Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-25 / 166. szám

jrtfmriBéic 1931. julius 25. 'mmm lé. A banda tanyájától jó messze kerestek maguknak nyughelyet, mert izgatott kacagásuk pajzán, érzéki csengése csak alig volt hallható. Az alvilág csillaga a detek tivek kezében Az alvilág uj csillagának nyíregyházi 'kiruccanása azonban nem járt szerencsével. Másnap délben a kisáhomáson a detektiveknek fel?tünt az ismeretlen, züllött leány és miután nem tudta magát igazolni, előállították a kapitányságra. Hiába őrjöngött, hiába tört, zúzott össze mindent a cellában, sorsán nem segíthetett. Amikor a súlyos bilincs kijózanította hisztérikus őrjöngésébői, elhangzott a megfellebbezhetetlen, zord ítélet: A város területéről Tievezeit kitoloncoltatik. Lapunk legközelebbi számában zárjuk le a nyíregyházi a'lvilág rejtelmeiről szóló cikksorozatunkat, amelyben két érdekes »szalmalakó« titokzatos életérői rántja fe a lepíet, rendőri riporterünk. W. E. A napisajtó utján hozzák nyilvánosságra a jogosulatlan iparűzésért megbüntetettek névsorát A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara az építőmesterek iparitestületének előterjesztésére mozgalmat indított abban az irányban, hogy a jogosulatlan iparüzőket, illetőleg azokat, akiket a íefolyta/tott iparkihágási 'tárgyalásokon elmarasztaltak, napisajtó utján közöljék a nagyközönséggel. Külötnösen építőipari szempontból tartják a kérdést nagy jelentőségülnek, mivei a rendszer bevezetése m^gójmá a gazdaközönséget attól, hogy pénzét kontárok áltai emelt és később lebontandó építkezéseken ei ne veszítse. Vevőcsábítás A* vevőcsábítás ügyében érdekes határozatot hozott a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság. — Bepanaszoltak egy fővárosi kereskedőt, hogy ugy ő mint alkalmazottai üzletének megnyitása óta idejük legnagyobb részét az utcán töltik, hogy a szomszédos cég vevőit, kirakatának szemlélőit megszólítsák és üzletükbe behívják. Továbbá vád tárgyává tették, hogy a másik versenytárs cég hozzá betévedt vevőit tévedésükről *e« nem világosítva, kiszolgálta. A választott bíróság itéiete szerint »E magatartások az üzleti tisztességbe ütköznek, mert vevőszerzésrb olyan eszközt alkalmazott a bepanaszolt, amilyent a magyar keres^ kedő nem alkalmazhat anélkül, hogy kereskedő társai e miatt méi/tán le nem nézzék. A zsűri döntése szerint a fővárosi kereskedő jobban tiszteli a vevőt, sem hogy őt megszólítván, neki üzletét nyílt utcán ajánlja, önérzetesebb, sem hogy visszaélne azzal, hogy valaki — más kereskedőt keresvén az ő üzletébe téved. Fokozott mértékben tartózkodnia kellett volna épen a bepanaszolnak a

z ilyen ' magatartástól, nehogy arra lehessen gondolni, hogy üzlete helyiségének a verseny cég szomszédjában való megválasztásával mór ilyen tévedések eshetőségére számított,® — Terménykereskedőn részére kötlevéi, könyvbe kötve, zsebben hordható alakban kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Szécheliyi-ut 9. Tefefon 139 . Kö z gaz das ag A karteltörvény margójára Irta: Dr. Csák Károly m. kir. kormányfőtanácsos orsz. gyül. képviselő Törvényiárunk uj, ériékes cik- egészséges tőkeképződés, hanem kel gazdagodott: a gazdasági ver- i ennek csak torzképe senyt szabályozó törvénycikke], köznyelven, a karteltörvénnyel. Azt mondják, hogy a kartelekbe való beavatkozás veszélyezteti a munkások keresetét, vagy legalább is annak állandóságát. — Ezzel szemben utalok a szociáldemokrata álláspontra, amely sze rint „a termelésnek kartelek által való organizálása biztositottabb kereseti lehetőséget nyújt'. A munkásság érdekeit és megélhetési lehetőségeit a kartelek megrendszabályozna semmi körülmények között akadályozni nem fogja. A karteltendencia érvényesülésével azonban összefügg egy másik kérdés, amely a munkások létérdekeit inkább érinti; szintén világkérdés ma, ugy hivják, hogy racionalizálás. Nem akarok erről értekezni, csak felvetem a kérdést, vájjon mi a nagyobb érdek; az emberi munka hatályosságának végsőkig való fokozása és olyan gépeknek a termelés szolgálatába való állítása, amelyek úgyszólván emberi fantáziákat rögzítenek bele az anyagba, vagy az a nagyobb érdek, hogy mindnyájan megtudjunk egymás mellett élni? Azt hiszem, hogy a racionalizálással túlságosan siet az ipari termelés. És ez a racionalizálás, amely nagyon szépen összefügg a minél nagyobb haszonra való törekvés érvényesülésével: a munkások nagy tömegeit kapcsolja ki a termelésből és fogyasztásból. Én nem tudok erre megoldást találni, mert hiszen a racionalizálás maga is olyan irányzat, mint a Golf-áram és a Duna-Tiszaközi homokból nem lehet a Golf-áramnak gátat építeni. De legalább ne siettessük ezt a folyamatot, mert aki ezért a racionalizálásért bármiiyen téren túlságosan lelkesedik, nem tudom nem ütközik-e egyetemesebb emberi érdekekbe? A közgazdászoknak nagyon ked veit jelszavak, hogy a kartelekhez való hozzányulás akadályozza a tőkeképződést. Én ugy gondolom, hogy nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a tőkeképződés előmozdítása akkor is előnyös, ha a tőkegyűjtés egyesek, vagy vállalatok kezében, ugyanazon gazdasági terület más és más terme lési ágazatának, vagy fogyasztóinak rovására folyik. Ez a tőkeképződés csak mammuth-vagyonok képződésére alkalmas, a másik oldalon azonban pauperiz musra vezet. A tőkeképződés csak ott jelenthet közgazdasági hasznot, ahol a tőkét, az egész nemzet gazdasági életére nézve uj értékek termelése, a nemzeti jövedelem emelése és a takarékosság hozzák létre. Az a spekulatív tevékenység, amely kizárólag arra irányul, hogy ugyanazon a gazdasági területen egyes termelési ágaknak minél nagyobb hasznot szerezzen, a másik termelési ág, vagy a munka rovására, ne n Nagyon tartanak attól, hogy a kartelrendszabály megakadályozza a külföldi tőkéknek itt való elhelyezését és hogy a külföldi tőke kifut az országból. Vitatkoznak felette a bankemberek, én azonban nem hiszem. De vájjon melyik a-nagyobb érdek: az-e, hogy megmentsük a magyar közgazdasági életet a teljes lezülléstől, vegy pedig az, hogy teljesen a külföldi tőke járszalagjára kössük magunkat ? Az én ismereteim elméleti alapon nyugszanak, ennélfogva nem tudom megítélni: bekövetkezhetik-e az, hogy a magyar karteleket karteltörvény, úgyszólván kirekeszti a nemzetközi kartelek ben való részvételtől. Ha ez igaz volna, ebben bizonyosfoku veszedelmet látnék. Mert az, hogy ennek a kis országnak azok a közgazdaságilag hasznos kartelalakulalai tagjai legyenek a nemzetközi karteleknek, amelyek mint különösen a Gyáriparosok Országos Szövetségének a berkeiből mondják, bizonyos kiméleti területet és kivételi lehetőséget bizto> sitanak, igenis közérdekű szükségesség. Itt se látok imminens veszedelmet. Hiszen azoknak a nemzetközi karteleknek is fűződik bizonyos érdekük ahhoz, hogy maguknak a magyar kartelek részvételét biztosítsák. Ennek az országnak körülbelül 55-60 százaléka a földhői és a földön él. Igen, végső vonalban ban azt á litom, hogyha valahol kerestek 10 pengőt, azért valahol kapáltak, kaszáltak, vagy kalapáltak. A föld azonban nem szaporítható, a föld termőképessége is korlátolt, ennélfogva egészen bizonyos az, hogy Magyarországon azon a néhány millió hold földön, amelyet Trianon még meghagyott, mezőgazdasági népesség összes szaporulatát elhelyezni nem képes. Nekünk tehát feltétlenül érdekünk az industrializalódás előmozdítása, hiszen statisztikai adatok mutatják, hogy évi 70.000-re tehető népszaporulatunknak talán felét, 50—55 százalékát az ipar szivta fel magát s az ott talál elhelyezést. Jaj volna tehát annak, aki Magyarországon az industrialódásnak útját akarná állani, és amikor a kartelek visszaéléseihez hozzá akarunk nyúlni, akkor szó sem lehet arról, hogy ezzel célunk lehetne az indusztrizálódásnak legkisebb mértékben való korlátozása is. Ne féltse tehát senki a kartelrendszabályoktól az indusztrializálódás fejlődését, mert ha ez az uj jogszabály a magyar ipar erősödését hátráltatná, lesz magyar kormány és magyar parlament és lesznek emberek, akik megmondják véleményüket és mindig olyan irányba lehet terelni ennek a törvénynek végrehajtását, hogy ettől az indusztrializálás meglassitását félteni nem szükséges, Értesítők szemléje IH. A Kereskedelmi ískoa Értesítője. A Margócsy Emil szerkesztésében megjelent Értesítő első cikke Huszthy Jotán tanárnő (KJainik Jolán) színesen megirt, érdekes cikke itáliai tapasztalatiról és élményeiről. Szép és élvezetes, avatort tollal megirt cikk, amely folytatásokban a Ny ír vidék hasábjain is megjelent. ^ Az iskolai évről szóló beszámoló következik ezután, ame'ybő'- értesülünk, hogy a feTügye obizottságban a lemondott Ruzsonyi Pál helyébe Rigó Alfonzot, a Nemzeti Bank nyíregyházi főnökét választották meg. Domány Sándor helyét pedig Bácskai József foglalta el. Domány Sáindor h. igazgató nyugdíjba ment, helyébe Gratz Vi'mos tanár került. Mérey Ferenc dr tanárt véglegesítették. Mo'nár Sándor hitoktató helyett pedig dr Dezső László nyert megbízást. Két hivatalos látogatás vo

Tt az észter dő folyamán. Februárban dr Szakáll Zsigmond kir. főigazgató, májusban pedig dr Schack Béfi látogatta meg az intézetet. Mind a ketten meg vol ak az eredménnyex elégedve. Az egészségi állapot jó vo't. Járványos betegség wm fordiú e'ő. Szép és tanulságokhan bővelkedő ünnepélyeket rendezett a keresked.imi'isko'a, ameiyfek közül kimagaslik a cserkészcsap st szerete. ünnepe. Májusban rendezték meg az az ^sko'a hagyományos majálisát. A záróüranepélyt "junius 18-án tartották. Az esztendő folyamán két szüői értekezletet tartottak nagy érdeklődés mellett. Az idegen nyefvek tanulására fokozott ügye met forditot ak, Bécsben a julius hóban rend'zett tanfolyamon, ame'ye: a kereskedelmi isko'ai tanárok nemzetközi egyesülete szervezett, résztvettek Margóczy Emil,igazgató, Bácskai József. 'KJainik Jolán. Gratz Vilmos, Hasznos Imre, KoIIonay Zol tán tanárok. Az iskola egy Grandjeam féle gyorsirógépet és egy Geste.nerRotary Cyclostyí gépet szerzett be. Ezután a tanárok iskolán kivüü működését sorolja fel a cikk, majd a tanári kar névsora, a felügyelő" hatóságok, az alapítványok, adományok, jutalmak, versenyek ismertetése következik. Az ifjúsági egyesületek működ íséről, a cserkészcsapat munkájáról, az önképzőkörről találunk még éid'kes cikkeket. Szép cikk számo' be az ifjúság ügyes irodalmi értékű lapjáról, a Reménysugárról. A gyorsírókor az idén is eleven munkásságot fejtett ki és a diákgyorsirók ugy a budapesti karácsonyi, minit a debreceni kerületi versenyen kitűnően szerepeltek. Az ifjúsági sportkör, a sakk-kör munkájáról számo' be végül á cikk. Az esztendő folyamán Budapestre, Debrecenbe ,és Itáliába rendeztek jó' sikerü't kirárdjíásoka;. — Ezután a tanulók névsora, a jövő évi tud iivalók következnek még, majd a női egyéves szaktanfolyamról készü't "jelentés, amelynek 44 növendéke volt. A Nagy Sándor Gyorsírókor igen szépen szerepeit a házi, kerü'eti és országos versenyekein is. Az Értesítő végén ott ta'áljuk az iskolában használatos könyvek jegyzékét. — Ui Nyir-regény: Moly Tamás regénye: «A fekete függöny előtt*,. Teljes, befejezett regény. Ára 10 fillér. Kapható az Ujságboltban és minden áru?ltónáf.