Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

1931. május 10. Szölőtrágyázási eredmények Akármilyen alacsonyak a borárak, mégis csak jobban jár az a szőlőbirtokos, aki kat. holdanként 30 hl. mustot termel, mint az,\ aki csak fele ennyit, vagy még kevesebbet tud szüretelni. Pedig a mi alacsony termésátlagaink nagyon könnyen lehetségessé teszik a termések megkétszerezését, amihez egyéb se keli, mint a szőlő talaját bőséges táplálóanyaggal ellátni. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kiadásában megjelent Grábner Emil »Utmutatás a szőlő trágyázására* cimü könyvében — amely munkának egy szőlősgazda asztaláról se volna szabad hiányoznia — sok száz trágyázási kisérlet eredménye van feldolgozva, amelyek közül az alábbi egynéhányat emeljük ki. A felsorolandó helyeken szőlőmütrágyázási kísérleteket végeztek olyan módon, hogy 1 kat. hold 200 kg. szuperfoszfátot, 80 kg. kálisót és 100 kg. csiüsalétromot kapott, a másik hold pedig trágyázatlan maradt. Fü löpszálláson a trágyázatlan 20 hl., a trágyázott 40 hl. mustot adott. Csengődön a trágyázatlan 37, a trá gyázott 69 hl., Bácsalmáson a trágyázatlan 23, a trágyázott 30 hl. Nagykőrösön a trágyázatlan 12, a trágyázott 17 hl., Ujbögön a trágyázatlan 28, a trágyázott 36 hl. Szekszárdon a trágyázatlan 26, a trágyázott 36 hl., Tapolcán a trágyázatlan 58, a trágyázott 76 hl. termést ado t. Nemcsak ezeknél, hanem a többezerre menő többi kísérletnél is mindig és mindenütt nagy terméstöbblet mutatkozott a helyesen alkalmazott műtrágyázásra, s csak a legritkább esetben fordult elő, hogy a műtrágyával befektetett tőke, még nagyon alacsony borárak mellett is, de adott volna busás hasznot. A szőlő műtrágyázása jóformán rizikónélküli vállalkozás, annyival is inkább, mert hatása három évre terjed s még sem vafószinü, hogy három évben egymásután fagy, vagy egyéb kár tegye tönkre a termést .Grábner könyvét hozassa meg mindenki a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületétől Budapest, IX. Üllői-ut 25. s annak utasitásai szerint mütrágyázza szőlőjét. JrftfmriDáie. g esztendőben ujabb fajtákkai lépnek nyilvánosságra. A szakavatott, kitartó nemesitői munkát fordítsuk hasznunkra és állandóan kísérletezzünk több fajtával amelyek közül a legjobban beválót termesszük nagyban. Bármilyen értékes legyen is azonban a takarmányrépafajta, az a benne rejlő kiváló tulajdonságokat csak abban az esetben képes érvényre juttatni' ha a talajban bőségesen talál felvehető táplálóanyagokat. Még frissen istállótrágyázott földön is hálás a takarmányrépa a műtrágyázás iránt, különösen pedig biztos jövedelem reményében lehet alája szuperfoszfátot használni. Szuperfoszfát nélkül szinte sohasem szabadna takarmányrépát vetni. Ha nem is kat. holdanként számított 75—100 kgmal. Szuperfoszfát mellett más mü trágya is haszonnal érvényesül alatta, különösen nem frissen istállótrágyázott vagv egyébként gyengébb táplálóerejü földön. A répa rovarkártevői ellen való védekezés Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. Már a mult évben is igen &ok panaszunk volt a répa kártevőt ellen, s bizony sok gazda kénytelen volt háromszor, sőt négyszer is répát vetni, mert a rovarok mindannyiszor tönkretették. Répa nélkül pedig egy gazdaságban igen nehéz az állatok kiteletetése. Nem Tehet tehát azon csodálkozni^ .ha a gazdaközönség a sok kár ellenére oly szívósan ragaszkodik a répaterméshez. A folyó évben sem vagyunk jobban, mert a száraz tavaszi időjárás kedvez minden rovar elszaporodásának, s igy a répa rovarellenségei is hihetetlen mértékben elszaporodtak, s bizony sok gazda az idén is már harmadszor vetett répát. A répa sok kártevője közül kettőt kelt kiemelnünk éspedig, az egyik a rápaormányos bogár, a másik pedig a földi bolha. A. répabogár ellen körülárkolássai, szedetéssef, permetezéssel és helyes vetésforgó betartásával lehet védekezni. A földi bolha ellen pedig elsősorban hefyes vetésforgóval, a növény erősebb hajtatásávaí, szóvat okszerű trágyázással, részben egyes porok alkalmazásával és permetezéssel lehet védekezni. A /efrt védekezési eljárásokat gyakorlatilag be fogja mutatni a nyiregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság a »kótajf« ut mellett fekvő lelepáh. Ennek alapján a homokjavitó kísérleti gazdaság felhívja mindama termelőket^, akik érdeklődnek a gyakorlati védekezési eljárások iránt, hogy május 14-én, »Áldozó csütörtök« ünnepnapján délután 4 órakor jelenjenek meg a homokkisérieti gazdaság telepén, ahoi a tanteremben fehet gyülekezni. Ennek megtörténte után a gazdaság répatábláján gyakorlati bemutatás következik, miként keli védekezni a répa rovarellenségeivel szemben. Ezzei" kapcsolatosan bemutatja a gazdaság a homokföldeken sikerrel 'termeszthető szántóföldi takarmánynövényeket. A homokkisérfeti gazdaság szívesen lát minden érdeklődőt a helyi "szemlén. 8000 eladósodott gazda fordult a íöldteberrendező bizottsághoz Milyen takarmányrépát te meszszünk? Olcsó és tartalmas takarmányok termesztésére buzdítja ma gazdáinkat minden szakember^ aki a viszonyokat ismeri. Hiszen az olcsó, házilag előállított, gazdaságunkban ímegtermesztett takarmányon tartott ábatolc után várhatunk iriégva laimelyes hasznot^ eltekintve alig néhány más szántóföldi növényünk termesztésétőf. A takarmányok közt — sok ellensége kártevője ellenére is — a takarmányrépa nagyon fontos szerepet tölt be. — Csakhogy nem mindegy^ milyen faj táját termesztjük. A nagytestű, nagy tömeget adó, de e mellett vizenyős takarmányrépák termesztését még a kisgazdaságokból is ki kebene szorítani, mert hiszen a -vizenyős takanmányrépa fajták a mellett, hogy a betakarításkor sok munkát adnak, könnyen romlanak és ami' takarmányozási szempontból ítélve a legfontosabb, a tartalmasabbaknál sokkai kevesebbet érnek, kevesebb bennük az értékes béltartalom. Miért is ugyanolyan táplálóhatás elérésére jelentékenyen nagyobb tömeg kelt belőlük. Egy szóval nem az a legtöbbet adó takarmányrépa, amelyik s

uIyra sokat terem, hanem amelyik tartalmas, sok "értékes száraz anyagot, •ebben pedig jelentékeny menifc'iségü cukrot ad. A hazai és külföldi nemesitők állandóan dolgoznak a (takarmányrépán és szinte minden A miniszterelnök a minap nevezte ki a földteherrendező országos "bizottság tizenkét tagját, elnékül Pesthy Pál ny. igazságügyminisztert, alelnökül pedig Gaál Gaszton országgyűlési képviselőt jelölte ki. — A bizottság a napokban tartotta a 'földreform pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezet tanácstermében alakuló ülését. Az ülésen Pesthy Pál elnökölt és a tanács tagjait üdvözölve a bizottságot megalakultnak jelentette ki. — A bizottság nyomban megkezdte működését és megalakította a két

v egyenkint 6 tagból álló tanácsot, amefyek közül az egyik Pesthy Pátj a -másik Gaái Gaszton elnökléséveí fog működni. — "Eután letárgyalták a"z ügyrend tervezetét és átvették azt a körülbelül nyolcezer kérvényt, a mely már eddig beérkezett az eladósodott gazdáktól. Az előzetes megállapítások szerint a kérvények egy része nem szanálást kér, hanem uj kölcsönt. Ezeket nem is veszik tárgyalás alá. Körülbelül kétezer kérvényt nyújtottak be olyan gazdák, akiknek birtokára már kitűzték az árverést. Ezek kerülnék legelsősorban "tárgyalás alá, miután sürgősen intézkedni kelt az "árverés felfüggesztése iránt. A két tanács 'gyorsított ütemben fogja megállapítani, hogy ezek közül melyek azok, amelyeknél a szanálás lehetséges, mert csak azokat a birtokokat lehet szanálni, amelyeknél az adósságok nem haladják tut a birtok forgalmi "értékét és amelyeknek jövedelméből a költségek levonása után törlesztem lehet az adósságokat és a kamatokat. Azokat az ügyeket^ amelyeket rendezni lehet, sürgősen kiadják azoknak a vidéki pénzintézeteknek, amelyek vállalkoznak az egyezségi tárgyalás lebonyolítására. Ezek az intézetek elsősorban megállapítják az adós vagyoni státusát és összeállítják a hitelezők teljes névsorát. — Ezután rövid uton összehívják a hitelezőket és igyekeznek velük méltányos egyezséget kötni. Ha az egyezség létrejött, a vidéki pénzintézet jelentést tesz annak az altruista pénzintézetnek, amely tői a megbízást kapta, ez pedig ismét az országos bizottság megfelelő tanácsa elé terjeszti az ügyet. Időközben a szanálási eljárás megindításával egyidejűen a telekkönyvbe is feljegyzik a teherrendezés megindítását, aminek az a következménye, hogy három "hónapig az illető birtok ellen árverést nem lehet vezetni. 'Az országos bizottság az egyezségi eljárás befejezése után Átteszi az ügyet a magyar pénzügyi Szindikátushoz, amely most már a hitelezők követeléseit javukra írja, vagy kötvényeket ad át és egyben átveszi a hitelezőknek követeléseit. Ilyenformán minden ügyet a szanálás megkezdésétői kezdve három tiónap alatt el kelt intézni. , Egérkárok Aki az országot mostanában végigutazta, meglepetve látta, hogy a búzatáblák, küiönöseuia Tisza vidékén, mennyire foltosak. Nemcsak 10—15 százaléka hiányzik a vetésnek, de nagyon sok helyt 40—5<~ százaléka is, úgyannyira, hogy némely táblán több a fekete, mint 9 zölddel borított terület. A nyári és őszi időjárás nagyon kedvezett az egereknek, amelyek helyenként egészen katasztrófaszámba menő kárt okoztak. Valószínű ugyan, hogy a késő őszi esőzés, majd azután az elkövetkező hideg és fagy elpusztítja őket, az okozott kár azonban már itt van, amelyet könnyedén helyrehozni nem lehet. De otthagyni sem szabad, különben csak féltermést fogunk aratni. Mi volna tehát itt a teendő, mit kellene tennünk, hogyan mentsük a még menthetőt? Más tanácsot adni itt nem lehet, mint hogy az üresen álló foltokat tavaszi búzával kell bevetni, miáltal ha minőségre nem is kapunk talán elsőrangú búzát, de tömeg tekintetében megközelítjük azt a termést, amelyet egérkár nélkül értünk volna el. Igaz, hogy ennek a keresztülvitele is nehéz dolog, már azért is mert csak kevés gazda rendelkezik tavaszi buza vetőmaggal, a többi pedig csak nagy utánjárással tudja azt beszerezni s bizonyára a piaci árnál fis jóval drágábban. Mégis meg kell kísérelni a vetőmag beszerzése érdekében minden lehetőt, mert ha kiszántjuk a foltos vetést, akkor is szükség van valamely egyéb vetőmagra. De legyen az bármilyen is, mégsem pótolja a búzát, amely valamennyi között mégis csak a legkönnyebben értékesíthető. Ha sikerül vetőmagra Szert tenni, ugy a leggondosabban kell a vetést keresztülvinni, egyrészt, hogy beérése az őszi búzáéval egyszerre történjen. Ezt pedig ugy érhetjük el, ha az elvetendő területre egy kevés szuperfoszfátot szórunk ki, amely műtrágya tudvalevőleg sietteti a növény fejlődését és beérését. Ha azután a kelő vetés nitrogénhiány miatt netalán nem bok rosodna elég jól, vagy feilődésében nem érné utói az őszi búzát, ugy kat. holdanként 30—40 kg. csilisalétrommal kell felültrágyázni, amitől az rohamos fejlődésnek fog indulni. Mire való a zabosbükköny közt a zab ? A zabosbükkömyt a fehérjében gazdag s zálas takarmányok közé szokás számítani. De csak abban az esetben tekinthető annak, ha elegen dő bükköny van közte. A gyakorlatban ezzel szemben nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy nem zabosbükkönyt, hanem bükkönyös zabot termesztenek, vagyis nem az értékesebb, a fehérjében gazdagabb jés a gyökerein élő, nitrogént gyűjtő baktériumok révén a drága, fehérjeképző nitrogént a levegőből gyűjtő bükkönyből van a keverékben több, hanem a kevésbé tápláló takarmányt adó és a talaj nitrogénkészletét fogyasztó zabból. Ebben nemcsak kevesebb a fehérje, hanem azt — hozzá a nitrogént a talájból merítvén — drágábban is állítja elő, mint a bükköny. Erre felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért nem vetjük a bükkönyt egymagában, zab nélkül ? Azért, mef-t a henye szárú bükkönynek támasztékra van szüksége. A jól beállított zabosbükkönyben csak éppen annyi a zab, amennyire feltétlenül szükség van a bükkönyállomány megtámasztására. Ma az sem lehet kifogás, elegendő bükköny felhasználása ellen, hogy a bükköny magja sokkal drágább, mint a zab, hiszen alig van a métermázsánkénti árak közt néhány pengős különbség. De ha akkora volna is, mint az elmúlt években, az az olcsóbb és több bükkönyfehérje révén feltétlenül busásan megtérül, különösen akkor, ha a zabosbükköny egészséges, erőteljes növekedését kat. holdanként, télen, vagy legkésőbb a tavasa fogasolás előtt szórva adott 150— 180 kg. vagy pedig vetéskor 80— 120 kg. sorba alkalmazott szuperfoszfáttal (biztosítjuk, melynek foszforsava nemcsak a termés mennyi-* t