Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-02 / 173. szám

J^YÍRYIDÉK. 1931. augusztus 2. ugyan ez a moratórium semmit a szanálás szemszögéből, de mégis az első lépés a javulás utja felé. Anglia szimpatizál a németekkel cs igyekszik Hoover lépését erősí­teni, aki már ujabb egy éves mora­tóriummal kísérletezik. De a fran­ciák állják a sarat! Nagy legények ők! Folyik a pepecselés, a kísérle­tezés, a toldás-foldás, miként lehet a nagy, a hatalmas nyugati "tőkét absoHit úrként fenntartani. A züllött kapitalizmus és a komi naunizmus között keli lennie más rendnek is, amelynek kimunkálásán kell azoknak dofgozniok, akik az emberiség jólétét megteremteni tö­rekszenek. És mert a kapitaliszti­kus rend az emberiség fejlődésévei szervesen fejlődött, most pedig "a legszéíső anyagiasságig lengett ki, ezt keli oda visszafejlesztem, ahol az ember életfeltételei, az emberi­esség keretei 'között mozoghatnak. Ha ezt eléri a kapitalizmus, ak­kor a kommunizmus nem követ­kezik szükségszerüleg el. ( mi ériékeink - emlékeink A Nyírvidék folyó évi julius 29-iki száma említést tett Kazin­czy Ferenc Érsemjénben tartandó emlékünnepéről. A szülőház áU, udvarán, környékén, — aug. 23­án, az elhalálozás századik évfor­dulóján fel 'fog fakadni a kegye­leiérzelme a szivekben és a nagy­szellem meg fogja termékenyíteni a lelkeket '— megigazulással. Az irodalmi vezérharcos szüle­tése beleesik Mária Terézia né­metesitő szakába. Születésének századik évfordulója (1859. okt. 27.) egybeesett az osztrák uralom gyászba öltözésévei. Akkor ünne­pelte nemzetünk a nagy »Nyely­őr« emlékezetét, mikor Ausztria búsongott a Pó-sikság, Lombardia elvesztése után. Nemze'ti "életünk napja fényt szórt a Középduname­dencét lakó népekre akkor, mikor Ausztria kényurai megszégyenülten nézték az első földterületi lctépést Itália javára. A nagy Kazinczy hazafiúi mű­ködése szálka volt egy időben a bécsi kamariíía szemében. I. Fe­renc, trónra lépése harmadik esz­tendejében, már Budán a váralatti mezőn öt magyar ártatlanul kion­tott vére festette pirosra a mező zöldfüvét. Kazinczyt nem érintette a bakó pallosa. Rabságot miértek rá cserébe. Hét esztendőt töltött Buda, Brünn, Kufstein, Munkács böntöneiben. A király 'kegyelme­sebb volt iránta magyar vádlóinál. (Szédítő gonoszság az ember: lel­kekben. ) \ A Kazinczy-kuftusz hűséges alapvető munkásai sorában az el­sők között küzdött SzabolcSvár­miegye jeles szülötte. Pásztor Dá­méi, miskolci gimnáziumi igazga­tó.. Kevesen tudják, hogy ez a Pásztor Dániel, egy időben Szilágyi Istvánnal, a közművelődés igen tekintélyes müvelője volt. Keme­csén született, 1815 március 22-én. Szinnyéi József, Magyar írók éle­te és munkái c. könyvében tévesen irja az 1816. évet születési évének.) Vahot Imre, Országgyűlési Em­lékek o. munkájában közöl Pásztor Dániel, igen értékes részletet; Kazinczy fogsága naplója címen, mely hiteles adat a Martinovícs­per részleteihez. Kétezerháramszáz nyolcvanegy napi szenvedés után nyert Kazinczy szabadulást a mun­kácsi várból. A francia hadsereg közeledésének hírére történt Ka­zinczynak vándorlása a hazai tájak felé. Kazinczy a franciás, népies; klasszikai iskolának volt müvelője. Bessenyei György, Dugonics End­re, baróti Szabó Dániel" irodalmi működésein felülemelkedve, ujabb nyelvtörvényeknek adott életet. Művészi ujjáteremtője lett nyel­vünknek. Kazinczy, Vörösmarty Zalán futása c. munkája poétái nyelvi szépségein tanította fiait a magyar nyelvre. Szépészetileg mű­velte nyelvünket. — Szép vagy kedves anyai nyel­vünk, véghetetlenül fölül hala­dod a francia persiflitást s a né­met mormogást — jelentette ki Kazinczy. Kazinczy születésének századik évfordulója, napsütéses melegével fölpezsdítette a magyar életet. Az osztrák iga még váltainkat nyomta; de már Adna kéklő vizénél, Ve­fegyvert fogják választani eszköz­ként. A materializmuson felépülő világrendjük amugyis odasodorja, őket, a szélsőséges irányzat feíé, melynél nincsenek különösebb esz­mei megvalósítások, célok akkor, ha egyszer kenyértörésre kerül a sor. S természetes, hogy a mindig kiválóan alkalmazkodó-képességü bécsi zsidóság ezeket áz, eszméket elsősorban propagálja, ezeknek az eszméknek első főhar­cosa. . | • f J Érdekes volt elnézni az Opern Ringen, ahol az egyik bár terraszát zsúfolásig töltötte meg a közönség, s ahol szakadatlan ordítással, zász­lólengetéssei, Freiheit! Freund,' schaft! Barátság! kiáltással kö­szöntötték a felvonulókat. Sőt az egyik addig merészkedett, hogy xWeg mit der Bourgeoisie!« ki­áltással köszöntse a leubachi né­meteket. A hatás megvolt s itt van a kommunista íz, hogy tor­kuk szakadtából kiáltották száz­ezren ez egy hang után: »Weg! Weg!« 1 Egy öreg ember haladt el mel­lettem éppen ekkor. Belenézett a tömegbe, látta, hogy 12—14 éves gyerekemberek vonulnak épen fel. Csak egy szó csúszott ki a torkán: »Aitnie Kinder!« Fátyolos sze­mekkei nézett bele a Burg gyö­nyörűen kivilágított oszlopsorába. Ai'me Kinder! Az öreg ur bizo­nyára szebb napokat látott itt Bécsben, fátyolos szemével ott révedezett a bécsi Burgon, meg-; vető pillantást mérve a terrasz­ra, ahol szakadatlanul folyt az üvöltés. Azután továbbhaladt, ál­modozó, réveteg lépésekkel a Má­ria Terézia szobor felé. 1 Az én utam is erre vezetett.!. A bengáli fényben uszó Mária Te­rézia még soha ilyen szép és pom­pázó nem lehetett. Csodálatos, ha­talmas alakja most a kék fény­ben, mely a szomszédos vörösre világított két múzeum píroslq fénytengerében még jobban kiemel­kedett, egyedülállónak hirdette ezt a 'nagy alakot. Mintha ez az ün­neplés is az ő számára rendezett lett volna, az ő alakjának és di­csőséges szellemű uralkodásának' qmlékére. Olyan méltóságteljesen imegdönthetetleniü ült a szobor ta­lapzatán, annyira egyedülálló volt, hogy szinte tiszteletre késztetett' mindenkit. Tiszteletre, még a »vö­rös'< Bécset is. Belohorszky Ferenc. NE KÍSÉRLETEZZEK! A jó varrógép gyártása ppeciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapján, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! EZÉRT ISMÉTELJÜK­•'-v '*'•• Érg í slBte MSm N E <ISERLETE22pÍ;f '••13 SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Ience partinál, Lombardia terem szűkült az osztrák harci kedv. Megerezte ezt a nemzet. Az isko­lák, a társadalommal szövetkezés­ben, megragadták a kínálkozó al­kalmat ás Kazinczy nemes lényétől visszhangzott az egész nemzet. Pásztor Dániel Borsodban, Lévay Józseí oldalánál dolgozott és meg­szerkesztette a Kazinczy Emilényt, a miskolci ünnepségek rajzával. Lévay József, Tompa Mihály, Szász Károly, Tóth Kálmán, Szathmáry Károly ódáit szavalgatták az em­lékünnepélyen. Aivinc, történelmi csengésű köz­ség hölgyei 1860. április 13-án rendezték meg a Kazinczy emlék­ünnepet A feljegyzések szerint a lelkes hölgyek kizárták belőle a 'férfiakat büntetésül azért, m'ivei annak idejében az ünnepély ren­dezést a férfiak elmulasztották. Az alvinci hők Kazinczy-alapitványra is pénzt hoztak egybe. íme a női lélek szépsége mire képesít! —, Emlékszem egy nyíregyházi gyű­lésre Hölgy volt az ünnepi szónok. A dániai hölgyek példaadására mutatt rá, akik az állam költség­vetésébe realitást vittek azáltal, hogy a boltokban idegen árukért egy fillért nem adtak ki. A maguk lelkes agitálásukkal öt esztendő alatt a gazdasági'helyzetbe nagy javulást vittek. Idegen ruházati cikkekért nem adtak ki pénzt. • A magyar lelkesedés lángja át­világított Olaszországba, itt egy Imantuai "nagyobb olaszlap emlé­kezett meg meieg sorokban Kazin­czy érdemeiről, lelkesen mutatót? rá a [magyarok kegyeleti ünnepére, (mely ünnepszentelés a magyar* nemzetet a művelt világ figyelmére és rokonszenvére tette érdemessé. Prága sem büntette meg az ott tartózkodott egyetemi "és műegye­temi tanulókat, amiéit összejöve­telt rendeztek és kegyeletes ün­nepélyen hódoltak Kazinczy szel­lemének. A Szózat, a Himnusz el­éneklése és alkalomszerű szavala­tok hangzottak ei. Nyíregyházán az ev. tanítókép­zőben rendezték az emlékünne­pélyt. Noszág I. igazgató mondott alkalmi beszédet. Pásztort sárospataki tanárság­ból szólította el a márainarosszi­geti főiskolai pártfogóság meghí­vása és 1845-ben a bölcseleti tan­széket töltette be vele. Megemlí­tendő, hogy a magyarországi isko­lák között Sziget volt az első, melynek jogi katedráján Pataki János magyar nyelven adta elő a jogi "tudományokat. Pásztor Dániet a filozófiában, a legújabb módsze­rek ismeretét nyújtotta. Jogi, teo­lógiát, pedagógiai szemináriumok tették a szigeti főiskolát alkalma­tossá a vezető intelligencia kikép­zésére. És ebben a nevelő mun­kában kát jeles szabolcsi szárma­zású férfiú: a nagykállói születé­sű Szilágyi István, a kemecsei szü­letésű Pásztor Dániel vivtak ki maradandó emléket. Mindkettő az akadémia koszoruzottja. Utób­bi a negyvennyolc—negyvenki­lencediki önvédelmi harc okozta is­kolarottnlás miatt megvált Sziget­től, és Miskolcon nyert igazgató­tanári állást. Innen ment nyugdíj­ba. Nyugalmas éveit szigeti ro-i konsága körében töltötte. Itt is hunyt ei 1882. dec. 31-én. Vájjon van-e Kemiecsén egyén, aki a köz­ség jeles szülöttére, a bölcsész; professzorra, a miskolci igazgató­tanárra, a Kazinczy-kultusz egyik! jeles előmunkására emlékezni tud? Bökényi Dániel. A postatakarékpénztárt csekkszámlák teljes felszabadítását kívánja a debreceni kereskedelmi és iparkamara A Debrceeni Kereskedelmi és Iparkamara értekezletet tartott a pénzforgalmi korlátozásoknak a gazdasági életre gyakorolt hatásá­nak megtárgyalására. Az értekezlet megállapítása szerint feltétlenül szükséges mielőbb a postatakarék­pénztárt csekkszámlák teljes felsza­badítása, mert a poStatakarékpénz­tári csekkforgalom tulajdonképen készpénzforgalmat helyettesítő át-, utalási folyamat. Több igen érté­kes felszólalás után ezenkívül még célszerűnek tartja a Debreceni Ke­reskedelmi 'és Iparkamara a bi­zalmiváltság nagymérvű lecsökken­tésére a kisbetétesek követelései­nek teljes felszabadítását. Üzleti szempontból szükségesnek tartja a Kamara a pénzfor, eszközök j jelentékeny szaporítását, illetőleg* j kellő mennyiségben a nagyközön­ség részére való rendelkezésre bo­csátását. Feliratában hivatkozik a Debreceni Kereskedelmi és Ipar­kamara arra, hogy a pénzhiány az árak további lemorzsolódását fogja előidézni, ez pedig a közgazdasági és jelentős állami érdekekkel szem­ben áh, sőt alkalmas arra, hogy 1 az álamháztartás vérkeringését tel­jesen lehetetlenné tegye. Végül a deviza korlátozásokkal fogfalkozva az értekezlet szükségesnek tartot­ta, hogy feliratában is hangot ad ama kívánságának, hogy a külföldi fizetési eszközök beszerzésébe, vé­telébe és eladásába, illetőleg ki­utalásába kapcsolják be a Nemzeti Bankon kivüi az összes nagyobb pénzintézeteket.

Next

/
Thumbnails
Contents