovartalanító eszközökkel az, hogy nem mérgez, nem piszkít, sőt az elpusztított pondrókat, mint imadáreledelt, nyugodtan fel lehet használni, mivel azok a szervezetre semmiféle kártékony anyagot nem tartalmaznak. A találmány kihasználására Németországban részvénytársaság alakult, amely részvénytársaság bizonyos köícsöndij lefizetése ellenében, előfizetés igénylése esetén helyszínre szállíttatja ezeket a készülékeket és szakemberei segítségével elvégezteti az elektromos hullámokkal való rovartaianitást. Mivel az ilyen rovartálanitó készülékek rendkívül zavarólag hatnak a rádióvételre, a társaság kimondta, hogy csakis a kora reggeli órákra lehet készülékeit igényelni. Ne mulassza el nyomtatvány rendelése előtt árajánlatot kérni a Jóba -nyomdától Nyíregyháza, Széchenyiút 9. szám. Telefon 139. ''iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir HA BUDAPESTRE JONj ne mulassza el felkeresni a legelőnyösebben ismert vendéglőt: Dénes József Nemzeti Szálloda éttermeit VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. SZÁM. TELEFON; JÓZSEF 324-66. Legjobb magyar és francia konyha. Fényes és tágas helyiségek, nyáron szétnyitható üvegtetővel. Polgári árak. Menürendszer. Dréher sörök I