Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-12 / 82. szám

1931. április 12. wamáa dogtalant méhtartásra ösztönzött. | Pár esztendőn át csakugyan még az idő is kiválóan kedvezett a vál­lalkozóknak s a méhészkedés jói sikerült. De jöttek a megpróbáltatás nap­jai és a méhészetben járatlanok, tudatlanok, egyre föladván a remé- i nyeket — halom számra pusztultak az ártatlan bogarak. A méhészet iránt táplált dus re­mények eloszlottak; a méhtartók kiábrándulva, a legnagyobb ren­detlenség közepette hagyták el el­hulló méhcsaládjaikat, termékeiket s igy a fiasitásos lépeket is. Innen jnduL a veszedelmes betegség szerte csonka országunkban. Igen sok megpróbáltatáson kel­lett átesni az igazi méhésznek s mondhatjuk, az az igazi méhész, aki mindezeken a tüzpróbákon túl­esve, a méháilományát eddig meg­tarthatta. Nemde, sokkal kevesebb tandíj ­ba került volna, ha előbb szerzik meg a kellő méhészeti ismereteket. Sok földesurunknak már csak a méhes maradványa hirdeti a mé­hészet emlékét- Az ám; mert ők nem értettek hozzá s a kezelőjük sem sokkal többet­Egy uradalomban történt, hogy nagy ki' c jedé ü gyümölcsös, ha'ár szebbnél-szebb s jobbnáf-jobb faj­gyümölcsfát tartalmazott s elsőren­dű kertészek kezelték; alig hozott gyümölcsöt, pedig tavasszal min­den gyümölcsfa csodásan megvolt rakva virággal, de később, csak­nem mind lehullott­Valaki tanácsolta az uradalom­nak, hogy mindaddig, amig a leg­ügyesebb kertészek nem lesznek a szép gyümölcsös lakói s ezek: a méhek, a helyzet nem változik meg, mert a legfontosabb virágbeporzási munkálatokat a legtökéletesebben a méhek végezhetik. Megtörtént az egyesség egy N. N.­nel, aki méhésznek adta ki magát, hogy bizonyos feltételek mellett ioo méhcsaládot állit be tavasszal, amiért igen szép hasznot biztositott neki az uradalom. A ioo méhcsalád meg is érkezett s talán ka°ptár szám­szerint' meg is volt, dehogy a kap­tárban hogy nézett ki a méhcsalád, hány marék, vagy darab méh lehe­tett egy-egy kaptárban, azt csak az N. N. vállalkozó méhész tudta mert az uradalom nem nézte meg s talán laikus is volt hozzá. Jön a tavasz, az ősz, mézpergetés nincs; egy kanál mézet sem kapott az uradalom. Midőn kérdőre vonták az N. N. méhészt, azt felelte, hogy rossz volt az idő s a legelő, majd jövő tavasszal. Ugyanekkor a falu ki­sebb méhészei mézet pergettek. Következő tavasszal sem volt s?m­mi. Az uradalomnak eszébe jutott, hogy létezik méhészeti felügyelő­ség is s oda fordultak panaszuk­kal. A földmüvelésügyi minisztéri­um engem, egy másik kollégám­mal bizott meg s kiküldött a hely­színére, hogy állapítsuk meg a va­lót. Az összes méhcsaládokat, illetve a ioo méh'akást átvizsgáltuk s bár sok rendetlen méhtenyésztőt, illet­ve méhkinzót láttam, de ilyet még nem, hol kosárszámra szedtük ki az elhalt fiasitást, a molylepke (szipoly) és egér által elpusztított léptörmelékeket s szebbnél-szebb szövésű pókhálókat. A ioo kaptárból alig tudtunk 10 méhcsaládot egyesítés által, •élelem nélkül tengődő méheket ösz­szeszedni­A legérdekesebb az, hogy itt a méhész, illetve méhkinzó kerekedett felül s perrel fenyegette az uradal­mat s azzal érvelt, hogy nem adott, illetve nem vetett elég méhlegelőt s ezért pusztultak el a méhcsalá­dok. Drága tandíjba került ez mindkét félnek; amiből az a tanulság, hogy hozzáértés nélkül ne fogjunk a mé­hészkedéshez, s ha mégis óhajtjuk, mig megtanuljuk, bízzuk igazi szak­emberekre a kezelést és a felügye­letet­Az elinalt Mnapban Szabolcsvármegyéből ánsztriáha, Olaszországba és Franciaországba exportáltak állatokat Fekete Jenő m. kir. főálíator­vos a vármegye állategészség­ügyéről "a következőket jelentette: Március havában az állategész­ségügyi viszonyok rosszabbak vof­ták, mint február hónapban. Lépfenével fertőzve volt 4 köz­ség. Megbetegedett 4 drb szarvasmarha, mind elhullott. Veszettséggel 'fertőzve volt 37 község. Megbetegedett 15 eb, ugy a betegek, mint az elfogott 171 kóboreb és 3 macska kiirta­tott. Ragadós Száj és körömfájásban fertőzve volt 2 község. Megbetege­dett 191 db szarvasmarha és 54 db juh. Ebből elhullott 4 db szarvasmarha, 3 db borjú és 54 db szopós bárány. Juhhimlővel fertőzve volt 1 köz­ség. A régi betegek kezelés alatt vannak. , Ivarszervi hólyagos kiütéssei'fer­tőzve van 1 község. A betegek kezelés alatt vannák. Sertésorbánccáf fertőzve voít 23 község. Megbetegedett 37 db sertés, ebből gyógyult 20 db és elhullott 17 db sertés. Sertéspestissel fertőzve volt 23 község. Megbetegedett 47 db, gyógyult 9 db és elhullott 36 db. Március havában elszállíttatott külföldre 89 db szarvasmarha, eb­ből Ausztriába ment 58 db, Fran­ciaországba 15 db és Olaszország­ba 16 db. A tavaszi állat vizsgálatot befe­jezték. t mmt Hogyan gazdálkodnak a holland fö!dmí?esek ? Bemutattuk már a belga katholi­kus földművesek nagyszerű gazda- " sági és szervezeti életét. Mit tudnak elérni a saját erejükből, erejük összeszedettségéből, közös érdekeik szervezett elősegítéséből. Ott, ahol a földmüvesnép nem tud a saját erejéből cselekedni, mindent a kor­mánytól vár s minden bajt arra hárit, viszont ott, ahol nem tud tár­sadalmi uton saját erejéből magán segiteni, a kormánynak is több gondja-dolga akad s latba keli vet­nie erejét, hogy az elesett földmű­velést felsegítse. Hollandiában aránylagosan fele annyi föld és földműves sincs, mint nálunk. Mindazonáltal forgalmaz­tak a mult évben 610 millió p P„g^ értékű marhát, 12 és fél millió P értékű lovat, 250 millió P értékű sertést, 13 millió pengőt érő ba­romfit, 200 millió pengőnyi tojást, 650 millió pengőnyi tejet, 500 mil­lió pengő értékű kerti veteményt, tehát a gabonaféléken kívül mint­egy 2 milliárd pengő értékű föld­müvesterméket. Ezzel szemben az egész magyar földmüvestermelés értéke 1929-ben 1 milliárd 600 ezer pengőt ért. 2—3-szor annyi ér téket hoznak ki a földből, mint a magyarok. Az egész magyar búza­termés értéke 14 pengős buza ár mellett 20 millió métermázsát szá­mítva, 280 millió pengő- A hol­landusok csak kerti terményekbői csaknem kétszer annyit vesznek be. A holland földmüvesnép amellett, hogy kitűnően termeli a gabonát (az átlagtermés körülbelül 2-szer annyi, mint a mienk) főkép állatte­nyésztéssel, az állattenyésztés mel­léktermékeivel és kertészettel fog­lalkozik. Ez világhírű. Káposztá­juk például'még hozzánk is eljut és mázsájáért fizetünk 28 pengőt, holott a magyar gazda a z ősszei 3—4—5 pengőért adta el az övét. Hollandiában tárolják és gondozzák a káposztát, hogy télen és tavasz­szal szerezzenek belőle summásabb pénzt. Ilyen körülményes, munkás és kiadós gazdálkodás mellett Hol­landiában természetesen nincs mun­kanélküliség a mezőgazdaságban. Mindezek következtében, mig ná- jj lünk harmadával, felével Ieszáli­lott a föld ára, ott 71 százalékkal emelkedett- Ez a helyzet a föld keresettségét és a földmüvelés ki­fizetőségét mutatja. A haszonbér épen a föld keresettsége miatt egész földeknél 100 százalékkal, vagyis duplájára emelkedett, a szán tónál 370, a legelőnél 320-al. A föld ára országos átlagban kat. holdanként 3800 pengő. A ker­tészetre alkalmas föld a legdrá­gább. A tulipántenyésztésre alkal­mas harlemi futóhomok ára holdan­ként 10—20 ezer pengő. Legelő kaszáló ára 4200. Az átlagos ha­szonbér holdanként 200—240 pen­gő (15 mázsa buza ára). Egyes parcelláké 360, kerti földek bérle­te 450—500 pengő. Nemcsak kiadós termelés folyik Hollandiában, hanem pompásan megszervezett értékesítés is. A szö­vetkezeti értékesítés nagyszerűen ki van fej ődve. Először persze nehe­zen ment ott is a szövetkezeti élet, mert nemcsak a magyar bizalmat­lan egymás iránt, hanem a hollan­dus is. Mig azonban nálunk csak fogyasztási- és hitelszövetkezetek vannak, ott már a 900-as években elkezdték az értékesítő Szövetkezetek szervezését is. A ker;i termékek ér­tékesítő szövetkezete 230 mi lió P értékű terméket forgalmazott ámult évben. A tojástőzsde forgalma 904­ben még 25 ezer pengő vo'.t és ár­verésen adták el a tojást. 20 év multán, 924-ben már 25 millió pengőnyi értéket forgatott s mint­hogy jó híre után piaca is kifejlő­dött, mindjobban keresik otthon is, külföldön is. A frislandi tejszövet­kezet 1360 vagon vajat, 1080 vá­gón sajtot adott el (a mi kivite­lünk vajból 133 vágón volt). A hitelszövetkezet kis betétek ál­tat 1 milliárd pengőt 'forgatott. A kamat 4—5 százalék, nálunk persze háromszor ennyi. Egy 20 holdas gazdaság holdankénti tiszta jöve­delme 250—300 pengő. A holland földműves költsége­sebben, igényesebben éi, mint a há­ború előtt- Hollandiában természe­tesen jobb viszonyok között éinek a földmunkások is. A holland föld­művelés magas szintájon áll s ezért, bár Ho.landiában nem a leg­főbb termelési ág a földmüvelés, a megélhetésnek legbiztosabb forrása, a szociális szempontok szolgálója. Az utóbbi évtizedekben nemcsak hogy ki nem kopott a földből a holland fölldmüves, hanem sok uj élet'forrást nyitott belőle, kenye­ret biztositott sok olyan ember szá­mára, akinek a földmüvelés fejlő­dése nélkül nem lett volna hova len­nie. A föld nyugodt és megelége­dett embere azonfelül a társadalmi békének is alkalmasabb bázisa, mint a gyárkémények tövében élő, lélek­nélküli munkát végző emberek, akik egy tömegben éhén, inkább ki vannak téve sok, saját érdekét kereső széltoló agitátornak. A magyar földmüvelés a hollan­ditól meglehetősen messze van. Éghajlatunk, viszonyaink, piaci le­hetőségeink mások, de azt a "tanul­ságot levonhatjuk a holland föld­gazdaságból, hogy az öntevékeny­ség, a fejlődés utjának keresés e. tudás, szorgalom és szervezeti élet egymásrahatása mutatja a fejlő­dés útját és irányát­Borián Ferenc. A magyar mezőgazdasági termékek egységes kivitelé­nek megszervezése Népes értekezletet tartottak leg­utóbb a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, ahol a Budapes­ti Nemzetközi Vásár vezetőségének felkérésére egybegyűltek a nyugati államok felé fontosabb sze­repet játszó mezőgazdasági cikkek nek és termények kivitelével fog­lalkozó exportőrök. Magyar Pál, a Nemzetközi Vásár alelnöke vezette az értekezletet. Elnöki megnyitójá­ban utalt azokra a nagy lehetősé­gekre, amelyek a mezőgazdasági export továbbfejlesztése terén fenn­állanak Az értekezletet a vásár veze tősége — mondotta — azért hivta -xa^.iiiua; juASbui v XSoq 'oqXSo port fejlesztése érdekében a vásár hatalmas kollektív propagandáját rendelkezésre bocsássa, de hogy ezen az értekezleten beszéljék meg azokat a módozatokat, amelyekkel a vásár vezetősége ezt a fontos gaz­dasági tevékenységet elősegithet­né. Ezután Mangold Béla dr., a Magyar Mezőgazdasági Termény­kiviteli Intézet igazgatója ismertet­te a terményexport jelenlegi hely­zetét; különösen a baromfi-, zöld­ség-, főzelék-, gyümölcs- és tojás­kereskedelem szempontjából. A mezőgazdasági export előtt nagy lehetőségek állanak, ha gondosko­dunk arról, hogy: i- megfelelő minőségű gazd. termékeket vigyünk ki; 2- az áru helyesen csomagolva, piacképes álllapotban érkezzék az exportpiacra; 3- az értékesítés terv­szerűen ugy történjék, hogy az ex­portpiacokon nagy készletek ne nyomják a hazai cikkek árait; 4­és végül oly kollektív reklám fej­tessék ki a magyar cikkek érdeké­ben, amely hasonlóan a tejpropa­gandához, speciális előnyeit eme­li ki a többiekkel szemben. Javasol­ta, hogy a magyar mezőgazdasági exportra alkalmas termékeket tassák be a Budapesti Nemzetközi Vásáron is a külföldiek előtt. Egy­idejűleg fel keli" használni ezt az alkalmat arra, hogy a külföldi be­vásárlókat Magyarországra meghív­ják, a mintaszerű és magas nivón tartott hazai exportteliepek meg­tekintésére az áruknak a helyszínén való megismerésére és azon kíván­ságok meghallgatására, hogy a kül­földi bevásárlók milyen speciális igényekkel lépnek fel a magyar áruk minősége, csomagolása és már kázása szempontjából. Az értekez­let elhatározta, hogy a mezőgazda­sági termékeket elsősorban a minő­ségi árukat bemutatja a Vásáron is, valamint hogy annak és a szóban­forgó exportcikkeket előállító te­lepek megtekintésére a külföldi be­vásárlókat meghívja, f — " ' Regénfeh és minden élj folyóiratok besötését a legegysze­rűbbtől a legdíszesebb kivitelig vállalja a i Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza Széchenyi, út 9. szám, Telefon 139

Next

/
Thumbnails
Contents