Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-19 / 161. szám

193/. jüíiui 19. m jfthcntéM. GAZDAMELLÉKLET ^!!ili!lilllllilllil!llll!ll!lllll!lllllllll!llillllllllllillllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIN^ áz új gabonaértékesítési rendelet Irta: Tauszíg Rezső okleveles közgazda-revizor A mezőgazdaság általános helyzetének ujabb leromlása a kormányt ismét cselekvésre késztette és a suiyos nehézségekkei küzdő' gazdák megsegítésének céljából uj rendeletet adott ki, amely a gabonatermés értékesítését, a tavaly életbelépett boléte rendszen módosításával, főleg pedig a boiéta árának az eddigi 3 pengőről 6 pengőre való felemelésével kívánja kedvezően befolyásolni. Tavaly, miikor a boléta árát 3 pengőben állapította imíeg a kormány, akkor még az volt a helyzet, hogy a budapesti tőzsdei gabona árak a világpiaci árakat körülbelül 3 pengővei haladták meg s így a 3 pengős boléta mellett a magyar gazda egy ideig mintegy 6 pengővei kapott többet az e

ví port paritásnál a kenyéitaagvakér't. Azóta azonban a gabona világpiaci ára ismét jelentősen csök-t kent és a budapesti tőzsde a kormány által életbeléptetett intervenciós ellenrendszabályok dacára sem tudta a gabona árát olyan árnivón tartani, amely a gabona termelés rentabilitását biztosíthatta volna. A kormány tehát kényszerítve volt a gazdatársadalom

1 vé-< delmében a gabonaértékesítés te rén uj reformíot létesíteni. A boléta árának '6 pengőre tör tént felemelésének jelentőségét pusztán a felemelés ténye még neim) merítené ki, mert éppen a miult év tapasztalatai igazolták, hogy magával a bolétarendszer életbeléptetésével a mczőgazdasá-< got a kormány szanálni nem tudta» Épp oly kevéssé volna elégséges a magyar mezőgazdaság rentábilis tásának biztosításához a boléta árának 3 pengőről 6 pengőre val

(. felemelése sem, mert a gabona világpiaci árának ujabb áresése — amit a budapesti tőzsde árjegyzése is követni volna kénytelen —• a három pengővei magasabb boléta értékét hátrányosan ellensu-. lyozná. A boléta árának felemelésével a gazdák helyzetén való segítés lehetőségét reális számítási alapon, a kormány által legutóbb megkötött kereskedelmi szerződések adják meg, amelyek a mat viszonyok figyelembevétele mellett 13-14 pengős budapesti tőzsdei gabonaárak biztosítására ádna^ reményt és ha ez a világpiaci ál .állandósulna, akkor a 6 pengős bofétával 19—20 pengős buza^t alakulna ki, amely mellett a mezőgazdasági termelés válsága lokalizálható volna. Az uj gabonarendelet a gazdasági élet fogyasztási frontjára uj jelentékeny adóterheket ró, miután a 6 pengős boléta költségeinek: fedezésére a lisztadót is kénytelen a koiftriány megváltoztatni és a fehér lisztek után eddig fizetett 10 százalékos, továbbá a kenyérlisztek után eddig fizetett 3 százalékos hsztforgaimi adók helyett egységes íisztforgalmi adót vezet be. Az uj lisztadó alapja minden lisztté megőrölt 100 kg. buza után 2 és fél P, tekintet nélkül arra, hogy mi a buza forgalmi ára. Az u] íisztforgalmi adórendszei tehát drágító hatással fesz a búzalisztek árára és igy közvetlenül drágítani fogja a buzakenyér árát is. Ezt a kenyérdrágitást á kor mány azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy a rozsliszt ulán mérsékeltebb adót fog szedni. A szegény ember tehát, ha olcsó kenyeret akar maj^ enni, akkor rozskenyeret fog kelleni vásárolnia. A boféta alap pénzügyi megala pozását a rendelet a .(naimo^ főleg pepiig a vidéki vámőrlő malmok fokozottabb el fenőrzésével kívánja biztosítani, ama á tn a vi- 5 déki "kis malmok egyébként is | válságos helyzetét uj veszedelme^ fenyegetik, amelyek a nagyon költséges, sok zavart és bizonytalan üzemi helyzetet felidéző adminisztratív rendelkezésekből a vámmalmokra — de ezenfelül a vámőrlő közönségre is — háramlanak. Mág emlékezetesek a háború utáni őrlési tanúsítvány kényszerintézkedésekbői állandósult zavarok és kellemetlenségek, amely rendszer visszaállításától — méltán idegenkednek az érdekel" tek. Hetvenöt százalékkal magasabb a baza termelési költsége ma, mint volt a háború előtt A magyar buza áralakulás^ a legutóbbi száz év alatt A gabona termelési költségének és értékesítési árának egy|miásho3 való kapcsolatában mutatkozó nagy eltolódás a gabonatermelést súlyos válságba sodorta. A nelmlzetközi konferenciák egész sora fog'

: lalkozott a búzaárak alakulásával és azzai a kérdéssel, hogyan lehetne az árszínvonalat olyan fokon állandósítani, almiely mellett a gazda számára ismét jövedelmezővé válik a szemtermelés, miután a jelenlegi önköltség és a gabonáért elérhető ár között olyan különbség mutatkozik, ami veszteségessé teszi magát a termelést. Egészen különös képet kapunk, ha például az utolsó száz esztend» gabonaár alakulását nézzük és ez

1 a százéves árgrafikon azt is mutat ja, hogy a terményárak kilengje hányszor hozta súlyos helyzetbe a Mezőgazdasági termelést. Száz é

u előtt a magyar buza ára 13.57 mai pengőnek felei meg és ez az ár 1876-ig emelkedve, 28.70 pengőt ért e'. Ez volt a legmagasabb árszint, amelyről tizenhárom esztendő alatt az ár ismét 17.76 pengőig zuhant. Errői a mélypontról ujabb javulási folyamat tudott elindulni, amely í913-1 g tartott, amikor is a magyai buza ára isiiét 25.74 pengőt .tett, A kötött gazdálkodás abnormális áralakulását figyelmen kivül hagyva, a buza árszínvonala a háború után, amikor a szabadforgalom ismét helyreállott, újra emelkedett és 1925-ben 36.91 pengős árrai is találkoztunk. Ebben az esztendő ben azonban megkezdődött a bu

za ujabb áresése, amely mondhatni, azóta is tart. , Éraekes, hogy a háború után a terimelés költségei a békéhez képest 75 százalékkal emelkedtek, * nemzetközi terménypiacon érvényesíthető robbantó erő forrását mutatja még az is, hogy amíg a, búzatermelés költségei háború után a szomszédos országok hasonl^ költségei felé közeledtek, addig a tengerentúli gabonakiviteh államok hasonló költségei a piechanizálás folytán az eddigi költségek felére apadtak. Egyebekben a belföldi búzaárak a termelő helyén 25 pengőig vol^ nának emelendők és ezen a szinte^ áüandósitandók, mert csak ez az ár áll arányban a mai" termelésű költségékkel. A szőlő gyógytáplálék Magyarország mindössze 400.000 métermázsa szőlőt fogyaszt évente Borkrizís éi szőlőfogyasztás címmel az egyik havi folyóirat tartály Mas cikket közöl, melynek hatása alatt kérdezzük meg az orvosi kartól, 1 miért nem népszerűsítik a szőlőkurát? e- 1—1 I—1—r—r~TT- 1 :-"! ' I l-TT1 i ! i j j i I i J_ • I ' ' 1 Miért nem

1 vállalkozik közülük! valaki a Wiesenbadenben, Mont-* reuxben, Veveyben, Meranbanj vagy Bolsanóban rendszeresen be. vezetett szőlőgyógymód berendezésére? Köztudomásu, hogy a szőlőgyü|mölcsnek huzamosabb időn át bizonyos meghatározott orvosi előírás szerinti élvezete, megtelelő diétás koszt és etrena mlellett, mmt gyógyszer i kiválóan alkalmazható, i" j i-f ! <;.! | tvtrf I főleg az emésztést végző szervek bántalmainái, máj és hólyagbántaimaknái stb. A felsorolt gyógyító helyeket messze vidékről keresik fel a betegek és használják a kúrát. Nyíregyháza rendelkezik minden előfeltétellel. Van szőlője, alkalmas sétahelye. ELEOÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÁGBOLTBAN kolt, hogy mindenből itthon hasz* náljunk fel a iehető legnagyobb mennyiséget. Az orvosi tudomány megállapítása szerint a szőlő miagas tápértékü, könnyen emészthető, szóval egészség szempontjából a legelső gyümöfcstáplálék. Az almát, banánt, narancsot és szőlőt összehasonlítva, a szőlő tirtalmazza a legtöbb fehérjét, zsírt és szénhidrátot és legnagyobb a kalória értéke is. i Amellett nézzük, mennyivel ja vithatjuk az ország helyzetét, ha a szőlőt nagyobb mértékben fogyasztjuk: Az ország (mezőgazdaságában 2118145 kereső volt foglalkoztatva, ebből kb. 400000 szőlőtm'unkánál, az iparnál 679657 egyén, a kereskedelemnél 183736 egyén. A szőlőgazdaság 40 miflió , munkanapot nyújt, ami jóval < nagyobb, mmt' amennyit az egész gyáripar aa munkásainak, s tehát indokolt, hogy a mezőgazdaságnak e fontos ága, amely ennyi embernek ad kenyeret, el ne hanyagoltassék és minden igyekezetünknek oda keli irányulnia, hogy a termelés ára legalább a termelési költségeket meghozza, ezáltal a szőlőmüvelés a jelenlegi terjedelmiében fenntartható legyen. Ha a termésnek nagy részét, mmt gyümölcsöt belföldön képe sek leszünk értékesíteni, ugy nem keli a magas védővámok miatt a külföldnek indokolatlan nagy engedményeket tennünk, nem keli kiviteli prémiumokat adnunk stb. mmd az ország javára szolgál és> mód lesz arra, hogy költhessünk olyan szükséges dolgokra, melyekre most nem jut pénz. Szeretnénk a »Nyirvidék« legkö-zeiebbi számának hirdetési rovatában olvasni: - , * »X. Y. dr. megnyitotta szőlőgyógymód rende!őjét.« Egy kis reklámmal meg lehet- .

v ne csinálni a szőlőgyógymód i" állandósítását még idegenek részére is. De eltekintve ettől, a 30 ezer lakossal biró városban bizonyosan nagy számban van olyan egyén, kínéi a szőlőkurának jó hatása volna. ' Sajnos némi igen hajlottunk arról, hogy valaki orvosi rendé- 1 lésre szőlökurázott volna. Minden termény értékesítése nehéz, de 'még nagyobb akadályok [merülnek fel, ha terményeinköt exportálni akarjuk, azért indo-t és mindenféle folyóiratok bekötését a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig vállalja a J Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza Széchenyi, út 9. szám, Telefon 139 VILLAMOS és RÁDIÓ szerelések és javítások. Telepes készülékek hálózatira átépítése olcsón S Z I K SZ RÁDIÓBÉRLET HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5—62.