Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-02 / 173. szám

1931. augusztus 2. JNftfmnffite. meg ez Idegenforgalom propagandája NyirenMza érdekében Mi tenné vonzóbbá és híresebbé a Sóstót ? — Beszélgetés az idegenforgalom egyik szakemberével a Sóstó fellendítéséről A magyar idegenforgalom ügyének egyik országos hirü szakembere tanulmányozta a Sóstót anélkül, hogy hivatalos körökkel érintkezett volna. Inkognitóban járta be Nyíregyházát és napokon át gyűjtötte adatait, amelyek alapján érdekes és alapos terv alakult ki benne a nyíregyházi idegenforgalom fokozása, a Sóstó fellendítése érdekében. Erről a tervezgetésrőj a következőket mondotta munka-t társunknak: Az idegenforgalom csatáját megint a külföld nyerte meg A nyaralási időszak kellős közepén anost már tisztán lathatjuk, hogy a világ népeinek ezidőszerinti legnagyobb — idegentorgatmi —csatáját hazai fürdőhelyeinkklet szemben megint a külföld nyerte? meg. ^ A legtöbb külföldi államnak külön idegenforgalmi minisztériumok irányításával folyó, nagyszerűen, megszervezett propagandája a magyarok százezreit csábítja agyonkedvezjriiényezett és százszorleszál"litottan olcsó nyaralásra, társasutazásra, s ugyanakkor itthoni, világviszonylatban is jóhirnevü üdülőhelyeink üresek. Statisztikai adatok szerint 52 millió pengőre' tehető az az összeg, amit nyaranta a magyar közönség külföldön költ ei, s' aminek nagyrészét megfelelő, élelmes propagandával magunknak menthetnénk meg. Annái inkább, mert a külföldön fürdőzők nagyrésze két héttel toldhatná meg csupán az útiköltség árából nyaralása idejét akármelyik hazai "fürdőhelyen, de a sok jólszervezett,, kedvezményekkel előálló utazási iroda külföldre csábítja. Részletes hely'- tervet keli Kidolgozni az idegenpropaganda célja.ra A mi szempontunkból végtelen szomorú, hogy még most sem tud-, juk megcsinálni itthon azt leg-' alább kicsiben, a

mit majdnem minden európai állam régen főjöve-, de feni forrásává tett, nagyszerű; szervezetekkei irányit: az idegenek; nagyobb tömegének 'Leutazását, Harsogó plakátok és újsághirdetések, prospektusok és utikönyvek^ városi 'idegenforgalma 'hivatalok, bizottságok, minisztériumok állanak ott nagyobb külföldi megmozdulások érdekében. Az élelmesség é^ az üzlet épugy résztvesz ott a nagy versenyben, mint a természetadta szépség és emberi alkotás, de a tisztességes jóakarat mellett sokszor szerepei a sokat sejtető sem\i ím. 1 Ez az egymás pénzéért való tülekedés ma már olyan általáno^ világszerte, hogy magyar illetékes körök figyelmét se kerülheti el tovább, és reméljük, hogy jövő nyárig minden erejével nekigyürkőzík hasonlómodoru idegenforgalmú propagandának. Addig is, miig a felülről jövő egységes irányítás megszerveződik, az ország minden számbavehető helyének elő kell készülni részletesen kidolgozott tervvel, helyi "különösségek hangsúlyozásával az ..idegenek odavonzására. Az idegenforgalom két vonzóereje a fürdő és a látványosság. A jó fürdőhelyeket a régi időkben is messze földről felkeresték, a mai'időkben pedig — kétségtelenül a legnagyobb fürdőkultúra idején — soha nem látott tömegek keresik fel a legszerényebb fürdőt is. A fürdőző tömegek ízlése az évek során át kifinomodik, igényes lesz, ezért a gombamódra elszaporodott fürdők közt azt részesiti előnyben, amelyik ha a flanznak nem is hódol, cfe a kényeimet és kulturát a megkívánt mértékben nyújtani tudja. Az a'ig pár héttel ezelőtt megjelent fürdőrendelet is már előre biztosítani akarja ugy a fürdőzők igényeinek kielégítését, mint magá1 nak a fürdőhelynek jóhirnevét és gyarapodását. A rendelet szigorúan elkülöníti a fürdőhelyeket és üdülő helyeket. Mivei Nyíregyháza város Sóstógyógyfürdője mindkettőt egyesíti magában, de egyiket se szerencsés módon, nézzük, mit lehetne tenni rendszerezéssel, kiépítéssel és a meglevő értékek okos felhasználásával. V.rágzó lakótelepet keli ép.teni a Sóstón Egy fürdőhely nemcsak fürdőbői és vendéglőből áh, hanem az ezek támogatására épült állandó lakóteiépbői is. Sóstónak állandó lakótelepe nincs, s amíg nem lesz, jelentős gyógyhely, vagy üdülőhely nem iehet. A tulajdonos városnak minden kedvezményt meg keli adni, hogy Sóstó közvetlen területén fakótelep létesüljön. Ott van óriási parkerdeje, ha ügyes kezdeményezés indulna, a nyaralók, villák^ panziók egész sora épülne fie*; benne. Olcsón, vagy még inkább sngyen kellene adni a víllatelkeket. de teltétellel, pi. 1933. jul. 1-tg legalább SOOD H értékű házat köteles építeni a telekigénylö. Ötven ingyen telek 4—500000 P-ős közmunkát jelentene és Sóstó problémájának megoldását, sorsának fellendülését jelentené. Se a mai száflásrendszer, se a fürdő nem alkalmas nagyobb idegenforgalom melfetti 'igények kielégítésére. Bánm'ilyen vállalkozásból is, de fel keli építeni minél hamarabb a parkerdőben a gyógyszállót. E\'- szálloda-szanatóriumféle intézet, nemi súlyos betegek; hanem üdülők, lábadozók, legyengültek, kimerültek, gyomorbetegek és idegbetegek részére, diétás ellátással, csendes sétahelyekkel, portalan utakkal. Egy bővizű mélyturás világhírűvé tehetné Nyíregyházát « I Apróbb-nagyobb panziók, polgári otthonok, társulatok üdülőtelepei részére kinálm 'kellene ingyen telkeket. A mai szálloda reprezentációs központi szórakozóhely maradna. Fürdőhely kaszinója, tánc te lrne, előadóterme, zeneterme, tárlat céljaira. A fürdő, mint gyógyintézet nem áll hivatása magaslatán. Ki kellene egészítem vizgyógyintézettei, szénsavas, iszap, villany, fényfür.i dőkket, gyógygimnasztikával, inhalációs kúrával. Azzal keli csalogatni a népet, amn manapság kel^ neki. Szabadfürdője most épül Sóstónak, a zárt, fedett fürdőt is, újítani kell. Hogy a vizkérdést hogy keli megoldani, azt Hajdu-i szoboszló példázza leginkább. Egy bővizű mélyturás igazán világi ür-^ dövé tenné Sóstót. ,m:ig igy mindeif más vízszerzési kísérletnél számolni keli majd véletlenekkel és eshetőségekkel. Ismeretes, hogy a ímelegvizszerzésre irányuló mélyfu-4 rások költségeinek kéthaiimadrészét vállalja a földmivelésügyi miniszter, tehát egy 300000 P-ős fúrásnál 100000 pengő lenne az az összeg, amit a városnak erre a célra áldozni kellene. Könnyénél-; képzelhető azután, hogy hányszorosan visszakapja a város ezt a pénzt, ha melegvize van. Mit lehetne tenni a közönség szórakoztatására? A gyógyhely legfontosabb részei a fürdő, szálloda-szanatórium

1 és a portatan, csendes sétahelyek, de az üdülőhelynek fontos az is, hogy szórakozást nyújtson. A mai Sóstó kispolgári szórakozáson (sörözésen, gyepreheveredésen) kivüi alig nyújt valami szórakozást. * Csömörlésig való szórakozás? hirdet egy-egy külföldi üdülőhely. Ezeket legalább részben vegye át Sóstó. Különösen fontos korunkban a sport, mint szórakozó-alkalom. Vizisportok: úszás, evezés, pció ,horgászás, (télen korcsolya; jéghok'j, szárazföldi sportok: tenn?sz. golt, atlétika, futball, nagy játszó- és nézőközönséget vonzaná^ nak. Sóstó rétjein a golfjáték otthonos lenne, tenniszpálya meg már

1 van, sporttelepnek pedig a bőven levő üres területekből adhat a város ingyen. Többször megismétlődő tóünmepély, kivilágítás, a szigeten látványos helyek, tórnozi, csábítanák még a szórakozni vágyókat. A gyermekek részére játszóteret kell csinálni. Homok, kavics lágyén ott bőven. Erdei iskola, iskolaszanatórium, leány- és fiúnevelő intézetek részére különb hely nem kell a Sóstónál. Az építkezésben rendet 'kell tartani, nemcsak magán a fürdőtelepen, hanem a környéken is. Ma a szomszédos helyeken szolgabírói hivatalok adnak engedélyeket, olyan hivatalok, amelyeknek semmiféle műszaki szakértőjük nincs. Allamépitészeti hivatal, vagy gyógyhelyi bizottság szakemberének beleszólása nélkül nem szabad építeni semmit. Nyíregyháza idegenforgalmának megteremtése is, mint más városinak, külön szakhivatalon keresztül történhetik. Sopron évente lOOtk

1 pengőt tordit propagandára, de bőségesen visszakapja pénzét Sopron város idegenfjorgt^lmi kiadásai évi 10,000 pengőre voltak előirányozva 1931. évre. Ebből a hivatal dologi kiadásai 1920 P, a várost ismertető nyomtatványok, reklámképek, stb. 7,300 P, a Magyar Idegenforg. Érdekelts. Szöv. tagdija 280 P. Ezek a pénzek azonban más uton bőségesen visszajönnek. Ügyes propaganda, n»gy ideVeztrképrisclet : RÉVÉSZ ERUŐ és Társa Budapest, V., Nádor ncca 30 genforgálom mellett növekedik a város adóbevétele is. A fogyasztási adók, jövedéki, kövezetvámdidijak mind emelkednek nagyobb forgalom mellett. De emelkedik a kereseti, jövedelmi, ház, föld. telekérték-adó is, mert nagyobb jövedelemhez jut a polgárság minden rétege. Uj munkaalkalmak teremtődnek, munkanélküliek jutnak régen elhagyott munkájukhoz. Legelső dolog aninak a helyi különösségnek a megkeresése és felkutatása és kifejlesztése, ami vonzóereje lehet a városinak. Amit másutt nem lehet látini. Evégből pályadijat kellett kitűzni azokra az ötletekre, amik Nyíregyházának ezt megszereznék. A magyar körutazási jegyek

1 Nyíregyházára és a Sóstóra is szóljanak Magyar körutazási jegyek kiadásánál mindent megmozgatni, hogy Nyíregyháza és 'Sóstó benne legyenek. Nyíregyházát valóságos megyei központba kell fejleszteni. Kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja legyen megyéjének, utvonalai, vasutjai tényleg ideufssamik. Most Tiszalök—Nyírmárton falva vasúti összeköttetések miatt közeleb vannak Debrecenhez, mint Nyírgeyházához. Nem közömbös a város külső képe sem idegenforgalmi szempontból. A sokak által kárhoztatott parkositás, kövezés akkor lesz igazán előnyére Nyíregyházának, ha állandóan járják majd idegenek. A dolog végét pedig ugy kell megfogni, ahogy egy kis olasz város vendéglőse tette. A Baedeker utikönyvek ugyanis ugy irtak egy kis olasz városról, hogy egy napi látnivaló van benne. Ez ellen a város vendéglőse erősen tiltakozott. Okoskodásának alapja áz a "Nagyszerű idegenforgalmi törvény, hogy az idegen legalább egy éjszakát is töltsön a felkeresett városban, mert akkor szállodára, vásárlásokra isi költ pénzt. Nyíregyházának boldogulása is azon múlik, hogy milyen ügyesen tud legalább 2 napi látnivalót előmutatni. — Poloskát, svábot, molyt kiirtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertárak és drogériákban kapható. 3203