Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-12 / 82. szám

1931. április 12. wamáa dogtalant méhtartásra ösztönzött. | Pár esztendőn át csakugyan még az idő is kiválóan kedvezett a vállalkozóknak s a méhészkedés jói sikerült. De jöttek a megpróbáltatás napjai és a méhészetben járatlanok, tudatlanok, egyre föladván a remé- i nyeket — halom számra pusztultak az ártatlan bogarak. A méhészet iránt táplált dus remények eloszlottak; a méhtartók kiábrándulva, a legnagyobb rendetlenség közepette hagyták el elhulló méhcsaládjaikat, termékeiket s igy a fiasitásos lépeket is. Innen jnduL a veszedelmes betegség szerte csonka országunkban. Igen sok megpróbáltatáson kellett átesni az igazi méhésznek s mondhatjuk, az az igazi méhész, aki mindezeken a tüzpróbákon túlesve, a méháilományát eddig megtarthatta. Nemde, sokkal kevesebb tandíj ba került volna, ha előbb szerzik meg a kellő méhészeti ismereteket. Sok földesurunknak már csak a méhes maradványa hirdeti a méhészet emlékét- Az ám; mert ők nem értettek hozzá s a kezelőjük sem sokkal többetEgy uradalomban történt, hogy nagy ki' c jedé ü gyümölcsös, ha'ár szebbnél-szebb s jobbnáf-jobb fajgyümölcsfát tartalmazott s elsőrendű kertészek kezelték; alig hozott gyümölcsöt, pedig tavasszal minden gyümölcsfa csodásan megvolt rakva virággal, de később, csaknem mind lehullottValaki tanácsolta az uradalomnak, hogy mindaddig, amig a legügyesebb kertészek nem lesznek a szép gyümölcsös lakói s ezek: a méhek, a helyzet nem változik meg, mert a legfontosabb virágbeporzási munkálatokat a legtökéletesebben a méhek végezhetik. Megtörtént az egyesség egy N. N.nel, aki méhésznek adta ki magát, hogy bizonyos feltételek mellett ioo méhcsaládot állit be tavasszal, amiért igen szép hasznot biztositott neki az uradalom. A ioo méhcsalád meg is érkezett s talán ka°ptár számszerint' meg is volt, dehogy a kaptárban hogy nézett ki a méhcsalád, hány marék, vagy darab méh lehetett egy-egy kaptárban, azt csak az N. N. vállalkozó méhész tudta mert az uradalom nem nézte meg s talán laikus is volt hozzá. Jön a tavasz, az ősz, mézpergetés nincs; egy kanál mézet sem kapott az uradalom. Midőn kérdőre vonták az N. N. méhészt, azt felelte, hogy rossz volt az idő s a legelő, majd jövő tavasszal. Ugyanekkor a falu kisebb méhészei mézet pergettek. Következő tavasszal sem volt s?mmi. Az uradalomnak eszébe jutott, hogy létezik méhészeti felügyelőség is s oda fordultak panaszukkal. A földmüvelésügyi minisztérium engem, egy másik kollégámmal bizott meg s kiküldött a helyszínére, hogy állapítsuk meg a valót. Az összes méhcsaládokat, illetve a ioo méh'akást átvizsgáltuk s bár sok rendetlen méhtenyésztőt, illetve méhkinzót láttam, de ilyet még nem, hol kosárszámra szedtük ki az elhalt fiasitást, a molylepke (szipoly) és egér által elpusztított léptörmelékeket s szebbnél-szebb szövésű pókhálókat. A ioo kaptárból alig tudtunk 10 méhcsaládot egyesítés által, •élelem nélkül tengődő méheket öszszeszedniA legérdekesebb az, hogy itt a méhész, illetve méhkinzó kerekedett felül s perrel fenyegette az uradalmat s azzal érvelt, hogy nem adott, illetve nem vetett elég méhlegelőt s ezért pusztultak el a méhcsaládok. Drága tandíjba került ez mindkét félnek; amiből az a tanulság, hogy hozzáértés nélkül ne fogjunk a méhészkedéshez, s ha mégis óhajtjuk, mig megtanuljuk, bízzuk igazi szakemberekre a kezelést és a felügyeletetAz elinalt Mnapban Szabolcsvármegyéből ánsztriáha, Olaszországba és Franciaországba exportáltak állatokat Fekete Jenő m. kir. főálíatorvos a vármegye állategészségügyéről "a következőket jelentette: Március havában az állategészségügyi viszonyok rosszabbak vofták, mint február hónapban. Lépfenével fertőzve volt 4 község. Megbetegedett 4 drb szarvasmarha, mind elhullott. Veszettséggel 'fertőzve volt 37 község. Megbetegedett 15 eb, ugy a betegek, mint az elfogott 171 kóboreb és 3 macska kiirtatott. Ragadós Száj és körömfájásban fertőzve volt 2 község. Megbetegedett 191 db szarvasmarha és 54 db juh. Ebből elhullott 4 db szarvasmarha, 3 db borjú és 54 db szopós bárány. Juhhimlővel fertőzve volt 1 község. A régi betegek kezelés alatt vannak. , Ivarszervi hólyagos kiütéssei'fertőzve van 1 község. A betegek kezelés alatt vannák. Sertésorbánccáf fertőzve voít 23 község. Megbetegedett 37 db sertés, ebből gyógyult 20 db és elhullott 17 db sertés. Sertéspestissel fertőzve volt 23 község. Megbetegedett 47 db, gyógyult 9 db és elhullott 36 db. Március havában elszállíttatott külföldre 89 db szarvasmarha, ebből Ausztriába ment 58 db, Franciaországba 15 db és Olaszországba 16 db. A tavaszi állat vizsgálatot befejezték. t mmt Hogyan gazdálkodnak a holland fö!dmí?esek ? Bemutattuk már a belga katholikus földművesek nagyszerű gazda- " sági és szervezeti életét. Mit tudnak elérni a saját erejükből, erejük összeszedettségéből, közös érdekeik szervezett elősegítéséből. Ott, ahol a földmüvesnép nem tud a saját erejéből cselekedni, mindent a kormánytól vár s minden bajt arra hárit, viszont ott, ahol nem tud társadalmi uton saját erejéből magán segiteni, a kormánynak is több gondja-dolga akad s latba keli vetnie erejét, hogy az elesett földművelést felsegítse. Hollandiában aránylagosan fele annyi föld és földműves sincs, mint nálunk. Mindazonáltal forgalmaztak a mult évben 610 millió p

P„g^ értékű marhát, 12 és fél millió P értékű lovat, 250 millió P értékű sertést, 13 millió pengőt érő baromfit, 200 millió pengőnyi tojást, 650 millió pengőnyi tejet, 500 millió pengő értékű kerti veteményt, tehát a gabonaféléken kívül mintegy 2 milliárd pengő értékű földmüvesterméket. Ezzel szemben az egész magyar földmüvestermelés értéke 1929-ben 1 milliárd 600 ezer pengőt ért. 2—3-szor annyi ér téket hoznak ki a földből, mint a magyarok. Az egész magyar búzatermés értéke 14 pengős buza ár mellett 20 millió métermázsát számítva, 280 millió pengő- A hollandusok csak kerti terményekbői csaknem kétszer annyit vesznek be. A holland földmüvesnép amellett, hogy kitűnően termeli a gabonát (az átlagtermés körülbelül 2-szer annyi, mint a mienk) főkép állattenyésztéssel, az állattenyésztés melléktermékeivel és kertészettel foglalkozik. Ez világhírű. Káposztájuk például'még hozzánk is eljut és mázsájáért fizetünk 28 pengőt, holott a magyar gazda a

z ősszei 3—4—5 pengőért adta el az övét. Hollandiában tárolják és gondozzák a káposztát, hogy télen és tavaszszal szerezzenek belőle summásabb pénzt. Ilyen körülményes, munkás és kiadós gazdálkodás mellett Hollandiában természetesen nincs munkanélküliség a mezőgazdaságban. Mindezek következtében, mig ná- jj lünk harmadával, felével Ieszálilott a föld ára, ott 71 százalékkal emelkedett- Ez a helyzet a föld keresettségét és a földmüvelés kifizetőségét mutatja. A haszonbér épen a föld keresettsége miatt egész földeknél 100 százalékkal, vagyis duplájára emelkedett, a szán tónál 370, a legelőnél 320-al. A föld ára országos átlagban kat. holdanként 3800 pengő. A kertészetre alkalmas föld a legdrágább. A tulipántenyésztésre alkalmas harlemi futóhomok ára holdanként 10—20 ezer pengő. Legelő kaszáló ára 4200. Az átlagos haszonbér holdanként 200—240 pengő (15 mázsa buza ára). Egyes parcelláké 360, kerti földek bérlete 450—500 pengő. Nemcsak kiadós termelés folyik Hollandiában, hanem pompásan megszervezett értékesítés is. A szövetkezeti értékesítés nagyszerűen ki van fej ődve. Először persze nehezen ment ott is a szövetkezeti élet, mert nemcsak a magyar bizalmatlan egymás iránt, hanem a hollandus is. Mig azonban nálunk csak fogyasztási- és hitelszövetkezetek vannak, ott már a 900-as években elkezdték az értékesítő Szövetkezetek szervezését is. A ker;i termékek értékesítő szövetkezete 230 mi lió P értékű terméket forgalmazott ámult évben. A tojástőzsde forgalma 904ben még 25 ezer pengő vo'.t és árverésen adták el a tojást. 20 év multán, 924-ben már 25 millió pengőnyi értéket forgatott s minthogy jó híre után piaca is kifejlődött, mindjobban keresik otthon is, külföldön is. A frislandi tejszövetkezet 1360 vagon vajat, 1080 vágón sajtot adott el (a mi kivitelünk vajból 133 vágón volt). A hitelszövetkezet kis betétek áltat 1 milliárd pengőt 'forgatott. A kamat 4—5 százalék, nálunk persze háromszor ennyi. Egy 20 holdas gazdaság holdankénti tiszta jövedelme 250—300 pengő. A holland földműves költségesebben, igényesebben éi, mint a háború előtt- Hollandiában természetesen jobb viszonyok között éinek a földmunkások is. A holland földművelés magas szintájon áll s ezért, bár Ho.landiában nem a legfőbb termelési ág a földmüvelés, a megélhetésnek legbiztosabb forrása, a szociális szempontok szolgálója. Az utóbbi évtizedekben nemcsak hogy ki nem kopott a földből a holland fölldmüves, hanem sok uj élet'forrást nyitott belőle, kenyeret biztositott sok olyan ember számára, akinek a földmüvelés fejlődése nélkül nem lett volna hova lennie. A föld nyugodt és megelégedett embere azonfelül a társadalmi békének is alkalmasabb bázisa, mint a gyárkémények tövében élő, léleknélküli munkát végző emberek, akik egy tömegben éhén, inkább ki vannak téve sok, saját érdekét kereső széltoló agitátornak. A magyar földmüvelés a hollanditól meglehetősen messze van. Éghajlatunk, viszonyaink, piaci lehetőségeink mások, de azt a "tanulságot levonhatjuk a holland földgazdaságból, hogy az öntevékenység, a fejlődés utjának keresés

e. tudás, szorgalom és szervezeti élet egymásrahatása mutatja a fejlődés útját és irányátBorián Ferenc. A magyar mezőgazdasági termékek egységes kivitelének megszervezése Népes értekezletet tartottak legutóbb a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, ahol a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetőségének felkérésére egybegyűltek a nyugati államok felé fontosabb szerepet játszó mezőgazdasági cikkek nek és termények kivitelével foglalkozó exportőrök. Magyar Pál, a Nemzetközi Vásár alelnöke vezette az értekezletet. Elnöki megnyitójában utalt azokra a nagy lehetőségekre, amelyek a mezőgazdasági export továbbfejlesztése terén fennállanak Az értekezletet a vásár veze tősége — mondotta — azért hivta -xa^.iiiua; juASbui v XSoq 'oqXSo port fejlesztése érdekében a vásár hatalmas kollektív propagandáját rendelkezésre bocsássa, de hogy ezen az értekezleten beszéljék meg azokat a módozatokat, amelyekkel a vásár vezetősége ezt a fontos gazdasági tevékenységet elősegithetné. Ezután Mangold Béla dr., a Magyar Mezőgazdasági Terménykiviteli Intézet igazgatója ismertette a terményexport jelenlegi helyzetét; különösen a baromfi-, zöldség-, főzelék-, gyümölcs- és tojáskereskedelem szempontjából. A mezőgazdasági export előtt nagy lehetőségek állanak, ha gondoskodunk arról, hogy: i- megfelelő minőségű gazd. termékeket vigyünk ki; 2- az áru helyesen csomagolva, piacképes álllapotban érkezzék az exportpiacra; 3- az értékesítés tervszerűen ugy történjék, hogy az exportpiacokon nagy készletek ne nyomják a hazai cikkek árait; 4és végül oly kollektív reklám fejtessék ki a magyar cikkek érdekében, amely hasonlóan a tejpropagandához, speciális előnyeit emeli ki a többiekkel szemben. Javasolta, hogy a magyar mezőgazdasági exportra alkalmas termékeket tassák be a Budapesti Nemzetközi Vásáron is a külföldiek előtt. Egyidejűleg fel keli" használni ezt az alkalmat arra, hogy a külföldi bevásárlókat Magyarországra meghívják, a mintaszerű és magas nivón tartott hazai exportteliepek megtekintésére az áruknak a helyszínén való megismerésére és azon kívánságok meghallgatására, hogy a külföldi bevásárlók milyen speciális igényekkel lépnek fel a magyar áruk minősége, csomagolása és már kázása szempontjából. Az értekezlet elhatározta, hogy a mezőgazdasági termékeket elsősorban a minőségi árukat bemutatja a Vásáron is, valamint hogy annak és a szóbanforgó exportcikkeket előállító telepek megtekintésére a külföldi bevásárlókat meghívja, f — " ' Regénfeh és minden élj folyóiratok besötését a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig vállalja a i Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza Széchenyi, út 9. szám, Telefon 139