Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-30 / 294. szám

1931. december 30. JhfrÍ!tiftBÉ& mi Pénzhiány: tőkehiány Irta: Pisszer János. A karácsonyi szünetet megelőzött parlamenti tanácskozások folya­mán, de nemkülönben a szak- és napilapokban is sokat lehetett hal­lani és olvasni különféle tervekről, amelyek a magyar gazdasági élet stagnálásának okául, a pénzhiányt tekintették. Ezek a tervek különféle »fantasztikus« módon kivánták a pénzszaporitást elősegíteni, abban a reményben, hogy igy a termelő munka megindulhat, mert hiszen most »resíringált« hite élet mellett sehol sincsen elég fizetőeszköz, a termelés normáus foíytathatásárp Ezt tagadni alig lehet. Ezekkel a »fantaszdkusoknak« ne­vezett tervekkel szemben szót emel­tek az orthodox közgazdák, akik azután azzal torkolták Le a »fan­tasztikusK tervek kovácsolóit, hogy nagy tévedés van a kívánságokban |és a megállapításokban. Nem pénz­hiány van, hanem : »tőkehiány«, ami pedig nagy különbség ám \ »Homouzion» és \homoiuzion«! Igen. Roppant nagy különbség ! Ezért érdemes vért ontani. Pénzhiány van ! Mert ha fizetni kívánnék, de nincsen ehhez pén­zem, akkor azt mondom 1, hogy nem tudok fizetni, mert pénzem nincs, mert nem folyt be követelé­sem, mert az én adósomnak sincs &n pénze, hogy nekem fizessen-, mert neki sem fizettek adósai, és igy tovább. De még soha sem hallot­tuk. hogy valaki azzal tagadná meg fizetését, hogy nincsen »tőkéje«. Mert van tőkéje, csak pénze nin­csen. Ez a tőkéje azonban »álló«, »immobil«, amelyet fizetésre felhasz­nálni nem tud, ha csak pénzzé nem teszi azt. De mert másnak sincsen pénze, hogy megvásárolhassa, igy pénztelen marad az egyébként tőkés is és fizetni nem tud. A »p'énzhiányt« egyébként is le­het igazolni. Ha üzemként tekintjük csonkaországunkat, amely ma 3000 millió pengő értékű nemzeti összjö­vedelmet produkál, ugy az ennek kitermeléséhez szükséges forgótőkét körülbelül 20 százalékosnak kel 1 vennünk, de a legszükségesebbként tekintve Ez 600 milliónak felei meg, a mai 350—370 milliós for­galommal szemben. Pedig 20 szá­zalékkal, még nem is tuloztunk, iimikor nem centrális pénzkezelésről van az államéletben szó, hanem olyanról, aho'- ahány önálló exis­tencia van, az mind pénzt kezel, an­nál mindeniknél van heverőben fekvő pénz, amely a maga funkció­jából ki van kapcsolva, ha a tezaurálásokat nem is tekintjük. Pénzhiány van és nem tőkehiány, és igy nem vehető rossz néven, ha vannak emberek, akik a nagy pénz­hiány mellett terveket kovácsolnak, miként lehetne az infláció elkerülé­sével szaporítani a fizetőeszközt. Nálunk ez fejenkénti 40—42 pengő körül van, mig ezzel szemben Ausztriában a jegyforgalom a fe­jenkénti 94 pengőn áU. Elképzel­hető, hogy az Ausztriáéval egyenlő lakosszámu és egyenlő nemzeti jö­vedelmet produkáló Csonkamagyar­országnak is szüksége van több fize­tőeszközre, mint amennyije most van. Ha az osztrák jegyforgaíomnái amely 800 millió pengőt teSz, ki­sebbét, cca 600 miliór tartunk legalább szükségesnek, habár az az­zal egyező is megokolt lenne, ugy nem tuloztunk. Azt azonban mindenki beláthat­ja, hogy tőkét szaporítani munka és az ezt elősegitő fizetőeszköz né-kül soha sem lesz lehetséges. Fizetőeszköz oly mennyiségben szükséges, aminővel a gazdasági élet forgalma nyugodt menetben fenntartható. Eddig még inflációról fe««»éUái n*m lehet. Az a minimum azonban, amely a gazdasági élet menetét biztosítani hivatott, vissza pdandó annak. Ma pedig ez a mini­mum nincsen meg, hiányzik, igy »pénzhiány« van és nem »tőke­hiány« ! Kitüntetett néptanítók Csongrádi tudósítónk jelenti: A Nagy Sándor rendszerű ma­gyar nemzeti gyorsírását képviselő Magyar Gyorsírók Egyesülete Bu­dapesten december 2-ikán tartott 54. évi közgyűlése Deák Tamás Tömörkény-Fefvég-tanyai és Fái József Csongrád-Szőlőkközötti ál­lami elemi népiskolai' tanitókat — mindketten okleveles és már sok­szor kitüntetett gyorsirástanárok úttörő népgyorsirók, akik iskolán kívüli yipmüvelés keretében az 1925—26. tanévben a Kiskundo­rozsma.Karahomok és ülés-p usztai áll ei. népiskolában rendezett Sze­retet Tanf ofyamok létesítésével a világot megelőzték — a folyó egyesületi évre ismét választmány*, tagjává választotta éspedig: Deák Tamást nyolcadik, mig Fái Józse­fet hatodik ízben. Az Egyesület Deák Tamást ei­sőizben még 1924-ben tüntette ki választmányi taggá választásával és külön elismerő tanán" oklevéllel, mivei — felsőkersk. isk. tanár ko­rában — a nyíregyházi' égy jéves nő 1- kersk. és irodai szaktanfolya­inista tanítványai" olyan kiváló si­kerrel veitek részt 1923. tavaszán^ miskolci kerületi és budapesti or­szágos gyorsíró versenyeken, hogy a ioo.as fokon 2 I., 11 II. díjra,' 3 dicséretre, a 120-asain i|I.» 1 III. díjra, a 150-esen 1 I. |és a 150-es fokon 4 I. dijat nyertek iközött is sorrend szerint a legeslegelső díj­ra, 3 dicséretre, a 180-as 'fokon I dicséretre,'"az országos szabatos irásu — Nagy Sándor rendszerű versenypályázaton pedig (ugyanis az I dijat egy már .kész tanár em­ber nyerte) a diák versenyzők kö­zött az I. díjnak számító JI. díj­ra dpfgoztak, mi áltai »Az iliás» és a »Népszerü Gyorsíró« egykorú számaiban közölt statisztikai ada­tokból megállapíthatóan a leg­szebb és legtöbb dijat Magyaror­szágon (sőt világviszonylatban is) a Deák tanár tanítványai nyerték össze, mig a 200 szótagos ,rekord verseny vizsgán a 14 éves jkápol­nai »ragyogó« Ragyóczy Jolán nevü tanítványa — a hétszeres győző az I. dijat szintén ihibátlan dolgozatával nyerte, amely brilliáns eredmények elérésére még példa sehoi és soha sem fordult 1 elő máig sem s végül, mert Naményi Gyula tanítványát — aki már évek óta a debreceni felsőkereskedelmi iskoia kiválóan elismert, többször kitüntetett tanára, a Debreceni Gyorsíró szerkesztője —- a gyors­irástanitási vizsgára (Nagy „Sándor rendszere szerint) öt hónap alatt készítette elő, ezért a tanitás 1— sőt tanárképzés — terén elért ki­váló eredményei és érdemei elisme­rése jeléül a tanári munka,teljesítj ményt, egyéni képességet és tehet­séget, tudást értéke szerint meg­becsülő igazgatója Margócsy Emii az intézet Értesítőjében Driák Ta­másról mint »a magyar nemzeti rends?erü gyorsírás buzgó apos­tofárók emlékezett meg. Neményi 'Gyulát a szép és gép, Fái Józsefet á szép és gyorsírás­tanári és tanitói vizsgára szintén Deák Tamás készítette elő, utób­bit már mint néptanító Kiskundo­rozsmán Karahomok-pusztán ma­gányában szórakozásból" S»«tet#t a fogkővel­annyi súlyos fogbe­tegség okozójáva! ! Majdnem minden kultúrember szenved miatta! Rendszeres fogápolás Kalodont­tal — mely mint egye­düli fogkré m tartal­mazza a dr. Braunlich­f éle, fogkö_el|en hatá­sos Sulforizinoleat-ot — eltünteti a fog­követ és keletkezését is meggátolja, ami a fogak tisztán- és egészségben tartását jelenti. KAI.820. S\ fogkő ellen Tanfolyam keretében az 1925—26­évben, népiskolai' tanitói működése második évében. — Kiskundorozsma község elöl­járósága Deák Tamást »az elemi népiskola —«, mig követője, Fái Józsefet »az ülési elemi népisko­lai gyorslrásoktatás megteremtésé­nek (1925—26.) emlékezetére« egy­egy a részükre 13.084—A., B.— 1929. szám alatt kiadott hivatalos >: Községi 'bizonyítvány«-ban ismer­te ei mint úttörő tanítókat a ma­gyar nemzeti szempontból nagy fon. tosságu munka végzéséért, mely az 1929—30. tanévben Hessen állam­ban már követésre s így igazolásra talált az efemi népiskolai gyors­irástamtóképzéssef együtt azáltal — inint «Az Irás» 1930. III. i-éa megjelent száma közli, hogy »a gyorsírást a szászországi elemi népiskolák 90 százalékában tanít­ják: sőt »Hessen állam az első a világon, ahoi a tanítói hivatás gya­korlása a gyorsírás tudásához van kötve«, amelyek együttes eredmé­nye azt is lehetővé tette, 1 hogy »a hesseni kormány rendelete ér­telmében az állami alkalmazásért folyamodók kérvénye csak akkor tárgyalható, ha a gyorsírás tudása*­igazoló okmánnyal is fef van |Sze­relve«. Tudva, hogy az elemi népisko­lai tömegefe — gyorsirásoktatás terén, bár a tanterv keretén kivül, Szeretet Tanfolyam keretében Deák Tamás és követő úttörő társa, Fái József előzték meg a világot, ezért annak emlékezetére Deák Tamás a karahomoki —,s főleg pásztor gyer­mek — elemi iskolai tanítványaival szép- és gyorsírással irt külön disz­dolgozatot készíttetett s azt hódo­lata jeléül felajánlotta nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarors'ág kormányzója Ő Főméltóságának, a­mely diszdolgozat a 30 -1927. K. J. számú legfelsőbb leirat szerint a Kormányzó Ur Ö Főméltósága által köszönet lel fogadtatott. Erről a legmagasabb kitüntetés­ről Deák Tamás közigazgatási ütőn értesíttetett — Csongrád vármegye főispánja, a kiskundorozsmai járás főszolgabirája s igy Zádory Ferenc áll. el. népiskolai igazgató álta 1, aki, amikor a tanitói munka leg­felsőbb megbecsülését bizonyító ér­tékelés és elismeréséről Csongrád vármegye és Szeged szab. kir- vá­ros kir. tanfelügyelőségének jelen­tést tett, a legmagasabb kitüntetés­hez D €ák Tamásnak az igazgatóság utján hivatalosan Gombkötő Antai kir. vezető tanfelügyelő és a leg­melegebben gratulált. Kerékszög. Franciaország ujabb segélyt folyósít Romániának Bukarestből jelentik : A Francia Bank értesítette a román Nem­zeti Bankot, hogy 250 millió gyorssegélyt bocsájt rendelkezé­sére három hónapi időtartamra. ' I í - .11.1 Gépkocsi szerencsétlenség fflantna mellett Rómából jelentik : Mantua mel­lett borzalmas szerencsétlenség történt. Egy gépkocsi nekifutott egy teherkocsinak. Az összeüt közés következtében 4 utas éle­tét vesztette, három pedig meg­sebesült. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanát a népjóléti minisztérium megszün­tetése ellen toglalt állást Budapestről jelentik: Gerléczy Zsigmond egyetemi tanár a fel­sőház tagja a népjóléti minisz­térium kérdésével foglalkozik a Budapesti Hirlap mai számában. Gerlóczy a leghatározottabban állástfoglal a minisztérium fenn­tartása mellett, Szerinte a szoci­ális és egészségügyi feladatok megoldása erre a minisztériumra vár és ezek a problémák szük­ségessé teszik fönntartását, sőt ha lehetséges, későbbi fejlesz­tését is. hangszóróját igényelnek megfelelőbb Orion dinamikus hangszóróra cseréim Stábét: (Drien iveóleirnjia <

Next

/
Thumbnails
Contents