Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-31 / 171. szám

1031. julius 31. jéiímimm. Beszélgetés hanvai dr. Sándor Béla orvossal Sóstófürdő rejiöi! és kiaknázatlan kincseiről Nemrégiben Nyíregyházán és Sóstógyógyfürdőn járt dr. Sándor Jié a Németországban képzeit ok­leveles természetgyógyász, aki a legnagyobb elragadtatással szem­lélte ennek a páratlan értékű al­földi fürdőnek szépségeit. Alkal^ munk volt az előnyösen ismert ter­mészetgyógyásszal beszélgetést folytatnunk, és valóban a Iegna< gyobb elragadtatással, a legtelje^ sebb őszinteséggel nyilatkozott a látottakról és tapasztalatairól. — Gyönyörű —*- mondotta töb­bek között — a hatalmas erdő mélyén portól, széltől, füsttől meg­kímélt oxigéndus fevegőjü Sóstói fürdő. De azt keli látnom, és ez eiszomont, hogy Nyíregyháza vá­ros és közönsége nincsen tudatáj ban annak, hogy milyen kincs van birtokában. Gondolja el kérem; mit je'entene ez a pompás fekvésű fürdőtelep & mái modern gyógy­módéi berendezve a munkában ki­merült, az élet taposómalmában agyonhajszolt pihennivágyó embe­rek számára. Németország jut eszeimbe ilyen­kor, amely minden alkalmas helyet, minden természeti szépséget ki, használ, a z emberiség, különösen, a szenvedő emberiség javára. Nem is szólva arról, hogv idegenforgal­mán mennyit lendítenek a célsze­rűen berendezett kigebb-nagyobb fürdőhelyek. Hogy Sóstó nemörveno nagyobb nagyobb látogatottságnak, an ak elsősorban a propaganda hiány az oita, meri ha nem hívják ra tei a figyelmet, ki tudhatja, hogy mi­lyen kincset van ak a fürdő ek? Erős és ügyes propagandát keli kifejteni és akkor Sóstó idegenfor­galma fellendülhet, amit meg!-, könnyít az is. hogy kitűnő villamos közlekedése van, sőt forgalmas va* sutvonai mentén fekszik és igy is nagyszerűen megközelíthető. Nagy hibája a fürdőnek, hogy nin­csen modern gyógyintézete. Ha Németországban lenne ez a kies telep, ugy okos előrelátással ugyav csaK kihasználnák ezt a feltétlenül nagy hasznot biztosító fürdőhelyet. Sportpályákat, strandfürdőt kell létesíteni, de nem szabad megleled­kezni a legmodernebb természetes gyógyintézetről sem. Ha ez meg* történne, egy-két esztendőn beiül Sóstó Magyarország egyik legna­gyobb forgalmú fürdőhelyévé fej­lődhetne és a betegek százai talál­nák meg itt a biztos gyógyulást. Én, aki 30 esztendeje foglalko­zom a természetes gyógymóddal, Németországban szereztem okleve­let v tanulmányoztam a nap, lég, légfény, a hideg és meleggyógy­fürdők, a nélkülözhetetlen modern fürdőtornát, stb. és láttam a meg­gyógyult betegek százait a szenve­dő emberek iránt érzett szeretettel, ajánlom az illetékesek figyelmébe Sóstó kiépítését. A mult esztendőben sző esett, sőt komoly tervek is napvilágot iáttak a te'áliítanüó gyógyintézet^ rői, de nem lett belőle semmi. Nem tu­dom elképzelni mi lehet az oka. Meg keli ezt a tervet valósítani. Különösen most, hogy Wörisho'­fenben felavatták és megnyitották a világ legkiválóbb orvoskapaci­tásainak jelenlétében a modern or­vostudomány minden vívmányával felszerelt Kneipp-klinikát és 30 esztendővei a csodálatos tehetség­gel megáldott pap halála után meg­érti a világ, hogy az orvostudomány eízarám dokoi Kneipp Sebestyénhez, YVö' rishoten viziapostolához, a hum raipathoiogia nagymesteréhez! Azt hiszem, amint az első pla­kát napvilágot lát, amely a sóstói gyógyintézetet hirdeti, valóságos népvándorlás fog a fürdő felé meg­indulni. A betegek százai és ezrei keresik majd fel. Még egyszer ismétfem. hogy Sóstófürdő' fejlődése elé belátha­tatlan perspektíva "nyílik, ha szép­ségeit, természetadta kincseit, gyógyhatású vizét modern segítő­eszközökkel és ésszerű propaganda utján használja fei és népszerűsíti. Homokfürdö az utcán Virfusbodó gyermekek veszélyeztetik az autóforgalmat á cagy közönség keresziül-kasnl jár az uttesteken Kevés a rendőr a közbiztonság megóvásához Nyíregyháza város mindig híre.; volt portengeréről, amelyben csu­szó-mászó jószágként élnek Isten virágos kertjének legszebb hajtá­sai, 'a gyermekcsemeték. Félmez­telenre vetkőzve, olajbarnára sülve hancúroznak a nyiri homokban és fejük felett át nemi látszó köd kép­ződik a szél által felkavart por­ból, nem kis rémületére az autón kerékpáron közlekedőknek. A szülők nem sokat törődnek gyer­mekeik csinytevéseivei, meiyek kö. zött nem utolsó mulatságot képez az autók előtt való átszaladás. Ha baj van, akkor persze kiabálnak a rendőr után és a jármű tulajdono­sával szeretnének derürc-borura fi­zettetni, különösen akkor, ha azon valamivel 'jobb gúnya van, mint a kártérítést kívánón. A gyermekeket azonban csak részben lehet okozni a jelenlegi, állapotokért, mert a kicsikék szü­leiktől se,m sok jót látnak, ha köz­lekedési szabályok betartásáról van szó. A felnőttek nem' ülnek ugyan le a mellékutcák Szaharájában, ha­nem e helyett a Debreceni-, Vay Ádámi- és Rákóczi-utcák uttestén járnak, mert ott jobb menni, mint) a hepe-hupás kövezeten. Ezeken a helyeken pedig nemcsak más vá­rosok autósai vezetik kocsijaikat, hanem sokszor akad külföldi is közöttük, akik fejcsóválva konsta­tálják, hogy itt mit sem tudnak az emberek az átlósan való közleke­dés tilalmasságáról. Vasárnapon­ként feketélik a kocsiút a templom ból jövő emberek sokaságától, a ­kik beszélgetésükben elmerülve, tár­gyalják meg a szárazság következ­ményeit. Az öregek nem törődnek azzai sem, ha 6—8 éves gyerme­keik elmaradnak tőlük. Ha velük szemben jön valami jármű, akkor a nagyok félrelépnek a tülkölésre, de nem ugy, a szülőiktői pár mé­terre elmaradt kicsikék, akik ilyenkor tanyasi bocikák módjára megvadulnak és hozzátartozóik ütán loholva, nem egyszer szalad­tak már neki a lefékezett autónak vagy biciklinek. A kocsik számára lenntartott helyeken előfordult ba: esetekért természetesen nem lehet azi autósokat okolni, mert azuk, nem íáthaiják a felnőitek háta nyö­gött bujkáló gyermekeket. Nemcsak a földön járó közle­kedési eszközök miatt szokott azon ban a gyermekek orra betörni, hanem a légiek szemlélése követ­keztében is. A szőlőskertekben látni olyan sántító vagy bekötött fák tetejéről pottyantak ie báh fejű suhancoka^, akik a gyümölcs­mészkodásuk következtében. Jó, hogy még a szülők igényt nem, támasztottak a 35000 pengős biz­tosítási dijra, vagy legalább is an­nak arányos részére. Nemcsak a fák tetején fehet azonban a gonosz csontokkal találkozni, hanem a fö'cl szine alatt is. A bujtosi göd­rök araszos vizében éppen olyan otthonosan érzik magukat, .mint a homokbányák rókalyukjaiban. — Látni őket a tanyasi szénabogfyák tetején kártyázni vagy pipázni, az és egyéb villamos drótok közül mák közelében settenkedni, a ko­sárkányt kiszabadítani, a korcs­erdőben botokat faragni, telefon fák sátrai mellett meghúzódva len­ni, a vasúti sinek között színes ka­\i sókat szedni'és igy tovább. Szó­\at: gyermek van itt. gyermek van ott, gyermek \an mindenütt. Ugy látszik, jó termés volt mostaná­ban. No de félve a tréfálkozással. Ha higgadtan szemléljük az esemé­nyeket, megállapíthatjuk, bogv Nemesitett kávé a koffein­mentes Hag kávé, mert a sok emberre ártalmas koffeint za­matának és illatának minden csorbítása nélkül von­ták ki belő­le. Ennél­fogva tiditő­leg hat ugyan, de nem izgat fel. Teljes élvezetet nyújt, emellett azonban a szivet és idegeket békén hagyja. A Hag kávét csakis a legnemesebb kávéfa'jtákbrtl keverik. Minden fű­szeresnél kapható és kívánatra a kávéházakban és vendéglőkben is felszolgálják. A Hag kávé valódi, legfinomabb babkávé, mely koffe nmen­tes — léhát ártalmatlan. 3350 lecsökkentett létszámú rendőrsé­günk a nagyokkal van elfoglalva és igy a gyermekeknek szemmei tariása a szülőkre \áv. Nevelni,gon dozm keii a kicsikéket és idejében véget vetni az egyéni akcióknak. Az iskolák segélyével" 1 meg kelle­ne szervezni a szülők egyesületét, annak a világos célkitűzésével, hogy minden ember szerető gond­dá! 'kisérje figyelcmnief az utcán lévő gyermekeket, tekintet nélkül arra, hogy azok családjához tar­toznak-e, vagy sem. A felügyelet ugyanis cserébe menne. A társada­lom békéje és jövőbeli boldogsága függ attól, hogy a most felnövő geueráí i ónak milyen .lesz átlagban a lelki-. ilága. Ha az egyedeket meg­mentjük a:-: elzülléstől, akkor az összes- éget is megmentjük a nivó lesülyedésétől. Tartsuk szeirmeiőtt, hogy , an egy rc;,i magyar példa­beszéd, amely azt tanítja, hogy a ló.toivaj is a varrótűn kezdi a szer­zés mesterségét és hogy a gyilkos is élőbb fejbeveréssel támasztja alá a maga igazát. A jóra és a rosszra egyformán hajlandó gyermekeknek a 'megmentése pedig kedves doloe' ugy az Isten, mint az emberek előtt. Siposs Árpád. Saentmikíóssy lászié imrmedgyesi föld­birtokost halálra gázolta a cséplőgép Szentmiklóssy Lász'ó nyirme­gyesi földbirtokos csép'őgépet szál iitott julius 24-én egyik tanyájá­ról a másikra. Ö maga kocsiján ki­sérte a gépet. Egyszcri'e csak lovai megijedtek a cséplőgép zörgésétőt s megvadulva, vágtatni kezd ek. — Megfékezni nem lehetett. A fiatal földbirtokos kivágódott kocsijából, még pedig oly szeren­csétlenül, hogy a cséplőgép moz­donya elé kerü'lt. A súlyos gép keresztül ment rajta. Karjait telje­sen összeroncsolta, azonkívül o/y súlyos be'ső sérüléseket szenvedett, hogy a következző napon, julius 25-én — irtózatos kínok között — kiszenvedett. A község és a környék lakossága óriási részvéttel fogadta a fiatal, 2 7 éves földbirtokos tragikus ha'ála hirét. Az eljárás pedig megindult annak felderítésére, hogy a szeren­csétlenségért terhe' -e va'akit fe­lelősség. csabai ipartestület távirata Bnd János mmisgferlieE A békéscsabai Ipartestület el- | lápokat folytatott, amelyek nöksége a kiadott szükségrendele- , menyeként a kisipar helyz tekkel kapcsolatban beható tárgya­1 VÁROSI M V larU Csütörtökön 7 és 9 órakor Mártii r\aífáe én5ke s' 2sné 3' tánco s i^Kyy paj l«a filmopjrett 14 felvonásban. Janet Gaynor, Charles Farrel. 8 Péntektől Anny Ondra és Roda Roda námelül beszélő, énekes, zenés operettje 1 Postásfiu ós hu Fentektől m j ered­zetének javítása céljából az alábbi táviratot intézte dr. Bua János kereskede­lemügyi miniszterhez, a város or­szággyűlési képviselőjéhez: »Kérjük kegye'mes urunkat sürgősen intézkedni, hogy azok a* bankbetétesek, kik iparosszám­lákat akarnak fizetni betétjeik­bői, a szükséges összegeket megkaphassák, mert az iparos­ság kétségbeejtő helyzetén segí­tem keli, hogy munkásaikat fi­zethessék. Egyben a 15 napos váttóm.oratóriumot három hó­napra hosszabbítani 'kérjük, mert a helyzet kibírhatatlan s máskép tönkremenés a vége. Békéscsabai ipartestülete

Next

/
Thumbnails
Contents