Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-25 / 166. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a A nyíregyházi alvilág rejtelmei A bandavezér és az alvilág uj csillagának romantikus szerelme Nyíregyháza lüktető ütőere a kisvasutak Bessenyei-téri állomá­sa: a kisáüomás. Ez a széles di­menziójú tér a város roppant gyomra. Itt halmozódnak fei a vi­dékről "beözönlött élelmiszerek, amelyeket nap, mint nap a nyüzs­gő emberraj, mint szorgalmas han-' gyaboj hordja szerte az utcák csa­tornám a házak felé. A kisállorr.ás környékén ácso­rognan órák hosszat a banda tagjai. A nagy sürgés-forgásban feltű­nés nélkül lehet figyelni a város, életét. Mindig akad"valami, aminek érdemes utánna járni. Ha nemi akad munka, ha nincs valami érde­kes esemény, amely lekötné figyel­müket, a piacon ténfergő cseléde­lányokkal legénykednek trágár 111­cselkedésset. Egy éhesen csavargó lány a kisállomáson Az árusitó bódék között egy fia­tal mezítlábas lány kószái tétlen, unalommal. Látszik, hogy nincs helyben, hogy nem dolgozik, mert nincs a kezében a cselédek ismer­tetőjele, az elmaradhatatlan sza­tyor. Egy-egy kofa éleímiszerhai maza előtt néha pe"cekig áii és mereven nézi az ingerlően pirosló gyümölcs'kupokat. Ez a iány éhes és csak az al­kalmas pillanatra i es, hogy vaiamt harapnivalót csenhest­sen. De nincs szerencséje. A kofák éber figyelemmel őrzik portékáju­kat. Az alkalmas pillanat késik, hiába várja meredt szemmel, korgó gyomorrai. A csavargóknak feltű­nik a céltalanul csatangoló lány. Zajci Laci megkockáztat egy kér­déitf. Éles szeme azonnai észre)-, vette, hogy miben sántikál ez a vézna teremtés. — Mi az kisanyám, nem sikerül a "szajré? — kérdi "incselkedő mo­sollyal. 'A lány puhán, melegen felnevet. Vékony ajkai mögül fe­héren villának ki apró gyöngyfogai. — Nem, mert nincs egy jó ha­verom •— válaszol bizalmasan. A barátság e néhány mondat után megpecsételődik. A lány ott­honosan, jót érzi magát a suhan­cok között. Fejletlen, karcsú te­remtés. Bubisan nyírt szalmaszőke haja simán övezi napégette, piros arcát. Ahg lehet 16 éves. Szép vo­nású arcában a korán kezdett sze­reimi élet tépett különös vonáso­kat. Alakja fiúsan szögletes, moz­dulatai ledér érzékiséget áruínak el, mig a -modorában van valami szemtelen hányavetiség. Zajci Laci, az ideiglenes vezér; akit társai csak bicskás Jacknak hívnak, nyerte meg a lány tetszését. Azt tünteti "ki bizalmával, annak mo­solyog meieg ígérettel' a szemébe. A többiek irigykedve pislognak szerencsés társukra, aki a nagy jasszok fölényével, félvállról kezeli a hőt. ,« A lány örül, hogy cimborákra talált. Boldogan, minden fesz élve­1 zettség nélkül, vihogva fogadja <T| fiuk nyers, durva tréfáit. A kér-< désekre közvetlenül, a legnagyobb őszinteséggel válaszol 6 nem titkol el semmit. I „áz apán baltával kergetett el hágairól" — Ma éjjel érkeztem meg gya­log Mátészalkáról — mondja oly egyszerűséggel, mintha csak a szomszéd utcából indult volna el. Az apám baltávai kergetett ei ha­zulról. > — Miért ? — kérdezte Laci cso­dálattal. — Mert nem akartam melózni. Majd én gürcölök nekik, minfr egy barom? Egy ilyet ni! — ki­áltott fel durcás indulattal s sza­vait jobb karjának visszataszítóan aljas mozdulatával kisérte. — Miért nem mentéi a strichre? — vetette oda Szekér gonosz vi­gyorgással. E különös megjegyzést jóízű röhögés fogadta. A lány is szívből kacagott. — Na és most mit fogsz itt csinálni? — firtatta Laci lepled zctlen kíváncsisággal. — Egyelőre semmit. Szerencsét próbálok, hátha sikerűi valami. Te jóképű srác vagy, adj 20 fillért kenyérre, mert már i t két nap óta nem ettem. < Ez az őszinte és váratlan vallo­más nagy megrökönyödést váltott ki a suhancok között. Szinte egy­szerre nyúltak zsebükbe és lázas; sietséggel kotorásztak a fillérek, után. Azonban a lány, Laci 20 fillérét fogadta el. Bandi, a kis tippszerző lóhalá­1, Iában vágtatott a leközelebbi hen­teshez s csakhamar szalonnával és kenyérrel megrakodva tért visz­sza. Az alvilág uj csillaga S ME6NTILT A Mindennap Részvény sörök csapolása! Naponta kitűnő zónareggeü! Figyelmes és pontos kiszolgálás! farkasétvággyal falta be az eiedieití a suhancok nagy gyönyörűségére. Gyilkos hangulat a banda alvégi tanyáján Este az alvégi temetőben gyil­kos volt a hangulat. A banda egy­ségét felbomlás fenyegette. A fe­gyelem és a betyárszolidaritás meg billent a lány köntiyü súlya alatt. A féltékenység ősi fullánkja bele­szúrt a lelkekbe és gonosz, láza­dó gondolatokat forralt az értel­metlen agyakba. ' { I A »bicskás Jack« nem b>rt a fél­tékeny alattvalókkal. Félelmetes tekintélye csak nehe^ zen tudta megőrizni a rendet. Még a kis Bandi is ott settenkedett az alvilág uj csillaga körül, a siker hatvány reményében. Bandi erre jogosan aspirálhatott. 0 gondos­kodott a lány vacsorájáról s ez a lovagias gesztus, majdnem a bör­tönbe juttatta. Délután besurrant egy hentes­üzletbe, amely zsúfolva volt vte­vőkkel. Egy óvatlan pülanatban F. a pultról hirtelen felkapott egy féi sonkát és mint a nyui rohant az utcára. A dühöngő hentes utána uszította egyik segédjét, aki hirtelenében a kezében felejtette a véres bárdot és azzal rohant a menekülő fiu után. Izgalmas, rettenetes hajsza íej^ lödött ki. Bandi a torkában érezte szíve ri­adt lüktetését. Hóna alá szorítva zsákmányát sebesen rohant a nyílt utcán végig. A járókelők közül többen elébe ugrottak, hogy útját állják, 1 üe Bandi villámgyorsan kerülte ki a nehézkes polgárokat. i Végre hosszas hajsza után sikerült egérutat nyernie és Bandi megme­nekült. Holtfáradtan, lihegve érkezett a tanyára és megroggyant térdelj Jkei, "de mosolygó alázattal nyuji-. totta át a zszákmányt a lánynak. Izgalmas párviadal a lányért A nagy kripta mögött ezen az éjszakán hallgatagon, komoran ül­tek a banda tagjai. Vésztjósló, villámterhes. vihai\­előfti csenő volt ez. A »bicskás Jack- a hátán fekve jobbkarján könyökölt, míg bat j karjával átkarolta a lány derekát. A vezér arcán gúnyos, kihívó mo­1 soly ült s apró szemeivei élesen frxirozta társait. f A lány ugy tett, mintha mind­ebből nem vett volna semmit sem észre. Maszatos, zsíros szájjal rág­ta a sonkacsontot és jóízűen csám­csogott. Szekér Bandinak majd ki­lesett a szeme, ugy nézte a falatozó lányt. Fészkelődött, izgett, moz­gott fekhelyén s igyekezett észre­vétlenül közelebb csúszni az alvilág uj csillagához. 1 De egyetlen szó sem hangzott e«. A nyomasztó csend már tűrhetet­len volt. Mindenki érezte ezt, 1 de senki sem találta meg azt az egyetlen szót, amellyel a beszélge­tést megindíthatta volna. A lány végre is megunta a hosszú vára­kozást. v — Jaj de unalmas fráterek vagytok. Ugy bámultok itt, mint a borjak — szólt teli' szájjal kun­cogva, mint egy elkényeztetett kö­lyök. — Hagyd csak őket, miattunk örökre megkukulhatnak — dör­mögött a »bicskás Jack« megvető lekicsinyléssel. Senki sem mert válaszolni, csak' Szekér ütötte fel a fejét. — De nagy kuffered van — tromfolt kihívó gúnnyal. Ez a merész válasz lecsapódó, bombaként hatott. A suhancokj csodálkozó tisztelettel bámul­tak Szekérre, aki vörös arccá*!, lázongó tekintettel meredt a nyu-. godtan falatozó lányra. 1 Jack hosszú ideig hallgatott^ Ugy tünt fel, mintha feleletre seml méltatná a merész közbeszólót. | -* De szeme, mint a tőr szúrt Szecj kér felé. A lány ezalatt félszemmel. kt-j váncsian bandzsalitott rá és ide-, ges várakozással fészkelődött he-* lyén. Jack végre megszólalt. Hangí­ját tompa, komor fenyegetés fü-j tötte át. Súlyosan, nyomatékkal ta-< golta a szavakat, amelyek, min* bazaltkövek hullottak a gsendben^ —- Csak haverolj kócfejü, majd mindjárt a szádra teszem a keze­met. 1 . A vezér kezében megvillant a kés Látszólag nyugodtan beszélt, de a g ruha alatt izmai ugrásra feszültek. Szekér Bandi láthatóan küzdptt magával. A józan esze azt súgta, hogy hallgasson mig nem késő, ne 'provokálja tovább a vitát. De szégyelte magát a lány előtt. —> Azt szeretném én látni! —­nyögte ki végül, csak .nehezen ejt­ve ki a szavakat. A »bicskás Jack« mint a macska pattant fel e pil­lanatban s egy ugrással Szekér mellett termett. . ( jobb kézér en megvillant a kés, míg a másikkal megmarkolta el­lenfele mellén a ruhát. Izgalmas, idegőrlő jelenet volt, A lány hal­kan felsikoltott és szintén talpra szökkent. A többiek mozdulatlanul, dermedten nézték a jelenetet, sen­kinek sem volt bátorsága az ügy­be beleavatkozni. Szekér sápadtan bámult a felbőf sztilt Jackra. ^ \ Akaratát a hosszú kés villanása lenyűgözte, megbénította. Nean mert védekezni, nem 1 mert meg­mozdulni. 1 — Fogod be azonnal a pofádat! — dörgött Jack eszeveszett düh­vei. Szekér pedig megsesmanisüih ve, szégyenkezve horgász totta le megadással a fejét és halk, érthe­tetlen szavakat dünnyögött. Jack mély megvetéssel fordított hátat neki. Lassan, kényelmes mozdulattal zsebrevágta kését és foghegyről oadszólt a rajongó cso­dálkozástól tágranyilt szemű lány^ nak: 1 —- Gyere velem, nem itt töltjük az éjszakát. _ > Hangjából fölényes biztonság csengett. A lány szó nélkül enge­delmeskedett. Néma tisztelettel ko vette a vezért a temető belseje

Next

/
Thumbnails
Contents