Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-25 / 292. szám

Nyíregyháza, 1931. december 25. « péntek ••TI. évfolyam. 292. S7. POLITIKAI NAPILAP ElStiaetési árak fatlyben és vidéken : far IbAra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P5»t :|£ve4Ustvl>eIőknek és tanítóknak 20»/• engedmény w*m éra: hétkttaaiajp 10 !•, vasárnap 19 f. Alapította : FflWö* MusorkeMífi JÓSA ELJLK VEKTSE K. ANDOR Karácsonyi gondok Irta: Vertse E. Andor Talán emberetnfékezet óta nem -voit ilyen különös karácsony, mint az idén. Nem beszélek a gazda­sági válságról, mert azzal mái mindenki torkig van. A legnagyobb léűcj depresszióban él mindenki. Még a nagy ünnepet megelőző hé­ten is csak sóhajtozást, panaszko­dás hallottunk. És mégis, a. két utolsó napon valahogyan felmele­gedett az emberek kedélye, elfe­lejtették a gondokat, s igyekeztek ugy éíni, mint máskor. Mint máa karácsonykor. Ha nem is voit olyan forgalom, mint más évben, azért valameny­«yire felcsiEant az emberekben a bizakodás érzése. Hát Istenem, gond az van, mindenkinek megvan a maga baja, hatcöi mindenki az életért, de végeredményben • meg­atkuszunk a körülményekkel! \ »viiágválsággal.« Nagymultu, tisz­tes cégek jelentenek be fizetéskép­telenséget. Dúsgazdagnak hitt emberekről kiderül, hogy márói­hotnapra szegények lettek. Még az áüam, a város és egyéb közületek sem tudnak pontosan fizetni. > Mi lesz ennek a vége? Ha csak ná'unk lenne igy, .termé* szetesnek tartanám. A megcsonkí­tott, legyőzött, hadisarcca!" meg­nyomorgatott országban nem is lehet ez másként. De mit szóljunk Angliához?Az Amerikai "Egyesült Államokhoz, - a háború nagy hitelezőjéhez ? S azok­hoz az államokhoz, amelyek a vi­lágháborút csöndes semlegesség­ben, a bussines nyugodt emészté­sévei élvezték végig? Itt valami nincs rendén. Franciaország, a világ tőkése gyűjti az aranyat. Túlontúl gyűj­ti. Annyira t uIontui, hogy a többi tőkés ország már megsokallta és egymásután adja "fei az arany­standard-et. S a nemzetközi tőke, ameiy »a pénznek nincsen szaga« elv alapján mindig a legbiztosabb védelmet keresi, taíán sohasem volt ilyen ideges, mint mostanában, mert Európában már fogyatkozó­ban van azoknak az államoknak a száma, amelyek biztos »aranyérté­ket« garantálnak az odameneküló külföldi tőkének. Azt t udjuk ,hogy ná'unk deflá­ció van. Azaz nincs pénz. Ugyan­ekkor a legtekintélyesebb állam­férfiak és pénzemberek mint vala­Szerk-^tőség é» kiadóhivatal cime $aséchenyi-út 9. Szerkesztőnégi telefon. ! — ,' A kiadóhivatal telefonja . 1 3 (<. Po«tacbeque 2955Í Hirdetésekel «z Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. mmimimmmmmmmmKammssBmmmmmammmK mi pestisről beszélnek az infláció­ról. Én nem kívánom az inflációt, de az az állapot, ami most van, százszorta rosszabb az inflációnál. Egy tjz pengős bankjegyet másfél óra alatt sem tudott felváltatni ki­futójával egy sarki "boltos és végű* is visszaküldte vevőjének a pénzt. A magyar társadalom, a magyar áíiam dolgozó népe nem kívánja az inflációt, hanem egészséges pénz­forgalmat óhajt, amely a jelen­legi ostoba helyzetet a lehetőség szerint megjavítaná­Hovatovább ott leszünk, hogy tisztán ciearing-rendszerref, vagy­is kölcsönös elszámolással fogjuk e'intézni üzleteinket, a pénzhaszná­lat teljes kiküszöbölésével. A tőke elégedjék meg felehaszon nai. c Az adókat mérjék k» progresz­szív arányban. Addig úgysem lesz rend és bé­ke, amig ezt meg nem csinálják. Mert a Fö'd méhe dübörög, mo­rajlik, titkos feszjtő erők dolgoz­nak a szint felrobbantásán. , Egészséges gazdasági Vérkerin­gést ke i megindítani, nem fizetés­es nyugdíjcsökkentéssel, hanem gazdasági ötletekkei és főleg ofyan intézkedésekkel, amelyeK nem ai uiról"kezdik a tisztogatást, hanem felülről. A fizetés- és jövede'emcsökken­tést tessék felül kezdeni. Az nem takarékosság, ha a fel­sőházi tag villamoson jár, vagy a vezérigazgató ur leállítja az autó­ját és elbocsát ja a sofőrjét;. Nekik még mindig marad annyi, hogy ezt az intézkedést mellőzhetik. Okos közgazdasági po ítikáva , egészséges pénzforgalmát keli teremteni, amelyben mindenki meg­találja a maga számítását, ha akat dolgozni. A magyar horizont azért olyan kilátástalan, mert ezekre a kérdé­sekre senki sem tud megfelelni. A hangadók á tőke emberei, akik a maguk elfogultságában a saját áriájukat fújják. Pedig a tőke már válságba jutott, ahogyan már egy magyar gróf is megírta könyvé­ben- S ha a tőke válságban van, csak egy megoldás íehet a tőké­sekre nézve: engedni, amig nem késő­Takarékossági szempontból meg­szüntették berni követségünket Bernből jelentik: Parcher magyar követ tegnap nyújtotta át visszahívó levelét a szövetségi elnöknek. A magyar követség svájci működése ezzel lezárult, mert a kormány taka­rékossági szempontból megszüntette a követséget. Parcher követ vissza­hívásával egyidőben gróf Ambróry Lajos bécsi követ kapott megbízást Magyarország svájci ügyeinek vi­telére. f Küzdelem az utcán Irta. Tartaltyné Süma Ilona. — A »Nyírvidék« eredeti tárcája — Ezek élnek v dolgoznak és szeret­nek. Mialatt a gyomruk emészt, az ujjaik között finom cigaretta, Szájukon szellemes mosoly s egy kis fölény, meTyef lenézik az egy­másután rohanó hétköznapokat. Hiszen a,z a fontos, hogy a,hétközi­napokba mindig csurranjon egy kis pikáns íz és édes zamat. Ökimunka közben szórakozottak és szórakozás közben apró cselszövéseken mun­kálkodnak. Kis adagolásban diplo­máciai kiszólásokat puffogtatnak e 1 a környezetük ámulatára. A hölgyek Mindenesetre eT van­nak tőlük ragadtatva. Hiszen őfc azok a valamirevaló csinos gaval­lérok, akikért érdemes öltözködni, mosolyogni, bájosnak lennij vagy épen bolondságokat elkövetni- Ta­lán egy kicsit sirní is.,Igen, simi.. Ezeket gondolja, mert hiszen te­le van a szeme könnyei. Fázik,' mert a körutakat nem fűtik. Fel­gyűri vékony kabátja gallérját 3 most már nem is gondol ,a jól szi­tuált emberekre, hanem csupán fá­zik. Borzos bőrrel, kékre vált száj­jal és vörös orrai jár a körúton s mind erősebben gyökeret ver ben-, ne az a kegyetlen tény, ;hogy nem fütík a körutakat. Már ez a harmadik körút ós ra t*Qdik kávéház, amely előtt eí­megy- Az előbb csak az'ért, hogy önmagáról e'terelje a figyelmét, egy előkelő ur után baktatott. Né­ha mellette, néha előtte és félve az arcába tekintgetett­Most újra mellé került. Mi vol­na, ha Szólna neki? — Uram, én jóravaló ember vá­gyókba diploma itt van a .zsebem­ben és azonkívül ázt mondják,; hogy tehetséges vagyok... de* az­ért nem törődnek velem. Pedig ml kel'ene? Egy meleg szoba és író­asztal... O, Játom, hogy ön fél tőlem! Ha-ha-ha... Ön ugy lát­szik. azt gondolja, hogy én betörő vagyok, azért, mert kopott a ru­hám. az arcom beesett és a mel­lem zihál, mint egy elromlott fuj­tató. Ne féljen kérem, a szemeim az éhségtői ilyen csúnyák. Az éh­ségtől. 'Én nem gyűlölök senkit, és nem szeretnék bosszút "állani senkin, egyedül az emberi közönyt Szeretném kiirtani­Újra. nagyon csúnyán nézek, pe­dig szeretném önt elvesztem sjiem elől. Csak azt akarom még monda­ni, hogy, ha külön élne az >a szörnyeteg, megfojtanám- Soha olyan kéjjel gyilkosságot ef nem követtek^ mint ahogyan én elbán­nék azzai a meglapuló hiénával, aki konokul'hallgat az emberekben és épen azért fölfalja a belliik ve­tett hitemet­Az öreg ur ezeket nem halija, mert hiszen csak gondolatok, el­lenben nyugtalanul megáll egy kira­kat előtt és szeme sarkából,rápil­lant a gyanu s idegenre. Talán egy rendőrnek "szeretne szólam, de az nincs a közelében, azért csak tehe­tetlenül "tekintget a mellette et­sietők után, akik közönyösek és nem törődnek sem vele, sem a másikkal. Ahá, most már őt is , bántja az emberi közöny I Most arra gondol, "hogy egy öt­pengőst kellene adni ennek a ron­gyosnak^ azzat odébb á'Ina... AI közönye most már határozot­tan összeroppant, mert nemcsak önmagára gondol, hanem érdekelni íkezdi az idegen ?orsa is. Vafon erű­ért ilyen, amüyen? Egészségesnek látszik-.- sőt, ha jobban megnézi az ember azók közül való lehet, akik valaha... talán gyermekkorá­ban jobb napokat látott. Jobb napokat... Vájjon mi Vihette a bűnre? És mi vezethette a rongyokhoz, me­lyék testét fedik? Most találkozik a pillantásuk és megdöbbentő erővet Tápászkodik egymásba. Percekig néznek igy szembe : mélyen és az idegek ta­pintó gyötrelmével­A z ör egur krákog rendessé íga­zittná kiszáradt torkát, melyet egyre fojtogat valami- Kétségbeej­tő, hogy ez itt, aki tolvaj, i' vagy rablógyilkos is talán, még mindig itt áli'njeilette a kirakat .előtt- Ki tudja, milyen gondolatokat forgat I elméjében. S ő nem tudja ,magát mellőle elragadni, nem tud közö­nyösen tovább menni, csak áll, mintha várna valamire mintha amannak sorsa a lelkébe tolakodó nék. Ö, az a vékony kabátka a bundája alá kúszik s bőre átveszi a csipős hideget, amit amaz érezhet. S a telt gyomor,vad táto­gássai sajog egy kis meleg lötye­dék után, mintha amazé volna. Egészen érzi már őt önmagá­ban. Szándékait és ugrásra kész nyomorúságát. Hogy tépné le róla a meleg bundát s üt/«gelné szemre­hányó szavak korbácsaival. »Nesze, te vén semmihází! Talán több eszed volt._ több lelked, több aka­ratod ^ mint nekem, hogy van me­leg bundát, telt gyomrod, pénzed, mosolyod és örömed ?« — Itt van fiam öt pengő és hagyj békét nekem. Menj dol­godra... Persze, ezt csak gondolja- Ho­gyan adjon neki, miért adjon, ami­kor nem is kér? Megérdemli? Még azt hinné, hogy fél "tőle. (Az ilyet dologházba kellene utalni- A mun­kára l usta bizonyosan, ő az a bi­valyerejü rabszoíga-tipus, akit hajszolni kell a munkába, máské­pen nem megy. — Én dolgoztam, te rongyos! Dolgoztam, azért van ruhám * tele gyomrom! A munkám gyümöl­csei. Érted? A gyümölccselI Ne ólálkodj körülöttem I Hanem ta­karodj! Semmi közünk egymás­—— Atsl 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents