Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-31 / 171. szám

jriffinriBáK. 1931. julius 31. 1-fi ff •r^trtfc.'i RNRRÍ'IITTN'IIHÍ R- - ~~ - íi'T "Tf " iiÉÉIuifl Hasznos ismeretek Hogyan keletkezik a napszúras és hogyan lehet védekezni ellene A páratlanul forró kánikula alatt — ami elmúlt ugyan, de még zeen a nyáron is visszatérhet, igen sokan kaptak napszúrást. Nem árt tehát tudni, miként keletkezik a napszúrás és hogyan lehet ellene védekezni. Mezítelen testtel végzett napozás napszúrást inem szokott okozni. A mezítelen test sugárzás utján sok meleget vészit, de meg a nagy melegen jelentkező izzadtság eípárolgása meglehetősen nagyfokú lehűlést hoz létre. Ha a verejték a felöltözött embert éri, az aísó, majd a felső ruha átnedvesedése követtében az áthevült test nem képes nagy me'egtartalmáíól megszabadulni. Ismeretes, hogy mezítelen testtel a fürdő 60 Celsius fokát iis jól et lehet birni, sőt néhány percig még 75 Celsius fokot is el tud viselni szervezetünk. Ezzel szemben tény az, hogy gőzfürdőben már 50 fokot is nehezen viselünk el, amit természetesen a levegő nagy víztartalmának kell tulajdonítani. Nem szabad szem etet téveszteni, hogy a 60, vagy 70 fokos száraz hevitőben a tes.et a közvetlen környező légréteg az erős izzadás párolgása következtében lehűti, ami lehetővé teszi a forró helyiségben való megmaradást. Magas hőmérsékletben az emberi test hőmérséklete is emelkedhldtik, különösen fizikai munka közben és felöltözött állapotban, amikor a párolgás lényegesen korlátozott. Érdekes, hogy megerőltető munka még a legnagyobb hidegben is ernej. heti a test hőmérsékletét. Linhard egy északsarki expedíció alkalmával 27 Celsius fokú hidegben 37.9 fokig menő hőmérsékletet tapasztalt másfélórás megerőltető menetelés után. A test áthevülve extrém méreteket ölthe; úgyannyira, hogy már ismételten mértek 43—44 Celsius fokot is és az illetők életben maradtak. Igaz, hogy a legtöbb esetben 42 foknál bekövetkezik a halál. Ez a szörnyű »feíhevülés« főleg a zárt sorokban menetelő katonákat veszélyzeteti, mert itt az összes káros tényezők közrehatnak. A nagy meleg, zárt ruházat és test-test mellett való megerőltető menetelés együttvéve a legnagyobb tragédiáiknak iehet szülő okává. A világháborúban 1917. junius havában a borúban 191 7 jun. havában a Perzsa öböl mentén egy 3000 főből álló pusztult eí napszurásban, jóllehet minden óvintézkedést végrehajtottak, mert jól ismerték a Perzsaöböl gyilkos klimatikus viszonyait. Sokan fognak még emlékezni a híres biteki »ha!áímarsra«, amelynek sok magyar baka lett áldozata egy nap alatt a boszniai Karsztok között. Teljes nyuga'om mellett, ha csak teljesen mezítelenül fekszik az ember, alig fordul elő napszúrás. — Tudni kell, hogy a csecsemők és az öregek kivételt képeznek, mert sokkal nehezebben tűrik a meleget, mint a nagyobb gyermekek és a középkorú felnőttek. Érdemes tudomásul venni, hogy a sok alkohol és a nagy fáradtság is hajlamosít a napszurásra. Aki tehát sörözni Szeret a strandon, vonuljon árnyékba. De aki kimerülten érkezik a fürdőbe, az se menjen a napra. Fontos tehát : kevés ruha é» ke vés mozgás. Gyümölcsevés közben ne igyunk vizet. A gyümölcs a modern táplálkozástudomány megállapításai szerint is a legegészségesebb tápszereink egyike, a helytelen gyümölcsfogyasztás azonban természetesen egészségi zavarokra is vezethet. —• Igen gyakori eset, hogy lében rendkívül dus gyümölcsök (narancs, alma, cseresznye, egres) élvezete közben vagy közvetlenül, utána még nagyobb mennyiségű vizet is megisznak az emberek. Az amúgy is sok vizet tartalmazó gyümölcs az utána küldött nagymennyiségű viztől a gyomorban még jobban felduzzad, ugy hogy ennek a körülménynek gyomornyomás, gyomortágulás, sőt életveszélyes bélpangás lehet a következménye. A vízivással tehát, gyümölcsfogya^stás esetén, bizonyos ideig várni keh addig, mig a gyümölcsöt a gyomor vagy a bél már bizonyos fokig elbontotta. Grünewald német kutatónak a Kozmos c. természettudományi folyóiratban közzétett megfigyelései szerint, narancs és alma élvezése után 1 és fél-—2 órán keresztül ne igyuink vizet. Dinnye vagy bármilyen gyümölcs bői történt nagyobb mennyiségű fogyasztás esetében tanácsos a vizivást 2—3 órával e'halaszztani, aszerint, hogy a gyümölcsevő egyén emésztőszervei mennyire érzékenyek s mily erősen rcagá'tak előző esetben a gyümölcs és viz együttes fogyasztására. — Tankönyvekre már elfogad az Ujságboit előjegyzést 1 5

X 1 A tank feltalálója Nemrégiben jelentették, hogy meghalt egy angol mérnök, aki arról nevezetes, hogy ő találta fel azokat a harci szekereket, melyeket lankn k neveznek. A tankok igazi feltalálója azonban nem ő volt, hanem egy francia remekiró: Voltaire. Egyik levelében, melyet 1757 májusában irt Flórian márkihoz, ezek a mondatok fordulnak elő: — Kedves főfegyvernököm, el felejtettem önnel közölni, hogy a legmegbízhatóbb harci szekér egy zárt szoba, melyet hat-hét gránát védelmez. — Vállig pironkodom, hogy én, a megrögzött békebarát, ilyen puszíifó gépekre gondolok, de ez végre a tisztességes embereket védelmezi, akik rosszul lőnek, ama gonoszok ellen, akik jól lőnek. Meg fogja látni, hogy ennél a harci szekérnél nem lesz külömb oltalom a háborúban. A történelem nem jegyzi fel, mikép fogadták a francia bölcselő ötletét. De ugy látszik, nem igen vették komolyan az illetékesek, mert két esz endővel később, 1759 május 26-án Voltaire igy ir Flórian márkinak : — Nagyon dühös vagyok, különösen Önre, kedves fegyvernököm. hogy nem valósította meg harci szekereimet, mert nevetségesnek tartotta az ötletet. De a nevetségtől kevésbbé kell tartanunk, mint a poroszoktól. Meg vagyok győződve, hogy csak ily módon tudnók legyőzni őket, nyílt csatában . . . Ugy látszik tehát, hogy Voltaire volt a tank igazi feltalálója Leonardo da Vinci-vei együtt, aki szinién ábrándozott ilyen harci szekérről. Traktor a madárvédelem szofgá'atában. A traktor madárvédelmi szerepé ről egyik madár védelmi szaklap ban olvasunk, ahol beszámolnak arról, hogy traktormótornak kipufogó csöve révén milyen jó vadászati lehetőséghez jutottak a fecskék. Ugyanis a mótorkipuffogás igen sok' pillangót riasztott fel, ezt a fecskék hamar kitapasztalták és rövidesen már 40—50 fecske kisérte a traktort utján. A fecskék rayo nokra osztották föl a traktor kör nyékét s igy rövidesen az egész terület megtelt az. éleim-s repülővadászokkal és a lepkék rövid idő alatt majdnem kivé

Leí nélkül áldó zatul estek. A fecskék annyira meg szerették a traktort, hogy most már nemcsak ezt a traktort, hanem a környékein lévő összes traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket is állandóan kisérik, mert igen jó va dászati lehetőséget biztosítanak. Az orvosok reklámottatása Amerikában. Az USA orvosainak száma 1931 január 1-én 149,521 volt, tehát minden 100.000 lakosra 127 orvos jut. Évenként átlag 4000 orvos megy ki a praxisba. A bevéte'Likét illetőleg nem lelte könnyen eligazodni. Sok orvos újságokban, folyóiratokban és hetilapokban hír detteti magát ; házaikon nagy elektromos táb'ák éktelenkednek, am el vek, ku önösen éjszaka máimessziről kiabálnak, azonkívül állandóan nyomtatványokkal, röpcédulákkal és levelezőlapokkal árasztják el a közönséget. Egy magy amerikai reklám specialista cég kimutatása szerint 11 ezer fogorvos közül 3645 adott állandó hirdetésit fel, az összes idegeninyelvü lapok számára. De felhasználják az orvosok a rádiót ,esetleg pacienseket fognak a szomszédos mozibain rendezett 5—10 perces koncertekkel, nyomtatványoknak és röpcéduláknak az utcán való szétosztásával. Némely orvosnak 3—4 rende'ője van. Newyorkban é' egy orvos, aki eloktrophysikalis gyógymódját tömegpropaganda utján népszerűsíti és évente több mint 150.000 dollárt keres. Ennél a propagandaügyeket egy volt európai katonatiszt végzi, 3600 dollár fizetéssel. Az orvosok átlagos évi keresetét 5806 dollárra becsülik. Talán legkisebb jövedelem havi 244 dollár (több mint ezer pengő) és ezeknek több mint 880/0-a saját házában lakik. (Mayer Fschr. d. Med. 1931/12.) Egy állatkedvelő Irta

: Arentschildt Károiyné. III. Hát Riki—tiki—tavy! Ki nem ismeri Kipling történetét a kígyóölő bátor kis állatról. Két ilyen kis állatom volt, sajnos, mindkettő eltűnt, pedig már egészen szelídek voltak, s a házhoz szoktak, mint a macskák. Az egyik kismuiv gót egészen apró korában kaptam s én szelídítettem meg, a másik már Szeüd volt. miikor vettem. A mungó egyike a fegjátékosabb kis állatoknak. Legszívesebben játszott egy gyékényszőnyeggef, amit össze tudott tekerni s órákhosszat bu

; jócskázott benne egyedül. Volt* neki egy barátnője is, az egyik sziámi macskám. A macska nem nagyon szerette a mungót, miért nagyon élesek a fogaiés játék közben néha fájdalmat okozott neki. De a mungó a szeretetévei valóT

J sággai üldözte a cicát. Reggel néha arra ébredtem fel, hogy macska és mungó az ágyaimban játszanak, vagy együtt alusznak mellettem. Később, miikor két mungóm volt, reggelenként mindháHman együtt mulattak, de a régi mungó nem a neki szánt feleséggel játszott, hanem á macskájával. Olyan gyors állatot, mint a mungó, még soha nem láttam', másképpen nem is tudna nnnden kígyót megölni, mint ahogy állítják róla. Én rna-j gam sose láttáim őket kígyókkal harcolni, de láttam egyszer, imi? kor ebédnél ültünk, a mungót egy mozdulattal az asztalon teremni, egy másikkal egy kacsacombot ^ tálból kiragadni és eltűnni oly gyorsan ,hogy megmozdulni sq volt időnk. Nem lehet ezt a kis mozgékony, okos, élénk állatkát leirni. Látni keli, liogy figyel, vizsgálón dik, fülei, mert a mungó nem-, csak nagyon óvatos, de roppant kíváncsi is. H

a valamit nemi lát, mert magasan van, két hátsó lábára áh s nosszu, hegyes orrát, égnek emelve, próbálja megnézni, mi lehet az. Amilyen erős,' éles fogai vannak, oly gyöngéden láttam egyszer játszani egészen pic; macskákkal. Oly szelíden fogta meg őket, mint egy macska-anya a gyenmekeit. Sziámii macskáimat is meg keh említenem, puha, elefántcsontszínű bundájukkal, sötétbarna, imiíjdnejmi fekete orruk, fülük, lábuk, farkukkai és nefeíejtskék szemükkel. Nagyon szelídek és ragaszkodók, s az én macskáim hozzám hozzák a köíykeiket, hogy vigyázzak rájuk. Aztán itt van a gibbon. A gibbon egy u. n. embermajom, Nincs' farka és két lábon jár, mint az em'; ber. Ha ugyan jár egyáltalán, mert a gibbon a vadonban csak a fákon, tartózkodik és azt mondják, sohase jönnek fe a fákról, még inni sem', hanem harmatot isznak afe^ vetekről. Egyik ágról a másikr^ himbálják magukat olyan hihetetlen ügyességgel, hogy ugy látszik, mintha repülnének. Több méter magasságban lévő ágakra tudnak igy átugrani. Kétféle gibbon van, fekete és fehér. A fehér gibbonnak hosszú, szeimfyeszinü szőre és arcán, kezén, lábán fekete bőr van. A sziámiak mondája azt tartja, hogy a fehér gibbonok elátkozott asszonyok, kik hü.tlenek voltak férjeikhez s most az erdőben kiabálnak az elhagyott férjek után. Ez lenne az oka, hogy hímnemű gibbon nem létezik — állítólag! -£n azonban Imlegcáfolhatomi ezt a különben nagyon érdekes mondát, mert nekem is van egy kis himgibbonom. Ketrecben tartom' ezt a ki^jnajampárt, mert félek, hogy ellopják ezeket az itt is ritka állatkákat, de ha otthon vagyok, kiengedem őket a f ákra, ahol órákig himbálóznak a

z ágakon csodási ügyességgel. Ha esteledik, hívásomra lejönnek, s bemennek a házukba aludni. A gibbonlakás mellett van égy nagy irruadárketrec, melyben apró papagájok, kanárik, kinai és sziámi fülemiilék, kis vadgafambok, für

r-' jek stb. laknak. Most egy üres kókuszdióban négy kis rniadárcseimieténk üt és kidugja a csunva fejét. A kertben sétál méltóságteljesen egy nagy szürke daru, piros tolip gallérjával, s ugy viselkedik, mint