Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-08-02 / 173. szám
J^YÍRYIDÉK. 1931. augusztus 2. ugyan ez a moratórium semmit a szanálás szemszögéből, de mégis az első lépés a javulás utja felé. Anglia szimpatizál a németekkel cs igyekszik Hoover lépését erősíteni, aki már ujabb egy éves moratóriummal kísérletezik. De a franciák állják a sarat! Nagy legények ők! Folyik a pepecselés, a kísérletezés, a toldás-foldás, miként lehet a nagy, a hatalmas nyugati "tőkét absoHit úrként fenntartani. A züllött kapitalizmus és a komi naunizmus között keli lennie más rendnek is, amelynek kimunkálásán kell azoknak dofgozniok, akik az emberiség jólétét megteremteni törekszenek. És mert a kapitalisztikus rend az emberiség fejlődésévei szervesen fejlődött, most pedig "a legszéíső anyagiasságig lengett ki, ezt keli oda visszafejlesztem, ahol az ember életfeltételei, az emberiesség keretei 'között mozoghatnak. Ha ezt eléri a kapitalizmus, akkor a kommunizmus nem következik szükségszerüleg el. ( mi ériékeink - emlékeink A Nyírvidék folyó évi julius 29-iki száma említést tett Kazinczy Ferenc Érsemjénben tartandó emlékünnepéről. A szülőház áU, udvarán, környékén, — aug. 23án, az elhalálozás századik évfordulóján fel 'fog fakadni a kegyeleiérzelme a szivekben és a nagyszellem meg fogja termékenyíteni a lelkeket '— megigazulással. Az irodalmi vezérharcos születése beleesik Mária Terézia németesitő szakába. Születésének századik évfordulója (1859. okt. 27.) egybeesett az osztrák uralom gyászba öltözésévei. Akkor ünnepelte nemzetünk a nagy »Nyelyőr« emlékezetét, mikor Ausztria búsongott a Pó-sikság, Lombardia elvesztése után. Nemze'ti "életünk napja fényt szórt a Középdunamedencét lakó népekre akkor, mikor Ausztria kényurai megszégyenülten nézték az első földterületi lctépést Itália javára. A nagy Kazinczy hazafiúi működése szálka volt egy időben a bécsi kamariíía szemében. I. Ferenc, trónra lépése harmadik esztendejében, már Budán a váralatti mezőn öt magyar ártatlanul kiontott vére festette pirosra a mező zöldfüvét. Kazinczyt nem érintette a bakó pallosa. Rabságot miértek rá cserébe. Hét esztendőt töltött Buda, Brünn, Kufstein, Munkács böntöneiben. A király 'kegyelmesebb volt iránta magyar vádlóinál. (Szédítő gonoszság az ember: lelkekben. ) \ A Kazinczy-kuftusz hűséges alapvető munkásai sorában az elsők között küzdött SzabolcSvármiegye jeles szülötte. Pásztor Dáméi, miskolci gimnáziumi igazgató.. Kevesen tudják, hogy ez a Pásztor Dániel, egy időben Szilágyi Istvánnal, a közművelődés igen tekintélyes müvelője volt. Kemecsén született, 1815 március 22-én. Szinnyéi József, Magyar írók élete és munkái c. könyvében tévesen irja az 1816. évet születési évének.) Vahot Imre, Országgyűlési Emlékek o. munkájában közöl Pásztor Dániel, igen értékes részletet; Kazinczy fogsága naplója címen, mely hiteles adat a Martinovícsper részleteihez. Kétezerháramszáz nyolcvanegy napi szenvedés után nyert Kazinczy szabadulást a munkácsi várból. A francia hadsereg közeledésének hírére történt Kazinczynak vándorlása a hazai tájak felé. Kazinczy a franciás, népies; klasszikai iskolának volt müvelője. Bessenyei György, Dugonics Endre, baróti Szabó Dániel" irodalmi működésein felülemelkedve, ujabb nyelvtörvényeknek adott életet. Művészi ujjáteremtője lett nyelvünknek. Kazinczy, Vörösmarty Zalán futása c. munkája poétái nyelvi szépségein tanította fiait a magyar nyelvre. Szépészetileg művelte nyelvünket. — Szép vagy kedves anyai nyelvünk, véghetetlenül fölül haladod a francia persiflitást s a német mormogást — jelentette ki Kazinczy. Kazinczy születésének századik évfordulója, napsütéses melegével fölpezsdítette a magyar életet. Az osztrák iga még váltainkat nyomta; de már Adna kéklő vizénél, Vefegyvert fogják választani eszközként. A materializmuson felépülő világrendjük amugyis odasodorja, őket, a szélsőséges irányzat feíé, melynél nincsenek különösebb eszmei megvalósítások, célok akkor, ha egyszer kenyértörésre kerül a sor. S természetes, hogy a mindig kiválóan alkalmazkodó-képességü bécsi zsidóság ezeket áz, eszméket elsősorban propagálja, ezeknek az eszméknek első főharcosa. . | • f J Érdekes volt elnézni az Opern Ringen, ahol az egyik bár terraszát zsúfolásig töltötte meg a közönség, s ahol szakadatlan ordítással, zászlólengetéssei, Freiheit! Freund,' schaft! Barátság! kiáltással köszöntötték a felvonulókat. Sőt az egyik addig merészkedett, hogy xWeg mit der Bourgeoisie!« kiáltással köszöntse a leubachi németeket. A hatás megvolt s itt van a kommunista íz, hogy torkuk szakadtából kiáltották százezren ez egy hang után: »Weg! Weg!« 1 Egy öreg ember haladt el mellettem éppen ekkor. Belenézett a tömegbe, látta, hogy 12—14 éves gyerekemberek vonulnak épen fel. Csak egy szó csúszott ki a torkán: »Aitnie Kinder!« Fátyolos szemekkei nézett bele a Burg gyönyörűen kivilágított oszlopsorába. Ai'me Kinder! Az öreg ur bizonyára szebb napokat látott itt Bécsben, fátyolos szemével ott révedezett a bécsi Burgon, meg-; vető pillantást mérve a terraszra, ahol szakadatlanul folyt az üvöltés. Azután továbbhaladt, álmodozó, réveteg lépésekkel a Mária Terézia szobor felé. 1 Az én utam is erre vezetett.!. A bengáli fényben uszó Mária Terézia még soha ilyen szép és pompázó nem lehetett. Csodálatos, hatalmas alakja most a kék fényben, mely a szomszédos vörösre világított két múzeum píroslq fénytengerében még jobban kiemelkedett, egyedülállónak hirdette ezt a 'nagy alakot. Mintha ez az ünneplés is az ő számára rendezett lett volna, az ő alakjának és dicsőséges szellemű uralkodásának' qmlékére. Olyan méltóságteljesen imegdönthetetleniü ült a szobor talapzatán, annyira egyedülálló volt, hogy szinte tiszteletre késztetett' mindenkit. Tiszteletre, még a »vörös'< Bécset is. Belohorszky Ferenc. NE KÍSÉRLETEZZEK! A jó varrógép gyártása ppeciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapján, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! EZÉRT ISMÉTELJÜK•'-v '*'•• Érg í slBte MSm N E <ISERLETE22pÍ;f '••13 SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Ience partinál, Lombardia terem szűkült az osztrák harci kedv. Megerezte ezt a nemzet. Az iskolák, a társadalommal szövetkezésben, megragadták a kínálkozó alkalmat ás Kazinczy nemes lényétől visszhangzott az egész nemzet. Pásztor Dániel Borsodban, Lévay Józseí oldalánál dolgozott és megszerkesztette a Kazinczy Emilényt, a miskolci ünnepségek rajzával. Lévay József, Tompa Mihály, Szász Károly, Tóth Kálmán, Szathmáry Károly ódáit szavalgatták az emlékünnepélyen. Aivinc, történelmi csengésű község hölgyei 1860. április 13-án rendezték meg a Kazinczy emlékünnepet A feljegyzések szerint a lelkes hölgyek kizárták belőle a 'férfiakat büntetésül azért, m'ivei annak idejében az ünnepély rendezést a férfiak elmulasztották. Az alvinci hők Kazinczy-alapitványra is pénzt hoztak egybe. íme a női lélek szépsége mire képesít! —, Emlékszem egy nyíregyházi gyűlésre Hölgy volt az ünnepi szónok. A dániai hölgyek példaadására mutatt rá, akik az állam költségvetésébe realitást vittek azáltal, hogy a boltokban idegen árukért egy fillért nem adtak ki. A maguk lelkes agitálásukkal öt esztendő alatt a gazdasági'helyzetbe nagy javulást vittek. Idegen ruházati cikkekért nem adtak ki pénzt. • A magyar lelkesedés lángja átvilágított Olaszországba, itt egy Imantuai "nagyobb olaszlap emlékezett meg meieg sorokban Kazinczy érdemeiről, lelkesen mutatót? rá a [magyarok kegyeleti ünnepére, (mely ünnepszentelés a magyar* nemzetet a művelt világ figyelmére és rokonszenvére tette érdemessé. Prága sem büntette meg az ott tartózkodott egyetemi "és műegyetemi tanulókat, amiéit összejövetelt rendeztek és kegyeletes ünnepélyen hódoltak Kazinczy szellemének. A Szózat, a Himnusz eléneklése és alkalomszerű szavalatok hangzottak ei. Nyíregyházán az ev. tanítóképzőben rendezték az emlékünnepélyt. Noszág I. igazgató mondott alkalmi beszédet. Pásztort sárospataki tanárságból szólította el a márainarosszigeti főiskolai pártfogóság meghívása és 1845-ben a bölcseleti tanszéket töltette be vele. Megemlítendő, hogy a magyarországi iskolák között Sziget volt az első, melynek jogi katedráján Pataki János magyar nyelven adta elő a jogi "tudományokat. Pásztor Dániet a filozófiában, a legújabb módszerek ismeretét nyújtotta. Jogi, teológiát, pedagógiai szemináriumok tették a szigeti főiskolát alkalmatossá a vezető intelligencia kiképzésére. És ebben a nevelő munkában kát jeles szabolcsi származású férfiú: a nagykállói születésű Szilágyi István, a kemecsei születésű Pásztor Dániel vivtak ki maradandó emléket. Mindkettő az akadémia koszoruzottja. Utóbbi a negyvennyolc—negyvenkilencediki önvédelmi harc okozta iskolarottnlás miatt megvált Szigettől, és Miskolcon nyert igazgatótanári állást. Innen ment nyugdíjba. Nyugalmas éveit szigeti ro-i konsága körében töltötte. Itt is hunyt ei 1882. dec. 31-én. Vájjon van-e Kemiecsén egyén, aki a község jeles szülöttére, a bölcsész; professzorra, a miskolci igazgatótanárra, a Kazinczy-kultusz egyik! jeles előmunkására emlékezni tud? Bökényi Dániel. A postatakarékpénztárt csekkszámlák teljes felszabadítását kívánja a debreceni kereskedelmi és iparkamara A Debrceeni Kereskedelmi és Iparkamara értekezletet tartott a pénzforgalmi korlátozásoknak a gazdasági életre gyakorolt hatásának megtárgyalására. Az értekezlet megállapítása szerint feltétlenül szükséges mielőbb a postatakarékpénztárt csekkszámlák teljes felszabadítása, mert a poStatakarékpénztári csekkforgalom tulajdonképen készpénzforgalmat helyettesítő át-, utalási folyamat. Több igen értékes felszólalás után ezenkívül még célszerűnek tartja a Debreceni Kereskedelmi 'és Iparkamara a bizalmiváltság nagymérvű lecsökkentésére a kisbetétesek követeléseinek teljes felszabadítását. Üzleti szempontból szükségesnek tartja a Kamara a pénzfor, eszközök j jelentékeny szaporítását, illetőleg* j kellő mennyiségben a nagyközönség részére való rendelkezésre bocsátását. Feliratában hivatkozik a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara arra, hogy a pénzhiány az árak további lemorzsolódását fogja előidézni, ez pedig a közgazdasági és jelentős állami érdekekkel szemben áh, sőt alkalmas arra, hogy 1 az álamháztartás vérkeringését teljesen lehetetlenné tegye. Végül a deviza korlátozásokkal fogfalkozva az értekezlet szükségesnek tartotta, hogy feliratában is hangot ad ama kívánságának, hogy a külföldi fizetési eszközök beszerzésébe, vételébe és eladásába, illetőleg kiutalásába kapcsolják be a Nemzeti Bankon kivüi az összes nagyobb pénzintézeteket.