Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-17 / 159. szám

1931. julius 17. jtfpfftYIÜ&NL B Értesítők szemléje ín. « A Leánykálvineum polgári iskolá­jának Értesítője A Dobai Sándorné szerkeszté­sében megjelent kis füzet teljes részletességgel öleb fel az 1930— 31. iskolai év történetét. Az is­kola ötéves fennállása után meg­lehetősen nagy látogatottságnak örvend ugy a polgári leányisko­la, mmt a továbbképző tanfolyam m«k is. Az első osztálynak 64, a, másodiknak 51, a harmadiknak 33, a negyediknek 50 növendéke volt, sőt a továbbképző tanfolyamokat is szép számmal látogatták. A ta­nítás nagyobb akadályok nélkül folyt ie. Az influenza járványt? leszátmitva semmiféle betegség sem fordult elő. Az intézeti orvo­sok gyakran ellenőrizték a gyer­mekek egészségi állapotát. Tandíjkedvezményben az éV| folyamán 65 növendék részesült, ami igen szép szám. A tanári karban változások tör­téntek ebben az esztendőben. —; Dobai Sára énektanár megvált az Intézettől, munkakörét Csulei Jo­Jolán ,illetve Kovách Árpád ta­nár vették át. A vallásos nevelésre igen nagy­gondot fordítottak és 33 növendék tett fogadalmat, hogy egyházának hü és méltó tagja kiván fenni. — Gyakran tartottak bibliaórákat. — Az ifjúsági önképzőkör,, az ifj. Vöröskereszt Egyesület nagy si­kerrel működött és az egész város osztatlan érdeklődése kisérte a szerda délutáni előadásokat. Elő­adásokat Nagy István a debreceni, diakonisszaképző intézet igazgató­lelkésze. Szondy Gycflrgy dr ref. leánygimnáziumi tanár, Bartha Ká­roly dr a debreceni ref, tanitó­képzőintézet tanára, Forgách Gyu­la sárospataki ref. lelkész, Fefér Gábor gimnáziumi tanár, Szűcs Ernő budapesti gimnáziumi ta­nár. Györék József a költő-pap, dr Ecsedy István egyetemi ma­gántanár, dr Révész Imre egye­temi tanár, dr Sebestyén Jenő bu­dapesti ref. theológiai igazgató, Péterffy László debreceni gimná­ziumi tanár, Uray Sándor debre­ceni 'Jelkész, dr Zsigmond Ferenc egyetemi magántanár, Wilhelm, Triebe diakónus, dr Ferenczy Károly a Kálvineum lelkésze, Nagy Vilmos tanár tartottak előadást. És ismét meg keli emlékezni a nagyszabású Benedek emlékün­nepélyről ,amejy minden tekintet­ben tökéletes volt. Szé.pen szere­pelt az intézet szabolcsi közép­iskolák tornaünnepélyén is. A hivatalos látogatásokról em. lékezik jftég meg a beszámoló. — Két hivatalos látogatás volt eb­ben az eSfztendőben, a z egyház­kerület részérői dr Papp Ferenc szakfelügyelő ,az állam részéről Kócza Géza testnevelési szakfei-^ ügyelő vizsgálták meg a tanitás menetét. Teljes egészében közli az j?rt*, sitő Dobai Sándorné igazgató ha­tásos .költői 'fordulatokban bővel­kedő ,szeretet teljes, értékes be­szédét, amelyet Dobainé az év­záró ünnepélyen mondott el osz­tatlan tetszéstől kísérve. Az igazgatótanács tagjainak, a tanári testület névsorának és is­kolánkivüli munkásságának ismer, tetése után a növendékek névso­rát ^előmenetelét, jutalmazását so- • rolja fel az értesítő, amely a jövő tanévié szóló tudnivalókról* és az internátusrói nyújt még bőséges felvilágosítást. Ősszel tárgyalják a közüzemekről szóló új törvényt A közüzemek leépítése ügyében a kereskedelmi miniszter sürgős le iratot intézett a kereskedelmi ka­marákhoz. A miniszter szeptember 30-1'g választ kér ,imert az ősz folyamán törvénnyel akarja ren­dezni a városi közüzemek kérdé­sét. A helyzet mindenekelőtt tisz­tán áll. Régi sérelme az iparosok­nak és kereskedőknek a különféle közüzemek működése. Különösen a kisiparosság már évek hosszú so­ra óta állandóan panaszolja — és tegyük hozzá mindjárt: joggal pa­naszolja, — hogy azok a ható­ságok, törvényhatósági, községlés állami közületek, amelyek jórészt az ő adófi.'léreikből gazdálkodnak, olyan üzemeket tartanak fenn, a­imelyekkel az amúgy is nehéz hely­zetben szinte leküzdhetetlen, kí­nos versenyt támasztanak a ma­gániparnak és a kereskedelemnek. A legtöbb városban, továbbá ai hadseregnél, a rendőrségnél, fog­házakban, csendőrségnél és egyéb helyeken, főképen a háború alatt jött divatba a hus-, pék-, élelmi­szer-, szabó-, cipész- és a jó Is­ten tudja hányféle ,mind a kisipar és kereskedelem 1 hatáskörébe eső üzemeknek a létesítése és fenntar­tása. Akkor talán indokolt is volt ez ,de a helyzet azóta teljesen megváltozott ,most már ezek az üzemek még annak az egy célnak sem igen telelnek meg, amelyre leginkább hivatkoznak, hogy t. i. jótékony árszabályozó tevékenysé­get fejtsenek ki. Szóval amellett, hogy semmi egészséges céljuk^ nincsen, csak súlyosbítják a hely­zetét egyes társadalmi osztályok­nak. . A sok panaszkodásnak meg lett az az eredménye, hogy a kormány ís belátta ennek a' helyzetnek a tarthatatlanságát és még az fcl­mult parlamenti" ciklus végén le­tárgyalta az iparfejfesztésről szóló törvényjavaslatot, mely a közüze­mek rég vajúdó kérdésének megol­dására is tartalmaz rendelkezése­ket. Ugy látszik, a kormány most már gyökeres intézkedéesekre is elszánta magát. Erre mutat az a leirat, amely most érkezett Bud János kereskedelmi minisztertől a kereskedelmi és iparkamarához és amelyet egyúttal az ország többi kamaráinak is megküldtek. A le­irat a következőket mondja: Valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. Az iparfejlesztés­ről szóló 1931. évi' t.-c. 34. szaka­sza értelmében, a kereskedelem­ügyi miniszter az érdekelt minisz­terekkei egyetértőleg, valamennyi állami üzemet és vállalatot, a bel­ügyminiszter pedig a "kereskede­lemügyi; illetőleg a pénzügyminisz terrei egyetértőleg valamennyi tör­vényhatósági és községi üzemet, a törvény életbelépésétől számí­tott egy éven belül" megvizsgálni köteles abból* a szempontból, hogy, vajjön fennállása közérdekből in­dokolt-e? Fölkérem t. Címedet, hogy amennyiben valamely hatósá­üzemnek működését közérdekből indokolatlannak tartaná, erre vo­natkozó fölterjesztését legkésőbb tolyó évi szeptember hó 30-ig jut­tassa ei hozzám. — Butf János sk. Mit kiván közönségünk a repülőtérrel kapcsolatosan A Nyírvidék hasábjain számos elismerő cikk jelent meg, az egy hónapos múltra visszatekintő repü­lőjáratra vonatkozólag. Ez termé­szetes is. Nem hiába mondotta Szo­hor Pál, városunk sok országot be­járt főjegyzője, az első nyíregyháza —budapesti repülőútja után a rá­dió mikrofonjába, hogy városunk minden lakosa tisztában van a re­pülőjáratok jelentőségével, mert Nyíregyházát az tette eddig is nagy gyá, hogy mindig idejében kapcso­lódott be az uj közlekedési eszkö­zök hálózatába. Ezúttal is hü ma­radt Nyíregyháza a hagyományok­hoz és erősen felkarolta a repülő­gépen való utazást, amelyet a Légi­forgalmi rt. azzal hálált meg, hogy a Nyíregyháza—Budapest közötti viteldijat 22 pengőre szállította le e hó 1 5-étől kezdődő'eg és később majd reggelenkin t indítja a gépet. De nézzük, hogy a fejlődést item lehetne-é még intenzivebbé tenni. Hallgassuk meg mit mond a nagy­közönség, ez az ezerszemű kritikus. Hát ha akad a kívánságok között olyan, amely hasznára lesz a Légi­forgalmi rt.-nek, de hasznára lesz fiatal, minden szépért és jóért lel­kesedni tudó városunknak is. /V. /. fiatal bakfis. Nyíregyházán nyaral és nagyon megszerette vá­rosunkat. Kifogásolja, hogy a re­pülőtérről és a felette lebegő gép­ről nem lehet képes levelező lapot kapni az egész városban. El szeret­né küldeni azt több példányban a rokonaihoz, akiket arra kiván buzdítani, hogy azon jöjjenek érte. Hiszem, hogy könyvkereskedőink pótolni fogják ezt a hiányt rövide­sen. — K. G. sportember. Sürgeti a deb­receni repülőtér mielőbbi megnyi­tását. A budapesti ut ugyanis hos£­szu a kirándulók számára, akik pár órai szabad idejük alatt csak a szomszédos városból tudhatnak ha­za vonatozni. Hangoztatja, hogy a vasúton utazók háromnegyed ré­sze nem komoly életcélok miatt utazik, hanem élvezni kívánja az elsuhanó tájak panorámáját és kü­lön élmény lenne számukra, ha egy­szer a városokat és falvakat felül­ről tekinthetnék meg. A repülés gyönyöreit azokkal is meg kellene ízleltetni, akik a város; e 1 n?m VÁROSI MOZGÓ Csütörtökön utoljára a Steinhardt társulat vendégjátéka Péntek, szombat 7 és 9 órakor Az első és leghatalmasabb hangos dzsungel filmattrakció A dzsungel királya (Tarzán a tigris) Kalandok az íserdőben hangosan 3 részben 16 felvonasban. Kisérőkép nincs, pontos megjelenést kérünk ! HMS KAVt MB6ÚI/JA SÍIVÉ hagyhatják. A vasárnap délutáni körrepülésekkel meg lehetne sze­rezni a hétköznapi távrepülés be­vételeit. S. F-, vidéki földbirtokos. Kifo­gásolja, hogy <i repülőmenet nincs kapcsolatban a vonatok érkezésével és indulásával. A községek vasúti állomásain plakátokat kellene elhe­lyezni a csatlakozások feltünteté­sével és gondoskodni kellene arról is, hogy miként a hálókocsik he­lyeinek elfoglaltságáról felvilágosí­tást tudnak adni nagyobb helyeken, éppen ugy tájékoztatást nyerhes­sen az utazni kívánó saját falujá­ban a repülőgépen le nem foglalt helyekre vonatkozólag. A repülőtér ingyen autójának érinteni kellene a üelybeli vasúti állomást, hogy az utazni kívánókat ott- is felve­hesse. N. /. öreg irr. Kifogásolja, hogy a Kisvasút nem imdit olcsó autó­busz-meneteket a repülőtérre, ha­sonlóan ahhoz, mint amikor a footbdl pályákat látogatja tarta­lekkocsijaivai. Sokan igénybe veiv nék a repülőgépet o'yanok, akik félnek a rosszulléttől, ha látnák, hogy abból kedélyesen szállnak ki az emberek. Lehetővé kellene tenni, hogy a gyereket is ki lehessen oda vinni, akik aztán rábeszélnék szü­leiket egy kis légi kirándulásra. A repülőgép népszerűsítésére pedig szükség van, mert csak igy lehet remélni az el'engép indítását, vagyi» azt, hogy kellő forga'om esetén ne csak Nyíregyházán szál.jon fel reg­gelenkint a gépmadár, hanem ugyanakkor Budapestről is útnak indítsák annak a párját. B. A. kereskedő. A repülőposta hasznosságát kívánja jobban ki­domborittatni. A lapok ugyanis erő­sen hangoztatták, hogy a Nyíregyházán fél 12 órakor fel­adott levél másnap es.e már Lon­donban van, de arról nem esett szó sem, hogy mely Városok fa­lett halad el a repülőgép és hogy a vasúti gócpontokon ledobják-e annak a környékére szánt póstát, hogy azt onnan vonaton vigyék tovább. Arról is hallottunk elegét beszélni, hogy a repülőgéppel Bu­dapestre küldött 'eveleket közönsé­ges levelekként'kézbesitik ki, ha az express-dij nincsen külön leróva, de arról nincsen felvilágosítva közönségünk, hogy a vasúttal há­romnegyed 11 -kor indított express­levéi legjobb esetben este 8 óra tá­jon kerülhet címzett kezébe, amivel szemben a fél 12 órakor feladott express-dij nélküli 4 filléres repü' iődijas levelezőlapot címzett már 5 óra tájon kézhez veheti, mivel a 2 óra tájon Budapestre érkezett le­veleket a 4 órai általános levél­hordásra már feldolgozzák a pos­tán. A helyzet 15-én még javulni fog, mert a reggel fe'ad--; 'évéiben megrendelt budapesti árut, a keres­kedő aznap délután már mégis kap­hatja, ha azt repülőgépen való szállítás kikötésével adhatja fel. R. D., magánzó. Kifogásolja, hogy a repülőgép nem a megálla­pított időben érkezik meg, ameny­nyiben sokszor már háromnegyed órávai hamarabb itt van. Vagy tartsa az be a pon'os időt, vagy a nagyközönséget bocsássák be a re­pülőtérre az érkezési időnél egy órávai hamarabb. Nevezett egy

Next

/
Thumbnails
Contents