Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-11 / 81. szám

19391. április 11. JNÍYÍRYIDÉK. Éppen ezért a törvénytervezet antikulturális. Korniss Ferenc dr földbirtokos hangsúlyozta ezután, hogy a törvénytervezetnek nagyon sok pontja méltánytalan s súlyosan Sérti a megyék autonómiáját. Kéri áz alispánt, hogy ankétot hivjon össze ebben az ügyben az ügyben, ahol szakemberek vitassák meg a tervezet pontjait s a közigazgatási bizottság a talált sérelmeket és kifogásokat terjessze a kormány elé. Kovách Elek dr nem tartja még időszerűnek az állásfoglalást,. mert egyelőre csak elgondolásról van szó s nem kész tervezetről. Azonban ha a kérdés aktuálissá válik, alaposan foglalkozni keli a tervezet minden pontjával. Nánássy Andor dr országgyűlési képviselő szólalt fef ezután. A felvetett kérdést — úgymond — két részre keli osztani. Elsősorban Tóth Bálint pénzügyigazgató javaslatát mérlegeli. Tudomása szerint az állam minden esetben, ha az iskola hozzájárulást kér, 90 Százalékban is nyújt támogatást. A tanügy ellátása állami kötelesség. Az, hogy áthárítja egyes közületekre, megérthető, ha megfelelő segéllyel támogatja a közületeket. De nem tartom igazságosnak, hogy a mai viszonyok között a felekezetek óO százalSkos iskolaaüót vessenek ki az amúgy is nehíz helyzetben levő adófizetőkre. Korniss dr javaslatával egyetértőleg feltétlenül szükségesnek tartja ,hogy a törvénytervezettel már most foglalkozzanak, mert ha az javaslattá emelkedik esetleg már késő lesz az intervenció. Olchváry Píi m. kir. kormányfőtanácsos Szintén Korniss dr indítványát helyesli. De a korlátlan iskolaadó kivetés ellen fogfal állást ,mert szerinte ma az adózók olyan súlyos terhek alatt nyögnek, hogy nem bírják el az ujabb megterheléstHa az állam — úgymond — nem nyújt az egyházaknak az iskolafentartás céljaira 10 sz'ázaléknál többet, akkor vállalja ei az összes felmerülő kiadásokat. Ezután Énekes prelátus reflektál Nánássy dr felszólalására. Kifejti, hogy bár a lehetőség szerint az állam a tanitók személyi kiadásaihoz 90 százalékig járulhat hozzá, mégis általában csak 30. sőt akad, hogy csak 10 százalékot ád erre a célra. A dofogi hozzájárulás pedig olyan minimális, hogy ezek a kiadások mind a felekezeteket terhelik A dologi Szükségletet nem fedezi az álfám és itt a legnagyobb baj. Ha a tervezet törvénnyé emelkedik — hangsúlyozta nyomatékkal Énekes prelátus — és az állam 10 százalékban állapítja meg az iskolaadót, akkor a felekezeti iskolák mind megszűnnek. Tóth Bálint pénzügyigazgató visszavonja indítványát és hozzájárul Korniss dr javaslatához, mert — mint mondotta — végeredmény ben mind a két javaslat egy célt akar elérni: a tervezet egyes sérelmes pontjainak megváltoztatását. Végül ÍS Mikecz István alispán zárta be a vitát. Hangsúlyozta, hogy a tervezet egyelőre csak félhivatalos jellegű s a belügyminiszter azért terjesztette a vármegyék elé. hogy foglalkozzanak, előzőleg vefe. Az azonban bizonyos — mondotta — hogy a tervezetnek nagyon sok előnyös oldala is van. Ilyen például az az elgondolás, hogy a nyugdijilletményeket az állam veszi át. Viszont az autonómia kérdését fontosabbnak tartom s ezért helyesnek találom Korniss bizottsági tag ur indítványát, hogy egy szük bizottság pontonkint vitassa meg a tervezetet. A bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta, maja Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő olvasta fel jelentését, amelyet lapunk vasárnapi számában ismertetünk. A jelentéssel kapcsolatban Korniss Ferenc dr szólalt fel. Kifejtette ,hogy a súlyos gazdasági válságban a gazdákat egy ujabb csapás érte azzal, hogy a szarvasmarha ára mintegy 30 százalékot zuhant. Szerinte az árzuhanást a rossz vasúti politika idézte elő. Romániából a marhákat hamarább lehet Budapestre szállítani, mint a magyar vidékekről. Ehhez még hozzájárul a kereskedelmi kormány ama rendelete, amely a vasúti tarifát a marliaSzáUitásra 50 százalékkal felemelte , Javasolja, hogy a közigazgatási, bizottság irjon fei ebben az ügyben a kereskedelmi kormányhoz, hogy a vasúti tarifát csökkentse ismét a régi alapra . Jármy Menyhért földbirtokos hasonló érteimii felszólalása után a közigazgatási bizottság az alispán javaslatára elfogadta Korniss dr indítványát, mire az ülés véget ért . Városi Mozgóképszínház. Budapesttel egy időben ! Mesék az írógépről 9 felvonásos zenélő, éneklő, beszélő, páratlan közönségsikert elért vígjáték. — Szomaházy István regénye nyomán. Főszereplók : Renate Müller, Hermann Thimig, Félix Bressart Rendezte: Wilhelm Thiele „Mese a benzinkútről'' rendezője. Zenéjét a világhírű magyar zeneszerző Ábrahám Pál irta Április 9 Csütörtöktől Kisérő műsor : Hangos Fox Hiradó Coscia & Verdi zenebohdcok. Április 12 Vasárnapig Szelvények vasárnap ráfizetéssel érvényesek. Itália Nagyszombat estéjén negyven utas tért meg az otíhonába vonatzakatolástól zugó fejjel, de szemükben csillogott az utazás láza, lelkük tele volt napfényes élményekkel. Negyven lakás telt meg az uti málhák zűrzavarával, negyven emberből áradt a szó ,melynek bűvös refrénje : Itália, Róma, Velence, Firenze. És asztalra kerülnek az ajándékok: Michelangelo Mózesének másolata, Romulus és Remus farkasa, a firenzei bronz Dante-fej, a velencei galamboskut, uti albumok, szentelt rózsafüzérek, és feszületek, hamutartók és képeskártyák százai és kérdés és láz az egésiz háznép, akik most kezdik el az utazást az első kérdéssel : hogyan utaztatok, mit láttatok ? Mit láttunk ? Azt elsorolni is sok volna. Kezdve az első barna szántástól, amelyben még alszik a buza itt a város határában, végigszeltük az egész országot, átfutottunk Jugoszlávián és az olasz csizma háromnegyed részén. Végigrohantunk muzeumokat, mert jaj, kevés az idő és a szomjas lélek mindent látni akar, befutottunk a templomokba, róttuk a keskeny sikátorokat, hol fejünk felett száradt az oíasz család egész mult heti frissen mosott fehérneműje és átvágtattunk a borzalmas forgatagu. zengő, ordító, tülkölő, harsonázó világvárosi utcákon minden pillanatban attól félve, hogy valamelyikünket elkapja egy autó szörnyeteg. Első állomásunk Firenze volt. Éjjel 11 órakor érkeztünk meg másfélnapi utazás után. A város már csöndes, csak a lakkcilinderes fiakkeresek csattogtatják ostoraikat. Szállásunk a Pa'azzo Vecchio mei- 1 lett, kényelmes jó szálloda. Prog- | rammunk : Firenzét megnézni egy nap alatt- Régi város, századok óta álló kormos, füstös renaissanceépületek. Tudjuk, hogy itt élt Dante, az emberiség legnagyobb költője, akin keresztül az olasz nemzet ragadja magához a vezetőszerepet a már fáradt francia scholastika bölcselet kezéből. Egy uj áramlat jön, friss és nyugtalanító, mint a tavaszi szél. Épületek emelkednek az uj teremtő stílusban. Az olasz előtt ellenszenves a csúcsíves építkezés, kutatnak másféle forma után és végül Brunellesco ötvös és szobrász Donatelloval megalapítja a renaissance épitőstilust. Ez a régi római paloták és templomok tanulmányozása közben keletkezett, de nem szolgai másolás, sőt minden építőművész saját egyéniségét teljesen bele vihet', e az általa tervezett műremekbe. Gyönyörű példája ennek a Pitii-palota, melynek homlokzata a legfönségesebb és legtökéletesebb renaissance-emiék. A Dóm és a mellette álló Campanille színes köveivel olyan mintha egy óriás gyermek kőkockából rakta volna Össze, pazar hatalmas és mégis játékszerü. Érdekes ellentét azonban bensejének komorsága és a lehangoló pókhilószinü homály ,meiy még fenségesebbé teszi a tempfom közepén álló befejezetlen Michelangelo szoborcsoportot, a Pietá-t . A Dóm mellett áll a nyolcszögü Battistero (Keresztelő-kápolna). — Ennek 3 bronz ajtaján vallásos tárgyú reliefek, Brunellesci és Donatello müvei. Itt láttuk az aszketizmus erősen reális ábrázolását Donatello fából faragott Magdolnaszobrán. Teljesen lesoványodott alaé, megöregedett arcvonások, fogatlan száj, ijesztően vékony végtagok. A szobor a íegkevésbbé sem esztétikus, de mégis talán rútságában, mely a szobrászatban teljesen szokatlan, megdöbbentő és maradandó élmény. Megnéztük a Mediciek sírboltjában a Fürstenzimmer-t, ezt a. toskanai kövektől ragyogó nagyszerű mozaik-termet és Michelangelo fenséges szoborcsoportját,, mely a Nappalt és az Éjjelt, a Hajnalt és az Alkonyt szimbolizálja erőtői duzzadó márványaíakjaivaL Végigmentünk az Ufizzi és Pittigalferia termein, hogy fogalmunk legyen a forró, izes, fűszeres levegőről, amefv a renaissance embereit körüfvette és a színek harsanó csodálatos összhangu melódiáival hirdeti "a művészei örökkévalóságát. Láttuk itt kedvesen naiv oltárképeit a firenzei dominikánusnak, Beato Angeliconak, ki mielőtt ecsetjét kezébe vette, mélységesen imádkozott. Mikor feszületet festett, állandóan könnyek áztatták arcát. Ez a mély vallásos lélek hatja át valamennyi alakját. Megálltunk egy pillanatra a legrégibb umbriai mester, Pietro Della Francesca Női Arcképe előtt, majd Raffaello, a derűs életű festő örökszép Madonnaképei ezek az álomszerű, gyöngéden odalehellt, átszellemült arcok világítottak elénk, így a Madonna a stigiiceer; a Szűz a Gyermekkel^ a hordóra festett Madonna és még számtalan képmás, melyre alig vethettünk egy pillantást, máris mennünk kelfett tovább. Az Ufizzi-képtárban láttuk a leg~ nagyobb olasz quattroeentista, Botticelh "Sandro két legértékesebb müvét. Egyik a »Habból kikelt Vénus«, melyen az ötvösség remekét mutatja be, megaranyozván a haját. Misik müve a tündéri hatású Primavera, táncoló gráciái áttetsző fátyolokban remegnek, de sajnos, a kápráztató csillogás már fakulni kezd, lassan áldozatává válik az időnek. Botticelli női arcain édes melankólia ömlik el, — Modelljeiről mondják, hogy tüdőbajosok voltak s a korai vég, a rövid élet fájdalmas borongása adja fiatal, áttetsző arcuknak