Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-03 / 99. szám

Ma: Oazdamellóblei Nyíregyháza 1931 május 3. * Vasárnap JELvm. IS fillér. £•11 évfolyam. 99. «z. Előfizetési árak helyben és vidéken : Efy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JOBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOK 8S£»ílS Szerkesztőség és kiadóhivatal cime •• Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. A magyar külpolitika tízesztendeje Az 1927-es év nagy perspektívát nyitott ínég Magyarország előtt. Az eddig teljes elszigeteltségben, élő ország most belső viszonyainak az egész vonalon való rendezése és megerősödése után végre abba a helyzetbe jut.. hogy olyan koefficiense legyen az európai politikának, amellyel minden hatalomnak számolnia keli. Magyarország jelentőségét és barátságának értékét először Rómában ismerték fei, ahonnan először kapott támogatást az uj magyar küjpo'itika.. amikor Sopron visszaszerzésévei az első revíziót keresztül vitte a trianoni szerződésen. j Az ebben az évben megindult korszak az^ amelyben a Bethlenkormánynak sikerül elérnie a trianoni diktátum minden függő kérdésének elintézését. Megszűnik a katonai ellenőrzés, végkép megoldódik a jóvátételi 'kérdés s ugyanakkor Hágában sikerül visszaszerez m az ország pénzügyi szuverenitását. amivei a Trianonban kikötött zálogjogok végkép megszűnnek. —. Március 31-én kerül sor a katonai ellenőrzés megszűnésére éa áprifis elején utazik Rómába Bethlen, hogy aláírja a magyar—olasz barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződést, valamint a fiumei kikötő kérdésében kötött előzetes megállapodásokat. Előretör a revíziós gondolat 1927. junius hó. 21-én meglepő esemény pezsditette fel a nyár elején mar elcsendesedő európai politikai életet. Ekkor jelent meg Rothermere ford emlékezetes első revíziós cikke „amelynek cime azóta szállóigévé lett: »Magyarország ! helye a nap alatt!« Rendkívül nagy visszhangja támadt Rothermere megszólalásának. Az ország egyre növekvő nemzetközi tekintélye végre lehetővé teszi, hogy a kormány hivatalosan is állást foglaljon a revízió mellett. Erre a történelmi eseményre 1928. március 4-én kerüi "sor Debrecenben. Ugyancsak a debreceni beszéd hónapjában, március 27-én jriásik nagyjelentőségű nyilatkozat is elhangzik a békerevizió szolgálatán ban. Rothermere látogatja meg Musso'init Rómábasi s e találkozásról beszámol a Daiíy Mail. Ekkoí adja ki Mussolini történelmivé vált jelszavát: »A békeszerződés nem lehet sirbolt«. Hasonlóképen revíziós proklamáeiót tesz Bethlen 1929. májusában,amikor a hősök emlékkövének leleplezésén a milleniumi oszlop tövében kijelenti, hogy a nemzeti nem nyugszik meg a trianoni végzésben, Juniusban Bethlen Párisba utazik, ahoi minden kisantant akció ellenére rendkívül barátságosan fogadják. A revíziós eszme terjedésének jele az is. hogy a rákövetkező hónapban. 1929. ju'iusában a második Internacionálé berni kogresszusa állást foglal a revízió mellett. Ezután történik, hogy a Népszövetség szép temberi közgyűlésén Apponyi Albert gróf. mint magyar fődelegátus, elmondja nevezetessé vált revíziós beszédét, amely a békerevizió kérdését ezen a fórumon első izben hozta napirendre. A hatás óriási volt. ; | Közben IQ29 tavaszán felmerül a Young terv a német jóvátételi kérdés végleges elintézésére. Ezt nyomon követi annak a kívánságnak az előtérbe nyomulása, hogy az összes jóvátételi kérdések véglegesen rendeztessenek. Ennek megfelelően a második hágai konferencián V930 januárjában Magyarország is megjelenik a delegáció é-'én Bethlen Istvánnal. Az eredmény, ametvet ott a magyar álláspont érvével és a maga személyes presztízsével kivívott, oly nagy volt, hogy arra a legnagyobb optiroiz-Aussai sem lehetett számítani. —Bethlen ugyanis utazása előtt kijelentette

v hogy Magyarország három követeléssel megy Hágába. 1. A ránk már kirótt 200 millión tul további jóvátételt nem vállalunk, 2. m^ielíebb a trianoni békeszerződésből származó egyéb kötelezettségünk fejében vagyunk hajlandók fizetni méltányos és helyzetünkkei aiányban álló mér?ékelt összeget. 3. az agrárperek kérdésében sem a' döntőbírósági "eszmére támaszkodó -Vi ÁJiáscoutunkat íejn nedi^ állampolgárainknak ebbőt fofyó igényét fei nem adjuk. Nagy meglepetés volt Jiogy Eethlen mind e kö\ etelmények honorálását hozhatta haza Hágábóí. két korszakalkotó eredményt biztosítva Magyarország számára. Az ország visszanyerte pénzügyi Szuverénitá-sát. A reánk, még a szanálás előtt kirótt jóvátételi összeggel pedig az egész jóvátételi Tcötelezettségünk végleges lezárást nyerte megszabadítva az országot a feje fölött febegő jóvátételi "Damokles kardtól. További sikere volt a magyar kormánynak az a fogadtatás, ameiyben Bethlent 1930. junius folyamán Londonban részesítettékBethlen akkor az angol munkáskormány vendége . volt^ egészen kivé«v;les tóv.'tlefadással vették körül, csak ugy

v mint előzően Madridban és ujabb olaszországi látogatása alatt Rómában. Ezután került sor Bethlen ankarai látogatására, jmely ujabb do«.v mentálása annak, hogy Bethlen szo mélyisége ma már világtekintélyiA török fővárosban is m/egisméti«adnek a nagyrabecsülésnek ajna tüntető ielei, amelyekkel előzőleg; Genfben. Rómában, Párisban, Madridban és London ián elhalmozták Rodin Irta: Gáspár Margit dr. — A »Nyír\ idék« eredeti tárcája. — I. . 1875-ben a vörös liliom sugaras városában. Firenzében egy fiatalember ugy állott meg egy ifjú szobra előtt. Tpint ahogy az istenszomjas vándor térdei* a krisztuskéreszt tövében. A szobor Míchei Angelo Dávidja volt. A fiatalember Auguste Rodin. A vándornak hoszszu utja voft a rue de L'arbaletel kis párisi szülőháztól Firenze kapujáig. de ő csak ment Mfchei Án'geiot és Donatellót akarta látni és 35 éves voIt

v mikor elérkezett hozzájuk... Nem csod^, ha ennyire íjjegszomjazott. U.tjában kiváló mesterei voltak, Bary Bois Baudran. Carrier-Beíieuse. tanult az akadémikus Meuniertői; de ő itt nem állhatott meg; inert ő reá várt a művészet szuriycyadó géniusza, akit fei kellett már szabadítani. "A geniere várt a modern francia művészet. A genie pedig már elindult; hatalmas kincsei voltak: a szépség álma, a látás vágya. az elét szomjúsága. , Nem adott formát, megéletesi1 tője akart ő lenni, nem eszmék szol gája. mint Méunier; hanem az igazság keresője, az élet meglesője, az emberiség megértője, á forma parancsolója, a természet szerelmese. És eljött Olaszországba harmóniát tanúim.'Már u évvel" ezelőtt mutatott be Párisban egy szobrát: »A zúzott orrú embert.« A l'homme au nez cassé-t a szalon visszautasította és ezzel az önérzetes ifjút egy évtizedre bátortalanitotta el nyilvánosságtól. A Szalon zsűrije csak azt látta, hogy ez a szobor egy csúf embernek a feje és nem látta meg az kor tulz'ásában a genie féktelenségét. Az egész sufyos,. szön^'ü életi aradásos hullámverése hasította az árkokat ezen az arcon. Mozgás van benne- nemcsak jelenet, mint a Meunier bányászának arcában., — melynek agresszív mozdulata csak könnyithetné a művész munkáját). Nyugtalan, pusztító, könyörtelen élet van rajta és hát csuf. A szalon zsűrije csak ezt látta. Rodin pedig Firenzébe ment az olasz mesterekhez. Michei Angelóti tanulmányozza, a konvenció nélkül mintázott ifjak alakjait. Igaz légyen az uj mü, mint a zúzott orrú ember és szép, mint a fiatal élet. Innen hozza haza az uj idők emberének gondolatát. A I'age d'airam gipszmodellje a Szalonban jelent ímeg. Ofyan tökéletes hogy á kultuszminisztérium vizsgáfatot folytat fe olyan feljelentés értelmében, mely szerint a szobor a természetbői vett gipszöntvény után készült becsapás. De Rodinnek már ekkor vannak hivei és rajongói és egy szerencsés véletlen folytán tisztázza magát. A Luxembourg Muzeum nagy csarnokában most ott áll a derengő ember bronz szobra, amint tétován bontja le mlagárói a homály béklyóját az eszmélés nagyszerű moz^ duiatával a "karjaiban és a nagyon indulásra készenálló jobblábában az első lépés megvetéséver. Ezt a már itt láppangó járást váltja valóra, testesiti meg. Keresztelő Szent János a Luxembourgmásik bronzfigurája. A puszták vég telenségét járó kemény leptek dynamikájáért készült az egész alak. Ezt mutatja a megelőzőleg készített gípsztorzó is, melynek cime: »A lépdelő.« Az izmok feszülése* a céltudatos járás egész anatómiai ismerete^ minden energia ki van itt hozva. Valami belső mozgás van benne._ami egész lényébőláradt Rodin itt már ofyan ura a formának. hogy stiiusa zártabb, koncentráltabb már nem fehet. A mozgás ábrázolása az ő igazi talaja. És most jön még s

0k 'induló alak: »A calaisi polgárok.« 1884-ben Calais városa megbízta Rodint oly emlékmű készítésével^ mellyel annak a hat polgárnak az emlékét kívánja megörökíteni,, akik a XIV. században életüket oly hősiesen áldozták fel városukért

1. Froissat krónikájában olvashatjuk a történetet: III. Eduárd angol király megszállta Calais városát. A kiéheztetett lakosság utolsó eredménytelen kísérlete után a király azt az ajánlatot tette, hogy megkíméli a várost^ ha annak hat fegelőkelőbb poi gára nyakában kötéllel* halálra készen elhozza neki a város kufcsát. A tömeg jajveszékelt

v á harangok megkondultak és aztán csönd fett, Ekkor a döbbent csöndben előállott Eustache de Saint Pierre és aiánlkozott a szörnyű útra. példáiát fflég másik öt polgár követte és a gyászos menet efindult a zsarnok elé... Ezt a menetet kellett Rodin®ak megörökíteni. A konvencionális csoportosításnak semmi nyoma. "Nem a megszokott pyrajnidális groupierozás ez, melyben a hősök egymás fölé kerülnek a térben, vagy csak silhuette érvényesül a piédesz tálon. O minden egyes alakját szabadon, egymástói függetlenül is egy gon-