Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-19 / 161. szám

rJNÍYIRYIDᣠ193/- julius /9. Ne mulasszuk él a tarlóhántást Irta; Klán Dezső oki. gazda. Szomorú, de való tény, hogy, az aratás bár vége felé jár (igaz, hogy nemi valami fényes eredménnyel zárulj, mégis a tarlóhán tás még sok helyen nem indult trraeg s mint néhány kiváló gazdá tói saját fülemmel hallottam, az idei nagy takarjnányinségre való tekintettel, a tarlók nagy része nejmi lesz lebuktatva, csak őszi mélyszántásban részesül. Szinte hihetetlen, hogy annyi felvilágosi-, tás, felszólítás, tapasztalat dacáTa még műidig akad olyan gazda, aki a tarlóhántást fölöslegesnek, elmulaszthatónak gondolja s nem számol azzal a nagy nemzeti s egyéni kárral, amely őt a tarlóhántás elmulasztása által éri. Jelen cikkeimben iparkodom tehát röviden a tarlóhántás nagy fontosságát kidomborítani, s rámutatni szerény tehetségemhez mérten arra, hogy »a magyart gazda sorsa a miit nehéz viszonyok között is legnagyobbrészt saját kezébe vati letéve.« Ha élni akar, ha csak ugy-ahogy vegetálni is, szakítani keli az eddigi gazdálkodást rendszerrel s mindazt, amit a józan ész, a tudományos kutatások megcáfolhataían tényként évtizedes gyakorlati megfi-j gyelések, tapasztalatok árán felállítottak, saját gazdaságában keresztül viszi, s saját javára kamatoztatja. A munka fokozása, kis területeken is, prima talajmunka állati erővel, nemi hozhat csak áldást. Az idei nagy tikkasztó szárazságban a talajban a vegyi folyamatok igen nehezen mehetnek végbe, s ha a tarlóhántást elmulasztjuk, talajunk teljesen kiszárad, kicsiny mennyiségű vizét i% elpárologtatja. Okszerű tarlóhán-; tássai a talaj legfelső, néhány centiméteres rétegében a hajszálcsövességet (capillaritast) megrontjuk: s bár a feiső réteg kiszárad, de az alatta levő réteg vize nem* párolog ei. Hántott tarlón a járás puha ,rugalmas, a köv etkező szán-, tás könnyebb, s a lehulló (epedve várt) eső is könnyebben beívódik. A baktériumok, ha némi nedvességhez jutottak, életműködésüket kifejthetik, melynek folyamánya, a* jobb humuszképződés, a talaj hamarabb beéredése s az annyira ki vánatos morzsalékos struktura ki alakulása. A gyomirtás, a növényi'és állati kártevők ellem hathatós védekezés is kivántossá teszik a tarlóhán-^ tást. A lebuktatott tarló hamarabb zöldül ki, mint az érintetlen, a gyommagvak eredményesen csi-> fáznak s pár hét alatt annyira fejlődnek, hogy a gabonalegyek rájuk petézhetnek. Ha most augusztusban keverő szántást alkalmazunk elpusztulnak a gyomok és a légynyüvek is. Ha ellenben elmulasztjuk a tarlótörcst, a hesseni légy a 't rét légy s a többi gabonalégy lepetézik a környék vadfüveíre s a későre zöldült tarló erősen megbosszulja magát, mert a gyomok elkerülik az őszi mélyszántást. Ne késlekedjünk tehát ilyen helyeken az őszi mélyszántással sem. A tarló hántás hathatós, preventív védőeszköz a szalmadarás, gabonafutrinka, a vetési gabolypiHe, drót férleg s a rozsda ellen is. A szerecsen poloska elleni védekezésnek is könnyen lehet komponense. Az évelő gyomok irtását is elősegíti a tarlótörés, macrt a földalatti részeket az eke szét tépi s a felső ré. szek életerejét gyengíti. A tarlótörés mélysége 3—6 cm. is lehet, a fő az, hogy lehetőleg gyorsan, omlósán töressék fel a tarló akár ekévei, akár kultivátorral, vagy tárcsás boronávai (könnyű talajon.) Az ekét borona kövesse, henger után fogas, mindig az adott viszonyokhoz mérten. A felhantolt tarlót nagy eső után lóháton ülő, tehát gyorsan haladó borona boronálja, fogasolja. A tarlólegelő silány, csekély minőségű, semmit sem adó füve értéktelen, talaja gyomos, tömődötfc lesjz s a megmunkáltatása nehézkes s a nyári ragályos szembetegsége^ terjedését fs elősegíti. Vajha a magyar gazda e keserves helyzetben erőt merítene, s leküzdve az önön-magában fel-feltörő keservet, élve a mának e szomorú aratás után, erős híttei" megindítaná a munkálkodást a talajművelés terén is, mert egy rossz firatás s néhány rossz, nehéz év után még eljön a jó is. A keserűséget, kicsinyhitüséget a természet ölén dolgozó, kisigényű magyar munkás nem ismeri s nem is akarja is,merni. A szerecsen poloska kártétele Mindnyájan hallottunk az év tavaszán egy uj rovari kártevőről,' mely az eddiginél jóval nagyobb számban jelent meg ezídén s Heves, Borsod, Szabolcs, Zemplén; Abauj és Szatmár vármegyékben a buzavetésekben egész 100 százalékig menő károkat okozot.t A detí recem határ több részén szintn jelentkezett eddig ezen úgyszólván ismeretlen ellensége a búzának: a szerecsen poloska, szerencsére nálunk nem nagymérvű volt a fellépte ugy, hogy városunk határában általánosságban nem okozott érzékeny károkat. Jablonowsky József, a kir. Rovartani Állomás igazgatója a »Köztelek< legutóbbi szájmába^ rendkívül tanulságos módon isme

r-> teti a szerecsen poloska kártételeire vonatkozó megfigyeléseit. Elmondja, hogy a folyó év tavaszáig a buzavetésekben tapasztal nagyj károk okát illetően eleinte tanács-, talanui álotttak ugy a gyakorlati gazdák, mint maguk a mezőgaz-, dasági növények rovari eliensé-> geiuek kutatásá\ai foglalkozó szak-* emberek. A buzakár okozója tekin-? tétében a vélemények megosziot-? tak, voltak akik a fagy következményének tudták be a buza satnya lását, mások a Thryps nevű kis ro-^ varkát fogták gyanúba, végül akad-< tak, akik az eddig jelentékeny károkat nem okozó szerecsen poloskának tulajdonították a kártételt, A cikkíró, hogy az igazságról megnyugtatóan- meggyőződhessen, az általa már korábban is gyanusn »ott szerecsen poloska károkozásáról akart megnyugtató bizoi^yttékokat szerezni s evégből egjí szúnyoghálóval a külvilágtól teljesen zárt ketrecbe gyökerestői földestői mintegy 40 buzatövet áUi* itoit be, a ketrecbe kb. 60 db. szerecsen poloskát bocsátott. A ketrecet a szúnyogháló teljesen körüLvettc és takarta, ide idegen rovai; be nem juthatott, szintúgy nemt tudtak a poloskák sem kijönni. A ketrec maga szabad földön volt elhelyezve, igy elegendő napfényt és esőt is kaphatott. _ í Ezen kísérletre főként azért volt szüksége a kiváló tudósnak, mSvu azt már régen tudták, hogy a poloska az éretlen buzaszeoniet szur^-y sertéjével szurkálja, a nedvét szívogatja, miáltal a buzaszem össze-j esik, de egyéb kártétele eddig, ezen rovarnak nem volt ismeretes, A kísérlet március hó végén kezdődött, tehát jóval a kalászhányás előtte A kísérlet eredménye a tud^s gyanúját teljesen beigazolta, mert a poloska szúrásai folytán a sarjak egymásután sárgulni kezdtek^ majd elhaltak. Kezdetben a legbelső, még fejletlen levelek pusztultak ei egymásután. A pusztuló sarjak után elpusztult hamarosan a növény is. Mikor már mindössze 5—6 csenevész, beteg buzatő vDit életben, akkor kibontotta a ketrecet, élő poloskát már mindössze kettőt talált, a többi elhullott. A poloskák a ketrecben rendesen párosodtak, tojásaikat is le

T rakták, de a tojásokat nem találta meg, ezeket valószínűen a ketrecbe bejáró hangyák hurcolták e* s ették meg- A kiszedett nővéSCHI3IDTHAUER IGMálMI hesMttvkébíSi természetes lUlflHIlUI mi

r ffétp^bár •leftndi. Használati utasítás Minden palackhoz mellékelve. nyeknek felső részébői nemi maradt semmi, gyökerük is kevés és fej'leticn volt. A második kísérletével a. p

Q, loska további kártételeit kívánta beigazolni Jablonowsky. Felállított a buzavetésben egy nagyobb ketrecet, midőn a buza már kb. 25—30 cm. magas volt s ezáltal a ketrecbe bezárt mzmtegy 40 buzabokrot s vagy 120 szerecsen poloskát beengedve a ketrecbe, várta az eredményt. Az eredmény az volt, hogy a bezárt poloskák mohón estek neki a búzának, Ug

v hogy az a kalászát sem tudta kihányni, csak 40 cm. magasra nőtt és a ketrec kibontása idejére egyetlen ép sarj sem maradt. Ha a kísérlet későbbi időben történt volnakkor a buza ki tudta volna kalászát hányni, de a kalászok fehérek fehérhegyüek, vagy csorbák lettek volna, mind a kártevő pusztítása*, nyomán. A szerecsen poloska ezévl nagymérvű fellépte után attól le, heft tartani, hogy a következévekben is nagyobb tömegben fog jelentkezni s pusztíthat^ a buzavetéseket. Nagyon kívánatos volna, ha az arra hivatott rovartani .szakíérffak mielőbb ajánlhatnának: valamilyen gyors és egyszerű eszközt, vagy módszert a gazdák ezea veszedelmének leküzdésére. Pdris, Bécs és Budapest legszebb modelljeit BESZERZÉSI ÁRON KIÁRUSÍTOM WALTERNÉ és HORVÁTHNE k a 1apfizlet ében (Róm. kath. bérpalota. Bethlen-u. 2.) Gazdaságok részére Szegődségi levél, Cseléd (konvcnciós) könyv és Dohányos könyv — kapható a Jébanyomdaban Széchenyi-út 9. sz. — és az Ujságboltban Bethlen-utca 2. sz. (Róm. kath. uj A város központjában egy vagy két házhelynek alkalmas TELEK gyümölcsfákkal beültetve ELADÓ. Cim a kiadóba n. 3857 NEMZETI SZALLODA BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. TEL. 320-30. J. 334-09. A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLODA VEZETÉSE ALATT. K Kényelmes tiszta szobák. Hideg , meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, fürdőszobák, világitójelzők. Polgári árak, figyelmes kiszolgálás. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba 11 -50 pengőtől. Bárki lapunkra való hivatkozással, utcai szobáknál 15°/o, udvariaknál 10% engedményt kap. 3617-20' HA BUDAPESTRE JÓN ne mulassza el felkeresni a legelőnyösebben ismert vendéglőt: Dénes József Nemzeti Szálloda éttermeit VIII, JÓZSEF-KÖRUT 4. SZÁM. TELEFON: JÓZSEF 324 66. Legjobb rragyar és francia konyha.. Fényes és tágas helyiségek, nyáron szétnyitható üvegtetővel. Polgári árak. Menürendszer. Dréher sörök