Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-17 / 159. szám

4 ftAjWriíP.án. JT flflf XUS#L 1931. julius 17. barátját várta Budapestről és számítva az időelőtti érkezésre, io óra tájon már kint volt a bejárat-; nál. Ott azonban a felvigyázó sze-; mélyzet azzaf fogadta, hogy a

z-< nap nincs korábbi érkezés, tehát; várjon a 35 fokos melegben a napon egy órai időt. Hiába kívánkozott a váróterembe, kérése elutasításra talált. Nem is álta, sokáig a dicsőséget, hanem haza jött és a barátjával idehaza ta-. láíkozott. Olvastuk a lapokban, hogy sokszor 200 ember is várakozik a gépre. Hyen tömegnek már joga volna egy kis kényefait berendezésre. Egy málnaszörp, egy pohársör, egy levélgyűjtő postai szekrény, cigaretta .cukorka és má* ilyen aprósággal kedvezőbbre lehetne hangolni a közönség kedvét, anélkül, "hogy a begyepesitett területre kellene az embereket ido előtt engedni ,akík ptt valóban a repülőgép leszállását nehezíthetnék meg. Ezeket kívántam kozerdekbol nyilvánosságra hozni. Nekem meg' nincs észrevételem mert én meg _ akár hiszik akár nem — nem voltam kinnt a repülőtéren. Siposs Árpád. SPORT 1 I : 1 — Kf mecse—Nyirbogdány közöm barátságos mérkőzés Nyírbogdányban f. hó 12-én került lejátszásra. Győzött a jóval erősebb és technikásabb keniecsei cfipati Szakács és Várkonyi góljaival 21 arányban. A játék újszerűsége abban állott, hogy a törvényekhez és » szokáshoz, melyeket a footbaU megkövetel, Nyirbogdány nem alkalmazkodva 13 játékossal állott ki és játszott végig egy félidőt teljesen és a másodikat félig, amikor is A szabálytalanság kiderült. Ennek dacára nagyobb Kemecse dicsősége, mert a két gólt 13 ember ellen játszva rúgta": Kelemen bíró, aki a játékot vezette, a bogdányiak gólját a játékidő eltelte után két perccel rúgatta tizenegyesből. Nyirbogdány csapatában elég jól játszott a 8 nyiregyházi játékos, míg a helybeli 5 nagyon keveset mutatott. A kemecséi fiuk mindnyájan elismerésit méltóan küzdöttek. Becserélik az kirontott okmánybélyegeket és váltókat A postaigazgatóság rendeletet bocsátott ki a váltók felülbélyegzéséről. A rendelet szerint a postahivatalok a váltókra ragasztott ok niánybélyegeket £t felülbélyegzés előtt gondosan átvizsgálni tartoznak, annak megállapítása végett, vájjon azok ujak és használhatók-es. Ha a felragasztott bélyeg gyanús, a felülbélyegzést meg kell tagadni A toldattal ellátott, vagyis az olyan váltókat, amelyeknél a bélyegek nem magára a váltóra, hanem az ahoz erősített papírlapra vannak ragasztva, szintén nem szabad felülbélyegezni. Nem cserélhetik be a postalüvatalok a váltóra ragasztott bélyegéket akkor sem, ha azokat még nem bélyegezték felül. A számlára ragasztott bélyegek becserélését tiltja a rendelet abban az esetben, ha a számla szöveg szerint teljesen ki van állítva. Becserélés előtt a bélyegeket gondosan meg kell vizsgálni, hogy azokat nem használták-e előzően. Száz pengőt meghaladó bélyegek becserélésénél a fél személyazonosságát tartozik ig«-rolni. Hasznos ismeretek Hogyan lehet a tnberknlózis diétás kezelését megvalósítani a földmives népnél A Magyar Orvosok Tuberkulózis-Egyesülete most tartotta XIII. nagygyűlését Miskolcon. A nagygyűlés során »A tuberkulózis diétás kezelésének lehetőségei aföld(niives népnéi« cimmei Szarvas András dr. kecskeméti főorvos nagy figyeiemhiei hallgatott előadást tartott. A rendkívül érdekei tanulmányból vesszük át az alábbi részeket: Minden gyógyító eljárás értékét az a lehetőség adja meg, amelyben azt az orvos alkalmazni tudja, egyenes arányban a betegek számával . Vannak gyógymódok, amelyeket magasabb kulturáju emberek otthon is el tudnak "végezni, míg az alacsonyabb kulturájuak nem'. Sokban vonatkozik ez a tuberkulózis diétás kezelésére is, akár nagy általánosságban beszé-lünk 'fóia, akár ha speciálisan a fördnuves nép diétás kezeléséről szólunk. Ez utóbbiaknál nem szabad elfelejteni, hogy a trianoni Magyarországnak 55.8 százaléka földmives, továbá, hogy a tuberkulózis áltai leginkább sújtott területek éppen azok, ahol 'a földmives lakosság zöme él. Aki ismeri áz alföldi földmives íjép gazdasági helyzetét, életkörülményeit, rossz szokásait, primitív konyháját, egyoldalú és hiányos táplálkozását, csak az ismeri azokat a nagy akadályokat is, a-melyek itt mindennemű diétás kezelés elé hárulnak. Ami a táplálkozást iieú, sajnos a rni alföldi népünk egyáltalán nem tudja, miként kell táplálkoznia ugy, hogy szervezete anyagi Szükségletét egyensúlyban tarthass^,. Részint súlyos gazdasági viszonyai részint tudatlansága folytán egyoldalúan, majdnem kizárólag szénhidrátokkal táplálkozik, csak abból eszik, amit termel. Viszont túlnyomó mértékben csak gabonát és kapásnövényeket termel. Pedig Der ken -szerint a friss gyümölcs és a főzelék a tuberkulótikusok étrendjében a legfontosabb táplálék. A földmives nép táplá'éka nagyon Sze gény vi'aminokban, pedig köztudomású, a vitaminok jelentős szerepe a tuberkulózis gyógyításában. A tejet, tojást, baromfit leginkább pénzzé teszik, de nesmis szeretik. Ez^ az egyhangú szénhidrát-táplálkozás csak arra jó, hogv fokozza az étvágytalanságot. Mindezek következménye az, hogy az alföldi lakosság körében a diéta gyakorlati alkalmazása nemcsak lélektanilag, cl© technikailag is hozzáértő ügyességet, nagy gyakorlatot és lankadatlan lelkesedést kiván, különösen ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy egy hosszú ideig tartó étrend a földmivesre súlyos anyagi megterhelést jelent. Legtöbbször 2—3 személyről van szó egyszerre s maga a nyers anyag személyenként lega'ább 3 pengő, ha mindent ugy kell bevásárolni. Miután pedig a diéta a tüdővész elleni küzdelemben évszázadok óta elismert, kiváló eszköz, a magyar orvosoknak kötelessége a diéta terén oly lehetőségeket teremteni, amelyeket a mi földmives népünk életkörülményei megengednek. Ne adjon az orvos betegeinek olyan előírásokat, amelyeket az nem tud megtartani, mert akkor lelkileg teszi tönkre. Propagálni kell gazdasági előadások révén azt, 'hogy a jelen'egi egyoldalú termelésről át kell térni a többoldalura és a zöldség-, gyümölcstermelést nemcsak anyagi haszon miatt, hanem az egészségesebb táplálkozás végett kelL bevezetni. A szőlőt mint Táplálékot kell alkalmazni. Főzőtanfolyamokat kell szervezni a helyi 'női egyesületekkel karöltve és meg 'kell tanítani az asszonyokat a helyes főzési technikára, a főzelékek, gyümölcsök Ízletes elkészítésére konzerválására. Le kell Szoktatni őket a sok konyhasó és fűszer alkalma-' zásáról. Rá kell szoktatni őket a tej, tojás és baromfi rendszerest étrenden tartására, valamint kioktatni arra, hogy túlzottan sózott éf fűszerezett disznóhús mellett frisís húsra is szükség van. Meg kell tanítani a földmives népet a

rra, hogy az ilyen ételeket ízlésesen tálalja fel és ne takarékoskodjék a tányérokkal. Törvényhozásilag kell betiltani a mezőgazdasági női munkát, mert a férfiakkal versenyt 'dolgozni, háztartást vezetni, gyereket szülni és nevelni S amellett a diétára is ügyelni, — több, mint lehetetlen. Ha mindezek propagálásával jobb gazdasági viszonyokat teremtettünk és ha minden család maga meg tudja termelni saját szükségletét a diétához és azó^iat a kultura és szociálhigiénia nívójának emelésével ízletesen el is tudja készíteni, akkor megteremtettük azt a lehetőséget, amely u.án be tudjuk vezetni a íendszeres diétás kezelésit!. Hová költöznek a magyar , fecskék? A Magyar Madártani Intézet 1908-ban, tehát 23 évvei " ezelőtt; kezdte meg Magyarországon a költöző macla ak meggyü. üzé ét, hogy ezzei a módszerrel megállaz pithassa azt, milyen utakon vonuH nak ei a téti szállásaikba? Termé-", szetesen a fecske volt az a madárfaj, amelyet kezdettői fogva a, legnagyobb menn)i-égben gyűrűztek, ugy az intézet tisztviselői, mint külső munkatársai. , Ezideig már 22000-néi több fees két gyűrűztek meg. Valami sajátságos véletlen, vagy balsors következtében azonban csak azt lehetett megállapítani, több száz esetben, hogy a fecskék visszatér, nek a régi fészkelőheiy környékére, sokszor a régi fészekbe, de az ország határain tulrói a 23 év folyamán nem kapott hírt az Intézet magyar gyűrűs fecske kézrekerüléséről. Idén tavasszal végre Chigi herceg római madártani állomása arról értesítette a ,m. kir. Madártani Intézetet, hogy 64538-as számú gyűrűvel megjelölt füsti fecs8kéje 1931. május havában kézrekerült Olasz országban Taranto közelében. A szám alapján a törzskönyvből megállapítást nyert, hogy ezt az első külföldön megkerült magyar gyürüs fecskét Solvmosy László báró gyűrűzte, ipaintt fiókát a sopronmegyei Nagylozson. Ennek az első adatnak az alapján, ugy látszik, hogy fecskéink Olaszországon át Afrikába vonulnak. Hogy milyen messzire mennek délre, azt egyelőre nem tu<ü hatjuk, de "lehetséges, hogy gólyáink módjára lemennek egészen Déátrikába, ahol eddig már hét angol gyűrűs fecske került l^ézre. Hullarablás napjainkban Nagyvárad egyik temetőjének) sírásója, bizonyos Dóban Joani nevezetű, mellékkeresetképan í* koporsók feltörését és a hulla-, rablást is űzte, amiből az idők folyamán tekintélyes vagyont szerzett magának. Dóban nem' volt finnyás természetű: az elhaltak aranyfogait se vetette meg, amefyik közül az egyik híd nyilván nagyon megnyer hette a tetszését, mert egy ottani fogtechnikussal — hiányzó fogait pótoltatta vele. (M. F. L. 1931 5; 24. ol) ' j A nemi oetegség eli

em küzdelem Franciaországban A nemi betegségek hagy térje* dése -miatt a hatóságok erélyesebb rendszabályokat alkalmaznak és fokozottabb felvilágosító propagandát kezdtek. — 1920-tól a nemi beteg ambulatoriumokban a rendelések száma 349857-rői 2081 ije-re emelkedett, az injekciók száma 86474-ről 1343525-re, a labo;atoriumi vizsgálatok 21378-ról 357772-re, a tanácsadó állomásokat első izben felkereső betegek száma 9859-rői 110703-ra szaladt föl. Ezek a számok nem jelentik a vérbaj szaporodását, hanem csupán azt, hogy a megszaporodott; rendelőintézeteket több beteg keresi fel. A friss fertőzések szám* a megyei rendelőintézetekben Í301rőt 3041-re emelkedtek. Átlagérté. ket számítva Párisra vonatkozótag 1924—26 között csökkenés, 1927ben emelkedés, 1928 óta ismét csökkenés áltt be. (Paris. Méd.j 1931. I. 9.) Szent János áldása és a »toast« Kevesen jsjneiik az angol »toast;< szó eredetét. Ez egy darab pirított kenyeret jelent, melyet ősrégi időkben City kereskedői, i'lető leg céheiknek, a Guüd-eknek céh. mesterei, Master-jei a céhházban, Guild-Hallban, vagyis a londoni városházán az évi ünnepi lakoma óriási aranyserlegébe tettek. ^ lakomát ősi céhi szo'kás szerint Szt. János-napján ülték meg. Szent jános himnuszának éneklése közbea a seres serleg körben járt, ebből minden kereskedő testvéies kortyot ivott. Az egész Európában — magyar városainkban is — meg volt a céhi Testvéres Ser szent szokás szerint. Akire már most az utolsó korty és a pirított kenyérhéj jutott, az mondotta ei a »Kenyér Áídását«, illető'eg »Szent János Áldását«. A kenyér neve Toast, az áldás neve js Toast: pirított kenyér. Ez a magyar tószt szó eredete. Serrel élős középkori szokás. Innen származik a »Szent János pohár« és az »igyuk meg a Szent János áldását« szólás is. Pontos adatok szólnak a bártfai és kassai t'isztujításokrói és a> kassai kalmár-céh 15—16. századi Seres Testvérségenői, de van nyoma a pesti tanács tisztújító lakomáinak is. Ezekről még azt is tudni lehet, hogy óntálat és ónkor-, sót vásárolt a pesti netmes Tanács és hogy mibe került Pest váro

ca címerének ezekbe való belevésése. A szokást flandriai niH vesék és kereskedők hozták Magyarországra. — Terménykereskedőn részére kötlevéi, könyvbe kötve, zsebben hordható alakban kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Tefefon 139 . i