Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-05-03 / 99. szám
1931. május 3. Sóstógyógyfürdő május 3-tól, vasárnaptól nyitva Hivatalos és nem hivatalos körök egyaránt. Hasonló fogadtatás jelzi azután Bethlen István személyének megbecsülését és Magyarország megnövekedett külpolitikai súlyát Berlinben 1930 végén és Bécsben 1931 elején. Mussolini 1930 őszén ujabb, világszerte feltűnést keltő eréllyel szögezi le magát a revíziós mozgalom' mellett. -— A revizió — úgymond a Duce — nemcsak olasz érdek v hanem az egé'sz világ érdeke. Ezt mondjuk mi magyarod is. Ozory rendőrtanácsos a kaposvári szociáldemokrata munkások előtt tartott a magyar ipar támogatásáról előadást Kaposvárról írják: Ozory István j rendőrtanácsos, a kaposvári Ven- . aőrkapitányság vezetője a magyar ipar pártolása terén Kaposváron rendkívül fontos missziót teljesig amikor szinte napról-napra emeli fei szavát az idegenből .importált ipari gyártmányok fogyasztása ellen. Ozory Istvánnak ez az Önzetlen hazafiságtól fűtött, nemzetéért rajongó cselekedete általános elismerést vált ki mindenütt s ő az, akit a magyar ipar önzetlenül dolgozó apostolának nevezhetünk városunkban. Ozory István ragyogó szónoki készséggel hirdeti előadásaiban a magyar ipar pártolásának szükségességét és éppen az teszi őt naggyá, hogy felkeresi "azo J kat a helyeket is, ami eddjig e téren elhagyott zóna volt és zengzetes nyelvezetével maradandóan magyarázza meg azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a magyar ipar támogatását. Tegnap délelőtt fél 11 órakor a Munkás-Otthonban, a szociáldemokrata párt meghívására tartott nagy, érdeklődéssel kisért előadást. Előadásán dr .Hegyi Árpád v. országgyűlési képviselő is megjelent 6 a majd 600 szervezett munkás előtt előadást tartva statisztikai adatokkal bizonyította, bogy a magyar csak akkor boldogulhat, ha a magyar ipari 'termékek gyártásával a mi munkásainknak adunk kenyeret, nem pedig az idegen országok munkásait tartjuk el az országból ilymódon kijutó pénzünkkel. Egerszegi János üdvözölte a párt nevében a vendégeket. Lelkes éljen zéstői kisérve tartotta meg ezután Czory rendőrtanácsos előadását: — Meglehetős szokatlan jelenség az — mondotta •— hogy a szociáldemokrata munkások gyűlésén egy államrendőrségi tisztviselő beszéljen. Szokatlan ez. mert eddig az volt az általános és helytelen felfogás, hogy a rendőrség és a munkásság között nem lehet ba> % g rátságos, testvéries együttérzés, — azok mintegy hivatalból ellenségek egymással. Ezért is, de sok másért is jóleső érzéssel és büszke öntudattal fogadtam el a munkásság meghívását és jöttem fi ide önök közé. ,hogy a magyar ipar pártolásáról felvilágosító előadást tartsak. Büszke önérzettel jöttem ide, mert ezzel megcáfolva Játom azt a tévhitet mintha a rendőrhatóság képviselője és a munkásság nem dolgozhatna egy célért és együtt. ' \ magyar ipar pártolásának kérdése nézetem szerint három szempontból fontos: ' 1. Fontos az ország gazdasági szempontjából, mert megakadályozza az országból a pénz indokolatlan kiözönlését s így az ország elszegényedését. 2. Fontos azért mert vele a mun kanélküliség nagy kérdését látom nagy részben megoldani. 3. és végül fontos azért, mert pártokra, osztályokra és felekezetek re tagozódott és egymással folytoAPOlíJLsO MOZGÓ Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 Érakor leszállított helyárakkal ! Az első magyar-német, beszélő, zenélő, táncos, vig operett film YABAJJQUE HAZÁRDJÁTÉK A SZERELEMÉRT I. Német rész szereplői: Lil Dagover, Góth Rudolf, Verebes Ernő. II, Magyar rész szereplői: De ly Ferenc, Bársony Rizsi, Békeífy László, Pataky Jazz, Márkus Alfréd vereté ével. Gallay Nándor tánc szenzációi. — Magyar-német dalslágerek. Hangos „Macskazene* ojdonság Hétfőn, kedden 5, 7 és 9 órakor Nagy Sascha hangos újdonság PÉNZ AZ UCCÁN... HANGOS vig operett 9 felvonásban. Georg Alexander, L'opold Kramer a Iösz9rep°kben. A budapesti Royal Apolló és Fórum nagy sikerrel bemutatott s prolongált HANGOS íümje dolat hordozóiként akarta ábrázolni, ezt a lassú processziót, a halálba menést, a lázas lépéseket, a vonszolt lépéseket. agastyánét, a férfjét. az ifjúét, a felháborodottét. a megalkuvóét. Az első a gyászos menet élén az, aki először szólalt meg vézna, megtört aggastyán, ellógó sovány kavok, dagadt erek, lábai inognak; az öreg ember anatómiájának szomorúsága van rajta. Ez a megnyúlt arc megadásról beszél, a szolgaian elfogadott vértanuságról. öltözéke durva ing és nyakában a kötél... Az utolsó tetőtől-talpig szer zetesi csuhában van^amejy méltóságteljes redőkben omlik le merev alakián, A hatalmas kuícsot tartja csukott öklében. Ö nem fáradságot fejez ki, nem lemondást. Energikus fejét gőggei és megvetéssel' emeli "és düh és" ellenállás forr kemény vonásaiban. Előálló állfcapcSa keserű fintorban összerángó szija mindmegannyi anatómiai műremek. Szétvetett lábai mutatják, mennyire erőt kell venni magán. Egész magatartása a vértanúság aacos akarását fejezi ki va legyőzött tehetetlen dühét a győzővel szemben. Jön a férfi, a gesztusa ezt fejezi ki: kész vagyok, egy ifjú vágyakozva tekint vissza a városba, az elmaradó életre, melynek mqg csak örömeit ismerte. És ez itt, elől kezének bizarr gesztusával a csoport filozófiájának hordozója. Automatikus léptekkel megy a halálba. Egész lényének érett stoicizmusával a menet leghiggadtabb reprezentánsa. Mind-mind a fegteljesebb mértékben részesei annak a döbbenetes hatásnak^ melyet a mű nagy egészében gyakorol a nézőre. OJyan szyntézis ez. amely nagy igazságában szimbolikusan foglalja össze azt a fájdalmat, melynek kifejezésére már kevés a szó és beszédesebb á gesztus. Koncepció tekintetében csakegy nagyobb alkotása van Rodinnek. életének nagy müve ez: »A pokol Kapuja.« Rodin Firenzében járt és Dantét olvasta. Az ő az emberiség szenvedésének meglátására beállított szene nem tud szabadulni' a pokoi Képeitől, Firenzében a Battisterio kapuján is ezekkei találkozik 'Ghiberti müvében. És látta Michei Angelo óriási freskóját, a Szixtusi kápolnában, »Az utolsó ltéíet«-et. A hatalmas, hat méter magas kapu főalakja a Penseur. a gondolkodó. Maga Dante ez, a költő, a nagy kontemplátor aKj. a yilágrejtély mélységeibe behatoló nézéssel figyeli a tolongó embervásárt. Azzal az önmagába visszahajló tekintettel néz. amelynek mozdulatát az antik világ legnagyóbbjaitói tanulta Rodin. Figyel a Penseur egész kulturált lényének minden megfeszített izmával. A lábak görcsös feszülése, a két önmaga "felé visszahulló kéz. a markáns férfiarcot nyugalomra támasztó jobb és az akarattalan önfeledséggei lecsüngő balkéz. Figyei az egész Szervezet. Roppant koncentrált és plasztikus. A mester ezt a szobrát szerette legjobban és a meudonikas télyában elhelyezett síremlékén is ez a nagyszerű alak virraszt örök álma felett. ( A kapu tetején három »Arug«"nak nevezett alak illusztrálja a pokol kapujának hires feliratát: »LaSciate ogni 'speranza voi ch'entratte.« »Hagyjatok fei minden reménnyel ti, akik beléptek.« Három variációja ugyanazon fáradtan vonagló lemondásnak. A középső fogja fel "a két szélső összecsukló ritmusát és aztán ő maga is mélységes megadással huU 'közéjük egy nagy. testvériesen egységes fájda-* lomban. A vonalak centrális öss zefutását 3 karok jelzik. Lent. a kapun pedig zajlik] a pokoli élet. A sok küzködő. sodródó, kétségbeesett, elűzött ember vívódása az elsötétült életben. Csak pifasteréken 186 figura nos ellentétben küzdő magyar társadalomnak egyesítését lehet vele elérni. — Én, mint a Magyar Nemzeti Szövetség Somogymegyei Körének egyik igénytelen megbízottja, foglalkozom a magyar ipar pártolása kérdéséveí. de Ozory István a nemzeti szövetség választmányának tag ,l a, olyan szoros összeköttetésben ált Ozory István íendőrtanácsossai, hogy azt igen könnyű összetéveszteni. sőt mondhatnám, nehéz kettéválasztani. Mim a Nemzeti Szövetség kiküldöttje vagyok itt jelen. 'de nem tiltakozom azon beállítás ellen sem. hogy engem, mint az államrendőrség vezetőjét hívtak ide meg és ilyen minőségemben Szólok Önökhöz. — Tagadhatatlan tény az, hogy a bűncselekmények óriási 'százalékának kútforrása a nyomor. Ha pedig megállapítottuk azt a tényt, hogy a bűnök nagy százalékának a kútforrása a nyomor, nem rendőri megelőző szolgálatot teljesít-e az. aki a munkanélküliség megszüntetésévei a nyomor megszüntetésén dolgozik. r — Ezen gondolatoktól áthatva., szívem teljés melegével úgyis, — mint a kaposvári kapitányság vezetője^ tehát hivatali kötelességemből kifolyólag, de talán mé_g cnnéi is inkább emberbaráti szeretetből és hazafias érzésemből kifolyólag állottam a magyar ipar pártolásának szolgálatába és állok most itt önök előtt v hogy önöket is megnyerjem ezen eszme, ezen nemes céi követőinek. ( — Statisztikai adatokkai bizonyította dr Hegyi Árpáct volt országgyűlési képviselő, gyönyörű elő adásában, melyet nem rég a Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlésén itt Kaposváron tartott, hogy az utolsó öt év alatt 3200 millió pengőt vittünk ki az országbófkülföldi iparcikkekért. — Ebben az összegben nincs benne az a szintén jelentékeny nagy összeg, melyet a tehetősebb •magyar testvéreink külföldi fürdőHBKJRRütf látható örvénylő egybefonódásban. Csupa kapaszkodás és bukás, eléfííetetíEn magasságos relé és titok ^atos mélységek Katlanába. A 2et szárny íőcsoportozata Ugoüno és Francesca da Rimini és Paulo Maratesto epizódját ábrázolja. — Ugoüno a XIV- századbeli olasz főúr börtönében éhségének őrjítő jfinjában két fiának meggyötört kis testére veti magát, hpgy velük csillapítsa éhségét. A gyermek' ösztönös segítség kereséssel kapaszkodik apja felényuló karjába, de az elvadult bestialitásában már csak a hust látja benne. Jellegzetes Rodin Ízlésére, hogy ezt a szörnyű jelent tet is olyan ponton hozza elénk, hogy müve szép és harmonikus maradjon. anélkül, hogy embertelenül rettenetes tragikumából" veszítene. Az arc karakterisztikuma nem véletlen hanem szükségszerű. Rodin az indulatok zajlásakor tanulmányozta modelljeinek arcát és vonásaikat a teljes átélés pillanatában rögzítette meg. A pillanat biztos kiválasztása Rodin titka és büszkesége. Ennek birtokában mondja ma gát a művészet matematikusának;. Ilyen disztingvált Rodinnek minden választása és ilyen 'decens szerelmeseinek minden életnyilvánulása. (Folyf köv.)