Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

1931. májuo 10. mtamtmwmmiíimz-iíí. Az államsorsjáték főnyereményét 40.000 P.-re felemelték 2881-2 ségét növeli, hanem a fehérjeképződés előmozdításával a termés minőségét is jelentékeny mértékben javítja. A gazdák rendesen a takarmánynak vetett zabosbükköny ritkás részét hagyják meg magnak. Ami azután igy termett, azt használják a következő esztendőben vetésreMivel azonban a zab viszonylag évről-évre szaporodik a keverékben, vetés előtt minden esztendőben meg kell az arányt vizsgálni és tiszta bükkönymag hozzákeverésével a kívánatos mértékig ki kell azt egészíteni. Józan számítás irányítsa gazdálkodásunkat! Ma szinte minden téren csődöt mond a felületes tervezés, a csak hozzávetőleges számítás. Ez csjak addig volt helytálló, amig nagy arányok és tágkörü lehetőségek nyíltak előttünk. A mostani helyzet min üent igen szük keretek közé szorított, különösen a gazdálkodás terén. Hogy van-e a gazdának munkája nyomán valamelyes jövedelme, vagy pedig kárbavész minden figyiekezete és csak arra jó, hogy meglevő vagyonát eméssze, az attól függ vájjon alaposan meggondolta-e minden lépését, különösen befektetéseit. Nagy hiba például manapság, szórva adott szuperfosizfáttal az olcsó rozsot mütrágyázni, ahol i métermázsa szuperfoszfát után csak no kg. szemterméstöbbletet várhatunk; de pl. csak fele akkora répamagtöbblet esetén mégis igen megokolt a műtrágyázás. Ha azonban foszforsavban nagy hiányt szenvedő földön gazdálkodunk, amely pl. átlag 2 métermázsa körüli rozsterméstöbblettel fizet i métermázsa szórtan adott szuperfoszfátért — különösen, ha még hozzávesszük a tekintélyes szalmatöbbletet is — akkor még ezt, a ma szinte legolcsóbban értékesíthető növényt is kár mütrágyázatlanui hagyni; különösen akkor, ha a szuperfoszfátot nem szórjuk, hanem mütrágyaszóióval kombinált vetőgéppel sorba adjuk. Az ilyen vetőgépeknek a beszerzése — ahol a sorba adható műtrágyák jól hatnak — még ma is érdemes, mert pl. az igy használható műtrágyák: legértékesebbjéből, a szuperfoszfátból bizonyos hatás elérésére így fél-kétharmad annyi is elegenf dő, mintha szórva alkalmazzuk. — Sőt olyan körülmények közt is érdemes lehet sortrágyázni, ahol a szőrtan adott szuperfoszfát a maiaknál jobb értékesítési viszonyok közt sem biztosított számottevő jövedelmet. Nyugodtan állitható, hogy a helyesen végzett és a maga helyén alkalmazott műtrágyázás ma is biztos jövedelmi forrás a legtöbb gazdaságban. Igaz, ma rendesen csak néhány százalékos haszonra számithatunk biztosan, nem ugy, mint a közelmúltban, amidőn á műtrágyáért kiadott pénz gyakran többszö- ? rösen térült meg- A helyesen számitó gazda erről a néhány százalékról sem fog lemondani és bár talán nem költ műtrágyára annyit, mint azelőtt, azonban a mai viszonyok 'közt is ^rendszeresen mütrágyáz. Hogy lehel a bnrgonya termését megkétszerezni ? Nyíregyházán, a debreceni Mezőgazdasági Kamara kísérleti telepén Westsik Vilmos, a "homoki talajok kiváló szakértője, 1930-ban mütrágyázási kísérletet végzett rózsaburgonyával, sárga futóhomokon, amely már nagyon régen nem kapott istállótrágyát. A kísérlet céljaira összeállított egy mütrágyakeveréket, amely állott 30 százalék Leunasalétromból, 10 százalék kálisóból és 60 százalék szuperfoszfát bői. Ezen mütrágyakeverékből 192 kg. volt szükséges kat. holdanként, mert minden fészek 10 gr*ot, vagyis egy teljesen megrakott kávéskanálnyit kapott. 1930 március havában, Nyíregyházára szállítva, belekerült a Leunasalétrom métermázsája 36 pengőbe, a kálisó 22 pengőbe és a szuperfoszfáté 13.40 pengőbe. Mivel pedig ebből 192 kg-ot használt fe! kat. holdanként, 40.32 pengőbe került az egy kat. holdra való műtrágya, amelyhez még a befuvarozási költség és a napszámtöbblet jön. Ennek folytán egy hold mütrágyása 48.30 pengőbe került. A trágyázatlan adott 22.8 métermázsa termést, a fészekmü trágyázott pedig 42 métermázsát, tehát csáknem kétszer annyit. A fenti költségek levonása után maradt tiszta haszon kat. holdanként 54.06 pengőOlyan homoktalajokon, amelyek 1—2 évvel előzőleg istállótrágyát kaptak, a Leunasalétrom elmaradhat és csak foszforsavra és kálira van szükség. Két évnél régebben istállótrágyázott földekre azonban Leunasalétromra is okvetlenül szükség van. Miután azonban a fentiek bői láthatólag, burgonyánál a műtrágyázás nagy jövedelemtöbbletet ad, kívánatos, hogy minden gazda, főleg pedig a kisgazdák, kezdjék meg a burgonya fészektrágyázását, amely náluk annyival is nagyobb előnnyel jár, mert napszámot nem kell fizetniök. á hereféiék magtermesztéséről A heremag és lucernamag jövedelmező termesztésével örvendetes mértékben kezdenek gazdáink foglalkozni. Ez a termesztési ág szakértelemmel és hozzáértéssel űzve, nemcsak magángazdasági, hanem országos érdek is. Nagy hiba azonban, hogy a magyar gazda, kevés kivétellel, nem sok gondot fordít a heremagtermesztésre. A magnak hagyott lucerna és herefélék vetése gazos, sokszor nagyon Sirankás és gyenge. Ezért elsőrendű árut tsak kevés gazda képes előállítani. A helytelen kezelés, de emellett a talaj soványsága következtében is a köny nyű szerrel elérhető közepes átlagon alul marad a legtöbb magtermés. A magnak hagyott lucerna és hereföldeknek tisztának és gyomtalanoknak kell lenniök. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne legyenek arankásak. Az első kaszálást már a gyomoe\ság veszélye miatt sem lesz célszerű — csak igen kivételes esetekben — magnak hagyni. A rovar, de külö nősen apionkár legnagyobb szokott lenni az elsősarjadzásu herében. A lucernának első sarja egyenlőtlenül ljj és tökéletlenül köt magot, sok csiráját elrúgja, jobb tehát, ha a lucernának és az évente több kaszálást adó hereféléknek magját a második sarjadzás után fogjuk. A lu"cerna és herefélék magkötésének tökéletlensége igen gyakran a magképzéshez szükséges táplálóanyagok elégtelenségével magyarázható. Különösen foszforsavra van a magképzéshez szükség. Ha megfigyeljük az ősszel, vagy a tél folyamán, 150—200 kg. szuperfoszfáttal megtrágyázott magheréseket, azt fogjuk tapasztalni, hogy a trágyázatlannal szemben lényegesen tökéletesebb és jobb lesz a kötésük. Tehát nemcsak a zöld takarmány-nyerés, illetve a széna termelés szempontjából fontos a hereföldek szuperfoszfáttal való rendszeres trágyázása, hanem a mag •termelésre is ugyanilyen jó hatása van. Ha a szuperfoszfátot nem használó lucerna- és heremagtermesztő gazdák néhány lelkiismeretes kísérletet végeznének szuperfoszíáttrágyázássai, meggyőződnének arról, hogy az nemcsak a magtermést fokozza, hanem a mag minőségét is tetemesen megjavítja. A tavaszi árpa termesztése A kisgazda ritkábban szokott árpát termeszteni, mégis sokszor juthat abba a helyzetbe, hogy árpát is kell termesztenie. Egyrészt akkor, ha valamely ősszel elvetett terményt tavasszal bármely ok miatt ki kell szántania, másrészt, és leginkább azért, mert olyan talajokon, amelyek sörárpát teremnek, kár volna egyéb növényt termeszteni, hiszen a sörárpa termelése még a mái viszonyok között is igen jövedelmező. A sörárpa nagy jövedelmet nyújtó növény, azonban az a hibája, hogy nagyon igényes és nem eléggé élelmes, miért is csak jó erőben levő mély rétegű vályogtalajon ad jó termést. A leggondosabban előkészített talajt igénnyel s ezért rendszerint kapás növények után, olyan 3j talajba vetik, amely ősszel mély szántást, tavasszal pedig csak boronálást, vagy tárcsázást kapott. — Igen korán kell vetni, kikelése után pedig hengerezni és boronálni. Olyan vályogtalaju vidékeken, ahol a takarmányárpa szine szép fehér, ott nagyon is ajánlható, hogy a kisgazda is foglalkozzék sörárpatermeléssel, mert ennek ára jóval magasabb, mint a takarmányárpáé. Ne feledkezzék meg azonban arról, hogy akármilyen mag után nem terem jó sörárpa. Erre a célra csak a legszebb, legtisztább magot vesse. Arról se feledkezzék meg, hogy az árpát nagy igényessége és éihetetlensége miatt csak nagyon jóL, apróra megművelt, olyan talajba vesse, amelyben bőséges táplálóanyagmennyiség van. Legmegfelelőbbek erre a célra a szuperfoszfátba vetett kapások, pl. répa utáni földek, vagy ha ilyen; "föld nem áll rendelkezésre, akkor egyenesen az árpa alá szórunk ki kat. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot, legalább két héttel a vetés előtt, avagy Kők és gyermekek gyógyfürdőj

e. Vasas vizek. Mórfírdök Modern inhalatórium. Melegvizű strandfürdő. Elő és utószezonban ellátással, fürdőkkel, kurtaxával, orvosi vizittel stb. tiz napra W2 P. Husz napra 170 P. 5u százalék vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust Bardejov-Kupele, Slovensko 2875—10 80—100 kg-ot a vetéskor, ha sorbatrágyázunk. A szuperfoszfátba vetett sörárpa legalább 200 kg-mal ad nagyobb termést, mint a trágyázatlan, ami még a rriaí árak melis elég szép haszontöbbletet biztosjt. Az Országos Mezőgazdasági Kamara által tartott buzaankéton is .ajánlották, hogy különösen a "Dunántúlon százezer holdat kellene elvonni a búzatermeléstől és azon sör árpát termeszteni, mert a magyar sörárpa keresett cikk a nyugaton. Ne iankadjon munkakedvünk! Kevés magyar gazda van, aki valaha is igazán szeretett kísérletezni. Különösen nem kedvelte az aprólékos kísérletezést. Ma, amikor az eddigi gondok sokszorosa zudult reá. mmden olyan munkát félredob,, amely nem szigorúan a ma feltétlenül elvégzendő feladata. Már pedig a gazdálkodás terén nem szabad csak a jelen pillanattal törődni. hanem minden igyekezettel azon keh lennünk „hogy a iövő blémáit minél lelkiismeretesebben oldhassuk meg. Ennek pedig alapkelléke a minél szélesebb körű, minél alaposabb kísérletezés, ame]í' fokról-fokra inkább világot derít azokra a kérdésekre^ amelyek terén eddig csak tapogatóztunk és ténykedésünk sikerét javarészt a véletlen szerencsére kellett bíznunk. Hozzáértéssel nem költséges a kísérletezés és alapos munkánk gyümölcsét biztosan várhatjuk. A mai nehéz időben arra törekednek a gazdák^ hogy minél kevesebb kiadásuk legyen. Ebben a törekvésben — hacsak nem beható és tudatos megfontolás az alap — igen nagy veszély rejlik. Szinte pánikszerű a takarékossági láz dühöngése és sajnos, nagyon gyakran épen a legfontosabb befektetésektől vonja el a takarékosság a pénzt, az olyanoktólj amelyek a fegnagyobb hasznot ígérik. Végtelenül szony>ru jelenség például az, hogy látva, hogy mekkora kiadást okozott a műtrágyázás az ^Imuít esztendőben, még a műtrágyákra biztosan és jövedelmezően reagáló földön gazdálkodók ís kijelentik^ hogy amig a mai nehéz idők tartanak^ megszüntetik a műtrágyavásárlást. A megokolás rendesen az, hogy a mezőgazdasági termények árának zuhanásával nincsen arányban a műtrágyák olcsóbbodása. A drága műtrágyát is vásárolni *keü tehát, s beérni azzal a kisebb haszonnal, amelyhez a háború előtt hozzá voltunk Szokva s csak azok alá a növények alá szabad alkalmazni^ amelyek — és itt mutatkozik azután a megbízható^ pontos kísérletezés áldása, — azt jövedelemmel hálálják meg. Világosan csak akkor látunk^ ha lankadatlanul dolgozunk és reálisan számítunk. — Uj nyári vasúti menetrend kapható az Ujságboltban.